Borsodi Bányász, 1980. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-03 / 27. szám

yHÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) BAIUYA5Z A BORS­AD Г В ÍNY­ÁSZ0 » HÍ I­­LA­P 1 Д XXIII. évfolyam, 27. szám Ara: S* fillér 1980. július 3. ­­tt Vizesfront Aib Alberttelep I-es aknán, a Kinizsi szocialista brigád tag­jai május első hetétől foko­zottabb erőfeszítéssel küzde­nek meg minden tonna szénért, mint addig bármi­kor. A főtevíz nehezíti a munkájukat, amely két hó­nap óta szinte minden nap súlyos problémákat okoz. A brigád éves terve 136 ezer tonna. Eddig időarányosan teljesítették a tervet, de az elmúlt hónapban volt egy kis lemaradásuk. Legutóbbi bányai áramunk­kor arra a kérdésre, hogy mit várnak az elkövetkezen­dő időktől, azt a választ kap­tuk Tóth Bertalan csapatve­zető vájártól, hogy műsza­konként két vágást szeret­nének produkálni, mint áp­rilisban. A teljes létszám­mal a brigád nagyobb fej­tési sebességet tudna elérni és ezzel a főrevíz is fokoza­tosan megszűnne. Tavaly az akna elsőként végzett a terv­teljesítésben vállalati szinten, reméljük, ez a kollektíva hamarosan kilábal a bajból, s akkor hasonló sikerre szá­míthat. Felvételünkön Mar­­kovics Máté körletvezető és Forgács Emil aknász beszé­lik meg a tennivalóka­t. T. L. ­ ..... Az ország tíz legjobbja között Június 18-án, a Miskolci Bányaüzemben meglátogat­tuk a Kujbus László által vezetett József Attila II. előváró szocialista brigádot. A délelőttös szakban Pere István irányította a munkát. A hetes számú előváráson dolgoznak. — Három hónapja jöttünk erre a munkahelyre — mondta Pere István. Két F—6 HK elővájó géppel dol­gozunk, 4000-szer 3500-as kombinált TH-val építjük a vágatot. Egy műszak alatt körülbelül 50 csille szenet termelünk és huszonnégy óra alatt 4—5 métert haladunk előre. Nyár van, ilyenkor so­kan szabadságon vannak. Haladhatnánk, de nincs meg a csapatlétszám. Jelenleg né­­gyen dolgozunk a munkahe­lyen. Az anyagellátás aka­dozik, hiányoznak a biztosí­tó elemek és a ventillátor­csövek. A csilleellátással elé­gedettek vagyunk. A P/9-es front gumiszalag vágatát hajtjuk, amely 1200 méter hosszú lesz. Velünk szemben halad egy másik brigád, melynek vezetője Benes Sán­dor. 200—200 méter van még hátra a­­ találkozásig, remél­jük, két hónap múltán ös­­­szelyukas­ozhatunk. A tizenöt tagú kollektíva vállalásairól és a teljesítés­ről Csikós Lajos versenyfe­lelős tájékoztatott: — A brigád éves terv plusz vállalása 1071 méter. Az I— V. havi terv plusz vállalás­sal szemben — amely 447 méter — 536 méter vágatot hajtottak ki, amely 106 mé­terrel több mint a terv és 89 méterrel meghaladja a terv plusz vállalást. Emellett büszkélkedhetnek 13 méter szabadnapi vágat­hajtással is. A brigád kezdettől részt vesz az MSZT kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyében és az eltelt három­negyedév eredménye alap­ján az ország tíz legjobb elő­váló csapata között foglal­nak helyet. Május 1-én, a középtávú versenyben elért eredmények elismeréséül ve­zérigazgatói dicséretben ré­szesültek. A kon­statíva tagjai nem feledkeznek meg a társadal­mi munkáról sem Legutóbb például az üzem kapuja előt­ti alapásásnál dolgoztak. A Miskolci Bánya­üzemben dolgozó József Attila II. szocialista brigád szép helyezést ért el a tröszti munkaversenyben. Felvételeink a TK­-val való biztosítás egyes mozzanatait örö­kítették m­eg Fotó: Kozma István A vállalat ■ . szociálpolitikai tevékeny­ségéről A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége június 18-i ülésén áttekintet­te a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatójának és szakszervezeti bizottságá­nak jelentését az V. ötéves terv szociálpolitikai célkitű­zéseinek megvalósulásáról, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek alakulásáról. Vállalatunk 1976-ban első ízben készített középtávú szociálpolitikai tervet az V. ötéves terv időszakára. Eb­ben reális igényeken alapuló fejlődést tervezett. Általános követelményként határozta meg a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítá­sát, a kedvezőtlen körülmé­nyek között dolgozó föld alatti munkásokkal, ezen be­lül a­ fiatalokkal való foko­zottabb törődést, a munkás­nők munka- és életkörülmé­nyeinek javítását, s a nyug­díjasokkal való foglalkozást. A csökkenő tendenciájú létszámmal és aknabezárá­­sokkal összhangban az előző ötéves tervhez képest keve­sebb ráfordítást tervezett a munkásszállások, a munkás­­szállítás, a védőétel-, védő­ital- és tisztálkodásiszer-ellá­­tás, valamint az üzemi étkez­tetés költségeiben. Viszont nö­vekvő ráfordításokat terve­zett a munkaruha, védőruha és egyéni védőeszközök, az üzemegészségügyi ráfordítá­sok, az üzemi öltöző-fürdő el­látás, a vállalati üdülők, a kultúr- és sportlétesítmények, az oktatás, a segélyezés terü­letén. A tervkészítés idősza­kában gondot jelentett a fej­­­lesztési alap hiánya. A terv elkészítését követő­en a Magyar Szénbányászati Tröszt trösztbizottsága meg­vizsgáltatta az üzemi öltöző­fürdők, munkaruha- védőru­ha-ellátást, a vállalati üdü­lők helyzetét és a vállala­tok közötti színvonalbeli kü­lönbségek megszüntetésére ösztönzött, melyhez a tröszt külön támogatásokat is biz­tosított. Munkásszállók Az üzemi koncentráció és aknab­ezárásokkal párhuza­mosan a munkásszállók szá­ma időközben 6-ról 4-re csökkent. A 10/1977. MVM. sz. rendelet­­ alapján a szállók kategória alattivá minősültek. Emiatt erőteljes állóeszköz­­fenntartást kellett végezni a szállókon, hogy a későbbiek során a kategóriába sorolás feltételei biztosítva legyenek. A szállók kulturális, sportfel­szerelésére évente mintegy 70 000 Ft-ot fordítottak. Az V. ötéves terv során a rá­fordítások közel 50 százalék­kal növekedtek. Jelenleg a szállók a 18/1979. MüM. sz. rendelet szerint, az V. kate­góriába tartoznak. A mun­kásszállói elhelyezésre igényt tartó, viszonylag szűk réteg (egyedülállók, elváltak, fia­talok) állandóan újraterme­lődik, ezért a megmaradt­ szállók számát tovább nem csökkentik. A saját igények biztosítása mellett lehetőség­e van idegen vállalatok dolgo­zóit is elhelyezni. A külszínen dolgozó fiatal házasok gondjának enyhíté­se miatt a kurityáni szállót garzonlaká­sokká alakították át, ahol 10 fiatal házaspárt helyeztek el ez év januárjá­tól. Munkász­állítás A dolgozók munkába tör­ténő szállítását, a Volán Vál­lalat végzi közforgalmasított céljáratokkal. A szállító au­tóbuszok 74 százaléka korsze­rű Ikarus 200-as család (pa­noráma). Ezzel azonban nem járt együtt a késések és já­­ratkimaradások számának csökkenése. Ellenkezőleg év­ről évre növekedés tapasztal­ható. Egyes területeken pa­naszkodnak a túlzsúfoltságra is.­ Legnagyobb gondot a ki­­ráldi akna munkásszállítása jelenti, mivel a Korásdon le­vő közúti aluljáró olyan szűk, hogy panorámás autó­buszok nem tudnak ott köz­lekedni. Ezen a vonalon csak a ...­'-ra lefutott, régi autó­buszok közlekedhetnek. Az új mocsolyási akna üzembe helyezésével a gondok hat­ványozottan jelentkeznek majd. Munkaruha, védőruha A Magyar Szénbányászati Tröszt támogatásával és ösz­tönzésével 1977-ben tervet készített a vállalat a mun­karuha védőruhává történő átminősítésére. Az áttérést 1979-ben kezdték meg lépcső­zetesen, a feltételek megte­remtésével, így 1979 második fél évétől 4790 fő részesült munkaruha helyett védőru­ha-ellátásban. 1980-ban Put­­nokon, Szeles-aknán, Lyukó­­bányán és Ormoson térnek át a védőruha-ellátásra. Ez mintegy 5200—5300 főt érint. Várhatóan a jövő év elejére mintegy 10 ezer­ dolgozó ré­szesül védőruhában. A mun­karuhák saját kivitelezésben készülnek, így a nagykereske­delmi ártól mintegy 150 fo­­­­rinttal­ olcsóbban állítják elő. Jelenleg a legnagyobb gond a vízmentes ruha gyártásának és forgalmazásának hiányá­val van. Üzemétkeztetés A vállalat dolgozóinak 12,5 ,­13 százaléka veszi igénybe az üzemi étkeztetést. 1979- ben, mivel a Borsod megyei vállalatok között vállalatunk­nál volt­ az egyik legalacso­nyabb étkezési norma, ezért a reggeli és­ vacsora teljes költségét 1—1 Ft-tal, az ebéd költségét 2 forinttal emelték úgy, hogy 50—50 százalékban a vállalat és a dolgozó téríti az emelést. Az 1979. július 23-i árintézkedések hatására az üzemi étkeztetés költsé­geinek és az ezzel együtt já­ró dolgozói térítés növekedé­se után az étkezést igénybe vevők száma mintegy 200 fő­vel csökkent. Ennek ellenére a vállalati hozzájárulás kis mértékben emelkedett. Öltözők, fürdők Az üzemi öltöző-fürdők színvonala nem a legkedve­zőbb. Van ahol nagy a zsú­foltság, míg máshol szabad férőhely található. Az öltöző -fürdők színvonalának, álla­gának megóvása, szintentar­­tása miatt igen erőteljes ál­lóeszköz-fenntartást kellett­­ végezni. Ennek keretében a központi osztályozó női öl­tözőjét „szabadvállfás” rend­szerűvé alakították át, s ez­zel a zsúfoltságot is sikerült mérsékelni. Hasonló megol­dást eszközöltek a központi gépjavító fürdőjénél is. Az üzemi öltöző-fürdő ellátás­ban megmutatkozó különbsé­gek megszüntetésére a vál­lalat öltöző-fürdő bővítést eszközölt. A Magyar Szénbá­nyászati Tröszt támogatásá­val hozzákezdtek az öltöző­­fürdő bővítéséhez Ormoson és Lyukóbányán. Putnokon a régi kooperációs üzemet ala­kították , át öltöző­fürdővé. Erre a célra a Magyar Szén­­bányászati Tröszt 16 200­­ fo­rintot biztosított. A szociáli­politikai tervben szereplő mocsolyási fürdőépítés —­ mely szén vagy­onpótló beru­házásként szerepel — erre az­­ ötéves tervre tervezett 10 000­­ forint költsége­­ nem való­sult meg. Erre a következő ötéves tervben kerül sor. szemeljyészségüo у Az üzemorvosi, üzemegész­­ségügyi ellátás érdekében a vállalat növelte a főállású üzemorvosok számát. Jelen­leg 8 főállású üzemorvos te­vékenykedik (1975-ben 3 fő volt). Farkaslyukban a volt munkásszállót üzemorvosi rendelővé alakították át. Put­nokon ideiglenes jelleggel rendeztek be üzemorvosi ren­delőt. Az üzemorvosi ren­delők műszerezettségét lég­zésfunkció vizsgáló készülé­kekkel, diagnosztikai táskák­kal, mobil EKG, hallásvizs­gáló és egyéb berendezések­kel szerelték fel. Ezekkel a fejlesztésekkel a megelőzést szolgáló szűrővizsgálatok rendszerességét sikerült javí­tani. A védőeszköz-ellátásban a fejlődés ellenére gondot okoz a védőkesztyűk célszerűsége és minősége. Jóllehet, az erre fordított összegek számotte­vően emelkedtek. A védőétel­és védőital-, illetve a mele­gítői­tal-el­látás — ahol ezt a munkakörülmények indokol­ják — mindenütt biztosítva van. E tekintetben az egész­ségkárosító munkahelyi kö­rülmények megszüntetésére törekszik a vállalat. Mivel a vállalat nem ren­delkezik saját, vagy közös üzemeltetésű gyermekintéz­ménnyel, ezért azt a gyakor­latot követi, hogy az érdek­­területünkön épülő tanácsi üzemeltetésű gyermekintéz­mények­ létesítéséhez adott hozzájárulás ellenében nyert férőhellyel javítja a dolgo­zók ellátását. Erre a célra a vállalat — jórészt a kommu­nista szombatok társadalmi munkaakcióinak eredménye­ként — 2,5 millió forintot irányzott elő. A tervidőszak során várhatóan több mint 3 millió forinttal járul hozzá,­­­ elsősorban a sok nődolgozót foglalkoztató üzemek körze­tében, a gyermekintézmények létesítéséhez. Üdültetés A vállalati üdülők, hétvé­gi pihenőházak száma válto­­­zatlan. A bérlemények szá­ma az V. ötéves terv során tovább növekedett. A bérle­mények férőhelye 96 fő/nap­­ról 110 fő/napra nőtt. A SZOT-beutalók éves száma 1900—2000 között ingadozik évente. Az üdültetett dolgo­zók 25,5 százaléka családos­, 43,9 százaléka fizikai dolgozó és 16,7 százaléka nyugdíjas. A jósvafői gyógy­barlangi kezelés iránti nagy igény szükségessé tette az elhelye­zést biztosító szálláshely 20 férőhellyel történő bővítését. A balatonszemesi üdülő öve­zetének gázzal történő ellátá­sára a terv elkészülte után került sor. A gázellátási programhoz csatlakozva még ez évben megoldják a gyer­meküdülő, egy­­észének,­ va­lamint a konyha­ étterem gáz­zal történő ellátását is. A hajdúnánási üdülőben 1979- ben megkezdték a konyha­étterem építését mely vár­hatóan 1981-ben lesz kész. Ezekre körülbelül 12—12­5 millió forintot fordít a vál­­­­lalat. Mű­­­velődés A művelődési intézmények száma az ötéves terv során 16-ról 12-re csökkent. Azo­kon a településeken, ahol a bányászok aránya jelentősen megfogyatkozott a művelődé­si intézményeket átadták a tanács kezelésébe. (Sajóka­­za, Somsály, Éger­csehi). A (Folytatás a 2. oldalon)

Next