Borsodi Bányász, 1980. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-03 / 27. szám
2 RPR som BAVY*SZ A vállalat szociálpolitikai tevékenységére I (Folytatás az 1. oldalról) kurityáni művelődési házat az épület állaga miatt le kellett bontani. Mind a kultúr-, mind a sportintézmények fenntartásában és működtetésében a többi vállalatokhoz viszonyítva nehezebb helyzetben van a vállalat a termelőegységek és települések szétszórtsága miatt. A sportegyesületek működése során a versenysport koncentrálására és az üzemi dolgozók tömegsportjának szélesítésére törekedett a vállalat. A sportegyesületek száma — fúzió révén — 16-ról 11-re csökkent. Lakése I tiás A saját és vállalati kezelésben levő bérlakások száma az ötéves terv során 1257-ről 1980 januárjára 727-re csökkent. (A tanácsoknak lett átadva.) E lakások karbantartására tervezett összeget nem használta fel a vállalat, egyrészt, mert a gazdaságosan fel nem újítható lakásokat szanálta, másrészt a szanálás miatt felépítendő lakások kivitelezését vállalta. A szociálpolitikai program készítésekor úgy tervezte a vállalat, hogy a tanácsoktól bérlőkijelölési jogot vásárol a külszíni dolgozók lakásgondjának megoldására. Sajnos a tanácsok — éppen a kormányakciós lakások miatt — nem tudtak bérlőkijelölési jogot biztosítani, így a gondok enyhítésére megépítettek Miskolcon 10 darab vállalati bérlakást. A kormány bányászlakás akciója következtében feszültség keletkezett a külszíni dolgozók körében. Ennek enyhítése érdekében a rendelkezésre álló vállalati forrásokat elsősorban a külszíni dolgozók részére használták fel. Ugyanezen céllal a visszatérülő lakásépítési támogatás összegét családi ház építéséhez 50 ezer forintról 80 ezer forintra, majd 1979- ben 100 ezer forintra emelték. Emiatt az öt évre tervezett visszatérülő lakásépítési támogatásra mintegy 3 millió forinttal többet, összesen 14 millió forintot fordítottak. A családi ház építési támogatás terve 231 volt. Ez várhatóan 540—550 körül lesz teljesítve. Így a kormány bányászlakás-építési borsodi akcióját — 1941 darab lakás — 2250—2260 között valósítja meg a vállalat. Segélyezésre — a csökkenő létszám mellett — magasabb összeget fordíthat a vállalat. Az egyéb szociális juttatások — nőnap, gyermeknap, Télapóünnepség, nyugdíjastalálkozó stb. — a tervezettnek megfelelően alakul. A tanulmányi ösztöndíjra fordított összeg a tervezettet meghaladja, mert a szakmunkástanulók száma — ezen belül a vájártanulók száma — az utóbbi években növekedett. Oktatás Menet közben a vállalati oktatáspolitikai célok és elvek megvalósításának hatékonysága érdekében indokolttá vált olyan bázis kialakítása, amelynek feladata a munkások és középfokú szakemberek továbbképzési folyamatának kialakítása. E célból a termelésből kivont Szuhakalló II. akna üzemi épületeit oktatási célokra alakították át. Csupán erre az előre nem tervezett célra 2,4 millió forintot fordítottak. Fejlesztés A dolgozók biztonságos és egészséges munkafeltételeinek továbbfejlesztésére, a nehéz fizikai munka könnyítésére, és a munkahelyi körülmények javítására irányuló célkitűzésekben meghatározott feladatokat anyagi lehetőségeitől függően megvalósította a vállalat. Kiemelten kezelte a bányatűz elleni védelmet. Tűzveszélyes bányáink preventív védelmét növelte tűzvédelmi vízcső- és iszapcsőhálózat kiépítésével. Valamennyi bányánkban megszüntette a nem lángoló hevederek használatát. Az önkioltó tulajdonságú kábelek és tömlővezetékek arányát jelentős mértékben megnövelte. Korszerűsítette a hírközlő, illetve riasztó hálózatot, a menekülő utak megvilágítását, a jelzéseket. A bányamentő-állomásokkat korszerűbb bányamentési szállítójárművekkel látta el. A 2 órás mentőkészülékeket 4 órás készülékekre cserélték ki, s modern gázvizsgáló mérőműszereket szerzett be. Jelentősen növelte a komplex fejtési berendezések alkalmazási körét, valamint a nehéz fizikai munkát igénylő folyamatok gépesítettségi fokát. Tekintettel az új gépi berendezések beszerzési nehézségeire, fokozott gondot fordítottak a meglevő gépállomány üzembiztonságának megelőzésére, állapotának megóvására. A tervezett és végrehajtott intézkedések hatásaként a vállalat baleseti helyzete is kedvezően alakult. Az V. ötéves tervperiódusban a Borsodi Szénbányáknál folyó szociálpolitikai tevékenység és a jelenlegi helyzet megítélésében néhány körülményt helyes figyelembe v venni. Így például a vállalat egyike volt a visszafejlesztési gondok által legjobban érintetteknek. Ezen időszak nyomasztó korlátai között a dolgozók ellátásának kérdéseire sem anyagiakból, sem kapacitásból nem jutott elegendő, ezért a színvonal elmaradt a fejlődéstől. A tervidőszak kezdete előtt végrehajtott ózd—borsodi összevonás is hozzájárult ahhoz, hogy az üzemek között színvonalbeli eltérések alakultak ki. Ezt erősítette az elmúlt években szinte megszakítás nélkül zajló erőteljes koncentrálódási folyamat is. A színvonalbeli lemaradás mellett a szociálpolitika és ellátás területét érintő előírásokban fejlődő normatívák fogalmazódtak meg. Ezek és a környezetre jellemző fejlődés a dolgozók igényeinek gyorsabb emelkedését eredményezték. A szociálpolitikai munka figyelemkörébe eső létszám a vállalat létszámcsökkenése ellenére sem változik. Míg az aktív munkavállalók éves átlaglétszáma 1975—79 között 2229 fővel csökkent, addig a gondoskodási körünkbe tartozó nyugdíjas szakszervezeti tagok száma 2274 fővel emelkedett. Az aktív létszámmal összefüggésben csökkenő fedezeti alapokból gyakorlatilag változatlan kört kell ellátni. A fent vázolt kedvezőtlen körülmények között kényszerült arra a vállalat, hogy a hagyományos munkásellátási tevékenység területén a múlt adósságainak törlesztésében, majd arra építve — szinte párhuzamosan — az új szociálpolitikai követelmények teljesítésében lépjen előre. Mintegy 10 évre tehető hátrányból indult el. Az V. ötéves szociálpolitikai terv elkészítésekor ezért elsősorban, az elmaradott területek felzárkóztatásán kívül csak szerény fejlődést irányzott elő. Emellett szólt az is, hogy a beruházási lehetőségek tartós feszültséget jeleztek a tervidőszak egészére. Ez nem csupán az anyagiakra, hanem az építőkapacitásokra is vonatkozott. Ezekben az években a vállalat szakszervezeti és gazdasági vezetése szívós erőfeszítéseket tett a szociálpolitikai munka fontosságának megértetése, elfogadtatása érdekében. Ugyanezen idő alatt folytak le az iparági helyzetfelmérő célvizsgálatok is és ezek nyomán az MSZT fokozottabb figyelemmel fordult a szociálpolitikai kérdések megoldása felé, konkrét fejlesztési segítséget is nyújtott. Az első önálló szociálpolitikai terv alapján végzett munka eddigi tapasztalataiból az a következtetés vonható le, hogy a tervek végrehajtása során még rugalmasabb munkára van szükség. A külső környezetben és a vállalaton belül végbemenő változások menet közben módosítják egyrészt az igényeket, másrészt az adottságokat, lehetőségeket is. Mindezekben az évenkénti operatív célkitűzésekben és végrehajtásuk során, de számonkérésükben is rugalmasabb alkalmazkodást követelnek meg. Állásfoglalás A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az előterjesztés és vita alapján elismerte a Borsodi Szénbányák vezérigazgatójának és szakszervezeti bizottságának az V. ötéves terv szociálpolitikai feladatai megvalósítására tett erőfeszítéseit azzal, hogy a lemaradások felszámolását a jövőben is kiemelten kell kezelni. A Borsodi Szénbányák hátránya — mely a vállalat sajátos helyzetéből fakad — a többi szénbányákhoz viszonyítva csökkent. A hátrányok felszámolásához szükséges, hogy a Magyar Szénbányászati Tröszt az eddiginél nagyobb segítséget nyújtson. Az elnökség elismeri a vállalatnak az üzemegészségügy területén tett erőfeszítéseit, az ennek eredményeként bekövetkezett kedvező változásokat, különös tekintettel az üzemorvosi hálózat szélesítésében és ezen állások betöltésében. A munkaruha védőruhává történő átminősítés folyamata — a kezdeti bizonytalanság után — jó. Az áttérést — a vállalat valamennyi dolgozója részére — 1982-ben fejezte be. Eredményes és dicséretes a vállalatnak a régi bányászlakótelepek szanálása terén kifejtett tevékenysége. A rendelkezésre álló kapacitásra alapozva e tevékenység folytatását a vállalat lakótelepeinek helyzete indokolja. Az erre szolgáló fedezetek jövőbeni biztosításában az MSZT és a BDSZ nyújtson segítséget. A Borsodi Szénbányák gazdasági és szakszervezeti vezetése a meglévő anyagi erőforrások és eszközök differenciált és hatékonyabb felhasználására törekedjen. Az elnökség felhívja a Borsodi Szénbányák gazdasági és szakszervezeti vezetésének figyelmét a vállalat rendelkezésére álló fejlesztési alap keretein belül a helyes arányok kialakítására. T. A. 1980. július г Az üzemi párt-vb napirendjén: MIM a iiikaerHaziHáslii „Az előttünk álló feladatok megoldásának fontos feltétele a munkaerőnek a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatása.” — olvashatjuk a XII. kongresszus határozatában. Ez a mondat mottója lehetett volna annak a végrehajtó bizottsági ülésnek, amelyet legutóbb a Putnoki Bányaüzemnél tartottak, s amelyen a testület tagjai az üzem munkaerő-gazdálkodásának helyzetét tárgyalták meg. Miért tartják fontosnak Putnokon az ésszerű munkaerő-gazdálkodást? Egyrészt azért, mert ezt követelik meg a jelenlegi gazdasági körülmények. A gazdasági gyakorlatnak számolnia kell a megváltozott munkaerőhelyzettel! Másrészt a nagyobb feladatokat és követelményeket, a munka termelékenységének növelését többek között racionális munkaerő-gazdálkodással lehet és kell biztosítani. Márpedig a Putnoki Bányaüzem a dinamikusan fejlődő üzemek közé tartozik, amelynek alapja a Sajómercse térségében lévő hatalmas szénvagyon. Ennek gazdaságos kitermelése csak modern technikával és technológiával lehetséges. A feltételek megteremtése már folyamatban van. Jelenleg a szállítási rekonstrukció kialakítása jelent feladatot. A gépek mozgatásához természetesen emberek is kellenek, azonban a feladatok végrehajtásához szükséges munkaerő biztosítását az üzem nem tudta önerőből megoldani. A központi segítség nem késett, és hozzáláttak a községben 290 bányászlakás felépítéséhez, ami elősegíti majd az utánpótlás biztosítását és a dolgozók végleges letelepedését. Mivel az üzem fejlesztése már néhány évvel ezelőtt elkezdődött, s a lakásakció is a befejezéséhez közeledik, a gazdasági vezetésnek voltak eszközei a jövő követelményeinek megfelelő munkaerőstruktúra kialakítására. Hogyan éltek ezzel, illetve milyen intézkedések szükségesek még a létszámgazdálkodás területén? Ezekre a kérdésekre fogalmazták meg a válaszokat az üzem párt-végrehajtó bizottságának résztvevői. A bányászat sajátos helyzete miatt központi kérdés: vannak-e eszközei, hatásos eszközei egy gazdasági egységnek arra, hogy magához vonzza, s letelepítse a munkaerőt? A putnoki üzemben elmondhatják, hogy igen. A vállalati összevonás óta minden negyedik dolgozó kapott lakást, s ez az arány a még épülő lakások átadása után tovább javul. A gazdasági és politikai vezetés következetesen törekszik arra, hogy a teljesítményeket figyelembe vevő bérpolitikát alakítson ki. Emberkímélő gépek berendezések kerültek a munkahelyekre s ennek révén nemcsak a nehéz fizikai munka aránya csökkent, hanem a balesetveszély is. Az előbb felsoroltaknak, valamint a politikai hangulat és munkahelyi légkör javulásának is köszönhető, hogy az utóbbi két évben a termelési tervet 63 550 tonnával, a vágathajtási előirányzatot pedig 922 folyóméterrel teljesítette túl az üzem kollektívája. Az összüzemi teljesítmény két év alatt 4,9 százalékkal emelkedett, a létszám pedig 42 fővel csökkent. Javult az átlagéletkor, mivel az eltávozottak nagy többsége 30 éven felüli volt, s az is figyelemre méltó, hogy a 266 felvett dolgozó közül 206 még nem töltötte be a 30. életévét. Ezek valóban szép eredmények, ezt a testület is megállapította, de rámutatott az utóbbi években tapasztalt feszültségekre és ellentmondásokra is. A végrehajtó bizottságnak egyértelműen az volt a véleménye, hogy az elmúlt években az üzem soha nem küzdött valóságos munkaerőgondokkal. Éppen ezért az elkövetkező időszak alapvető feladata lesz a „belső munkanélküliség” felszámolása. A megnövekedett feladatokkal ne a létszám növekedjék egyenes arányban, hanem az ésszerű munkaerő-gazdálkodás. Fel kell tárni a munkaerő-tartalékokat, javítani kell a munkafegyelmet, valamint a munka- és üzemszervezést. Kimondták az ülésen, hogy kevesebb létszámmal tervezik a munkát, viszont előtérbe helyezik a meglevő dolgozók szakmai átképzését és továbbképzését. Felhívták arra is a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban átfedések voltak az irányításban, ezért lehetőség nyílott a felelősség áthárítására, ami megnehezítette, esetenként pedig lehetetlenné tette a számonkérést. Ennek megszüntetése a munkafegyelem szempontjából is fontos feladat. Az üzemi párt végrehajtó bizottsága határozatba foglalta a legfontosabb tennivalókat, s felhívta a pártalapszervezetek figyelmét arra, hogy a kommunisták vállalják pártmegbízatásként a feladatok végrehajtását. Tegyenek meg mindent azért, hogy az ötnapos munkahétre való átállás a munkaidőalap csökkenése nélkül történjék meg. Biztosítani kell az észszerű, a feladatokhoz igazodó, szigorú műszakgazdálkodást, kiemelten kezelve az elővárási és beruházási tevékenységet! Törekedjenek minden munkahelyen az optimális létszámösszetétel kialakítására. Össze kell hangolni a két akna párhuzamos tevékenységét, az azonos munkát végző csoportokat pedig össze kell vonni, hogy minél rövidebb idő alatt kialakulhasson a hatékonyabb irányítást biztosító egyaknás szervezeti felépítés. Sokszor napirenden szereplő probléma végére tett pontot a testület, amikor meghatározta, hogy a katonai szolgálat alól felmentő ötéves, valamint a lakásakció keretén belül kötött tízéves föld alatti munkaszerződéseket csak olyan dolgozókkal lehet megkötni, akik produktív munkahelyeken szándékoznak elhelyezkedni. Hasonló intézkedés született az új dolgozók felvételével kapcsolatban is azaz az újonnan jöttekké! ne a külszíni műhelyeket töltsék fel. Bár nem került be a határozati javaslatba, de érdemes szó szerint idézni az ülés egyik hozzászólójának mondatát: ..Úgy kell szervezni a hétköznapi munkát, hogy az ne vezethessen indokolatlan pótműszakhoz, s ne lehessen a bérkiegészítés, a könnyebb munka megkeresésének a hiány eltörlésének eszköze és indoka.” Putnokon tehát a munkaerő-gazdálkodásban látják az üzem legnagyobb tartalékát. FÓNAGY ISTVÁN Aknászok lettek ,itt tanulás után 11" eljött a vizsga, az érettségi napja is. A Péch Antal Bányaipari Aknászképző Technikum miskolci tagozatának hallgatói az elmúlt héten szerdán adtak számot elméleti tudásukról, a vizsgabizottság előtt Mint a kisdiákok, míg nem szólítják őket úgy álltak szorongva az iskola udvarán és egymással beszélgettek a várható tételekről, kérdésekről Délfelé már szinte mindenki felszabadultan mosolyogva jött ki az osztályteremből. A vállalat bányaüzemeiből 19- en tettek érettségi vizsgát. Mindannyian föld alatti munkakörben három műszakban dolgoznak. Az osztályzatok ismertetéséig az udvaron beszélgettünk a leendő aknászokkal Danikó Gábor a tervzárós Asztalos János szocialista brigád tagja a következőket mondta: — Újra diáknak éreztem magam. Huszonöt évvel ezelőtt végeztem el az általános iskolát és nyomban a banyához kerültem dolgozni. A negyedszázad. nem csekély kiesés és bizony nehezen szoktam meg újból a rendszeres tanulást. Hosszú volt ez a négy év de azért szép emlékekkel gondolok vissza rá. A brigád+árs. Körmendi Tibor így fogalmazott: — Megérte a sok-sok tanulást, mert legalább a szakma elméleti része is közelebb került hozzám. A legjobb tanulók közé tartoztak Huszák József és Fecskó Antal a Mákvölgyi, illetve a Miskolci Bányaüzem dolgozói. Az utóbbi üzemből egyébként 5-en fejezték be az idén a bányaipari technikumot. Az eredmények kihirdetésekor dr. Sasvári Zoltán, a vizsgabizottság elnöke elmondotta, hogy a gyengén sikerült írásbeli után nem gondolta volna hogy szóbelin ilyen jó felkészültségről tesznek tanúbizonyságot a hallatók. Látszott rátuk, hogy lelkiismeretesen nagy szorgalommal készültek a vizsgára. A 19 érettségiző közül csupán ketten nem szereztek technikusi oklevelet, ők ma" októberban Tatabányán tehetnek javítóvizsgát. Az osztály nevében végezetül Feczkó Antal mondott köszönetet a tanárok odaadó munkájáért különösen az osztály fönnt >k Szabó Jánosnak a négy év alatt nyújtott cooi'tspgprt. Délután a miskolci bányászklub^apró hangulatú banketten búcsúztak a tanárok a bányaüzemek „új” aknászai és hozzátartozóik. TEMESI LÁSZLÓ A négyéves tanulás végeredménye a bizonyítvány