Borsodi Ifjumunkás, 1959 (1-6. szám)
1959-03-01 / 1. szám
1959. március hó BORSODI IFJÚMUNKÁS 3 Ifjúsági szocialista munkabrigádok alakultak a DIMflVflG-ban Az ifjúság takarékossági mozgalmának 1958. évi eredményei forintban Az elmúlt napokban Bárány Gyula KISZ export-brigádjai hosszas tervezés után bejelentették a nagyüzemi KISZ-bizottságon és a versenyirodán, hogy szocialista munkabrigáddá alakulnak át. A brigádok a Komszomol kommunista munkacsapatok példája nyomán részletes tervet dolgoztak ki. A szocialista munkabrigád három fő szempont alapján állapította meg feladatát. SZOCIALISTA EMBERHEZ MÉLTÓAN DOLGOZNI A termelésben való részvételüket mindig a szocialista ember öntudatának foka határozza meg. Elsősorban teljesen kiküszöbölik a késést, a tört napokat, illetve a munkafegyelem bármily nemű megsértését. A takarékossági mozgalomban részt vesznek. A mennyiségi munka érdekében tervüket minden esetben 100 százalék felett teljesítik. A brigád minden egyes tagja félévenként egy-egy újítást nyújt be. SZOCIALISTA EMBERHEZ MÉLTÓAN TANULNI A termelési eszközök fejlődése, amelyek objektíven hatnak ,megköveteli az ember műszaki tudásának szüntelen fejlesztését is. A brigádok minden tagja oktatáson vesz részt. Például a Bárány-brigádból: Szabó Béla és Vitányi Imre ez évben befejezik a VIII. általános osztályt, jövőre pedig a brigádvezetővel együtt gépipari technikumba iratkoznak be. Gáspár Ernő szakmai továbbképző tanfolyamon vesz részt. A műszaki tudásuk fejlesztése mellett általános műveltségüket is fokozzák. Rendszeresen olvassák a szépirodalmi műveket, s ugyanúgy vesznek részt kulturális rendezvényeken is. A két brigád minden tagja arra törekszik, hogy rendelkezzék minden nemes emberi vonásokkal. Cselekedetükkel az emberi közösséget szolgálják, családi életükben példásan viselkednek. Kommunista közösséget alakítanak ki, együtt járnak kirándulni, moziba és sportolni. Bárány Gyula és Szemán László KISZ exportbrigádja felhívással fordul városunk és megyénk valamennyi munkacsapatához, brigádjához, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz. Egyúttal versenyre hívják ki mesénk valamennyi ifjúsági brigádját, akik szocialista munkacsapattá alakulnak át. A cél egy — írja Bárány Gyula és Szemán László KISZ exportbrigádja, »de a szociializmus mielőbbi felépítésére szolgáló konkrét feladatokat minden brigád külön-külön a saját körülményeihez, munkahelyéhez mérje.” NAGYÜZEMEK: L. K. M. Ózd üzem DIMÁVAG Könnyűgépgyár N. Sz. G. VÁROSOK, JÁRÁSOK: ÖSSZESEN: Vágási Lajos ifibrigád patronáló KISZ-brigátok a tanácss ttársaság megünnepléséért A Tanácsköztársaság jubileumi évében kezdik meg a termelést a Borsodi Szénbányászati Tröszt egyik új üzemében, a nagybarcai bányában, ahol jelenleg a szénben haladó elővárásokkal a termelő munkahelyeket készítik elő. Az elővárásokon dolgozó KISZ-brigádok a munka meggyorsítására, a Tanácsköztársaság kikiáltásának megünneplésére munkaversenyt kezdeményeztek. A KISZ-brigádok vállalták, hogy megszervezik a gyorsvág áthajtást, s ezzel a módszerrel márciusban 100 folyómétert hajtanak ki, míg a következő hónapban a geológiai adottságoknak megfelelően rendszeresen elérik az egyik munkahelyen a nyolcvan, míg a másikon a hatvan méteres előrehaladást. A szénnel és meddővel vegyes munkahelyen bevezetik a tisztán termelést, és teljesen balesetmentesen dolgoznak. Fontos feltétele a versenynek a minőségi munka, s ezt kéthetenként az üzem főmérnöke értékeli. A nagybarcai bányászfiatalok kezdeményezéséhez eddig 46 KISZ- brigád csatlakozott. 40 éve annak, hogy hazánkban megjelent az Ifjú Proletár. A címe alatt ezt olvashatjuk: az Ifjúmunkások Országos Szövetségének hivatalos lapja. Megjelenik minden héten. A cím fölött pedig megjelent a büszke jelszó: Világ proletárjai, egyesüljetek! Az Ifjú Proletár első számától kezdve az ifjúmunkások forradalmi harcáért szállt síkra, mint ahogy a lap fennállása folyamán mindvégig e nemes célt szolgálta. Az első szám például azzal a felhívással fordult az ifjúmunkásokhoz, hogy vonuljanak fel a népjóléti miniszter elé, követeljék súlyos sérelmeik azonnali orvoslását. A lap a továbbiakban szembeszállt a szociáldemokrata Népszavával az ifjúmunkásokat rágalmazó cikke miatt, s leszögezte, hogy a kormányban helyet foglaló szociáldemokrata vezetők a gyárosok számára 15 milliós ajándékot kényszerítettek ki a kormánytól, de az ifjúmunkások számára egyetlen fillérjük sem akadt. Ebből tehát világosan látszik, hogy a Szociáldemokrata Párt nemcsak mint párt nem támogatta az ifjúmunkásokat, de mint kormányban lévő koalíció sem. Az Ifjú Proletár a „mindenki egyért, egy mindenkiért” forradalmi elv alapján, első számától kezdve a fiatalság egyetemes nagy kérdései mellett az egyes fiatalok sérelmeivel is foglalkozott. Gyakran lehetett találni olyan cikkeket, hogy verik a tanoncot, az embertelen Szabó, és így tovább ... Ezek után természetes, hogy a lapot a fiatal munkások, különösen pedig a tanoncok határtalan lelkesedéssel fogadták, mert meggyőződtek arról, hogy az következetesen képviseli létérdekeiket. Mit akarunk? — ez volt a címe az Ifjú Proletár 1919. január 27-i vezércikkének. A cikk 'r'mlé köztünk rámutatott arra a kivezető útra, amely a nagytőkések és kispolgárok társadalmát megváltja a munka társadalmával. Majd hangsúlyozta, hogy nem akarunk a tőke országának rabszolgái lenni. A szociális forradalom, amely a polgári társadalom kezéből kiüti a hatalmat, és a proletariátus kezébe adja, nem maradhat el. Nem lehet letagadni, hogy forradalmasítani akarjuk az ifjú proletárokat. De nem szenvedélyeket korbácsolunk, nem vak eszközöket nevelünk sötét szándékok keresztülvitelére, hanem a tudás lángjával borítjuk vörössé a világot. Tanulni akarunk és tanítani. Szívódjék bele minden agyba az a megalkuvás nélküli akarat, hogy felszabadulásunknak el kell következni. Nem lehet tovább rabszolgaként robotolnunk ebben a világban. Ezt akarjuk! Láthatjuk tehát, hogy a lap és az ifjúmun■Likások mozgalma a proletárdiktatúrában jelentős szerepet töltött be. A mozgalmat nemcsak tömegmérete, hanem nagyfokú tudatossága is jellemezte. Széles körben átfogta a fiatal értelmiségieket, a diákokat, akiknek öntudatos elemei mindvégig kitartottak az ifjúmunkások mellett. A szocialista diákok 1919. március 31-i nagygyűlésén az Ifjúmunkások Országos Szövetségének képviselője rámutatott arra, hogy már a proletárdiktatúra előtt, a diákság öntudatos elemei mindvégig kitartottak az ifjúmunkásság mellett. Amikor a vezetők börtönben voltak, ők fáradhatatlanul végezték felvilágosító, nevelő munkájukat. Nem törődtek sem az állandó támadással, sem az egyéni terrorral, amellyel munkájukat meg akarták akadályozni. A proletárdiktatúra az ő részükről felvilágosított munkásokra talált. A válaszfalnak, amely azelőtt a szellemi és fizikai munkások között emelkedett, le kellett omlani, mert csak egyesült erővel valósíthatták meg az új társadalmat. Megmutatkozott a forradalmi ifjúmunkás mozgalom ragyogó helytállása akkor is, amikor megkezdődött az első Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborúja. Erről tanúskodott az Ifjú Proletár 1919. május 5-i száma, amely kimondta: „Az Ifjúmunkások Országos Szövetsége központjának 18 éven felüli kiképzett tagjai beálltak a Vörös Hadseregbe, és május 5-én kimentek a frontra. Lapunk megjelenése ezért szenvedett késedelmet, mert nyomdánk legnagyobb része belépett a Vörös Hadseregbe.” Íme, a rövid hír, amely többet mond arról a ragyogó hazafiságról, amelyet a munkásfiatalok tanúsítottak a proletárdiktatúra idején. Hhogy mennyire hitt az ifjúság a győzelemben, arra jellemző, hogy a harcok közepette is javaslatot tett Nemzetközi Ifjúmunkás Kongresszus összehívására Budapesten. A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének 1919. június 20-án kezdődött első kongresszusa pedig annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy el fognak jönni a szomszéd és távolabbi országok ifjúmunkásainak küldöttsége, hogy testvéri együttműködéssel vihessük győzelemre a világforradalom ügyét. S akik abban az időben fegyvert fogtak, harcoltak az igazságért, közülük ma is élnek, életük és munkásságuk példa lehet valamennyiünk előtt. Erre emlékezzünk ma 40 év távlatából! ! PAULOVITS ÁGOSTON