Borsodi Bányász, 1984. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-05 / 1. szám

Put.noki Bü. 89.7%Miskolci Bü. 79.9% Farkaslyuki Eü.71.8% Mákvölgyi Bü. 71.4% Vállalat 90,5% TERVTELJESfTÉS 1983. DECEMBER HÓNAPBAN LEGJOBBAKNAK Bükkaljai Bü. 134,3% Szuhavölgyi Bü; 114-1% Ormos! Bü. 89.7% Tervtáré 151,2% Szeles 120.7% Királd 118.1% Feketevölgy 114.4% Egercsehi 109,7% Ilit nélkül nem lehet n­­­agyon nehéz, szinte le­­­­hetetlen olyan embe­rekkel együtt dolgozni, akikben csak pislákol a hit, akik ha egy feladatot kap­nak, általában azt igyekez­nek bizonygatni, hogy miért nem lehet megoldani. Meglehetősen nagy erőpró­bának van kitéve évek óta a borsodi bányászok kollek­tívája, túl a termelési feszí­­tettségen, az is érzékelhető, mintha egy kissé fellazultak volna a sorok, mintha a si­kertelenségek közönyt, fá­sultságot okoznának. Tény, amikor sikerekről számol­hattunk be, több lelkes és büszke emberrel találkozhat­tunk. Visszatérve a bevezető gondolathoz. Ismeretesek, s most lapunk hasábjain is kö­zöljük a vezérigazgató-he­lyettes tollából az ez évi fel­adatokat. De épp csak nap­világot láttak a tervszámok, máris voltak olyan hangok, hogy ezt nem lehet megcsi­nálni. Még hozzá se kezd­tünk az évhez! Igen, már az elmúlt év végén egyesek ke­resték a magyarázatokat, ön­igazolásokat, hogy bármen­­nyire szeretnék, meg igazán nem rajtuk múlik, de ha fi­gyelembe veszünk ilyen­olyan tényezőket, nos, hát nem lehet teljesíteni a ter­vet. Meggyőződésem, hogy az ilyenfajta okoskodás idegen a bányászoktól. Való igaz, hogy más vállalatokhoz vi­szonyítva, a termelés jelle­géből adódóan nagyobb a bi­zonytalansági faktor a Bor­sodi Szénbányáknál. Számta­lan nem várt, előre nem lát­ható tényező befolyásolhatja a sikert. De az is bizonyos, hogy egységben munkálkodva, ki­ki a maga területén a tőle telhető maximumot nyújtva, fegyelmezetten, bízva egy­másban, beosztottak a veze­tőkben, vezetők a beosztot­takban, teljesítményarányos értékítélettel, erős hittel, ke­ményen dolgozva elérhető a siker. K. I. 1 -■ -> ' - "***-' 1-/+Г ' .щ VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! Ш so B­ÁNYÁSZ BLÜDI BÁNYÁSZOK Hifi LApJa XXVII. évfolyam, 1. szám Ara: ] forint 1984. január 5. Értékelés és iránymutatás m­áníq: dr. Balogh Béla, műszaki vezérigazgató-érdek­es RÖVIDEN AZ ELMÚLT ÉVRŐL Az elmúlt évet még csak pár napja fejeztük be, így a részletes értékelésekre csak ezután kerül sor. Ha az adatok ma még nem egé­szen pontosak is, arra min­denképpen alkalmasak, hogy érdemben szóljunk mun­kánkról. Ahhoz, hogy az 1984. évi feladatainkat meg­határozzuk, az elmúlt év számba­vétele nélkülözhe­tetlen, hiszen a lezajlott ese­mények, a feltárt hibák, hiá­nyosságok, mulasztások alap­vetően határozzák meg ez évi tennivalóinkat. Az 1983-as év a Borsodi Szénbányák életében az egyik legnehezebb év volt. Vállalatunk dolgozói, veze­tői hosszú éveken át meg­szokták, hogy keményen dolgozva, időt, fáradtságot nem kímélve, eleget tudtak tenni az elvárásoknak. Ve­zetőink bizton számíthattak ránk és az esetenkénti erőn felüli tenni akarásukat min­dig elismerték. Sajnos, kö­rülményeink változása, gondjaink sűrűsödése követ­keztében, nem hallgatva el saját hibáinkat sem — az elmúlt évben termelési le­maradásunk meghaladta a 100 ezer tonnát. Az okokról csak nagyon röviden: Far­kaslyukban telepelvékonyo­­dás, víz- és vágatmegtartá­si gondok miatt ki kellett szerelni a pajzsos frontfej­tést. Lyukóbányán a vága­tok megtartási gondjai okoz­tak termeléslemaradást. Or­mosbányán a pajzsbiztosítá­­sú frontfejtés olyan nehéz körülmények között dolgo­zott, hogy az egyik legszer­vezettebb, legfegyelmezet­­tebb szocialista brigádunk sem tudta a tőlük megszo­kott eredményt hozni. Fe­ketevölgyön a júniusban ke­letkezett bányatűz következ­tében több hónapon keresz­tül csak egy frontfejtést tudtunk üzemeltetni. Ez az esemény nem volt objektív ok, nem volt törvényszer­ű, a bekövetkezését fegyelme­zetlenség okozta. Vállalnunk kell a következményeit, és levonni azt a tanulságot, hogy bányászkodni csak fe­gyelmezetten lehet. A feke­tevölgyi nagymértékű ter­meléslemaradást azonban nemcsak a bányatűz okozta. Amikor a 11. sz. frontfej­tést újra indítottuk, utána a brigád igen nehezen vette fel azt a fordulatszámot, ami ott jogosan elvárható volt. A lemaradók mellett ter­mészetesen­ a tervüket túl­teljesítő üzemeket is meg kell említeni; első helyen a Bükkaljai Bányaüzemet, majd a Mákvölgyi és Put­­noki Bányaüzemet. Termelési lemaradásunk­kal elsősorban a Borsodi Hőerőmű tartalékát csökken­tettük le esetenként kriti­kus értékűre. A lakossági el­látást biztosítottuk. A 2 mil­lió 120 ezer tonnás tervnek eleget tettünk, de a plusz feladatul kapott 50 ezer tonnából csak 20 ezer ton­nát tudtunk teljesíteni. Fon­tos eseménynek tartjuk, hogy a központi osztályozón határidőre elkészült a mo­sómű, és az I. félévi beüze­melés után egy jobb termék­kel tudjuk majd ellátni fo­gyasztóinkat. Az elmúlt év jelentős eredménye, hogy a vállalat 60 kilométeres vágathajtásá­­­val túlteljesítette vágathaj­tási tervét. Ez azért bír nagy­ jelentőséggel, mert majdnem minden aknánkon feszültség van az előkészítés területén. A fejtésre tervezett terüle­tek zavartsága nő, ami sok esetben többletvágathajtási igénnyel jár. A vállalat mérleg szerin­ti eredménye most még csak becsülhető. Azt azonban tudjuk, hogy a termelésle­maradás nagy mértékben fogja csökkenteni, és az is igaz, hogy az anyagtakaré­kosság területén sem hasz­náltunk ki minden lehető­séget. Becsléseink szerint a tervezett 130 millió forinttal szemben a tény 20—30 mil­lió forint értékek közé fog beállni. Természetesen még jó né­hány műszaki-gazdasági mu­tatót lehetne vizsgálni, hogy a kép teljesebb legyen. Ezt a különböző beszámolókon, fórumrendszereken és egé­szen biztos, e lap hasábjain is meg fogjuk tenmi. AZ 1984. ÉVI TERVEK ISMERTETÉSE Köztudott, hogy vállala­tunk a lakossági szénellátás mintegy 60 százalékát kell, hogy biztosítsa. Termelési feladatunk 5 millió 160 ezer tonna nyerstermelés. A mo­­sómű üzembe lépésével új fogalmakkal kell megismer­kednünk. A beszállított ter­mékből ugyanis az eddiginél jelentősebb , átlagosan 10 százalék meddőt fog a mo­sómű­ eltávolítani. A rend­szeres üzemszerű mosást félévtől számítva, az érté­kesített termelési tervünk 4 millió 900 ezer tonna. A számokból látható, hogy a tisztán termelés követelmé­­nyei sokkal élesebben vetőd­nek majd fel. Minél több meddőt szállít be valame­lyik üzem a központi osz­­tályozóra, annál nagyobb nyerstermelés kell az érté­kesített szén biztosításához. A minőséget illetően két fel­adatnak kell eleget tenni. — A durva meddőből mi­nél többet leválogatni az üzemnél. Ez esetben ugyan­is elmarad a beszállítási, mosási és mosás utáni med­dő elszállítási költség. — Javítani kell az apró szén fajlagos fűtőértékét. Fel kell számolni azt a téves nézetet, hogy egy komplex fronton a dolgozók nem tud­nak érdemben tenni a mi­nőség javítása érdekében. Ez a szemlélet onnan vezethető le, hogy sokan az acéltá­­mos vagy fás technológiá­hoz viszonyítanak éspedig úgy, hogy ott a darabos meddőt a tár­ák közé dob­ták. Most nem ezt kérjük, mert erre tényleg nincs le­hetőség. Arra azonban van, hogy ha a technológiai ma­gasság vagy egy vető ha­­rántolása azt kívánja, hogy 30 centiméter, vagy 1 mé­ter meddőt vágjon a gép akkor ne vágjunk 30—40 centimétert, vagy 1,2—1,3 métert. Ha ezt minden frontfejtésen be fogják tar­tani, ez elég intézkedés ah­hoz, hogy az apró szenünk minősége lényegesen javul­jon. Ezt pedig mindenkép­pen el kell érnünk, mert az erőművek reklamációi egyre élesebbek. Szeneink sokszor eltüzelhetetlenek, rövid időn belül tönkreteszik a kazán­jaikat. (Folytatás a 2. oldalon) 1984. I. negyedévre A szabadnapi és a munkaszüneti napos termelés szervezése Az 1984. I. negyedévi ter­vek — az aknai lehetőségek figyelembevételével — jóvá­hagyást nyertek. A lakossági szénigények­ből fakadó elvárások az I. negyedév során meghaladják a tervezett értéket. A téli szénigények kielégítése érde­kében I. negyedévi tervünket túl kell teljesítenünk. A többlettermelést csak szervezett szabadnapi és mun­kaszüneti termeléssel lehet garantálni, ezért — a meg­adott munkarenden belül a későbbiekben megbadágnakak kerülő időpontban szerve­zendő kommunista szombati termelésen túlmenően — az alábbi napokra 1/3-as sza­badnapi termelést kell szer­vezni : 5+2 üzem- és munkarend­ben dolgozó aknákon 1984. február 7., 14., 21. és 28-án, február 4., 11., 18. és 25-én, március 3., 10., 17., 24. és 31-én. 6+1 üzem- és munkarend­ben dolgozó aknákon 1984. január 8., 15., 22. és feb* február Ш.Ф- án, március 1., 11., 18. és 25-én. A termeléseket­ úgy kell megszervezni, hogy azok le­hetőleg a megadott időpon­tok első harmadára essenek. Az 1984. I. negyedévre ki­adott munkarendtől és a szervezendő szabad- és üzem­szüneti napi termelési tevé­kenységtől való — esetleg szükségessé váló — eltérést kérni kell a vállalat terme­lési főmérnökétől. A kérel­met a bányaművelési osz­­tállyra két hete ereszteek. . Az üzemek szabadnapi -és mun­kaszüneti napi termelési tevékenységük szervezéséhez igényeljék és kérjék az üze­mi társadalmi szervek segít­ségét. A munkák szervezé­sénél vegyék figyelembe az 1982. október 22-én kiadott, Bm.I 1266/1982. számú levél­ben megfogalmazott irányel­veket. Jó szerencsét! Kiss Dezső vezérigazgató Bufcu Imre SESfctíibar I Díjnyertes p­ily ши [UNK]ка A privipilajtásról Újsághír: A Miskolci Akadémiai Bizottság idei pályázati­ témáira érkezett dolgozatok következő szerzői részesültek jutalomban: a Borsodi Szénbányák igazgatósága Vágathaj­tások gyorsítása a Borsodi Szénbányáknál című témájára Fe­­rencsin Imre... Eddig a hír, aminek alapján munkahelyén, az igazgatóságon kerestük a téma fő ismerőjét, a dolgozat szerzőjét. — Hát először is engedje meg, hogy gratuláljak az igen szép eredményhez, és hadd kérdezzem meg azon­nal, hogy hogyan vetődött föl ez a téma ön­ben, ami alapján arra a következte­tésre jutott, hogy a gyors­­vágathajtásokkal érdemes foglalkozni? — Bevallom őszintén, a kérdés alapján nagyon az elején kell kezdenem. 1974- ben lettem a vállalat ösztön­díjasa, 1979-ig Feketevölgyön dolgoztam, mint művezető, utána kerültem a központba. Annak idején — még műve­zető koromban — részt vet­tem egy olyan eszmecserén, ahol pályakezdő mérnököket fogadtak a vállalat vezetői. Soha nem felejtem el, ami­kor a­ vállalat akkori vezér­­igazgatója azt mondta, hogy nemcsak jól képzett mérnö­kökre van szükség, hanem olyan szakemberekig, akik már szakosodnak is, tehát egy kiválasztott témában el tud­nak mélyülni, annak magas szintű művelői. Hát akkor jött az ötlet. Azt tudtam, hogy a fejtési témakörnek jó ismerői vannak a vállalatnál és az egy egészen kiforrott technológia, így maradtam az elővárásoknál. Így végül is, mióta a vállalatnál vagyok, azóta vágatha­jtásokkal fog­lalkozom. A másik döntő ok, hogy a Borsodi Szénbányák léte szinte ettől függ. Az elő­készítettségi fok döntően be­folyásolja egy adott követ­kező ciklus termelési ered­ményeit. — Mennyire voltak part­nerek ehhez a témához a vállalat más szakemberei? — Örömmel­­ mondhatom, hogy sok esetben kaptam se­gítséget a téma feldolgozá­sához, tőlem magasabb be­osztású kollégáimtól is. Bár így lenne ez máshol is. A szakmai féltékenység szerin­tem sok esetben gátolja a mindennapi munkát, az elő­rehaladást. Mindemellett, ren­delkezésemre állt a bánya­művelődési osztályra érkező összes, e témához kapcsolódó külföldi szakirodalom. Két külföldi szakmai úton is részt vehettem, amik nagy­ban hozzájárultak a konkrét tapasztalat gyű­jtéséhez. — Végül is összeállt ez a tanulmány és a vágathajtási eredmények értékelése során megállapítható, hogy vállala­tunknál van lét­jogosultsága a gyorsított vágathajtásnak. — Szerintem a jövőbánAó kiutat ez a technológia fog­­ja jelenteni. Magyarországom tulajdonképpen — a szén­bá­nyászaton belül — mi, leü­tünk a rendszer gazdái en­nek a technológiának. Nem vitás, ez a módszer megkö­veteli a jó szakembergárdák az ütemezett anyagellátás, tehát egyáltalán, a késedelem nélküli kiszolgálást. Az el­múlt év néhány példája bi­zonyítja, hogy ezzel a mód­szerrel igen szép eredménye­ket lehet elérni. — Térjünk vissza a tanul­mányhoz ... — Ezze­l a száz oldallal és néhány melléklettel igazol­nom kellett, hogy milyen nagy szüksége van a Borso­di Szénbányáknak egy kor­szerű vágathajtási technoló­giára. Nem véletlen tehát az, hogy a­ dolgozat első felében igyekeztem a vállalat egé­szét bemutatni és ismertetni, hogy 1980 előtt milyen eljá­rásokkal készültek nálunk­ a vágatok. Röviden foglalkoz­­­­tam a külföldi eredmények­kel is és összegeztem az ed­dig nálunk megvalósult­­ gyorsvágatok tapasztalatait, végezetül kitértem arra iS,­ hogy mik a további lehető­­ségek. .­jjr­ — Arról már szólt, hogy­­ a kollégák szívesen segítet­tek, de megkapott-e minden támogatást, a családtól, hogy elmélyü­lten, behatóan fog­­­­­lalko­zasr­ a választói, té­makörével? — Meg kell mondanom őszintén, hogy ilyen mélysé­­­­gig tanulmányozni egy témát £> munkaköri kötelességből,^, munkaidő alatt szinte lehe­tv tetlen. Persze,­ hogy otthonr­a elő kellett vennem s i irodalmat, no és sok más S egyebet. Ez többnyire akkor­a volt, amikor a két gyerekem már aludt. Szóval, ők néni,? érezték ennek a hátrányát­:­ és ez a jó. Putnokon is nagy jelentőséggel bír az elővárás. Felvételünkön Balázs Sándor harmadvezető és Mik­ő Gusztáv látható, mun­ka közben. \ . [

Next