Borsodi Fiatal, 1963 (1-10. szám)

1963-01-01 / 1. szám

A KISZ-szervezetek téli programjához Az 1962/63-as Kulturális Szemle központi gondolata: „A korszerű tudomány és művé­szet eredményeinek megisme­rése.” Jusson ez a gondolat a szemle valamennyi ágában ki­fejezésre. Művészeti csoport­jaink a modern művészet al­kotásait tolmácsolják a szín­padról, ismeretterjesztő elő­adások tematikája, szellemi vetélkedők kérdései stb., en­nek a gondolatnak a jegyében kerüljenek összeállításra. A Kulturális Szemle legfon­tosabb területe a fiatalok tö­meges művelődése, és kultu­­r­ált szórakozása. Erre kell for­dítani a fő figyelmet, mert tömegkulturális feladataink rendkívül megnövekedtek. A Kulturális Szemlével a KISZ- szervezetek belső életét is szí­nessé kell tenni. A szabadidő helyes és kulturált eltöltésé­hez, az ISZM kultúrkövetel­­ményeinek teljesítéséhez kell hozzásegíteni a fiatalokat. Az ötéves kulturális tervek ösz­­szeállításánál legyen figye­lembe véve mindig a helyi igény. Azok a feladatok ke­rüljenek a tervekbe, amik megvalósíthatók. Olyan ren­dezvények szerepeljenek, ami­vel a fiatalok a kultúrkövetel­­ményeket teljesíteni tudják. A szabadidő helyes megszer­vezéséhez, a szemle azon ágai nyújtanak sok segítséget, me­lyek a tömeges részvétel le­hetőségét biztosítják. Művészeti csoportjaink évről évre fejlődnek, komoly munkáról számolnak be a szemle bemutatóin, feltétlenül figyelembe kell venni viszont, hogy ezek a csoportok nem képesek fog­lalkoztatni minden fiatalt. Nagyon sok fiatal nem érez magában annyi tehetséget, hogy ezekbe a munkákba be­kapcsolódjon. A fiatalok na­gyobb többsége pedig ezekből tevődik össze. A József Attila !-­ olvasómozgalom megváltozott, új formájában, melyben nincs kötelező iro­dalom, vers és életrajz ismer­tetés, vizsgaszerű beszámoló, nagyobb lehetőséget nyújt a fiatalok szélesebb körű bekap­***********************5* *­csolódásához. Már a tavalyi tapasztalatok is azt bizonyít­ják, hogy ahol a KISZ-szerve­­zetek és könyvtárak együtt dolgoztak, a mozgalmat saját feladataik közé sorolták, eredményesen segítették a fia­talok beszervezését a mozga­lomba. Az olvasókkal év köz­ben is törődtek, így ezeken a helyeken meg is szerezték a jelvényeket. Nagyon helyte­len, hogy még most is előfor­dulnak olyan esetek, hogy a két szerv azon osztozik, kié is az olvasómozgalom? szakkörök létszámát is emel­jük a fiatalokkal. A közös színház- és mozilátogatások, csoportos televízió nézések hasznosak, tanulságosak és szórakoztatóak is egyben. Az ilyen rendezvények után saj- A szellemi vetélkedők már az elmúlt évben is kedvelt rendezvényei voltak az ifjú­ságnak. A régi bevált formák mellett a jövőben a szemle központi gondolata jegyében kerüljenek a kérdések össze­állításra. Az új, a mai életünk problémái, a mai tudomány, művészet ismertetése nemcsak pillanatnyi válasz formájában, hasznos és tanulságos a részt­vevő és a hallgató számára. Az ilyen témákkal felkelthet­jük a fiatalok érdeklődési kö­rét, nos a közös megbeszélés ál­talában elmaradt. Pedig ezek a szakképzett vezetők igen sokat segíthetnek az ifjúság világnézeti, esztétikai nevelé­sében. Fiataljaink általában kedve­lik a táncot. Az ilyen rendez­vények azonban ne korláto­zódjanak csak a táncra. Ilyenkor adjunk alkalmat a fiataloknak arra, hogy elsa­játíthassák a társas élet sza­bályait. Nagy szerepük van a klu­boknak és a klubfoglalkozá­soknak. A tervszerű foglalko­zások mellett a fiatalok sza­badidejének kitöltése is le­gyen céltudatos. A klubdélutá­nok váljanak a jó kollektíva kialakítójává. A játék izgal­mai, a vidám vetélkedők, a játszva tanulás, mind olyan közös élményt nyújtanak, melyre a fiatalok szívesen emlékeznek vissza. Művészeti csoportjaink eb­ben az évben is segítsék hat­hatósabban a szemle tömeges ágait. Vállaljanak fellépése­ket olyan rendezvényeken, mint például: a József Attila olvasómozgalom irodalmi est­jén stb., melyet ezáltal érde­kesebbé, értékesebbé tehetnek. Pálhegyi Ágnes Éves kulturális tervek Tavalyi tapasztalatok - Tánc '•****-»****************************4C*4í-**jf.***#***#i w * * * * 4 Ne csűrje, csavarja \ ! a kimosott ruhát -■ * vásároljon CENTRIFUGA csavarógépet! . , Ara950*- Ff. * * * ❖ * * * * * * A MŰSZAKI OSZTÁLYOK FIATALJAI, KÜLÖNÖSEN A F. M. T.-BEN TEVÉKENYKEDNEK KIVÁLÓAN. A pártkongresszus tükrében Mit érts­nk a szocializmus alapjainak lerakásán? PÁRTUNK VIII. KONG­RESSZUSÁN Kádár János elv­társ bejelentette: befejeztük a szocialista társadalom alapjai­nak lerakását hazánkban. A kongresszus anyagát ta­nulmányozva sok fiatalban felmerült: mit is értünk pon­tosan a szocializmus alapjai­nak lerakásán? Egyesek úgy gondolják, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi szocialista átszervezése jelenti a szocializmus alapjainak lera­kását. Kétségtelen, hogy az át­szervezés hatalmas, forradal­mi lépés fejlődésünkben. Je­lentősége csak a proletárhata­lom kivívásához hasonlítható. Mégsem jelenti önmagában a szocializmus alapjainak lera­kását. A kongresszusi beszá­molóban kristálytisztán fogal­mazta meg a párt: „A szocia­lista forradalom fő folyamatai — a politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális — ideológi­ai átalakulás — egységet al­kotnak, összefonódnak.” A szo­cializmus alapjainak lerakása tehát több tényezőből tevődik össze. A mezőgazdaság nagy­üzemi, szocialista átszervezése is ezek közé tartozik, de csak egyik tényező. Melyek tehát a többi tényezők, amelyek elő­feltételei a szocializmus alap­jai lerakásának? Mindenekelőtt a legalapve­tőbb a munkásosztály politikai hatalmának, más szóval a pro­letariátus diktatúrájának ki­vívása és megvédelmezése, minden további lépésünknek ez az alfája és ómegája. A munkásosztály számára a politikai hatalom megszerzése nemcsak cél, hanem eszköz a kisajátítók kisajátítására, hogy a nép ne csak a politikában, hanem a gazdaságban is ural­kodó legyen. A munkásosz­tály a gazdaságban szerzett po­zícióval támasztotta alá, épí­tette szilárd alapokra politikai hatalmát, államosította a föld méhének kincseit, a gyárakat, a bankokat, a közlekedést, a kereskedelmet. A felsorolt te­rületeken szocialista termelési viszonyok jöttek létre, a szo­cialista iparosítás eredménye­ként fejlett nehézipar létesült, s hazánk agrár­ipari országból ipari agrár­országgá alakult át. A munkásosztály a szocializ­mus alapjainak lerakása során a hatalom birtokában nemcsak a gazdaságban kerül birtokon belül, hanem hozzálát, hogy a kultúrában is a nép érdekei legyenek a meghatározók. A kultúrforradalom lényege: az egész nép műveltségi színvona­lának emelése, a szocialista ér­telmiség kialakítása. A kultúr­forradalom során nevelődik le, többek között, a szocialista alapokra helyezkedő falu ér­telmisége, s nem lebecsülendő mértékben növekszik a dolgo­zó parasztság szocialista tuda­tosságának mértéke, ami elő­feltétele az alapok lerakásá­nak. Az elért eredmények alapján a VII. kongresszus elérkezett­nek látta az időt, hogy megin­dítsuk az offenzívát a mező­­gazdaság szocialista átszerve­zésének befejezéséért. Ma már országunk szántóterületének 95,5 százalékán termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok dolgoznak. Egész népgazdasá­gunkban osztatlanul a szocia­lista termelési viszonyok ural­kodnak. Lényegében győzött a szocialista forradalom, ami egyben a szocializmus alapjai lerakásának befejezését jelen­ti. Mint láttuk, a szocializmus alapjainak lerakására a mező­­gazdaság szocialista átszerve­zése teszi fel a koronát, de nem a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése egymaga jelen­ti a szocializmus alapjainak lerakását. Az elmúlt eszten­dőkben a szocialista forrada­lom folyamatában olyan minő­ségi és mennyiségi változások mentek végbe, amelyekkel le­zárult egy szakasz a szocializ­mus építésében, s hozzá­lát­tunk a szocializmus teljes fel­építéséhez. függöny és virág ifjúsági klub a 100-asban Az intézet összekötő hídja mellett, jobboldalt néhány lépcső vezet lefelé. Aki nem ismeri arrafelé a járást, nem is sejti, hogy néhány lépésnyire található a 100-as számú Ipari Tanulóintézet fiataljainak büszkesége: a nemrég elkészült ifjúsági klub. Az ablakokon színes függö­nyök, mindenütt sok-sok virág, a falakon néhány szép rézkarc és grafika, mindenütt rend, tisztaság. Mintha minden lá­nyok keze nyomát viselné itt. Pedig a fiúk műve az egész. A klubnak érdekes története van. Erről beszél most a KISZ- titkár és néhány vezetőségi tag a „kerekasztal” körül. Négy éve kezdték... 1959-ben vette át a fiatalság a tanároktól a KISZ-szervezet teljes vezetését. Hamarosan akadt problémájuk: nem volt megfelelő helyiség kisebbfajta rendezvények, a kulturált szó­rakozás céljaira. Demkó István volt akkoriban a KISZ-titkár. Hamarosan felfedezte — jópár társával együtt —, hogy hol lenne hely egy klub építésé­hez. Megnyerték a tanárok be­leegyezését és támogatását is. A terv tehát elkészült, s min­denki lelkesedett az ötletért. Már csak a kivitelezés volt hátra. Hogyan szerezzenek épí­tőanyagot? Az alapszervezetek egymás­sal versengve vasat gyűjtöttek a Lenin Kohászati Műveknek, s cserébe téglát kértek. Elmen­tek társadalmi munkában kü­lönféle munkákra — még sok KISZ-en kívüli is — s építő­anyagot kaptak ott is. Kezdőd­hetett az építkezés! Nyolcszázezer Ft értékű társadalmi munka A fiúk között sokféle szak­mabeli van. Felnőtt szakmun­kások irányításával elkezdő­dött a klub felépítése. Nem volt ez kötelező, mégis jöttek a fiúk, szabadidejükben dol­goztak, pedig talán lett volna más elfoglaltságuk is. A beren­dezés költségeit az intézet fe­dezte. S végre a múlt év de­cemberében megtörtént az ün­nepélyes átadás is. Eljöttek a KISZ Központi Bizottsága és a megyei KISZ-bizottság képvi­selői is. A fiatalok köszönetet mondtak a felnőtteknek, akik sokat fáradoztak a klub létre­hozásáért. A KISZ Központi Bizottsága pedig aranykoszo­rús jelvénnyel tüntette ki Kol­lár Miklós igazgatót, Tóth Jó­zsef mérnököt, a tanműhely vezetőjét, valamint Réti László igazgatóhelyettest, akik ki­emelkedően sokat fáradoztak a klub létrehozásán. A klubélet A KISZ-vezetőség e hónap­ban állít össze először prog­ramot a klub számára. Ám előre meghatározott program nélkül is minden nap sok a látogató, élénk, pezsgő klubélet folyik az alig egy hónapos múltra visszatekintő klubban. Sokan szórakoznak a játék­teremben, a „megrögzött” sak­kozók külön szobában hódol­­ó­d­hatnak szenvedélyüknek. Az impozáns könyvtár és olvasó­terem sok-sok könyvvel, folyó­irattal várja az érdeklődőket. A nagyteremben rádió, televí­zió mellett szórakozhatnak a fiatalok. Minden szombaton táncos klubestet rendeznek, zenét az intézet tánczenekara szolgáltat. A színjátszó szakször, tánc­csoport, a fúvós- és a tánc­zenekar, valamint az iskola énekkara a márciusi ipari ta­nuló kulturális seregszemlére készül. A közeljövőben elkészülő klub­program rendszerezi, elő­re meghatározza a rendezvé­nyeket. Ezáltal a klubélet még tartalmasabbá, sokszínűbbé válik majd, s talán még több fiatal tölti el majd itt kelleme­sen és hasznosan szabadidejét. Gyárfás Katalin * * *4­44********************* * az izzó lávafolyam Árnyékában szorgos 5 FIATALOK VÉGZIK MINDENNAPI MUNKÁJUKAT. * GŐZ- ÉS GÁZVEZETÉK LABIRINTUS A BORSODI­­ VEGYIKOMBIN­ÁTBAN. Figyelem! 1963. évi termésű kenyérgabonára már köthető ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS Bővebb felvilágosítást adnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat kirendeltségei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat

Next