Borsodi Bányász, 1983. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1983-07-07 / 27. szám

«ГТ/ *U/Ul/VL/ Ф VILÁG EROLETARIAI* <G ¥ESÜUErtKi XXVI. évfolyam, 27. szám Д [UNK]»: 1 forint 1983. július 7. A bányabiztonság fokozása S*' ' ‘ ' *'’' '' i ■', ‘ 1 .• * :-Ш [UNK], • Ц Kapolyi László levele A bányabiztonság fokozása érdekében Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár szemé­lyes hangú levelet intézett a magyar szénbányászat dolgozóihoz. A Borsodi Szénbányák kollek­tívájának képviseletében hét szocialista brigádvezetőnek juttatta el ezt a levelet. Címzettek: Györfi Zoltán Mákvölgyi Bányaüzem, Kanalas Sándor Szuhavölgyi Bányaüzem, Krebán Béla Miskolci­­ Bányaüzem, Nagy István Ormosi Bányaüzem, Pengő Bertalan Bükkalja Bányaüzem Szabó Béla Farkaslyuki Bányaüzem, Zsiga Ferenc Putnoki Bányaüzem. A levelet az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük. „Amint ezt а та [UNK] napon több brigádvezető elvtárssal személyesen is megbeszél­tük, a szocialista brigádok tevékeny közreműködését, példamutatását kérem a bá­nyászatban folyó fokozott munkavédelmi ellenőrzési időszak eredményes meg­valósításához. Ennek érdekében szíves­­kedjék az üzemvezető elv­társnak levelemet bemutat­ni és az ebben foglalt fel­kérésem alapján munkatár­sai figyelmét ismételten rá­irányítani a biztonságos munkavégzésre, a szabályok megtartására, megtartatásá­­ra. Kérem, hogy ehhez a mozgósító-nevelő tevékeny­séghez használjon fel min­den alkalmat, amikor tár­saihoz szólhat: beszállás előtt a felolvasóban, saját munkahelyén, bányában jár­va stb. Meggyőződésem, hogy a tapasztalt, tekinté­lyes szocialista brigádveze­­tők közösséghez intézett fi­gyelemfelhívásai hozzájárul­nak a munkabiztonság foko­zásához. Arra is kérem, hogy ész­lelt veszélyforrásokra, hiá­nyosságokra hívja fel az il­letékes vezető figyelmét és tegye meg javaslatait a biz­tonság fokozására, a mun­kavédelmi ellenőrző, oktató­nevelő tevékenység hatásos­ságának növelésére. A szocialista brigádok már sokszor és tettekkel bizonyí­tották, hogy átlagon felüli tevékenységre készek. Most bányász munkatársaik, önma­guk, üzemük és egész bá­nyászatunk érdekében ké­rem a biztonság fokozására összpontosított szakszerű, cél­tudatos fellépésüket. Tevékenységükért köszöne­tet mondok és kívánok ered­ményes munkát, jó szeren­csét [UNK] Budapest, 1983, Jul*­ius 29. Elvtársi üdvözlettel^ Xapolyi László (Folytatás a 2. oldalért) F­ó­szellőzi erőberendezés remel Mocsolyáson A vállalat — hamarosan átadásra kerülő — legújabb le­szállóhelyén felgyorsultak az események és szinte minden hó­napban átadnak egy épületrészt, üzembe helyeznek egy gépet, működés közben is kipróbálnak egy berendezést. Mocsolyás­­aknán legutóbb a tirisztoros kaszkád szabályozású fő szellőz­tetőberendezés műszaki átadása történt meg. Az automatikus levegőszabályozó berendezésnek igen sok az előnye. Műkö­déséről, műszaki érdekességeiről lapunk 3. oldalán adunk rész­­letes tájékoztatást. Fotó: Pusztai Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, a Bányaipa­ri Dolgozók Szakszervezete és az Ipari Minisztérium az elmúlt hét közepén adott en­gedélyt arra, hogy a márkus­­hegyi bánya dolgozói gondos előkészületek után folytassák a termelést a robbanástól nem érintett bányamezőkben, és megkezdjék a tönkrement bányarészek újjáépítését. Hét­főn a 112-es frontfejtésben már megkezdték a folyama­tos termelést. Rudolf­ aknaüzem Július 1-én történelmi eseményre került sor Mákvölgyön: Alberttelep 1-es aknát nyug­állományba helyezték, illetve összevonták a rudolftelepi aknával. E dátumtól kezdve Ru­dolf Aknaüzem, néven szerepel. Riport a 4. oldalon. Kisgépek ötmillióért Lapunk­­ is több alkalom­mal foglalkozott a kisgépek vállalati alkalmazásának le­hetőségeivel, az egyes kísér­letek tapasztalataival. Mél­tán nagy a közvélemény ér­deklődése is, mivel a leg­több bányamunka során ezek az ügyes berendezések igen jól hasznosíthatók, gyorsít­ják és nagyban megkönnyí­tik a munkát. Több aknán is folytattak kísérleteket a kisgépekkel, mindenekelőtt a fúrógépek és a csavarhúzógépek bányabe­li alkalmazhatóságát vizsgál­ták a szakemberek. A hid­raulikus csavarhúzógépből például összesen öt típust próbáltak ki. Elővároson dol­gozó szocialista brigádok kapták meg az IW—05, az IW—06, az IW—08, az IW— 13 és az IW—22 típusú kis­gépeket. A kísérletek során azt­­ vizsgálták, hogy a gé­pek mennyire felelnek meg a borsodi bányák viszonyai között, milyen a teherbíró képességük, milyen problé­mák merülnek fel­­ üzemelés közben. A hidraulikus csavarhúzó­gépekkel végzett kísérletek befejeződtek. A gyakorlat bebizonyította, hogy a kü­lönböző feltételeknek az IW —22 típus felel meg a leg­jobban. A tapasztalatok ös­­­szevetése azt is megmutatta, hogy a prospektusban fel­tüntetett műszaki adatok nagy részét teljesítette a gép. Ezeken túlmenően azért is döntöttek a 22-es mellett, mert nagyobb méreténél fog­va kevésbé sérülékeny. A kísérletek lezárultak,­ s a szakemberek véleménye alapján a vállalat már 21 darab kisgépre el is küldte a megrendelést. Az összesen ötmillió forint értékű meg­rendelés két darab fúrógé­pet és nagy mennyiségű al­katrészt is tartalmaz, de na­gyobb részben az amerikai Stanley cég által gyártott hidraulikus csavarhúzógép érkezik. Ezeket a berende­zéseket egyébként­­ Európá­­­­ban garanciával a svéd Hag­­by Bruk cég forgalmazza. A megrendelt­­ kisgépek előre­láthatóan még ebben­ az év­ben megérkeznek. A kisgépek bányabeli kí­sérleteivel párhuzamosan né­hány üzemben az alkatré­szek kiváltásának lehetősé­geivel is­­ foglalkoztak. A KOSZGO-ben például olyan tűzőkulcsot alakítottak ki, amely kiválóan alkalmazha­tó s TI-k bélelésénél. Az üzemben már le is gyártot­ták a prototípust. A hír azért is figyelemre méltó, mert a­ devizamegtakarítást jelent a vállalatnak. A Szuhavölgyi­­ Bányaüzem­nél­ egy teljesen újfajta szű­­rőt készítettek el, amely ugyancsak az IW—22-es tí­pushoz alkalmazható és meg­felel a legmagasabb követel­ményeknek is. A szűrő hasz­nálata megnöveli a gép élet­tartamát. — í. i. — Rinnrínt készíteni *ndul­tlipuuui­tam a többszö­rösen kitüntetett bányásszal, brigádvezetővel. Éppen $iktá­­bót jött, amikor találkoztunk. Sárosan, szénporosan fogott kezet, az első szóra ráállt a beszélgetésre, öt perc, amíg megfürdök, átöltözök — mondta —, aztán keresünk valahol egy nyugodt helyet. Alig lehet ráismerni, mikor visszatért. A ruhaváltással együtt felfrissült, megfiatalo­dott, még a tartása is egyene­sebb lett. Könnyű pólót, világos far­mernadrágot viselt, a pállasz­­tó gumicsizmát, szell­ős szan­dálra cserélte, még mindig dús, egyenes szálú barna ha­ját, azon vizesen, látható gonddal fésülte oldalra. Ha van egy kis ideje, menjünk hozzánk — közölte —, mű­szakváltáskor nemigen van itt csendes zug. Majd megnyug­tatóig hozzátette: nem la­kom messze. A zöldre festett kaput sar­kig tárva engedett előre. Itt lakom a családdal, meg édes­anyámmal — mutatott a ta­karos házra. Vajon miért em­lítette külön, nyomatékkal, édesanyámmal? Akkor még nem érthettem ... Úgy gondo­lom, leülhetnénk oda, a diófa alá — javasolta —, itt leve­gőn vagyunk és hűvösben is. Szeretek itt leülni — magya­rázta —, különösen műszak után, egy kicsit kiszellőztetni a tüdőmet, meginni egy-két pohárkával evés előtt. Mit hozzak, bort vagy egy kis há­zá szilvát? Előbbinél marad­tunk, főleg a meleg miatt.­­ Míg előkészítettem a tollat, jegyzetfüzetet, már megjárta a lakás alatt levő pincét, ígé­retesen gyöngyöző literes üveggel tért vissza. A lugas, meg a kertben levő pár tőke termése — magyarázta. — Anyám mindjárt hozza a po­harakat. Vékonyka, idős a­s­­­szonyra gondoltam. Helyette termetes, szinte meghatároz­hatatlan korú hölgy jelent, meg a bejárati ajtó gőzfüg­gönnyel eltakart nyílásában. A tálcán három poharat ho­zott, s letette az asztalra. A bemutatkozás után mel­lénk telepedett, kihúzta a pa­pucsból összeragalt lábait, egymáson keresztbe helyezve rakta az öreg lábbelire. Ven­déglátóm töltött — nekünk tele, az anyjának félig — mondván, csak a jobb emész­tés miatt szokott fogyasztani egy keveset. Miután belekor­tyoltunk, úgy éreztem, el kell indítanom a beszélgetést. Az anya azonban megelőzött. El­sőként a fiához szólt. Hogy haladtatok ma, fiam, ugye nem volt semmi baj? — Ne aggódjon, mama, jól haladtunk, most már — le­kopogom — jó a bánya, át­vágtuk magunkat a vetőn is — válaszolta, majd hozzátet­te —, most már csak sza­po­rázni kell. A mama azonban nem érte be ennyivel, csak kérdezett, kérdezett volna... ! — Ugyan, anyám, a fiatal­ember nem erre kíváncsi! — Talán kezdjük az elején — javasoltam —, amikor a bányához került... — Hát hová került volna — ragadta ismét magához a kez­deményezést a nénike —, az apja is bányász volt, de már két éve, hogy elment... Ál­dott jó ember vót, mint a fiam, ő se keresi a kocsmát, a családjának él. No, meg a munkának. A mi családunk­nál mindig az volt az élet pa­rancsa, a munka. Maholnap átlépem a hetvenet, de szá­momra sincs megállás. A fi­amnak mindig én készítem be táskában az ennivalót, reggelit csinálok a menyemnek, elő­készítem a gyerekeket, ami­kor iskolába mennek. Meg aztán itt van a ház körüli munka. A fiamnak nemigen van rá ideje, sokszor be­megy szabadnapján, vasár­nap is. Alig van itthon. Ha hazajön, legtöbbször olvas, pihen, vagy alszik. A csa­ládnak, a gyerekeknek is sokszor hiányzik... — Most nagyon kell a szén — vette át a szót a házi­gazda — a sorozatos bánya­szerencsétlenségek sok ki­esést jelentenek, ránk, az élőkre vár a feladat, hogy helytálljunk a társakért is. Meg aztán, mivel fűtenénk, ha jön a tél? — Ezután még kevesebbet leszel itthon? — Ez egy újabb széncsa­ta kezdete anyám! Nemcsak a mi érdekünk, a községé, a városé is. A bányászok min­dig ott voltak a munkában az élen és ott lesznek ezután is. Ránk lehet számítani... Meggyőződéssel, sza­­ vak súlyát átérezve fűzte a szavakat. Nem méricskélt, nem fontolgatott, a majd harminc év föld alatti szol­gálat alatt megtanulta, csak két eset lehetséges,­ csinálni, vagy nem. De egyik esetben sem félig. Rövid csend tele­pedett közénk, gondolatnyi. Igen, miért is jöttem? Ezek után már nem izgatott a szo­kásos forma, a termelés, a számok, adatok, a brigádlét­szám. Kérdések nélkül is ki­­tárulkozott a lényeg — akár ha szavakkal közhelyként is hangzik — a­ felelősségérzet, a k­özösségvállalás. Fegyverneki Zoltán Az élet parancsa

Next