Borsodi Bányász, 1988. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 1. szám
2 BORSODI BÁNYÁSZ Bizalmi küldettek tanácskoziak A vállalat garantálja a nettó keresetet Vállalatunk szakszervezeti bizalmi küldött testülete 1987. december 21-én tartotta legutóbbi ülését. A tanácskozáson tájékoztató hangzott el az októberi testületi ülés óta végzett szakszervezeti munkáról, valamint javaslatot tettek a bruttósítás végrehajtásának vállalati koncepciójára, illetve a kollektív szerződés módosítására. Esőként Nagy Tibor, vállalatunk szakszervezeti bizottságának titkára számolt be a két testületi ülés között végzett szakszervezeti munkáról, visszaidézve a témákat, napirendeket és döntéseket. (Ezekről folyamatosan tájékoztattuk olvasóinkat.) Ezután került sor arra a,nagy horderejű témára, mely hónapok óta foglalkoztatja, s lázban tartja az ország közvéleményét: a bruttósításra. Először Kiss Dezső, vállalatunk vezérigazgatója szólt a küldöttekhez. Elsődként azt hangsúlyozta, hogy az 1988-as esztendő új kon jdiciót, új gondolkodást és jó új mentalitást kíván minindenkitől, s hosszú évek gyakorlatát kell „felrúgni” ahhoz, hogy az új kor követelményeinek meg tudjunk felelni. Ilyen követelmény többek között a személyi jövedelemadó, s az ehhez kapcsolódó bruttósítás; feladat. Mint mondotta, 1987-ben mintegy 47 milliárd hiánnyal zárt az állami költségvetés. Egyedül az állam már nem tud kilábalni a nehézségekből, ehhez kér segítséget a magyar állampolgároktól, a magyar vállalatoktól és a nem termelő intézményektől. A teherviselés vállalatra történő kiteljesedése a bruttósítás. Ezt a valóban nehéz feladatot úgy kell a vállalat szakembereinek megoldani, hogy dolgozóink ne járjanak rosszabbul. Azaz: változatlan teljesítményekhez változatlan nettó kereset tartozzon. Magyarán szólva ugyanannyi legyen a borítékban azoknak, akik ugyanannyit dolgoztak, mint az elmúlt időszakban. Kihangsúlyozta mindezek mellett, hogy a bruttósítás nem jelent fizetésemelést! Ugyanakkor kilátásba helyezte az 1988. évi, áprilisra várható bérfejlesztést, melyhez azonban meg kell teremteni az alapokat, a forrást. Gondolatébresztőként a differenciált bérfejlesztés néhány gondolatát is a küldöttek elé tárta. Véleménye szerint nagyobb bérfejlesztésben kellene majdan részesíteni a közvetlen széntermelőket, vágathajtőket, a nehéz, nem valami vonzó munkahelyeken dolgozókat. (Lehetne mondjuk úgynevezett Putnokpótlékot létrehozni az embert próbáló helyi körülmények kompenzálására, vonzóbbá tételére.) Mert — mint mondotta — Putrink nélkül nincs borsodi bányászat. * Ezután a Kollektív Szerződés néhány változásra érett tételéről közölt információkat a vezérigazgató. Elmondta például azt, hogy a lakásépítésnek járó úgynevezett „C” menetlevél felhasználásával eddig 3 tonnás teherig 3 forintot, ezen felüli súly esetén 5 forintot fizetett az építkező kilométerenként. A megemelkedett üzemanyagköltség miatt ezen utak azonban több mint 2 millió forint veszteséget jelentettek a vállalatnak. Ezért szükséges ezen pont módosítása annyiban, hogy a díjtételeket a duplára emelik (3 illetve 10 forintra), valamint 30 százalékkal csökkentik az üzemi kilométer kontingenst. Az ugyancsak építkezőknek járó kedvezményes darukölcsönzés összegét is felemelik 1988. január 1-től. (Mindkét módosítást a bizalmi testület elfogadta, megszavazta). * A vezérigazgató után Jesse Árpád, vállalatunk személyzeti és szociális igazgatója terjesztette a küldöttek elé a vállalati bruttósítási elképzeléseket. (Ez részletesen megjelent a Borsodi Bányász 1987. december 10-i számában „A személyi bérek bruttósítása” címmel.) * Külön szavazásra bocsátották a hűségjutalmak kifizetésének két alternatíváját: egy összegben, vagy havi elosztásban kapják-e meg dolgozóink? Minimális szótöbbséggel a bizalmiküldött testület arra a megoldásra tette le a voksát, miszerint a hűségjutalom egy részét alapbéresítve havonta kapják kézhez dolgozóink, s a fennmaradó összeg kerül csak bányásznapkor kifizetésre. *4 A küldöttgyűlés résztvevőinek egy csoportja Kiss Dezső szóbeli kiegészítőjét tartja A figyelem központjában a bruttósítás 198Я. iantiSr M, A balesetmegelőző munka egyik jelentős tényezője a jól kiépített és főleg a jól funkcionáló munkavédelmi őrhálózat. Az utóbbi években a Miskolci Bányaüzem a kimagasló gazdasági eredmények mellett igen szép eredményeket ért el a munkavédelem terén is. Ilyenkor, év elején még nem állnak rendelkezésünkre a számszerű adatok, ezért most csak egy kérdésre kerestük a választ: Hogyan értékelik itt a munkavédelmi őrhálózat elmúlt évi munkáját? — Úgy érzem, eredményes évet zártunk — mondja Szabó Zsolt, a biztonságtechnikai csoport vezetője. — Több területen is értünk el javulást, pl. a fronti körletben, vagy a külszínen. Ebben a javulásban a munkavédelmi őreink tevékenysége feltétlenül benne van. — A szokásos év eleji munkák befejezése után fogjuk az őrhálózatot felülvizsgálni — tájékoztat Oláh Lajos biztonsági megbízott, aki a csoporton belül az őrhálózat felelőse. — A gazdasági vezetés már megkezdte a munkát, és az évek óta kialakult gyakorlat szerint január végén már egyeztetni tudjuk a véleményünket. A körletek vezetése látja a legjobban, hogy hol, és milyen létszámú munkavédelmi őrre van szükség. A szakszervezet olyan szempontból vizsgálja azt felül, hogy kellően biztosítva van-e a dolgozók védelme. A munka koordinálását mi végezzük, ugyancsak a mi feladatunk a velük való rendszeres foglalkozás, és a továbbképzésük is. — Szükségesnek tartják-e ezt a munkát? — Feltétlenül. Abból az alapelvből indulunk ki, hogy a biztonsági csoport csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha széles körű aktívahálózat segíti a balesetmegelőző munkát. — Hogyan oldják meg a továbbképzéseket? — Mindig a délutános szaknak tartjuk, beszállás előtt. Ez nem jelent kiesést a munkában. Nagyon fontos, hogy a munkavédelmi őrök érezzék: számítunk a munkájukra. A rendszeres tájékoztatás, a folyamatos kapcsolattartás teszi élővé a hálózat munkáját. — A fentieken túl két alkalommal rendeztünk vetélkedőt a részükre — kapcsolódik be a beszélgetésbe Zuti József, a szakszervezet képviselője. — Itt az általános kérdések mellett saját munkaterületükre vonatkozó kérdésekre kellett választ adni, így külön voltak vájár, lakatos, villanyszerelő és külszíni kérdések. Az üzem gazdasági vezetése tízezer forintot biztosított a jutalmazásukra. Az év végi értékelésnél természetesen nemcsak a vetélkedőn elért eredményt vettük figyelembe, hanem azész éves munkát. Véleményem, hogy munkavédelmi őreink az elmúlt évben is sokat tettek azért, hogy a dolgozók védelme ne kampányfeladat legyen, hanem állandó és mindennapos téma. — Jónak bizonyult az is, hogy az üzem vezetése márciustól novemberig terjedő időszakra munkavédelmi versenyt hirdetett — folytatja Szabó Zsolt. — Két területen folyt a versengés. Egyrészt a rend és a tisztaság, másrészt a baleseti helyzet került értékesítésre. Mindkét területre külön-külön pénzjutalom lett kitűzve. Az elővárosi körletben Urszin László brigádja lett az első mindkét területen, a fronti körlet győztese a Pavlyás László vezette frontbrigád. A külszínen a tisztasági versenyt a hidraulikus műhely nyerte meg, míg baleseti téren a külszíni villamos műhely bizonyult legjobbnak. Természetesen a többi terület munkavédelmi őrei is kivették a munkából a részüket. — Hogyan állnak a vállalati versenyben? — Erről kb. január végén tudunk pontos adatokat. Annyit már most tudunk, hogy abszolút számokban jók vagyunk. A vállalati értékelés alapja az előző évek bázis számai. Mivel évek óta jó helyezést érünk el, nyilván a bázis számaink is alacsonyak. Ezeken mindig nehezebb javítani, mint pl. egy kétezres sorozaton. De nem ez a lényeg. Döntő az, hogy mindent tegyünk meg a dolgozók védelméért, a baleseti veszélyek csökkentéséért. Erre nagyon jó lehetőség a munkavédelmi őrhálózat, amit a jövőben is fel akarunk és fel is fogunk használni. Az elbeszélgetés során egyre jobban megerősödik bennem a meggyőződés: ebben az üzemben nem formaság a munkavédelmi őrhálózat, hanem egy olyan szervezet, amelyet komolyan vesznek, és ezért ő maga is komolyan veszi a munkát. Talán még az sem lenne rossz, ha egy vállalati tapasztalatcserével ismertetnék ezeket a módszereket. Minden bizonnyal megérne. Csörnök Zoltán Szerkesztőség: 3525 Miskolc. Kazinczy u. 19 Postacím 1501 Miskolc, pf. 146. Telefon: 17-884 18-4« I Felelő« szerkesztő: KAROSI IMRE. — Kiadta: a Borsod Mous« > nőkiadó Vállalat 3527 Miskolc. Bmm Zsilinszky út Iе -Kiacím: 3531 Miskolc pf.: »78 Telefon: 3« П1 F»le»ő. e*e*őt VERES MIHÁLY — Indes: 32-904 — Készült a Borsodi Nyomdában, Miskolcon. — Felelős vezető: WIRTH LAJOS.