Borsodi Bányász, 1987. július-december (30. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-02 / 26. szám
2 ВОВ [UNK]О [UNK] BÁNYÁSZ Összevont szakszervezeti taggyűlések (Folytatás [UNK] 1 oldalról) AZ ELŐVÁRÓK ELÉGEDETLENKEDTEK Rudolf-aknaüzemben június 23-án, a nappalos műszakváltás idején. 14 órakor tartották meg a szakszervezeti összevont taggyűlést. Molnár Sándor aknai főbizalmi beszámolt az első fél év sikertelen és sikeres munkálatairól, kihangsúlyozva a bányászok helytállását, erőfeszítését azért, hogy a terv megvalósulhasson. Majd szólt a munkafeltételek helyzetéről is, a dolgozók fegyelméről. Az értékelő, átfogó beszámolót követően, néhányan felszólaltak, s főleg elővárosi gondokat említettek. Lengyel Ferenc elővárosi villanyszerelő, bizalmi, például szóvá tette, hogy a nappalos műszakban sokat állnak a szalagok, mert a főnökök ilyenkor utaznak le. Ez pedig akadályozza a folyamatos munkavégzést. Elégedetlenségüket tette szóvá az elővárosi bérrel kapcsolatosan is. A munkahelyek körülményeit reklamálta, mondván: van olyan hely, ahol levetkőzve lehet csak dolgozni a nagy hőség miatt, másutt pedig szinte megfagynak a dolgozók. Levegő nincs, és többnyire nagy a meleg az elővárásokon, ami már nem csupán geológiai adottságokra, hanem szellőztetési hiányosságokra is mutat. Szóvá tette azt is, hogy az elővárásokon rossz a csapatok anyagellátása. A munkakörülmények romlását pedig azzal is érzékeltette, hogy egyre több a patkány, s az állatok ilyen tömegű jelenléte nem megengedett, egyben egészségtelen is. Végül összegezve, a gondok megoldását abban látta, hogy a főnökök jöjjenek le többször azokra a munkahelyekre, ahol gondok vannak. Központi Üzemünkben 15 —30. között, mintegy 126 bizalmi tartott csoporttaggyűlést. A téma a bizalmicsoport belső életének megtárgyalásán túlmenően, az üzemi szakszervezeti bizottság tevékenységének értékelése, s az 1986. évi költségvetés megtárgyalása volt. Csernyiczki István, az üzemvezető főbizalmija tárgy másik dolgozó szintén a bért kevesellve mondta, hol van ő megfizetve 11 000 forinttal akkor, amikor 4 pótműszakot is csinált? A kérdések közül elsőként az üzem igazgatója, Záhorszki László ez utóbbi felvetésre reflektált: — Mikor lehetett négy pótműszakja, amikor ez nincs engedélyezve? — kérdezett vissza. — Szombat-vasárnap ugyanis nem lehet bejönni plusz műszakokra jelenleg. Az igazgató a nappalos szalagállásokról csak annyit mondott, a közeljövőben megoldják, hogy lehessen személynek is utazni az arra engedélyezett szállítószakaszokon. Az anyagellátásról szólva pedig kihangsúlyozta, erről a közvetlen vezetőknek kell gondoskodniuk. Visszatérve a bérre, annyit mondott még, hogy az elővájók is megfizetett emberek az aknán, persze attól függően, melyik csapat, hogy megy. A főnökök bejárása a bányába fontos feladata minden érintettnek, mondta Záhorszki László, de nem az egyetlen, mivel még nekik is elég sok a szükséges (szükségtelen? — szerk.) adminisztrációjuk. A válaszadások közül említésre érdemes helyen állt a munkafegyelem is, kihangsúlyozta az üzem első számú vezetője, hogy eddig is kiszűrték a lógósokat, iszákosokat, s ezután is ezt teszik, ha szükséges. A szakszervezetről, mint érdekvédelmi és érdekképviseleti szervről szólva kiemelte: lehetőség szerint be kell vonni minden aknai dolgozót, hogy csak szervezett munkások dolgozzanak a bányaüzemnél, Téjékoztatja olvasóinkat az elhangzottakról. — A csoporttaggyűlések tanulsága szerint szakszervezeti bizottságunk megfelelően látja el a dolgozók érdekvédelmét. A csoporttaggyűlésekkel egy időben zajló összevont taggyűléseken széles körű aggodalomnak adtak hangot dolgozóink a bányászat jövőjét illetően. A tévé, a sajtó nem egyértelmű, s nem közérthető tájékoztatásai bizonytalanságot szültek. Szóvá tették, hogy a bányászok csak akkor kerülnek reflektorfénybe, amikor mínusz 15—20 fokos hideg van. Terítékre került az új nyugdíjrendelet is, melyről szintén nem érzik elegendőnek az információt. Mindenki szeretné tudni saját sorsát, jövőjét. A közérthetőséget hiányolják. Ugyanez a véleményük az új adózási rendszerről. Úgy vélik, mindenki azt próbálja nekik bebizonyítani, hogy milyen jól járnak ezzel a rendszerrel. Ugyanakkor felrótták, hogy egy három másodállással rendelkező dolgozó példáján akarják megértetni a rendszer lényegét. Azt szeretnék, hogy mindenkivel a saját nyelvén beszéljenek. A tanárnak tanári nyelven, a fizikai dolgozónak az ő nyelA Mákvölgyi Bányaüzem hivatalházában június 24-én 14 órakor összevont szakszervezeti taggyűlést tartottak, amelyen az irodai dolgozók előtt Orosz Olivér szakszervezeti főbizalmi az első félévi munkáról mondott átfogó értékelést. Mint a beszédéből is kitűnt, a szénbányászat jellegéből adódik, hogy mindnyájuk anyagi elismerése elsősorban a föld alatti munka függvénye. Az üzem egyetlen aknáján, Rudolfaknaüzemben a tavalyi sikeres évzárást ebben az évben először a VHP 531-es pajzsok iránti nagy bizalom követte, ami, mint már ismeretes, összeroppant. A helyébe lépő, s most is kitűnően termelő másik, kisebbb méretű V 3-as front várakozáson felüli teljesítményt nyújt, túlteljesít. Ezzel megvan a remény az elúszni látszó tervek teljesítéséhez. A főbizalmi szándékosan nem említett tonnákat és métereket, mivel azt már a termelő munkahelyen megtették. Ami azonban ide is vonatkozik, a lazaságok, fegyelmezetlenségek mellőzését kihangsúlyozta. A következőkben témakörönként összefoglalta a korábban megtartott alapszervi taggyűlések alkalmával felvetett problémákat. Elsőként említette, hogy a dolgozók aggályai nem szűntek meg a szénbányoászat helyzetét, jövőjét, elsősorban a Rudolf IV-es akna sorsát illetően. Másodikként az ÁTB-döntést említette, azt, hogy egyetlen szénvagyonnal bíró aknát sem zártak be, hanem a költségeket határozták meg, jelenleg 114 forint,'6J-ban. A következőkben mindannyiuk véleményét mondta ki, hogy elítélik a tisztességtelen úton szerzett jövedelmeket. A dolgozók követelik, hogy az ország vezetése a családok számára szükséges megélhetést a fő munkaidőben biztosítsa. A fiatalok életindulásáról is szó volt, drágák a lakások, a tanácsi lakásokból pedig kevés van. Kérik, hogy legyenek reálisak a lakásárak, mert gyakorlatilag évenként így is 8—10 százalékkal emelkednek, ami körülbelül 100 000 forintot jelent. Az állam tegyen különbséget a gyermekeket nevelők és az egyedül élők számára juttatott különféle pénzek között. Ami pedig mindenkit foglalkoztat manapság, arról szintén egyöntetű a vélemény: még a felsőbb szintű vezetők sem tudják, hogy elsősorban gazdaságilag mi várható Magyarországon. S abban is egyetért mindenki, hogy a fegyverkezést csökkenteni kell, és a felszabaduló pénzt azén magyarázzák el. Az üzemi gondok között első helyen állt a munkakörülmények lassú, bizonytalan javulása, elsősorban a szénelőkészítő üzemegységben. Szeretnének már a dolgozók kedvezőbb körülmények között dolgozni. Szó volt a bérezés korszerűsítésének igényéről is. A bér teljesítményhez kötését tartják a legjobb megoldásnak a dolgozók, természetesen ott, ahol ez lehetséges, mérhető. Végül fájlalják az üzem barcikai dolgozói az új, üzemi táppénzelést, hiszen nagyon körülményes a városból betegen eljutni az üzemi rendelőbe, majd esetleg tovább járni a szakrendelőket, a nem kellően felszerelt üzemi rendelő miatt. Észrevételüket természetesen továbbítani fogjuk a megfelelő helyre, kj emberek életkörülményeinek javítására kell fordítani. Ezek után a beszámoló helyi gondok ismertetésére tért át. Meglehetősen heterogén a vélemény az üdülésekkel kapcsolatban, mivel az egyik ember fizet, a másik pedig nem. A kedvezményes üdültetés megítélésének szempontjait módosították, de nem vált be. Az üdülés jutalom jellege így sem érződik, tehát vissza kell térniük a régebbi elosztásos igényre. Az előadó felkérte a jelenlevőket, ha ennél jobbat tudnának, javasoljanak. A jövedelemadóval kapcsolatban a SZOT álláspontját hangsúlyozta a beszámoló, bármi is történjen az adó realizálását illetően, a nettó keresetek nem csökkenhetnek. Gazdaságunk mozgásban van, s a szerkezetváltás bizonnyal meglepetéseket is tartogat — mondta a főbizalmi. De azt is hozzátette, hogy ezt különösebb „rengés’ nélkül fogják végrehajtani. A beszámoló végén szakszervezeti munkájukat értékelte a beszámoló, részben elismerőleg, részben önkritikusan. Ezután felszólalások, javaslatok hangzottak el, sajnos csak két résztvevőtől. Az első felszólaló az üzem igazgatója, Záhorszki László volt, aki a munkaidőalap védelméről beszélt, amely szerinte most még veszélyben van. S talán sokak szomorúsága, ennek a rendeletnek Mákvölgyön betű szerint is eleget kívánnak és fognak tenni. Az igazgató az irodai dolgozók pluszmunkájának anyagi elismeréséről is szólt, amely szerint azokért az idén a tavalyi pénzek felét tudja csak fizetni. Kerékgyártó István, az üzem szb-titkára felszólalásában hiányolta, hogy a felvetett problémákról ezen az összevont taggyűlésen senki sem akart beszélni. Főleg a hasznos és előírt munkaidőalappal kapcsolatosan, hiszen sokak gondja az a bizonyos 20 perc étkezési idő, illetve annak kihasználása. Ezután az üdültetésről szólt, elmarasztalta azokat a kedvezményezetteket, akik szanatóriumi üdülésben részesültek igazgatói alapból, s ezzel úgymond „hangosan” el is dicsekedtek. Ez persze nem azt szüli, hogy ezután mind többen kaphatnak az igazgatói alapból, hanem ellenkezőleg. Kár volt tehát nagy dobra verni mert emiatt minden bizonnyal beszüntetik. Az összevont taggyűlésről valószínűen sokan keserű szájízzel távoztak. —pé— A KÖZÉRTHETŐSÉGET HIÁNYOLJAK AZ IRODISTÁK NEM SZÓLTAK A szakszervezeti tagok érdeklődve hallgatják a beszámolót 1087 urlöis Z. Repülőnap • Vasárnap ünnepélyes díjkiosztással és légiparádéval befejeződött a miskolci repülőtéren a szocialista országok műrepülőversenye. Az egy hétig tartó versenyen Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Magyarország válogatottja mérte össze tudását. A 35 versenyző — köztük hat nő — küzdelmében az egyéni és a csapatversenyben az első helyet a Szovjetunió csapata nyerte el, míg a magyar csapat a második lett. De volt egy olyan versenyszám, amiben abszolút magyar siker született. A verseny keretében megrendezett, úgynevezett döntő programot Bessenyei Péter (MALÉV Repülőklub) nyerte. A díjkiosztást követően kezdődött a légiparádé, amelyen valamennyi repülősportág bemutatkozott és köztük a verseny győztesei is. A legnagyobb sikert a szovjet csapat női résztvevőjének, Makaganovdnak fantasztikusan „könnyed" légibalettje aratta. p. 1. A repülőnap díszvendége Farkas Bertalan volt A szovjet női világbajnok a földet érés után Levegőben а К—26-os helikopter Minden szem az eget pásztázta Szerkesztőség: 3525 Miskolc Kazinczy u. 19. Postacím: 3541 Miskolc, pl.: 146 Telefon: 17-884 18-461 Felelős szerkesztő: KAROSI IMRE. — Kiadta: a Borsod Megyei Lapkiadó Vállalat, 352' Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15 Postacím: 3531 Miskolc, pl.: 178. Telefon: 36-131. Felelős vezető: VERES MIHÁLY. — In :x: 32-904. — Készült: a Borsodi Nyomdában, Miskolcon. — Felelős vezető: WIRTH LAJOS.