Borsodi Bányász, 1980. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-03 / 27. szám
yHÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) BAIUYA5Z A BORSAD Г В ÍNYÁSZ0 » HÍ ILAP 1 Д XXIII. évfolyam, 27. szám Ara: S* fillér 1980. július 3. tt Vizesfront Aib Alberttelep I-es aknán, a Kinizsi szocialista brigád tagjai május első hetétől fokozottabb erőfeszítéssel küzdenek meg minden tonna szénért, mint addig bármikor. A főtevíz nehezíti a munkájukat, amely két hónap óta szinte minden nap súlyos problémákat okoz. A brigád éves terve 136 ezer tonna. Eddig időarányosan teljesítették a tervet, de az elmúlt hónapban volt egy kis lemaradásuk. Legutóbbi bányai áramunkkor arra a kérdésre, hogy mit várnak az elkövetkezendő időktől, azt a választ kaptuk Tóth Bertalan csapatvezető vájártól, hogy műszakonként két vágást szeretnének produkálni, mint áprilisban. A teljes létszámmal a brigád nagyobb fejtési sebességet tudna elérni és ezzel a főrevíz is fokozatosan megszűnne. Tavaly az akna elsőként végzett a tervteljesítésben vállalati szinten, reméljük, ez a kollektíva hamarosan kilábal a bajból, s akkor hasonló sikerre számíthat. Felvételünkön Markovics Máté körletvezető és Forgács Emil aknász beszélik meg a tennivalókat. T. L. ..... Az ország tíz legjobbja között Június 18-án, a Miskolci Bányaüzemben meglátogattuk a Kujbus László által vezetett József Attila II. előváró szocialista brigádot. A délelőttös szakban Pere István irányította a munkát. A hetes számú előváráson dolgoznak. — Három hónapja jöttünk erre a munkahelyre — mondta Pere István. Két F—6 HK elővájó géppel dolgozunk, 4000-szer 3500-as kombinált TH-val építjük a vágatot. Egy műszak alatt körülbelül 50 csille szenet termelünk és huszonnégy óra alatt 4—5 métert haladunk előre. Nyár van, ilyenkor sokan szabadságon vannak. Haladhatnánk, de nincs meg a csapatlétszám. Jelenleg négyen dolgozunk a munkahelyen. Az anyagellátás akadozik, hiányoznak a biztosító elemek és a ventillátorcsövek. A csilleellátással elégedettek vagyunk. A P/9-es front gumiszalag vágatát hajtjuk, amely 1200 méter hosszú lesz. Velünk szemben halad egy másik brigád, melynek vezetője Benes Sándor. 200—200 méter van még hátra a találkozásig, reméljük, két hónap múltán összelyukasozhatunk. A tizenöt tagú kollektíva vállalásairól és a teljesítésről Csikós Lajos versenyfelelős tájékoztatott: — A brigád éves terv plusz vállalása 1071 méter. Az I— V. havi terv plusz vállalással szemben — amely 447 méter — 536 méter vágatot hajtottak ki, amely 106 méterrel több mint a terv és 89 méterrel meghaladja a terv plusz vállalást. Emellett büszkélkedhetnek 13 méter szabadnapi vágathajtással is. A brigád kezdettől részt vesz az MSZT kongresszusi és felszabadulási munkaversenyében és az eltelt háromnegyedév eredménye alapján az ország tíz legjobb előváló csapata között foglalnak helyet. Május 1-én, a középtávú versenyben elért eredmények elismeréséül vezérigazgatói dicséretben részesültek. A konstatíva tagjai nem feledkeznek meg a társadalmi munkáról sem Legutóbb például az üzem kapuja előtti alapásásnál dolgoztak. A Miskolci Bányaüzemben dolgozó József Attila II. szocialista brigád szép helyezést ért el a tröszti munkaversenyben. Felvételeink a TK-val való biztosítás egyes mozzanatait örökítették meg Fotó: Kozma István A vállalat ■ . szociálpolitikai tevékenységéről A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége június 18-i ülésén áttekintette a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatójának és szakszervezeti bizottságának jelentését az V. ötéves terv szociálpolitikai célkitűzéseinek megvalósulásáról, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. Vállalatunk 1976-ban első ízben készített középtávú szociálpolitikai tervet az V. ötéves terv időszakára. Ebben reális igényeken alapuló fejlődést tervezett. Általános követelményként határozta meg a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítását, a kedvezőtlen körülmények között dolgozó föld alatti munkásokkal, ezen belül a fiatalokkal való fokozottabb törődést, a munkásnők munka- és életkörülményeinek javítását, s a nyugdíjasokkal való foglalkozást. A csökkenő tendenciájú létszámmal és aknabezárásokkal összhangban az előző ötéves tervhez képest kevesebb ráfordítást tervezett a munkásszállások, a munkásszállítás, a védőétel-, védőital- és tisztálkodásiszer-ellátás, valamint az üzemi étkeztetés költségeiben. Viszont növekvő ráfordításokat tervezett a munkaruha, védőruha és egyéni védőeszközök, az üzemegészségügyi ráfordítások, az üzemi öltöző-fürdő ellátás, a vállalati üdülők, a kultúr- és sportlétesítmények, az oktatás, a segélyezés területén. A tervkészítés időszakában gondot jelentett a fejlesztési alap hiánya. A terv elkészítését követően a Magyar Szénbányászati Tröszt trösztbizottsága megvizsgáltatta az üzemi öltözőfürdők, munkaruha- védőruha-ellátást, a vállalati üdülők helyzetét és a vállalatok közötti színvonalbeli különbségek megszüntetésére ösztönzött, melyhez a tröszt külön támogatásokat is biztosított. Munkásszállók Az üzemi koncentráció és aknabezárásokkal párhuzamosan a munkásszállók száma időközben 6-ról 4-re csökkent. A 10/1977. MVM. sz. rendelet alapján a szállók kategória alattivá minősültek. Emiatt erőteljes állóeszközfenntartást kellett végezni a szállókon, hogy a későbbiek során a kategóriába sorolás feltételei biztosítva legyenek. A szállók kulturális, sportfelszerelésére évente mintegy 70 000 Ft-ot fordítottak. Az V. ötéves terv során a ráfordítások közel 50 százalékkal növekedtek. Jelenleg a szállók a 18/1979. MüM. sz. rendelet szerint, az V. kategóriába tartoznak. A munkásszállói elhelyezésre igényt tartó, viszonylag szűk réteg (egyedülállók, elváltak, fiatalok) állandóan újratermelődik, ezért a megmaradt szállók számát tovább nem csökkentik. A saját igények biztosítása mellett lehetősége van idegen vállalatok dolgozóit is elhelyezni. A külszínen dolgozó fiatal házasok gondjának enyhítése miatt a kurityáni szállót garzonlakásokká alakították át, ahol 10 fiatal házaspárt helyeztek el ez év januárjától. Munkászállítás A dolgozók munkába történő szállítását, a Volán Vállalat végzi közforgalmasított céljáratokkal. A szállító autóbuszok 74 százaléka korszerű Ikarus 200-as család (panoráma). Ezzel azonban nem járt együtt a késések és járatkimaradások számának csökkenése. Ellenkezőleg évről évre növekedés tapasztalható. Egyes területeken panaszkodnak a túlzsúfoltságra is. Legnagyobb gondot a királdi akna munkásszállítása jelenti, mivel a Korásdon levő közúti aluljáró olyan szűk, hogy panorámás autóbuszok nem tudnak ott közlekedni. Ezen a vonalon csak a ...'-ra lefutott, régi autóbuszok közlekedhetnek. Az új mocsolyási akna üzembe helyezésével a gondok hatványozottan jelentkeznek majd. Munkaruha, védőruha A Magyar Szénbányászati Tröszt támogatásával és ösztönzésével 1977-ben tervet készített a vállalat a munkaruha védőruhává történő átminősítésére. Az áttérést 1979-ben kezdték meg lépcsőzetesen, a feltételek megteremtésével, így 1979 második fél évétől 4790 fő részesült munkaruha helyett védőruha-ellátásban. 1980-ban Putnokon, Szeles-aknán, Lyukóbányán és Ormoson térnek át a védőruha-ellátásra. Ez mintegy 5200—5300 főt érint. Várhatóan a jövő év elejére mintegy 10 ezer dolgozó részesül védőruhában. A munkaruhák saját kivitelezésben készülnek, így a nagykereskedelmi ártól mintegy 150 forinttal olcsóbban állítják elő. Jelenleg a legnagyobb gond a vízmentes ruha gyártásának és forgalmazásának hiányával van. Üzemétkeztetés A vállalat dolgozóinak 12,5 ,13 százaléka veszi igénybe az üzemi étkeztetést. 1979- ben, mivel a Borsod megyei vállalatok között vállalatunknál volt az egyik legalacsonyabb étkezési norma, ezért a reggeli és vacsora teljes költségét 1—1 Ft-tal, az ebéd költségét 2 forinttal emelték úgy, hogy 50—50 százalékban a vállalat és a dolgozó téríti az emelést. Az 1979. július 23-i árintézkedések hatására az üzemi étkeztetés költségeinek és az ezzel együtt járó dolgozói térítés növekedése után az étkezést igénybe vevők száma mintegy 200 fővel csökkent. Ennek ellenére a vállalati hozzájárulás kis mértékben emelkedett. Öltözők, fürdők Az üzemi öltöző-fürdők színvonala nem a legkedvezőbb. Van ahol nagy a zsúfoltság, míg máshol szabad férőhely található. Az öltöző -fürdők színvonalának, állagának megóvása, szintentartása miatt igen erőteljes állóeszköz-fenntartást kellett végezni. Ennek keretében a központi osztályozó női öltözőjét „szabadvállfás” rendszerűvé alakították át, s ezzel a zsúfoltságot is sikerült mérsékelni. Hasonló megoldást eszközöltek a központi gépjavító fürdőjénél is. Az üzemi öltöző-fürdő ellátásban megmutatkozó különbségek megszüntetésére a vállalat öltöző-fürdő bővítést eszközölt. A Magyar Szénbányászati Tröszt támogatásával hozzákezdtek az öltözőfürdő bővítéséhez Ormoson és Lyukóbányán. Putnokon a régi kooperációs üzemet alakították , át öltözőfürdővé. Erre a célra a Magyar Szénbányászati Tröszt 16 200 forintot biztosított. A szociálipolitikai tervben szereplő mocsolyási fürdőépítés — mely szén vagyonpótló beruházásként szerepel — erre az ötéves tervre tervezett 10 000 forint költsége nem valósult meg. Erre a következő ötéves tervben kerül sor. szemeljyészségüo у Az üzemorvosi, üzemegészségügyi ellátás érdekében a vállalat növelte a főállású üzemorvosok számát. Jelenleg 8 főállású üzemorvos tevékenykedik (1975-ben 3 fő volt). Farkaslyukban a volt munkásszállót üzemorvosi rendelővé alakították át. Putnokon ideiglenes jelleggel rendeztek be üzemorvosi rendelőt. Az üzemorvosi rendelők műszerezettségét légzésfunkció vizsgáló készülékekkel, diagnosztikai táskákkal, mobil EKG, hallásvizsgáló és egyéb berendezésekkel szerelték fel. Ezekkel a fejlesztésekkel a megelőzést szolgáló szűrővizsgálatok rendszerességét sikerült javítani. A védőeszköz-ellátásban a fejlődés ellenére gondot okoz a védőkesztyűk célszerűsége és minősége. Jóllehet, az erre fordított összegek számottevően emelkedtek. A védőételés védőital-, illetve a melegítőital-ellátás — ahol ezt a munkakörülmények indokolják — mindenütt biztosítva van. E tekintetben az egészségkárosító munkahelyi körülmények megszüntetésére törekszik a vállalat. Mivel a vállalat nem rendelkezik saját, vagy közös üzemeltetésű gyermekintézménnyel, ezért azt a gyakorlatot követi, hogy az érdekterületünkön épülő tanácsi üzemeltetésű gyermekintézmények létesítéséhez adott hozzájárulás ellenében nyert férőhellyel javítja a dolgozók ellátását. Erre a célra a vállalat — jórészt a kommunista szombatok társadalmi munkaakcióinak eredményeként — 2,5 millió forintot irányzott elő. A tervidőszak során várhatóan több mint 3 millió forinttal járul hozzá, elsősorban a sok nődolgozót foglalkoztató üzemek körzetében, a gyermekintézmények létesítéséhez. Üdültetés A vállalati üdülők, hétvégi pihenőházak száma változatlan. A bérlemények száma az V. ötéves terv során tovább növekedett. A bérlemények férőhelye 96 fő/napról 110 fő/napra nőtt. A SZOT-beutalók éves száma 1900—2000 között ingadozik évente. Az üdültetett dolgozók 25,5 százaléka családos, 43,9 százaléka fizikai dolgozó és 16,7 százaléka nyugdíjas. A jósvafői gyógybarlangi kezelés iránti nagy igény szükségessé tette az elhelyezést biztosító szálláshely 20 férőhellyel történő bővítését. A balatonszemesi üdülő övezetének gázzal történő ellátására a terv elkészülte után került sor. A gázellátási programhoz csatlakozva még ez évben megoldják a gyermeküdülő, egyészének, valamint a konyha étterem gázzal történő ellátását is. A hajdúnánási üdülőben 1979- ben megkezdték a konyhaétterem építését mely várhatóan 1981-ben lesz kész. Ezekre körülbelül 12—125 millió forintot fordít a vállalat. Művelődés A művelődési intézmények száma az ötéves terv során 16-ról 12-re csökkent. Azokon a településeken, ahol a bányászok aránya jelentősen megfogyatkozott a művelődési intézményeket átadták a tanács kezelésébe. (Sajókaza, Somsály, Égercsehi). A (Folytatás a 2. oldalon)