Borsodi Bányász, 1983. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-06 / 1. szám
2 BORSODI BÁNYÁSZ A megyei tanács idei terve [írta az egészségi és Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tanácsa az elmúlt évi utolsó ülésén tárgyalta meg a tanácsi intézmények idei költségvetési tervét, valamint a fejlesztésre felhasználható összeg elosztásának tervezetét. A vita után a tanács tagjai határozatot hoztak, amely szerint megyénk városi, nagyközségi, községi tanácsai 1983-ban 5 milliárd 800 millió költségvetési és 3 milliárd 100 millió forint fejlesztési alap felhasználásával gazdálkodhatnak. A megyei tanács illetékes szakigazgatási szervei a költségvetés és fejlesztési terv elkészítésekor természetesen figyelembe vették a népgazdaság előtt álló általános feladatokat, valamint az állami támogatás tovább csökkenő mértékét. A vitában felszólalók azonban hangsúlyozták: a fejlesztési források csökkenését a takarékos, körültekintő gazdálkodással, a társadalmi összefogás szélesítésével, a lakosság anyagi erejének erőteljesebb mobilizálásával ellensúlyozni lehet. TÖBB PÉNZ AZ EGÉSZSÉGÜGYNEK Az egészségügyi, szociális és oktatási feladatok megoldására az idén a tavalyinál nagyobb összeget használhatnak fel a tanácsok. Az egészségügyi intézmények — rendelőintézetek, kórházak — összes költségvetése közel 1 milliárd 400 millió forint, amely 100 millió forinttal haladja meg az előző évi összeget. Ezt a pénzt az egészségügy szakmai programjainak végrehajtásához, az élelmezési költségek növekedésének ellensúlyozására használják fel. Ebben az évben a megye szociális otthonainak, az öregek napközi otthonainak felújítására, felszerelésük modernizálására szintén több pénz jut majd a tavalyinál. Lehetőség nyílik 15 új szociális gondozónő munkába állítására is. Az oktatásügy 2 milliárd 200 millió forinttal részesedik a költségvetésből. Az előirányzott összegből 135 ezer gyermek iskolai oktatása, 88 ezer tanuló napközis ellátása, illetve étkeztetése biztosítható, javuló színvonalon. A lakosság legszélesebb rétegeit érintő kiemelt társadalompolitikai feladatok tehát alapvetően a VI. ötéves tervben meghatározott céloknak megfelelően valósulnak meg. A megyei tanács egyébként 1983-ban intenzívebbé kívánja tenni az állóeszköz- és nagyjavítási tevékenységet. Korszerűsíteni kívánja a tanácsi intézmények működtetését és fenntartását biztosító szervezeteket. Ennek érdekében 15 új gazdasági, műszaki ellátó szervezet megalakítását tervezik, amelynek dolgozói közreműködnek a bevezetendő, új könyvviteli rendszer alkalmazásának kidolgozásában. A kormányprogramnak megfelelően az idén továbbra is nagy hangsúlyt kap a felújítási tevékenység. A tanácsok kezelésébe tartozó utak, hidak karbantartására és korszerűsítésére például 203 millió forint áll rendelkezésre. Ebből korszerűsítésre 93 millió forintot lehet fordítani. A legnagyobb felújítási munka várhatóan a miskolci Széchenyi út korszerűsítése lesz. E több éven keresztül folyó munka megkezdésére 48 millió forintot költhet el 1983-ban Miskolc város Tanácsa. LAKÁSOK: SAJÁT ERŐBŐL A beruházásokra fordítható alacsonyabb összeg elsősorban az állami lakásépítkezést érinti. A megye öt városában, Kazincbarcikán, Leninvárosban, Ózdon, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen 182-vel kevesebb állami lakás épülhet meg az eredetileg tervezettnél, míg Miskolcon 200-zal csökkentik a felépítendő otthonok számát. Az illetékes szakigazgatási szerveknek azonban — határozott a megyei tanács — gondoskodniuk kell arról, hogy az előbbiekben felsorolt településeken az állami lakások helyett telepszerű társasházak épüljenek. A megyei tanács terve azonban arról is intézkedik, hogy a fejlesztési lehetőségek csökkenése a középtávú tervben meghatározott, úgynevezett súlyponti területi és ágazati feladatok teljesítését ne befolyásolja hátrányosan, így a kisközségek, községek tervezett fejlesztését végre kell hajtani, a korábbi, vagy annál jobb színvonalon kell biztosítani az alapfokú egészségügyi ellátást, az iskolai oktatást, így 1983-ban megyénk városaiban tovább folytatódik a kórházi rekonstrukció, Sátoraljahelyen ugyanúgy, mint Miskolcon, a Vasgyárban és a Semmelweis kórházban. Megkezdődik a szikszói 150 ágyas utókezelő és a mezőkövesdi, szintén 150 ágyas reumaosztály építkezésének munkája. Az általános iskolai tantermek száma 84-gyel emelkedik, az óvodai ellátás javítását pedig 1325 férőhely kialakítása szolgálja majd. Ebben az évben kezdődik meg a megyei tanács által támogatott kereskedelemfejlesztési akció. A támogatást a kereskedelmi vállalatok pályázat útján kaphatják meg, akkor, ha boltjaikat, üzleteiket a kisközségekben, aprófalvakban tervezik felépíteni. REÁLIS TERV Nem halmozzuk tovább az adatokat — olvasóink a fenti sorokból minden bizonnyal megállapították már, hogy a megyei tanács — minden lehetőséget figyelembe véve — reális költségvetési és fejlesztési tervet fogadott el. A tanácsok rendelkezésére álló pénz tulajdonképpen nem csökkent, ám ezt az összeget a korábbiaknál körültekintőbben, más módszerekkel kell elkölteni. Mindenesetre pozitívan értékelhető az a tény, hogy a gondok és nehézségek ellenére, a lakosság széles rétegeit érintő társadalompolitikai programok — az egészségügyi, szociális ellátás, az oktatás — a középtávú tervben előirányzottaknak megfelelően valósulnak meg. (udvardy) A Szovjetunió Európa felét és Ázsia kétharmadát elfoglalva, széles sávban húzódik a világ térképén a Szovjetunió. Területe nyugaton Lengyelország határánál kezdődik, Kalinyingrádtól nem messze. Keleten a szovjet földet a Gyezsnok-fok határolja, a Csukcs-félszigeten. A Szovjetunió nyugatról keletre több mint 172 hosszúsági fokon (délkörön) terül el, ami csaknem a félteke teljes szélessége. Tizenegy időzónát ölel fel. Amikor keleten alig pirkad, nyugaton még nem köszöntött be az este: a Gyezsnovfokon reggel öt óra van, a szibériai Bajkál-tavon éjfél; Moszkvában ugyanakkor mindössze előző este 7 óra. Északról délre haladva, a Szovjetunió 42 szélességi fokon át húzódik. Legdélibb pontja a szovjet—afgán határon, Türkmenisztánban van, nem messze Jruska városától — a trópusoktól 12 szélességi fokra. Legészakibb pontja a Cseljuszkinfok Szibériában — 12 fokra a sarktól. A Szovjetunió területe 22,4 millió négyzetkilométer — a legnagyobb ország a világon, amelyet kontinensekhez hasonlíthatunk : valamivel kisebb Afrikánál, nagyobb Dél- Amerikánál, kétszer nagyobb, mint Ausztrália. Határai hosszúsága több mint 60 000 kilométer. Egy naponta kétezer kilométert haladó képzeletbeli vonat egy teljes hónap alatt járná körül a szovjet határt. A Szovjetunió 15 szövetségi köztársasága közül legnagyobb az OSZSZSZK, amely 16 autonóm köztársaságot, 5 autonóm (nemzetiségi) területet és 10 autonóm körzetet foglal magában. Lvovi konstruktőrök gázvezetékek számára olyan hőmérőt szerkesztettek, amely nagy precizitással méri a hőmérsékletet, mínusz 50 foktól plusz 150 fokig terjedő skálán. A gáz hőmérsékletének állandó ellenőrzése lehetővé teszi, hogy megelőzzék jégdugók keletkezését a csövekben, elkerüljék a fűtőanyag túlhevülését. Befogadtak bennünket... A bányászokra jellemző hűség már-már legendás. Nagyon kevesen vannak, akik önként otthagyják munkahelyüket, netán magát a bányászatot. Előfordul azonban, hogy vállalati érdekből kell önként megváltoztatni a környezetet, megválni a megszokott aknától, munkatársaktól. Az edelényi bányászok közül igen sokan kerültek át az elmúlt év közepén Feketevölgyre. Olyan két bányásszal beszélgettünk, akik az előző munkahelyen külön brigádban dolgoztak, most meg együtt... Mitró Kázmértól és Juhász Barnabástól azután érdeklődtünk: milyen az új munkahely? Hogyan szokták meg a munkatársakat és hogyan olvadtak be az új közösségbe? Mitró Kázmér: — Nem vagyok egy vándor természet, akár a többiek. Huszonkét éve bányászkodom, de ezalatt csak két munkahelyen dolgoztam a cégen belül: Berentén és Edelényben. Az utóbbi helyen több mint másfél évtizedet húztam le a Károlyi István vezette Madách szocialista brigádban. Nagyon jól megvoltunk együtt, az egész kollektíva nemcsak kolléga, hanem barát is volt. Éppen ezért, amikor megtudtuk, hogy el kell válni tőlük, igen aggódtunk, mi lesz velünk? Megtaláljuk-e számításunkat az új munkahelyen? Az utolsó napokat kesernyés szájízzel dolgoztuk végig, de nem volt mit tenni — mennünk kellett! Négyen jöttünk ,és az év közepén, júniusban és mondanom se kell, nagyon nehéz volt a búcsú. Aztán kellemesen csalódtunk a feketevölgyi kollégákban. Az első napokban csak barátkoztunk, ismerkedtünk a bányásztársakkal és nem utolsósorban a munkafogásokkal, amelyek másak voltak a megszokottól, az edelényitől... Juhász Barnabás: — Különösen nehéz volt a vékony telep után megszokni a vastag telepet. Mi ugyanis éveken, sőt évtizedeken át körülbelül 1,2 méter magasságú telepben dolgoztunk, főként térden ... Itt pedig 2,8 méter az átlagmagasság, ami bizony a miénkhez képest jóval kényelmesebb.A fővonal is 2,5 méter helyett 4,2 méteres. És bármennyire is furcsán hangzik, nekünk nem volt könnyű beleszokni a sokkal kényelmesebb munkafeltételek közé, bizony az elején alig találtuk a helyünket. De nagyon rendesek voltak hozzánk a feketevölgyiek, és sokat segítettek. Úgy érezzünk mindnyájan, be is fogadtak bennünket hamar. " A Szép László által vezetett Váci II. kollektívában dolgoztam Edelényben és tőlünk is többen idejöttek. Tulajdonképpen a két csapat: a Váci és a Madách Szuhavölgyön dolgozik igazán együtt, hiszen néhányan itt kerültek egy csapathoz, a Kanalas Sándor-féle brigádhoz. El kell még mondani, hogy az áthelyezésünk is sokkal zökkenőmentesebb volt, mint azt gondoltuk, és az sem mellékes, hogy a pénzünkre sem lehet panasz, nem jártunk rosszabbul. Ettől függetlenül persze még mindig hiányoznak a régi bányásztársak ... — Úgy tudom, egy községből is járnak Szuhavölgyre? — Igen — válaszolja Mitró Kázmér —, mindketten sajókerfesztúriak vagyunk. Egyedüli gondunk csupán a távolság, amely az áthelyezéssel a duplájára növekedett (temesi) Mitró Kázmér és Juhász Barna / 1983. január 8. Lenin könyvtára a Kremlben... oszkva, Kreml, a szovjet kormány épülete, hármáig emelet. Már több éve, hogy megnyitották a Lenin dlgozószobájából, könyvtárából és lakásából álló emlékmúzeumot. Ludmilla Sesztakova, a Kreml Lenin-emlékmúzeumának munkatársa megismerteti csoportunkkal Lenin agánkönyvtárát, amin keresztül sok mindent megtudhatun a forradalom vezérének, a tudósnak, a teoretikusnak, a nezetközi jelentőségű államférfinak az egyéniségéről. A könyv Lenin életének elmaradhatatlan útitársa . Száműzetéséből rokonaihoz írott leveleiben arra kériék hogy küldjenek minél több kiadványt; kezdetben presptust, bibliográfiát stb. Az emigráció évei alatt Lenin London, Párizs, Berlin, Krakó és más városok könyvtáraiban is dolgozott. A táradata előtt nem gyűjthetett magánkönyvtárat, ,mert az emigre éveiben minden fillérre szükség volt; kellett a pénz az élhetésre” — emlékezik vissza Krupszkaja, Lenin feleség harcostársa. A NOSZF után Lenin álma megvalósulhatott — lehet, volt magánkönyvtárat gyűjteni. A beszerzendő könyvek zekét Lenin maga állította össze, és az 1920-ban mind ban gyarapodó könyvtár már külön helyiséget igényel A könyvtárban összegyűjtött mintegy tízezer kötet 1? ven írt könyvet foglal magában. (Mint ismeretes, Let lene idegen nyelvet tudott, beszélt és írt angolul, n és franciául, olvasott és fordított* lengyelből és olaszbó’1 csehül és svédül, ismerte az ógörögöt és a latint. A könyveket 88 tárgykörbe sorolta be. A legfontosabb tárgykörbe Marx és Engels műveltek. A könyvek Lenin életének hű kísérői voltak. Len mára — írta Krupszkaja — nem dogmák, hanem tettségének irányadói voltak. Jelentős hely jutott a könyvtárban a „Szociológia” , „Filozófia” tárgykörének. Lenin nagyszerűen ismerte ezeket a tudományokat, s találhatók a könyvek között Platónnak, az ókori görög, Rvetiusnak, a XVIII. sz. francia materialista filozófusra »Morus Tamásnak, a reneszánsz kori angol humanista, racionalista gondolkodónak, az utópista szocializmus korai viselőinek a művei. S ott sorakoznak az olasz filozófus, Tomasso Campanella és a későbbi korok kiemelkedő gólkodóinak: Ferdinand Lassak-nek, Georgij Plehanovnak oroszországi szociáldemokrata mozgalom megalapítójának, másoknak a művei is. Az orosz forradalmi mozgalom történetének szent dlkumentumok és könyvek között ott láthatjuk a Komi megalapításáról, a külföldi kommunista és munkások létrehozásáról szóló könyveket. Leninben nemcsak a munkások, a kommunisták látta történelem átformálóját, hanem azok az emberek is, ám politikai és szociális nézeteiket tekintve messze álltak a komunizmus eszméitől. Lenin neve világszerte ismertté V Bernard Show, a kiváló angol író egyik könyvében, lyet Leninnek dedikált, a következőket írta: „Lenin az egyetlen európai államférfinak akiben megvan az a teli jellem és tudás, amelyre ilyen felelősségteljes poszton vége van az embernek”. Lenin 1920 nyarán fogadta Bertrand Russelt, az ismert polgári filozófust Szovjetunióba való látogatása álbal. Szovjet-Oroszország kommunizmus-felépítésének tekintették át és szó esett köztük Anglia és a Szovjt kétoldalú kereskedelmi kapcsolatairól. A felejthetetlen hozás emlékére Russel elküldte Leninnek „Utak a szakághoz” c. kétkötetes könyvét, és a következőket írta : „Lenin elvtársnak, a szerző”. Lenin széles körű érdeklődéséről vallanak a szépiror tárgykörben levő kötetek. Megtalálható Arisztophanész, S<ler, Hoffman, Homérosz, Henri Barbusse, Rabindranathgore. Barbusse a következő ajánlással küldte el Lenin „Csillám a mélységből” c. kötetét: „Leninnek, aki szőr írta le az eddig megfogalmazatlan, nagy törvény őszinte tisztelettel: Henri Barbusse”. Könyvtárában jelentős helyet foglaltak el a statiszta katonai, a munka tudományos megszervezésével, egészségüggyel és pedagógiával foglalkozó közegét Sokszor fordult az ország különböző könyvtáraihoz, de küldjenek számára könyveket. Lenin (Marx szavaival élve) mondta: a könyvek az szolgálóim, egyúttal ők az én legjobb barátaim is. Valóba a nagy politikus és államférfi számára a könyv létszüksélet, jó barát és segítőtárs volt. Nagy Tibor M Új lakások Az elmúlt hónap közepén újabb harminc családi ház lakhatási engedélyét adták ki a sajóvölgyi bányavidéken működő községi tanácsok,s ezzel együtt az idén 175 borsodi bányász költözött új lakásba. Miskolcon és Kazincbarcikán telepszerű, többszintes társasházakba költöztek be a bányászcsaládok. Ezenkívül hetvenöt bányászt nyújtottak hosszú lejára kamatmentes kölcsönt cseré ház építéséhez. Emellett BSZ dolgozói letelepítése ’82-ben — Kazincbarcikán Ózdon — negyven család részére fizette be a lakás használatbavételi díjat, családok már új otthonukba töltötték az óesztendő karácsonyát és szilveszterét. BANYÁSZ BÜRGS3 BÁNYÁSZOK HETILAP^ Szerkesztőség: 3525 Miskolc, Kazinczy u. 10. Postacím: 3501 Misk, pf. 148. Telefon: 17-884, 18-461. Felelős szerkesztő: TÖRÖK ZSFRI Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, 3527 Miskolc, Pajc Zsilinszky út 15. Postacím: 3501 Miskolc, pf. 17. Telefon: 36-181. Jeles kiadó: VERES MIHÁLY, index: 25-904. Készült a Borsodi Nyodában, Miskolcon. Felelős vezető: KILIÁN BÉLA.