Borsodi Bányász, 1981. július-december (24. évfolyam, 26-52. szám)

1981-07-02 / 26. szám

XXIV. évfolyam, 26. szám Ara: 1 forint 1981. július 2. A vágathajtás gyorsítása Sikeres bérpolitikai kísérlet Lyukóbányán Nagyobb létszám , mégis több pénz A vállalat termelési és gaz­dasági feladatainak mara­déktalan végrehajtása egye­bek között megkívánja az eddig alkalmazott bérezési forma további finomítását, a minél hatékonyabb ösztönzé­si formák keresését és célirá­nyosabbá tételét. Ennek ér­dekében a Miskolci Bánya­üzem egyik elővárosi csapa­tánál kísérletképpen beve­zették az egyösszegű utalvá­nyozási rendszert. Az ered­ményről Bertalan Istvánt, a vállalat bér- és munkaügyi osztályának vezetőjét kér­deztük meg. _ Volt már hasonló kísér­let a vállalat területén? — Ilyen bérezési formát eddig nem alkalmaztunk a vállalatnál, sőt, tudomásom szerint más bányavállalatok sem kísérleteztek még az egyösszegű utalvány­ozási rendszerrel. — Miért éppen elővárosi munkahelyen alkalmazták először? — A termelési kapacitás mellett a vágathajtási ütem mértéke határozza meg a vállalat jövőjét. Ebben az évben talán még inkább elő­térbe került az elővárosi te­vékenység szorgalmazása, mint korábban, s ennek egyik módja a vágathajtó csapatok megfelelő ösztönzése. Ezért próbáltuk ki elsőként elővá­rosi munkahelyen ezt a bére­zési formát. Lyukóra pedig azért esett a választás, mert az évi egymillió tonna szén kibányászása rendkívül sok vágatot, feltárt, előkészített területet igényel. • Mikor kezdődött a kísér­let, és mennyire volt ered­ményes? — Ez év március 3-tól má­jus 31-ig dolgozott a lyukói 9. számú elővájó csapat eb­ben a bérezési formában. Feladatul a szállítóvágat, az ehhez tartozó villa- és bú­­vófülke, valamint a zsompok határidőre történő kihajtását kapták. Mielőtt rátérnék a kísérlet lefolyásának és ered­ményének a részletes ismer­tetésére, ki kell hangsúlyoz­nom, hogy a bérezési forma csak eszköz volt. Az ösztön­zés egyik formájaként hasz­náltuk arra, hogy a csapatok elsősorban az összproduktu­­mot tartsák szem előtt, ne pe­dig egységnyi teljesítmény növelésére törekedjenek. Ne­künk sok vágat kell, nem elég csak a jó fejteljesítmény. — Ezért telepítettek a csa­pathoz kisegítőket? ! — Igen. A munkahely te­lepítése három harmadban 6 fő homloki, két-két kiszolgá­ló, egy műszakharmadban pedig 6 iparossal történt. Az iparoslétszám a szalagszere­lési, illetve a folyamatos elő­rehaladást elősegítő munká­latokat végezte, s természe­tesen rájuk hárult a karban­tartási tevékenység is. A csa­pat bérezése abszolút havi kihajtás alapján meghatáro­zott, egyösszegű bértömeg­utalványozás alapján történt. A havonkénti elszámolás so­rán a jogosított bértömeg felosztását részesedési kulcs szerint végezték el. — Hallhatnánk erről rész­letesebben? — A kísérleti időszakban — beleszámítva a céljutalmat is — átlagban 4X0 forint volt a műszakbér. Ebből a csapat­vezető vájár 115 százalékban, a csoportvezető vájár 105, a vájár 100, a segédvájár és az iparos 90, a csillés 80, a szál­lító pedig 75 százalékban ré­szesült. • Mi volt erről a dolgo­zók véleménye? A kísérletet végrehajtó csa­pat a bérezés új formáját el­fogadta. Elmondták nekünk, hogy az ösztönzésnek ez a formája valóban a minél több vágat kihajtására serkenti a dolgozókat. — Még nem ejtettünk szót ш eredményekről.«, — Pedig ezek a számok bi­zonyítják a legékesebben, hogy ki kell szélesítenünk a kísérletet. Először fordult elő a Miskolci Bányaüzem történetében, hogy három hó­napon keresztül folyamatosan 200 folyóméter feletti vága­tot hajtson ki egy csapat ha­vonta. Az eredmény értéket csak emeli, hogy a havi 212,6 folyóméteres átlagsebességet sikerült 8,62 folyóméter/üzem­­nap értékkel tartani, mégpe­dig 4000-res szelvényben és 0,5 folyóméter biztosítási távol­ság mellett. A kísérlet ideje alatt elért 29,2 centiméter/ műszak teljesítmény maga­sabb, mint az üzemi elővárosi átlagteljesítmény, pedig a ki­szolgálás javítása érdekében naponta hat szállítót, a gu­mihevederes szállítószalag beszereléséhez naponta hat iparost telepítettünk a csa­patra. — Nem csökkentette ez a homlokon dolgozók bérét? — A kísérlet azt is bizo­nyította, hogy a gyorsított vá­gathajtás nem csökkenti a centiméter/műszak teljesít­ményt, és így természetesen a csapat bére sem csökkent. Jobban jártak a homlokon dolgozók és többet kerestek a kisegítők is. Éppen ezért dön­tött úgy a vállalat vezetése, hogy kiszélesíti a kísérletet, s a második fél év folyamán a Miskolci Bányaüzemnél ket­tő, Ormoson és Szuhavölgyön egy-egy elővárosi csapatnál, a későbbiekben pedig egy gé­pesített frontfejtésen kísérle­tezünk majd az új bérezési formával. Erről még nem szü­letett végleges döntés. Az egyösszegű utalványozási rendszerrel mindenképpen ér­demes foglalkozni, s megis­mertetni a dolgozókkal. (A következő lapszámunk­ban részletesen ismertetjük majd az új bérezési formát.) Fónagy István A homlokkal párhuzamos, mintegy kétmé­teres tető miatt frontátállásra kerül sor a hé­ten Edelény I—IV. aknán. Az E—2-es fron­ton a hét elején kezdődtek meg az átszere­­lési munkálatok és előreláthatólag öt napot vesz igénybe. A Szép László vezette Váci Mi­hály szocialista brigád tagjai az új munka­helyre, az E—2/A jelű fejtésre 62 egységet szerelnek be. Az akna vezetői azt remélik, hogy itt november közepéig — a front kifu­tásáig — zavartalanul dolgozhatnak az ede­­lényi bányászok. A 100 méteres homlokról napi hat vágással 600 tonna szén kitermelése várható a KWB—3DS típusú jövesztőgéppel. Felvételünk még az E—2-es tömegtermelő munkahelyen készült, ahol Fazekas István látható gépkezelés közben. Fotó: Temesi László TERVTELJESÍTÉS 1981. JÜNHJS 28-IG 112,8% 111,6% 107,4% 99,9% 97,6% 68,6% 59,4% Vállalat­ 91,5% LEGJOBB­AKNÁK Putnoki Bü. Bükkaljai Bü. Miskolci Bü. Ormosi Bü. Fai'kaslyuki Bü. Szuhavölgyj Bü. Mákvölgyi Bü. Szeles Putnoki Bft. Királd Lyukó Terv­táró 117,7% 113,1% 10,7% 107,4% 106,7% Egynapi termelés: a rokkan­tak javára Egy héttel korábban már beszámoltunk arról, hogy az Ormosi Bányaüzem VII/2-es körletében dolgozó Sztahanov szocialista frontbrigád tagjai felajánlást tettek a rokkan­tak nemzetközi éve alkalmá­ból. Vállalásukban egy sza­bad szombati háromharmados termelésre tettek ígéretet, s a kitermelt szénért járó egy­napi bért az arra rászorulók gondjainak az enyhítésére fordítják. A termelési fel­ajánlás teljesítését június 27- re tervezték. Lapzártakor, érdeklődé­sünkre az Ormosi Bánya­üzemben elmondották, hogy a Nagy István által­ vezetett komplex gépesítésű frontbri­gád állta a szavát. Eleget tet­tek vállalásuknak: a jelzett napon a brigád százszázalé­kos létszámban jelentkezett munkára, s a három harmad alatt összesen 2504 csille sze­net küldtek a felszínre. A szabad szombati termelés ér­téke 20 ezer forint, s ezt az összeget a rokkantak megse­gítésére nyitott központi számlára fizetik be. Gratulálunk a csapat ön­ként vállalt teljesítményéhez, reméljük, a jövőben számos hasonló kezdeményezésről számolhatunk majd be la­punkban. _________ tanácskozott: a szakszervezeti bizalmiak kivl­tt testü­ete A vállalat szakszervezeti bizalmijainak küldött testü­lete június 29-én tartotta so­ron következő­ ülését, s rend­kívül fontos témákban dön­tött. Az első napirendi pontban megtárgyalta­ a vállalat szak­­szervezeti szerveinek műkö­dési szabályzatára készült ter­vezetet, majd a kiegészíté­sekkel együtt jóváhagyta. En­nek keretén belül határoza­tot­ hozott a vállalati és üze­mi szakszervezeti szervek ká­­derhatásköri jegyzékére. A második napirendi pont­ban a vállalat VI. ötéves szo­ciális tervére készült javasla­tot vitatta meg. A testület egyetértett Veres Sándorral,­ a vállalat személyzeti és szo­ciális igazgatójával abban, hogy a következő tervidő­szakra tervezett 1,8 milliárd forintot a termelési felada­tok végrehajtásával kell meg­teremteni. A küldöttek egy­hangúlag elfogadták a szo­ciálpolitikai tervet. Nagyon fontos döntést hoz­tak a szakszervezeti bizalmi­ak küldöttei, amikor elfo­gadták a munkarend korsze­rűsítésének, a 40 órás m­nka­­hét bevezetésének program­­ját. A párt- és kormányha­tározatok értelmében a vál­­lalat is már több mint egy éve foglalkozik a munkarend korszerűsítésével. Az Albert­­telepen végzett kilenchónapos kísérlet tapasztalatai alapján dolgozta ki a vállalat szaki­ember­gárdája az új munka­rendet, amit július elsejétől kísérletképpen már bevezet­tek Lyukóbányán, Alberttele­­pen és a KOSZGY Lyukóbá­­nyához kötött szállító részle­génél. A tanácskozás további ré­­szében a résztvevők tájékoz­tatót hallgattak meg a váll­­alati szocialista munkaver­­senymozgalom helyzetéről és feladatairól. Végezetül Вики Imre, a vállalat szakszerve­zeti bizottságának titkára tá­jékoztatta a résztvevőket a testület két ülése között végi­zett szakszervezeti munkáról. Bányamérnökök lettek Az elmúlt héten, szomba­ton délelőtt a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemen bányász díszegyenruhában vette át diplomáját az a 77 fiatal, aki a bányászati ka­ron végzett. Közülük sokan kötöttek szerződést a válla­lattal. Dr. Czibere Tibor rektor köszöntőjében hangsúlyozta: ,,Mérnökké válásuk, megszer­zett­­ diplomájuk, a szocialis­ta társadalomhoz való hűsé­get, a műszaki értelmiséghez tartozást és felelősséget hor­dozza magában; a nép, a tár­sadalom szolgálatára köte­lez.”. A bányászati kar hallgatói felvonulásukon elbúcsúztak a vá­rostól is

Next