Borsodi Bányász, 1981. július-december (24. évfolyam, 26-52. szám)

1981-07-02 / 26. szám

4 MKSGM iAXTAS* Mem „ellenségek"— ellenőrök! Kevesebb szabálytalanság, jobb áruellátás Az áruellátás és a kiszolgálás színvonala döntően befolyásolja egy-egy bevásárláskor hangulatunkat. Az utóbbi időkben mind kevesebb panaszt hallunk a kereskedelemre, de azért nem titkolhatjuk el, hogy még ma is előfordulnak bosszúságot okozó esetek, is. Az üzletek, a vendéglátó egységek napjainkban sem nélkülözhetik a rendszeres ellenőrzést. Vállalatunknál öt helyen: Ormosbányán, Mákvölgyön, Szuhavölgyön, Putnokom és a KOSZGY-ben működik társadalmi ellenőrzési csoport Ezek közül a legnagyobb a Mákvölgyi Bányaüzem csoportja 14 fővel. Vezetője Ruszin Romulusz aknász, aki munkája és több társadalmi funkciója mellett végez ellenőrzéseket (Többek között az edelényi tanács társadalmi megbízatású elnökhelyettese is.) — Hogyan jut ideje munkája mellett ellenőri tevékenységet folytatni? — kérdeztük munkahelyén, Edelény I—IV. aknán. A következőt válaszolta: — Évek, sőt évtizedek alatt hozzászoktam, hogy az élet számos területén helyt kell állni. Életelemem a munka és az emberekért való tenni akarás. Immár húsz éve járom a járás üzleteit és vendéglátó egységeit. Munka után ez bizony nem is kevés, de szívesen csinálom. A mi csoportunk a legnagyobb, mégis azt kell mondanom, hogy kevés a létszám. Nagy területen dolgozunk, Edelény, Rudolf, telep, Múcsony és több kisebb község tartozik hozzánk, például Abod, Lédbe,senyő és Balajt, ahol bányászok élnek. — Milyen a csoport összetétele, és miből áll konkrétan a munkájuk? — Kis „csapatunkban” megtalálható a vájár, az aknász, az iparos és két nődolgozó is, akik mind nagy tapasztalattal rendelkeznek. Többen tanfolyamokon szerezték meg ismereteiket ehhez a munkához. Az ellenőrzéseket mindig céltudatosan és előre felkészülten, végezzük, meghatározott program szerint. A munkatervet és a vizsgálati anyagokat a szakszervezetek megyei tanácsától kapjuk, de igen gyakran besegítünk a népi ellenőrzési bizottságnak is. Mintegy 60 egységet ellenőrzünk rendszeresen és egy alapos vizsgálat 2—3 órát is eltart. Általában árváltozás után van a legtöbb munkánk. Az élelmiszerüzletekben próbavásárlásokat végzünk, megnézzük, hogy hitelesek-e a mérlegek, mikor járt le a szavatossági idő, nem történt-e visszaélés. Az biztos, hogy az árakat ugyanolyan jól kell ismernünk, mint a boltvezetőnek. Fontos, hogy egy-egy település áruellátását, különösen az alap élelmiszerárakból, figyelemmel kísérjük. Az üzemétkeztetésnél elsősorban azt nézzük, hogy az adagok megfelelnek-e a szabványnak. — Nem hálás feladat ellenőrnek lenni — vetettem közbe. — Ma már igen — mondta Ruszin Romulusz —, de az első időkben valóban a hálátlan tevékenységek sorába tartozott. Sok intrikának, fenyegetésnek voltunk kitéve, a kereskedelmi egységek dolgozói ellenségesen tekintettek ránk, bizalmatlanok voltak velünk szemben. Azóta jelentősen javult a helyzetünk, előfordul, hogy maga az üzletvezető segít a munkánkban. • Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek évek alatt? Javult-e a kereskedelmi egységek áruellátása és a kiszolgálás színvonala? — Nem is kismértékben. Az utóbbi időkben mind kevesebb a szabálytalanság, ma már csak elvétve fordul elő az árjelzők nem használata és a vásárlók kárára történő súlycsökkentés, vagy a többletszámolás. Ami pedig az ellátást illeti, Edelényről és környékéről csak a legjobbakat mondhatom. Az alapvető élelmiszerekben nincs hiány! — Milyen pluszt jelent a munkájához, hogy számos társadalmi funkciót is ellát? — Több mint két évtizede Edelényben élek, jól ismernek már az emberek. Ahol tudok, segítek, ezt is tudják rólam. Ami pedig az ellenőri tevékenységemet illeti, azt a lakosság, a magunk érdekében teszem. Egyébként a család élelmiszerbeszerzői tisztségét is én látom el.. . Temesi László Ruszin Romolusz, a csapat vezetője Hulladék, ami hasznosítható „Nagytakarítás” a vállalatnál * Már a harmadik teherautót láttam kifordulni az Ormosi Bányaüzem kapuján, megrakodva vashulladékkal. Na, gondoltam itt nagytakarítás folyik, amolyan minden zugba benézek takarítás. Az udvaron, a hulladéktérhez farolva újabb teherautót láttam, mellette a vállalati begyűjtő vasfelelős, Vincze Lajos. — Szép mennyiség! Rohammunka, vagy folyamatos a begyűjtés? — Áprilisban múlt 11 éve, hogy irányítom és szervezem a vasféleségek összegyűjtését, elszállítását — mondta a vasfelelős, s közben mintha sóhajtott volna... — Fontoskodónak tekintik? Milyen a kapcsolata az üzemekkel ? — Mostanában már kevés vita van. Az üzemtér rendjéért mindenütt a gépészeti körletvezető a felelős. Citartja a kapcsolatot a művezetőkkel. Visszatérve az előbbi kérdésére, igyekszem úgy szervezni a munkát, hogy az elszállítás folyamatos legyen. — Az a hír járja, hogy a vállalat „fuldoklik” a vasban. Igaz ez? — Sokáig alig törődtek az üzemek a vashulladékkal, így a vállalat területén, más szóval: szanaszét jelentős mennyiségű hulladékvas halmozódott fel. Aztán egy komplex ellenőrző bizottság végigjárta az üzemeket, s megkezdődött a nagytakarítás. Egyébként a MÉH és a KOKÖV emberei szállítanak, illetve ők is rakodnak. Évente átlagosan 13 millió forint értékű hulladékot értékesít a vállalat. • Lesz utóellenőrzés? Magyarán: a bizottság bizonyára újra bejárja a területet — Igen. Szeptemberben. Addig, mint látja... — Nem hiszem, hogy egy bizottsági ellenőrzés gyökeresen megváltoztathatja a szemléletet. Hol szemetelnek a legtöbbet, illetve jelenleg milyen a viszonyulás? — Nem akarok személyeskedni, bár néhány ember megérdemelné, hogy nyilvánosságra kerüljön a neve. Csak egy példa. A pajzsgyártás melléktermékeit a MÉH- nél nem akarták és sokszor még ma sem akarják átvenni. Kérdem az átvevőtől, hogy mi a gond. Azt mondja tele van a szállítmány szeméttel. Hát valóban. Volt abban „kutyafüle” is. Aztán ott a gyártásnál szólok a művezetőnek, hogy ember, hát miért nem ügyelnek a rendre? Erre azt mondja: szedje ki maga! Egyébként a MÉH már kötbérezéssel is fenyegetőzik a szemét miatt... — Hasznosítható anyagok is belekerülnek a hulladékba? Netán bizonyos területeken « rozsdásodnak szembetűnő alkatrészek, eszközök, berendezések? — Kíméletesen fogalmaz. Az igazság az, hogy az úgynevezett amortizációs folyamatot meg kell várni, függetlenül attól, hogy mondjuk egy mozdonyt már egy éve nem használnak. Ha négy év az amortizációs ideje, akkor még három évig ott áll, nem lehet hozzányúlni. Kívánatos lenne, hogy az üzemek kellőképpen segítsék a begyűjtést. Ez az ő érdekük is, a vállalaté, s nem utolsósorban a népgazdaságé. Ugyanis mindig egy gazdaság sérülékenységére utal, mennyit hasznosít a hulladékból. K. I. Évente 13 millió forint értékű hulladékvasat gyűjtenek össze a vállalat területén Műszakváltás: muzsikával Csütörtök, 14 óra. Lassan megtelik a terem. Az egyes akna hatalmas, csarnokában védősisakos bányászok üldögélnek. Egy-egy fölemelt kéz jelzi: „Észrevett apu!” Mert a Hunyadi János Művelődési Ház ifjúsági énekkara most a bányászoknak énekel. S a szerszámok, gépek kemény dallamához szokott férfiak áhítattal, nagy-nagy figyelemmel hallgatják az úttörők énekét. „Csak azért szeretek faluvégén lakni, hogy az én édesem oda jár itatni... — hangzik a csarnok a gyönyörű dallamoktól. Aztán a citerások folytatják. A hátsó sorokból előrébb bátorkodnak, az oszlopok mögül kihajolnak a sisakos fejek. Megmozdul egy-két száj is a zene ritmusára, s az ismerős dallamok énekesekre találnak. Szép így együtt. Mert a zene most nekik szól. Nekik, akik percek múlva leszállnak a föld mélyébe, a gyökerek alá. Nekik énekelnek a gyermekajkak, hogy ez a műszak hangulatosabban kezdődjön, hogy ez a szürke kis hétköznap kicsit szebb legyen, mint a többi. Igen, jó így együtt tennünk. Mert mi már egy nagy család vagyunk. Fürdő átépítés Mező István munkája Elhízott nemzet? Mondják, elhízott nemzet vagyunk, étkezési kultúránk enyhén szólva zsíros... eteteket tálal. Meglepő adat ugyanakkor, hogy Borsod megyében a lakosság 2 százaléka cukorbetegségben szenved, Miskolcon például 5—6 ezerre tehető a cukorbetegek száma. Többségük idős ember, de lassan korunk betegségévé válik a cukrosság, érint ma már fiatalokat is. Dicséretes kezdeményezés a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat vállalkozása, miszerint június 29-től diabetikus ételeket tálalnak a miskolci Gyors étteremben. Erről tartottak sajtótájékoztatót a vállalat központjában, ahol az érdekelt vállalatok, orvosi intézmények képviselői elmondták, hogy igyekeztek kellőképpen felkészülni a nyitásra. Diabetikus nővér segíti az étrend összeállítását, a főzést, s mindezen ételek ára lényegesen alacsonyabb, mint az úgynevezett „magyarosaké”. Július 5-ig még 10 százalékos árengedményt is adnak. Nagy szerep jut a sütőiparnak, hiszen ők készítik például a „levegőkenyeret”, és más diabetikus kenyereket, süteményeket. Szó esett arról is, hogy kívánatos lenne egy diabetikus bolt és egy étterem létrehozása, miként más országokban. Számos gond nehezíti jelen pillanatban a vállalkozás sikerét, egy azonban bizonyos: a korszerű táplálkozás nem csupán divat, hanem egészségünk védelmét szolgálja. 1981. július 2. Présház, szerszámkamra — engedély nélkül Felmérés a külterületi földeken A nagyüzemi művelésre végig közigazgatásilag haalkalmatlan külterületi Szincbarcikához csatolták a földrészletek hasznosítása Kardona-völgyi földeket, fontos feladat, hiszen a január 1-től pedig városmásodlagos gazdaság által környéki községeket szertermelt javak egy része veztek a városhoz. Mindinnen kerül ki. Emellett ezek indokolják, hogy a tea szabadban munkával él , rület átvételekor és az új töltött idő aktív pihenést, kikapcsolódást jelent. A korábbi rendeletek és szabályok, és a jelenlegiek is, csak a „zártkert”-ben engedik meg 12 négyzetméter alapterületű szerszámkamra építését. Az 1973-ban megjelent ÉVM-rendelet alapján felmértük a város területén az engedély nélkül létesített építményeket, amelyek részben bontásra kerültek, részben az építésrendészeti bírság megfizetése mellett fennmaradási engedélyt kaptak. Ezután zártkert-rendezést kezdeményeztünk, s a város nyugati határán fekvő külterületi szántó művelésű földeket zártkertté nyilvánítottuk. Ezzel a föld felosztását és az engedélyezhető 12 négyzetméteres szerszámkamra megépítését is elősegítettük. Azóta azonban a zártkertté nyilvánított területeken, a Tervtárón túl, a Tardonavölgyben és a pincesorokon igen sok présház és szerszámkamra épült fel engedéllyel, de sok engedély nélkül is. A zártkerti földeken épített és építhető létesítmények felmérésére, rendezésére, és a jövőben az engedély nélküli építés megakadályozására az ÉVM rövidesen új rendeletet ad ki Az elmúlt évben az Iboryeás völgytől Tardona köz Adám György a Kazincbarcikai Városi tanács V. B. műszaki osztály vezetője jogszabály megjelenésekor található állapotokat rögzítsük. Ez a városi tanács érdeke és kötelessége, de az állampolgárok érdeke is, mivel az új jogszabály az építésrendészeti bírságot magasabb összegben fogja meghatározni. Az épületállomány felmérése megkezdődött és folyamatosan történik az egész város külterületi részein, valamint a városkörnyéki községekben is. A felmérés adatfelvételi lappal és fényképfelvétellel történik. Ezúton is kérem az érdekelteket, hogy az adatfelvételi lapot mielőbb juttassák el a városi tanácsra. A fényképfelvételek, az adatfelvételi lap és a városi tanács műszaki osztályán található nyilvántartások alapján az engedéllyel rendelkező épületeket kiszűrjük. Az engedély nélkül építőkkel szemben pedig az érvényben levő rendelet szerint kell eljárnunk. Kérem az érintettek megértését és a munka segítését. Ezúton is kérem az engedély nélkül építőket, hogy a tevékenységüket ne folytassák. Palackok cseréje Felvételünkön Borbély Lajos és Apagyi Imre tervtárés bányászok láthatók porral oltó tűzoltókészülékek plombázása közben, örültünk a váratlan találkozásnak, mivel ritkán adódik alkalmunk beszélgetni bányász önkéntes tűzoltókkal. Keveset tudunk munkájukról, pedig megbízatásuk felelősségteljes. Ők azok az emberek, akiknek nap mint nap kötelességük meggyőződni arról, hogy a munkahelyeken alkalmazott tűzvédelmi berendezések megfelelnek-e az előírásoknak. Borbély Lajos vására 20 éve tagja a tűzoltó testületnek, öt éve pedig a bükkaljaiak parancsnoka — érdeklődésünkre elmondotta, hogy a Bükkaljai Bányaüzemben összesen 356 különféle porral oltó tűzoltó készülék található. Ebből 150 darabot helyeztek el a föld alatti munkahelyeken. A tűzvédelmi előírások értelmében a bányában negyedévenként, a külszínen pedig félévenként kötelesek felülvizsgálni a berendezéseket, és ha szükséges, gondoskodni a cseréjükről. A már nem megfelelő, javításra szoruló készülékeket a KOSZGY-be szállítják felújításra, s csak gondos vizsgálat után kerülhetnek ismét forgalomba.