Borsodi Bányász, 1984. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-05 / 1. szám
Put.noki Bü. 89.7%Miskolci Bü. 79.9% Farkaslyuki Eü.71.8% Mákvölgyi Bü. 71.4% Vállalat 90,5% TERVTELJESfTÉS 1983. DECEMBER HÓNAPBAN LEGJOBBAKNAK Bükkaljai Bü. 134,3% Szuhavölgyi Bü; 114-1% Ormos! Bü. 89.7% Tervtáré 151,2% Szeles 120.7% Királd 118.1% Feketevölgy 114.4% Egercsehi 109,7% Ilit nélkül nem lehet nagyon nehéz, szinte lehetetlen olyan emberekkel együtt dolgozni, akikben csak pislákol a hit, akik ha egy feladatot kapnak, általában azt igyekeznek bizonygatni, hogy miért nem lehet megoldani. Meglehetősen nagy erőpróbának van kitéve évek óta a borsodi bányászok kollektívája, túl a termelési feszítettségen, az is érzékelhető, mintha egy kissé fellazultak volna a sorok, mintha a sikertelenségek közönyt, fásultságot okoznának. Tény, amikor sikerekről számolhattunk be, több lelkes és büszke emberrel találkozhattunk. Visszatérve a bevezető gondolathoz. Ismeretesek, s most lapunk hasábjain is közöljük a vezérigazgató-helyettes tollából az ez évi feladatokat. De épp csak napvilágot láttak a tervszámok, máris voltak olyan hangok, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Még hozzá se kezdtünk az évhez! Igen, már az elmúlt év végén egyesek keresték a magyarázatokat, önigazolásokat, hogy bármennyire szeretnék, meg igazán nem rajtuk múlik, de ha figyelembe veszünk ilyenolyan tényezőket, nos, hát nem lehet teljesíteni a tervet. Meggyőződésem, hogy az ilyenfajta okoskodás idegen a bányászoktól. Való igaz, hogy más vállalatokhoz viszonyítva, a termelés jellegéből adódóan nagyobb a bizonytalansági faktor a Borsodi Szénbányáknál. Számtalan nem várt, előre nem látható tényező befolyásolhatja a sikert. De az is bizonyos, hogy egységben munkálkodva, kiki a maga területén a tőle telhető maximumot nyújtva, fegyelmezetten, bízva egymásban, beosztottak a vezetőkben, vezetők a beosztottakban, teljesítményarányos értékítélettel, erős hittel, keményen dolgozva elérhető a siker. K. I. 1 -■ -> ' - "***-' 1-/+Г ' .щ VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! Ш so BÁNYÁSZ BLÜDI BÁNYÁSZOK Hifi LApJa XXVII. évfolyam, 1. szám Ara: ] forint 1984. január 5. Értékelés és iránymutatás máníq: dr. Balogh Béla, műszaki vezérigazgató-érdekes RÖVIDEN AZ ELMÚLT ÉVRŐL Az elmúlt évet még csak pár napja fejeztük be, így a részletes értékelésekre csak ezután kerül sor. Ha az adatok ma még nem egészen pontosak is, arra mindenképpen alkalmasak, hogy érdemben szóljunk munkánkról. Ahhoz, hogy az 1984. évi feladatainkat meghatározzuk, az elmúlt év számbavétele nélkülözhetetlen, hiszen a lezajlott események, a feltárt hibák, hiányosságok, mulasztások alapvetően határozzák meg ez évi tennivalóinkat. Az 1983-as év a Borsodi Szénbányák életében az egyik legnehezebb év volt. Vállalatunk dolgozói, vezetői hosszú éveken át megszokták, hogy keményen dolgozva, időt, fáradtságot nem kímélve, eleget tudtak tenni az elvárásoknak. Vezetőink bizton számíthattak ránk és az esetenkénti erőn felüli tenni akarásukat mindig elismerték. Sajnos, körülményeink változása, gondjaink sűrűsödése következtében, nem hallgatva el saját hibáinkat sem — az elmúlt évben termelési lemaradásunk meghaladta a 100 ezer tonnát. Az okokról csak nagyon röviden: Farkaslyukban telepelvékonyodás, víz- és vágatmegtartási gondok miatt ki kellett szerelni a pajzsos frontfejtést. Lyukóbányán a vágatok megtartási gondjai okoztak termeléslemaradást. Ormosbányán a pajzsbiztosítású frontfejtés olyan nehéz körülmények között dolgozott, hogy az egyik legszervezettebb, legfegyelmezettebb szocialista brigádunk sem tudta a tőlük megszokott eredményt hozni. Feketevölgyön a júniusban keletkezett bányatűz következtében több hónapon keresztül csak egy frontfejtést tudtunk üzemeltetni. Ez az esemény nem volt objektív ok, nem volt törvényszerű, a bekövetkezését fegyelmezetlenség okozta. Vállalnunk kell a következményeit, és levonni azt a tanulságot, hogy bányászkodni csak fegyelmezetten lehet. A feketevölgyi nagymértékű termeléslemaradást azonban nemcsak a bányatűz okozta. Amikor a 11. sz. frontfejtést újra indítottuk, utána a brigád igen nehezen vette fel azt a fordulatszámot, ami ott jogosan elvárható volt. A lemaradók mellett természetesen a tervüket túlteljesítő üzemeket is meg kell említeni; első helyen a Bükkaljai Bányaüzemet, majd a Mákvölgyi és Putnoki Bányaüzemet. Termelési lemaradásunkkal elsősorban a Borsodi Hőerőmű tartalékát csökkentettük le esetenként kritikus értékűre. A lakossági ellátást biztosítottuk. A 2 millió 120 ezer tonnás tervnek eleget tettünk, de a plusz feladatul kapott 50 ezer tonnából csak 20 ezer tonnát tudtunk teljesíteni. Fontos eseménynek tartjuk, hogy a központi osztályozón határidőre elkészült a mosómű, és az I. félévi beüzemelés után egy jobb termékkel tudjuk majd ellátni fogyasztóinkat. Az elmúlt év jelentős eredménye, hogy a vállalat 60 kilométeres vágathajtásával túlteljesítette vágathajtási tervét. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert majdnem minden aknánkon feszültség van az előkészítés területén. A fejtésre tervezett területek zavartsága nő, ami sok esetben többletvágathajtási igénnyel jár. A vállalat mérleg szerinti eredménye most még csak becsülhető. Azt azonban tudjuk, hogy a termeléslemaradás nagy mértékben fogja csökkenteni, és az is igaz, hogy az anyagtakarékosság területén sem használtunk ki minden lehetőséget. Becsléseink szerint a tervezett 130 millió forinttal szemben a tény 20—30 millió forint értékek közé fog beállni. Természetesen még jó néhány műszaki-gazdasági mutatót lehetne vizsgálni, hogy a kép teljesebb legyen. Ezt a különböző beszámolókon, fórumrendszereken és egészen biztos, e lap hasábjain is meg fogjuk tenmi. AZ 1984. ÉVI TERVEK ISMERTETÉSE Köztudott, hogy vállalatunk a lakossági szénellátás mintegy 60 százalékát kell, hogy biztosítsa. Termelési feladatunk 5 millió 160 ezer tonna nyerstermelés. A mosómű üzembe lépésével új fogalmakkal kell megismerkednünk. A beszállított termékből ugyanis az eddiginél jelentősebb , átlagosan 10 százalék meddőt fog a mosómű eltávolítani. A rendszeres üzemszerű mosást félévtől számítva, az értékesített termelési tervünk 4 millió 900 ezer tonna. A számokból látható, hogy a tisztán termelés követelményei sokkal élesebben vetődnek majd fel. Minél több meddőt szállít be valamelyik üzem a központi osztályozóra, annál nagyobb nyerstermelés kell az értékesített szén biztosításához. A minőséget illetően két feladatnak kell eleget tenni. — A durva meddőből minél többet leválogatni az üzemnél. Ez esetben ugyanis elmarad a beszállítási, mosási és mosás utáni meddő elszállítási költség. — Javítani kell az apró szén fajlagos fűtőértékét. Fel kell számolni azt a téves nézetet, hogy egy komplex fronton a dolgozók nem tudnak érdemben tenni a minőség javítása érdekében. Ez a szemlélet onnan vezethető le, hogy sokan az acéltámos vagy fás technológiához viszonyítanak éspedig úgy, hogy ott a darabos meddőt a tárák közé dobták. Most nem ezt kérjük, mert erre tényleg nincs lehetőség. Arra azonban van, hogy ha a technológiai magasság vagy egy vető harántolása azt kívánja, hogy 30 centiméter, vagy 1 méter meddőt vágjon a gép akkor ne vágjunk 30—40 centimétert, vagy 1,2—1,3 métert. Ha ezt minden frontfejtésen be fogják tartani, ez elég intézkedés ahhoz, hogy az apró szenünk minősége lényegesen javuljon. Ezt pedig mindenképpen el kell érnünk, mert az erőművek reklamációi egyre élesebbek. Szeneink sokszor eltüzelhetetlenek, rövid időn belül tönkreteszik a kazánjaikat. (Folytatás a 2. oldalon) 1984. I. negyedévre A szabadnapi és a munkaszüneti napos termelés szervezése Az 1984. I. negyedévi tervek — az aknai lehetőségek figyelembevételével — jóváhagyást nyertek. A lakossági szénigényekből fakadó elvárások az I. negyedév során meghaladják a tervezett értéket. A téli szénigények kielégítése érdekében I. negyedévi tervünket túl kell teljesítenünk. A többlettermelést csak szervezett szabadnapi és munkaszüneti termeléssel lehet garantálni, ezért — a megadott munkarenden belül a későbbiekben megbadágnakak kerülő időpontban szervezendő kommunista szombati termelésen túlmenően — az alábbi napokra 1/3-as szabadnapi termelést kell szervezni : 5+2 üzem- és munkarendben dolgozó aknákon 1984. február 7., 14., 21. és 28-án, február 4., 11., 18. és 25-én, március 3., 10., 17., 24. és 31-én. 6+1 üzem- és munkarendben dolgozó aknákon 1984. január 8., 15., 22. és feb* február Ш.Ф- án, március 1., 11., 18. és 25-én. A termeléseket úgy kell megszervezni, hogy azok lehetőleg a megadott időpontok első harmadára essenek. Az 1984. I. negyedévre kiadott munkarendtől és a szervezendő szabad- és üzemszüneti napi termelési tevékenységtől való — esetleg szükségessé váló — eltérést kérni kell a vállalat termelési főmérnökétől. A kérelmet a bányaművelési osztállyra két hete ereszteek. . Az üzemek szabadnapi -és munkaszüneti napi termelési tevékenységük szervezéséhez igényeljék és kérjék az üzemi társadalmi szervek segítségét. A munkák szervezésénél vegyék figyelembe az 1982. október 22-én kiadott, Bm.I 1266/1982. számú levélben megfogalmazott irányelveket. Jó szerencsét! Kiss Dezső vezérigazgató Bufcu Imre SESfctíibar I Díjnyertes pily ши [UNK]ка A privipilajtásról Újsághír: A Miskolci Akadémiai Bizottság idei pályázati témáira érkezett dolgozatok következő szerzői részesültek jutalomban: a Borsodi Szénbányák igazgatósága Vágathajtások gyorsítása a Borsodi Szénbányáknál című témájára Ferencsin Imre... Eddig a hír, aminek alapján munkahelyén, az igazgatóságon kerestük a téma fő ismerőjét, a dolgozat szerzőjét. — Hát először is engedje meg, hogy gratuláljak az igen szép eredményhez, és hadd kérdezzem meg azonnal, hogy hogyan vetődött föl ez a téma önben, ami alapján arra a következtetésre jutott, hogy a gyorsvágathajtásokkal érdemes foglalkozni? — Bevallom őszintén, a kérdés alapján nagyon az elején kell kezdenem. 1974- ben lettem a vállalat ösztöndíjasa, 1979-ig Feketevölgyön dolgoztam, mint művezető, utána kerültem a központba. Annak idején — még művezető koromban — részt vettem egy olyan eszmecserén, ahol pályakezdő mérnököket fogadtak a vállalat vezetői. Soha nem felejtem el, amikor a vállalat akkori vezérigazgatója azt mondta, hogy nemcsak jól képzett mérnökökre van szükség, hanem olyan szakemberekig, akik már szakosodnak is, tehát egy kiválasztott témában el tudnak mélyülni, annak magas szintű művelői. Hát akkor jött az ötlet. Azt tudtam, hogy a fejtési témakörnek jó ismerői vannak a vállalatnál és az egy egészen kiforrott technológia, így maradtam az elővárásoknál. Így végül is, mióta a vállalatnál vagyok, azóta vágathajtásokkal foglalkozom. A másik döntő ok, hogy a Borsodi Szénbányák léte szinte ettől függ. Az előkészítettségi fok döntően befolyásolja egy adott következő ciklus termelési eredményeit. — Mennyire voltak partnerek ehhez a témához a vállalat más szakemberei? — Örömmel mondhatom, hogy sok esetben kaptam segítséget a téma feldolgozásához, tőlem magasabb beosztású kollégáimtól is. Bár így lenne ez máshol is. A szakmai féltékenység szerintem sok esetben gátolja a mindennapi munkát, az előrehaladást. Mindemellett, rendelkezésemre állt a bányaművelődési osztályra érkező összes, e témához kapcsolódó külföldi szakirodalom. Két külföldi szakmai úton is részt vehettem, amik nagyban hozzájárultak a konkrét tapasztalat gyűjtéséhez. — Végül is összeállt ez a tanulmány és a vágathajtási eredmények értékelése során megállapítható, hogy vállalatunknál van létjogosultsága a gyorsított vágathajtásnak. — Szerintem a jövőbánAó kiutat ez a technológia fogja jelenteni. Magyarországom tulajdonképpen — a szénbányászaton belül — mi, leütünk a rendszer gazdái ennek a technológiának. Nem vitás, ez a módszer megköveteli a jó szakembergárdák az ütemezett anyagellátás, tehát egyáltalán, a késedelem nélküli kiszolgálást. Az elmúlt év néhány példája bizonyítja, hogy ezzel a módszerrel igen szép eredményeket lehet elérni. — Térjünk vissza a tanulmányhoz ... — Ezzel a száz oldallal és néhány melléklettel igazolnom kellett, hogy milyen nagy szüksége van a Borsodi Szénbányáknak egy korszerű vágathajtási technológiára. Nem véletlen tehát az, hogy a dolgozat első felében igyekeztem a vállalat egészét bemutatni és ismertetni, hogy 1980 előtt milyen eljárásokkal készültek nálunk a vágatok. Röviden foglalkoztam a külföldi eredményekkel is és összegeztem az eddig nálunk megvalósult gyorsvágatok tapasztalatait, végezetül kitértem arra iS, hogy mik a további lehetőségek. .jjr — Arról már szólt, hogy a kollégák szívesen segítettek, de megkapott-e minden támogatást, a családtól, hogy elmélyülten, behatóan foglalkozasr a választói, témakörével? — Meg kell mondanom őszintén, hogy ilyen mélységig tanulmányozni egy témát £> munkaköri kötelességből,^, munkaidő alatt szinte lehetv tetlen. Persze, hogy otthonra elő kellett vennem s i irodalmat, no és sok más S egyebet. Ez többnyire akkora volt, amikor a két gyerekem már aludt. Szóval, ők néni,? érezték ennek a hátrányát: és ez a jó. Putnokon is nagy jelentőséggel bír az elővárás. Felvételünkön Balázs Sándor harmadvezető és Mikő Gusztáv látható, munka közben. \ . [