Borsodi Bányász, 1985. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-04 / 27. szám

ЮТ5. július 4. BORSODI BÁNYÁSZ Ötszáz méteren felül a h­ajtási rekord Lyukón Szinte hihetetlennek tűnő eredményt­­ ért el Lyukóbányán az Ivancsó Zol­tán vezette gyorsvágathajtó brigád. Jú­nius hónapban 521,9 métert hajtottak ki. A szakemberek számára adalékként: 2,4— 2,6 méteres széntelepben haladtak, hatvan centi­méteres , osztásközzel, háromezerötszáz— négy ezres szelvényben, TH-biztosítással. Ki gondolta volna, hogy a korábbi nagy­szerű teljesítményeket — emlékezzünk a Kovács és a Koós brigád rekordjára — túl lehet szárnyalni Lyukón? Pedig ez tör­tént. Július 1-én fél hatkor a felolvasóban köszöntötték a rekordereket az üzem és a vállalat vezetői, s ott Kiss Dezső, a vál­lalat vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy ez a nagyszerű siker is igazolja, hogy a borsodi bányászok nem felejtettek el dol­gozni, tudnak és akarnak, ha a feltétele­ket biztosítják számukra. Valóban. Az F–8-as gép bírta a „haj­szát”, a szállítószalagok szintén (magyar berendezések!) Ehhez persze az kellett, hogy mindenki a maga területén a maxi­mumot nyújtsa. Itt nem kellett anyagra várni, nem kellett noszogtatni senkit. Az alapbrigád 18 fős, ehhez szakaszonként 2—2 embert kaptak a bányászmunkára, valamint 10 iparos dolgozott a brigád keze alá. S ta­lán az sem mellékes, hogy az aknászok is együtt lélegeztek a csapattal, lelkiismerete­sen teljesítették kötelezettségeiket. Lóránt Miklós, az üzem igazgatója emlé­keztetett arra, hogy a lyukósiak 24 ezer ton­na plusszal zárták a fél évet, s terven felül 470 métert hajtottak ki. A mostani telje­sítménynek tehát a jövő szempontjából is igen nagy jelentősége van. Ivancsó Zoltánnal beszélgetve kiderült, hogy 30 műszakot teljesítettek. Volt olyan műszak, amikor 7 méter 20 centit halad­tak előre. Csupán egyetlen szabad vasárnap jutott pihenésre. Fáradtak. Ezt nem is lehet, s talán nem is szabad megismételni, mert „kegyetlen” erőfeszítést követelt mindenki­től. Elsőként mentek be a bányába, s utol­sónak jöttek ki. Mindig a munkahelyen váltottak. Az evés? Amikor éppen jutott rá idő. Erre a teljesítményre nem kényszerítette őket senki. Ők kezdeményeztek, amikor munkásgyűlésen megtárgyalták, s úgy dön­töttek, hogy nekivágnak. Az ember ilyen­kor arra gondol, hogy milyen fantaszti­kus kitartásra, áldozatvállalalásra volt szük­ség ahhoz hogy Borsodban ezt az egyedül­álló teljesítményt elérjék. S arra is gon­dol, hogy talán más brigádok is képesek lennének erre, hogy ilyen kiszolgálásban részesülnek. És hát csak remélni lehet, hogy az illetékes szervek is belátják, ha Borsod­nak adott a feltételrendszere, munkával, eredményekkel szolgál rá a bizalomra. Ivancsóék a III/2-es frontszállítóban havi 300—320 méter akarnak haladni. És bizony ez se kevés ... Kiss Dezső — vállalatunk vezérigazgatója — Kiváló Dolgozó kitüntetéseket adott át fotó: Pusztai Bencs Tiborék TH-íveket rakodnak Benes Sándor szakaszvezető vájár előtűzést végez Izsó Sándor lapáttal segíti az F-gép munkáját. Fotó: Nagy Lajos 3 Intézkedési terv (Folytatás a 2. oldalról) A titkos szavazás feltéte­leinek (szavazóhelyiség, fül­ke, lepecsételt urna, íróesz­közök) biztosítása szintén a szavazatszedő bizottság fel­adata. Titkos szavazás során a választóknak jogukban áll bárkinek a nevét kihúzni, másikat beírni. A szavazó­lapon csak annyi név ma­radhat, amennyi a megvá­lasztandó tisztségviselők, kül­döttek, bizottsági tagok szá­ma. Amennyiben a szüksé­gesnél több név szerepel, ak­kor a szavaztot érvénytelen­nek kell tekinteni az adott csoport szempontjából. Ér­vénytelen az a szavazólap is, amelyikből nem tűnik ki vi­lágosan, hogy kire adták a szavazatot, amelyet teljesen áthúznak, összefirkálnak, el­tépnek. Az érvényes szavazatok száma nem lehet kevesebb, mint a szavazásra jogosul­tak számának kétharmada. Amennyiben kevesebb a le­adott szavazatok száma, 14 napon belül meg kell ismé­telni. Az érvénytelen szavazatok és a tartózkodók száma együttesen nem lehet több 25 százaléknál. Amennyiben az előírt lét­számnál kevesebben kerül­nek megválasztásra, úgy a választást folytatni kell. A hiányzó személyekre először ismét a jelölőbizottság tesz javaslatot. A szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnö­ke ismerteti és azt jegyző­könyvben rögzítik. A szavazólapra at 21 napin a választott­ szervnél — a szavazatszedő bizottság által hitelesítve — meg kell őriz­ni, utána meg kell semmisí­teni. A jegyzőkönyv egy példá­nyát — öt napon belül — el kell küldeni az illetékes felsőbb szakszervezeti szer­veknek. A választott szervek ös­­­szetételéről statisztikai ös­­­szesítőt kell készíteni, és azt egyes választási szakaszok befejezésétől számított 2 na­pon belül meg kell küldeni a BSz szb-re. NYUGDÍJAS ALAPSZERVEZETEK BIZALMIJAINAK, FŐBIZALMIJAINAK ÉS VEZETŐ TESTÜLETEK ÚJJAVÁLASZTÁSA 1. A választások politikai tartalma megegyezik az in­tézkedési terv I. fejezetében foglaltakkal. A választások segítsék elő, hogy a nyugdíjas alapszer­vezetekben tevékenykedő szakszervezeti tagok a párt határozatait szélesebb kör­ben megismerjék, mozgósít­sanak területükön az abból fakadó feladatok végrehaj­tására. Törekedjenek a szakszerve­zeti munka fellendítésére, képviseljék a tagság érdeke­it — a helyi szerveknél se­gítsék a tagság dolgainak in­tézését. 2. A választások időpont­ja: 1985 szeptember 1—október 13-ig, 1985. szeptember 1—október 20-ig, bizalmiak, 1985. szeptember 20—októ­ber 13-ig alapszervezeti ve­zetőségek, számvizsgáló bi­zottságok megválasztása. 3. Tisztségviselők kiválasz­tásánál törekedni kell arra, hogy a nyugdíjas alapszerve­zeti munka színvonalának javítását szolgálja. Olyan személyek kerüljenek válasz­tásra, akik egészségileg al­kalmasak tisztségekre, a tag­ság bizalmára. Az alapszer­vezetek összetétele tükrözze a tagság összetételét. 4. Újjáválasztásra kerül­nek a szakszervezeti bizal­miak, alapszervezetek veze­tőségei. — csoporttaggyűlésen és ös­­­sze­von­t csoporttaggyűlésen számolnak be az 5 éves munkáról,­ — a választás titokban tör­ténik az alapszervezeteknél, — bizalmiaknál nyíltan, — július hónapban kibőví­tett vezetőségi ülésen meg kell választani a jelölőbizott­ságokat. Egyidejűleg meg kell választani: — a szavazatszedő, — a mandátumvizsgáló, — a taggyűlés levezető el­nökét, — a jegyzőkönyvvezetőt. A bizottságokat 3—7 főig javasoljuk megválasztani. 5. Újjá kell választani a bizalmiak és helyetteseik, az alapszervezetek vezetőségeit, a számvizsgáló bizottságokat. Megjegyzés: Azoknál a nyugdíjas alapszervezetek­nél, ahol egy éven belül történt meg a vezetőség­választás, nem kell válasz­tani, csak beszámolni. 6. A választásokat követő­en 5 napon belül tájékozta­tó jelentést kell küldeni a vszb-re. 7. Az alapszervezeti testü­letek a számvizsgáló bizott­ságok választásáról tájékoz­tató értékelő jelentést ké­rünk a vszb-re. jegyzőkönyv­vel­ együtt 5 napon belül. Az alapszervezetek válasz­tásáért, a határidőig betar­tásáért felelősek a patronáló tszb-k és titkárai, a nyug­díjas alapszerv titkárai, — az üzemek választói ta­nácskozására meg kell hívni a nyugdíjas alap­szervezeti titkárokat, — a vállalati választói érte­kezletre meg kell hívni valamennyi nyugdíjas alapszervezeti titkárt. 8. Az alapszervezeti vá­lasztói taggyűlések napi­rendi pontjai: 1. Beszámoló a vezetőség munkájáról, a számvizsgáló bizottság jelentése, 2. A vezetőség és szám­­vizsgáló bizottság megválasz­tása. Javasoljuk, hogy a beszá­molók rövidek, tömörek le­gyenek, a 30—40 percet ne haladják meg. Az alapszervezeti vezető­ség, a számvizsgáló bizott­ság jelölése és a szavazás módja az intézkedési terv vonatkozó fejezete szerint történik. A jelölőbizottság eligazí­tását a vszb képviselője vég­zi. 9. A választások lebonyo­lítására készítsenek ütemter­vet 1985. július 30-ig, üsző­vel közösen. A választások előkészítésé­ért és végrehajtásáért a vszb és vszb-k felelősek együttesen. 10. A választások előkészí­­­­tésének megfelelő nyilvános­ságot kell biztosítani. — a Borsodi Bányász rend­szeresen adjon tájékoztatást a választási munka előkészí­téséről, a választásokról, — a vszb agit.­prop. bizott­sága dolgozza ki az informá­ció gyors áramlásformáit, — a kulturbizottság színe­sítse kiállítások­kal, élmény­beszámolókkal 40 évü­nk ese­ményeit. Az üzemek és a vállalat vezető testületeinek válasz­tásáról a BDSZ KV. szer­vezés és káderosztályának­ jelentést és jegyzőkönyvet 1985. november 18-ig kell elküldeni. Meg kell küldeni továbbá a statisztikai lapokat. A választások befejezése után gondoskodni kell a megválasztott vezetőségi­ ta­gok, az új tisztségviselők tá­jékoztatásáról és feladataik­ra való felkészítéséről. En­nek érdekében el kell készí­teni a vállalati képzési és továbbképzési tervet. Fele­lős: a vszb. BORSODI SZÉNBÁNYÁK VÁLLALAT szakszervezeti bizottsága Alapszerv. Vez. 1. Számv. biz. 1. Terv és tény Putn­ekin Putnokon az éves elővárosi terv 6300 méter, az aknamé­lyítőknek 900 métert kell ki­hajtani. Ez ideig a lemara­dás időarányosan 1200 méter. Az okokat firtatva Bombicz István főmérnök egy szóval válaszol: — Létszámhiány. — Ez világos és egyértel­mű, kérem, mégis fejtse ki részletesebben! — Hadd kezdjem egy beszé­des számadattal! Az üzem 1740 fős fizikai létszámából mindössze 496 fő az, aki fenntartásra, frontra vagy elővárásra telepíthető. To­vább nehezítette a helyzetet a fronti menetrend megvál­toztatása és a nem tervezett mellékmunkák. — Melyek ezek? — Az üzemi előterv készí­tése idején nem látszott az, hogy a betervezett ,,Heim­­scheidt” hidraulikus vastag­telepi önjáró berendezés a tervezett időre nem jön meg. Eredetileg a 3/2-es frontnak 110 méterrel kellett volna indulni, de a berendezés hi­ánya miatt csak 57 méterrel megy, a tervezett 83 pajzs helyett csak 47 áll rendelke­zésünkre. Emiatt a rendkívül rossz körü­lmények miatt pár­huzamosan három frontot kellett vinnünk, hogy az em­lített váltó front beindulhas­son, holott csak kettőre van létszámunk. Így ezt a lét­számhiányt, az elővárásból kellett pótolnunk. Ezenkívül a 3/1-es fronton két vágatot kellett harántol­­ni, melyek olyan mellékmun­kával jártak, hogy arra me­gint csak elővárási létszámot kellett vinnünk. — Májusi ittjártamkor em­lített néhány tényezőt, amely enyhítheti a lemaradást. Mi a helyzet a szervezéssel? — Azóta valóban történt néhány előnyös változás. Ilyen a műszakiak létszám­átcsoportosítása. Aknai szin­ten, szakokon belül is történt változás, most már az akná­szok is szakban járnak. Lé­nyegesen javult az üres ellá­tás: míg márciusban 4500 napi meddőürítés volt, most a jobb szervezés következté­ben napi 6000 fölött van. Év végére az ártéri szalaghíd jóvoltából a szénszállítás is megoldódik, a mocsolyási meddőkilövő átadásával pe­­dig a meddőszállítás is meg­oldást nyer. _ kj -

Next