Borsodi Fiatal, 1964 (1-10. szám)

1964-01-01 / 1. szám

" 1964. JANUÁR HÓ ÁRA: 1 FORINT Beszélgetés Nagy Tibor elvtárssal Lassan hagyományossá vá­lik, hogy ilyenkor, az újév kü­szöbén aféle számvetést készí­tünk. Ezekben a számvetések­ben visszapillantunk az elmúlt időszak munkáshétköznapjai­ra, s előre is nézünk. Megha­tározzuk azokat a tennivaló­kat, feladatokat, amelyek va­­lóraváltása, megoldása mos­tanság kerül napirendre. Nem valami divatos szokásból tesz­­szük ezt, hanem azért, mert az ilyen számvetések céltuda­tosabbá, határozottabbá, egy­értelműbbé teszik munkánkat, meghatározzák legfontosabb feladatainkat, értékelik azt is, miképp dolgoztunk, egy esz­tendőn keresztül. Most, hogy leültem Nagy Tibor elvtárssal, a KISZ Borsod megyei bizott­,­ságának ágit. prop. titkárával, beszélgetni, azokra a kérdé­seikre igyekeztem választ kap­ni, amelyek leginkább jelle­mezték Borsod megye ifjúsá­gának, KISZ-tagságának és a szervezeten kívüli fiatalságá­nak és diákságának egy éves fáradozását. Éppen ezért egy átfogó kér­déssel kezdtük a beszélgetést, amely így hangzott: hogyan értékelhetjük a KISZ-bizottsá­­gok és alapszervezetek elmúlt évi tevékenységét? — Bizottságaink és alapszer­vezeteink 1963-as munkájához pártunk VIII. kongresszusá­nak határozata adott alapot, amely kimondja: „Fiataljaink legyenek az iparban és mező­­gazdaságban a termelékenység emelésének élharcosai, a kultu­rális élet fellendítésének tevé­keny részesei. A KISZ legyen színes, eleven, életet biztosító mozgalom” — válaszolta Nagy Tibor, majd így folytatta. E meghatározások tükrében vizs­gálva egyesztendős munkánkat megállapíthatjuk, hogy me­gyénk KISZ-tagsága, amely manapság közel 60 ezer fiatalt számlál, eredményesen dolgo­zott. Szinte egyetlen olyan szá­mottevő feladat megoldásáról sem beszélhetünk, amelyből kimaradt az ifjúság, amelyben nem serénykedett eredménye­sen megyénk fiatalsága. Mind­ez csak bizonyítéka annak, hogy fiataljainkra lehet számí­tani, céltudatosan ki lehet használni azokat a sajátos tu­lajdonságokat, melyekkel ifjú­ságunk rendelkezik. — Milyen fejlődést lehet ta­pasztalni a termelést segítő és a takarékossági mozgalmak­ban? — Úgy érzem, itt értük el a legszámottevőbb eredménye­ket. Külön is érdemes megem­líteni, hogy megyénk ifjúságá­nak termelést segítő munkája céltudatosabbá, konkrétabbá, szervezettebbé vált az utóbbi hónapok során. Egyre inkább előtérbe kerül a munka terme­lékenységének növeléséért folytatott küzdelem, amely nemcsak az ifjúsági, hanem valamennyi termelési mozgal­mat áthatott. Számos olyan helyes kezdeményezéssel ta­lálkozhatunk gépgyártó, kohá­szati, építőipari és bányászati üzemeinkben, amely a fiatalok kezdeményezése, új iránti fo­gékonysága, korszerű gondol­kodása nyomán a termelőkö­­­nyebb munkafolyamatokhoz vezetett. Jelentős előrelépés tapasztalható az ifjúsági bri­gádmozgalmakban is. Növeke­dett az ifjúsági brigádok szá­ma, különösen a bányászatban, az építőiparban és néhány jól­szervezett középüzemben. Ez­zel párhuzamosan a takarékos­sági mozgalomban és a társa­dalmi munkaakciókban is je­lentős eredményeket értek el a borsodi fiatalok. Ennek szám­szerű kimunkálására a most beértkező jelentések után kerül sor. — Sokat hallottunk a külön­féle védnökség vállalások­ról ... — igen, több kiemelkedő lé­tesítmény beruházása, illetve megvalósítása felett vállaltunk védnökséget. E védnökségek egy része áthúzódik 1964-re, így pl. a Lenin Kohászati Mű­vekben éppen a KISZ kezde­ményezésére az ifjúság véd­nöksége mellett hajtjuk végre a durvahengermű rekonstruk­cióját.. A Diósgyőri Gépgyár­ban ugyancsak a fiatalok vál­laltak védnökséget a CSZ—2 automata gépsor felett, míg a vegyipari üzemekben — Tisza­­szederkényben és Kazincbar­cika térségében — többmillió forintos szocialista szerződése­ket kötöttek fiataljaink a be­ruházások meggyorsítására, a termelékenység növelését biz­tosító berendezések határidő előtti elkészítése, illetve üzem­be helyezése felett. Ezen túl­menően részesei minden olyan korszerű technológiai eljárás kidolgozásának, amely előre­lépést, fejlődést jelent. Érde­mes megemlíteni azt is­, hogy Ózd­on ugyancsak a fiatalok tevékeny részvételével készült el a televíziós átjátszós állo­más és az üzemben néhány igen fontos munka. — A falusi ifjúság pártmeg­bízatást kapott tavaly, a rétek és legelők karbantartása, ápo­lása felett. Hogyan hajtották végre e megbízásból adódó munkájukat? — Jó érzés válaszolni erre a kérdésre, hiszen falusi fiatal­jaink munkájában is meglát­szik a fejlődés, az előrelépés. Egészséges irányban halad parasztifjúságunk gondolko­dásmódja, helyesen értelmezik a szocialista átalakulást. Erre bizonyság az is, hogy a megyei pártbizottság megbízatásának, a rétek és legelők karbantar­tása felett vállalt védnökség­nek kiválóan eleget tettek. Az elmúlt évben 64 ezer fiatal mintegy 92 ezer kataszteri hol­don végezte el az imént emlí­tett karbantartási munkát. Ezenkívül a mezőgazdasági termelési versenyekben is nagy előrelépés tapasztalható hi­szen 12 ezer fiatal versengett a jobb eredmények eléréséért, mintegy 420 munkacsapatban. Ez a vetélkedés egyre céltuda­tosabb, s így a termelőszövet­kezetek, állami gazdasági és gépállomások munkájában gazdagon gyümölcsözik. — Mi jellemzi a tanuló ifjú­ságot Borsodban? — Megyénk diákifjúságára jellemző, hogy szorgalmasan tanul, fontos feladatának az iskolán belüli élet fejlesztését, de a „kapun kívül” is egész­ségesen szórakozik, sportol, egyszóval jól beilleszkedik az életbe. A nyáron pl. többezer diák dolgozott a zalkodi épí­tőtáborban, sőt voltak, akik másutt tevékenykedtek. Mun­kájukról általában elismerés­­meréssel, megelégedéssel be­szélnek. Helyes kezdeménye­zés volt az egyetem ifjúsága részéről az ott alakított építő­tábor, mely elsősorban saját otthonunk mielőbbi elkészíté­sét tűzte napirendre. A legif­jabbak, az úttörők körében is élénk, pezsgő életet eredmé­nyezett az „Expedíció a jövő­be” mozgalom, amelyen belül a megye valamennyi úttörő pajtása izgalmasan „kutatja” a jövőt.­­ És miután ilyen „tétele­sen” tárgyaltuk az elmúlt év eredményeit, fogyatékosságait, szeretnénk valamit hallani az 1964. évi feladatokról, tervek­ről, célkitűzésekről? — Feladatainkat továbbra is a párt VIII. kongresszusának határozatai, valamint a KISZ Központi Bizottság nevelési irányelvei szabják meg. Sze­retnénk magasabb színvonalra emelni megyénk ifjúságának eszmei, politikai, erkölcsi fej­lődését, felkészültségét. Ez év­ben is első helyen áll a mun­kára való nevelés. Azt akar­juk, hogy fiataljaink alkotóin vegyenek részt a tervfeladatok teljesítésében illetve túlteljesí­tésében. Védnökséget válla­lunk a Sajókeresztúri Érctö­mörítőmű építése felett, s szó van arról is, hogy 1964-ben több mint egymillió társadal­mi munkaórát dolgozunk kü­lönféle munkahelyeken. Fo­kozzuk a rétek és a legelők karbantartását, hiszen ezt pártmegbízatásból adódó véd­nökség is. Azt akarjuk hogy e feladatok végrehajtása köze­pette kerüljön előtérbe a mun­ka nevelő jellege. A munka mellett természe­tesen nagy gondot fordítunk a tanulásra is. Tudjuk azt, hogy Borsodban, akárcsak az ország többi részén, egyre több olyan fiatalra van szükség, akik szakmailag képzettek, politi­kailag tisztánlátóak. Éppen ezért a különféle állami és politikai oktatási formákra még több fiatalt mozgósítunk a jövőben. Ezek természetesen olyasfajta általános feladatok­nak tűnnek, azonban keretét adják annak a sokoldalú mun­kának, amelyek irányítását, szervezését a helyi adottságok figyelembevételével az alap­szervezeteknek és bizottságok­nak kell „aprópénzre váltani­­uk, — válaszolta Nagy Tibor elvtárs. Így fest röviden Borsod me­gye ifjúságának egy esztendős munkájáról és a jövő felada­tairól készített számvetés. E néhány sorban benne van mindaz, amit megyénk fiatal­jai tette­k egy esztendőn ke­resztül azért, hogy előbbre lépjünk és szó esik a jövő fel­adatairól, amelynek eredmé­nyes végrehajtásához erőt, egészséget és boldog új eszten­dőt kíván a KISZ Borsod me­gyei bizottsága minden fiatal­nak. Paulovits Ágoston­ ­f Boldog új esztendőt! Fizess elő az Ifjú Kommunistára Az elmúlt esztendőben az Ifjú Kommunista előfizetés gyűjtési kampánya jó ered­ménnyel zárult Borsod megyé­ben is. Sajnos, mégis vannak olyan alapszervezetek, fontos beosztásban lévő ifjúsági veze­tők, akik még nem előfizetői a lapnak. Ezért ebben az évben is előfizetési gyűjtést szerve­zünk — versenyszerűen. Az új előfizetők gyűjtése 1964. feb­ruár 28-ig tart, s a verseny ér­tékelésénél azt veszik figye­lembe, hogy a bizottság terü­letén az 1963. Ifjú Kommunista előfizetőinek a száma hány százalékkal emelkedett. A legjobb eredményt elérő bi­zottságokat értékes tárgyjuta­lomban fogják részesíteni. Gondolva arra, hogy az Ifjú Kommunista tartalmában, szín­vonalában állandóan gazda­gabb, értékesebb, bízunk ab­ban, hogy megyénk alapszer­vezeteinek KISZ-vezetői közül egyre többen megrendelik e mindennapi munkájukat előse­gítő lapot. Hová utazhatunk 1964-ben? Néhány nappal ezelőtt érke­zett meg a KISZ Borsod me­gyei bizottsága az Express If­júsági és Diákutazási Iroda 1964. évi társas utazási prog­ramja, amelyről részletes fel­világosítást adnak a KISZ-bi­­zottságok, a járási, városi, üze­mi, iskolai KISZ-szervezetek. Az utazással kapcsolatban csupán annyit, hogy ez évben is előnyben részesülnek azok az igények, amelyek egy-egy üzem, termelőszövetkezet, is­kola KISZ-szervezet részéről merülnek fel, teljes csoport le­kötésére. A jelentkezések ha­tárideje, a szükséges okmá­nyok beküldése mellett 1964. február 15-én ér véget. 1964-ben előreláthatólag Drezda—Lipcse 8 nap, Drezda —Weimar—Lipcse 14 nap, Potsdam—Berlin 8 nap, Küh­­lungsborn-tengerpart 12 nap, Berlinben szilveszter 8 nap, Prága—Drezda 10 nap, Prága —Varsó 10 nap, Prága—Kar­lovy Vary 7 és fél nap, Magas- Tátra 5 nap, Prága szilveszter 5 nap, Moszkva—Leningrád— Moszkva 9 nap, illetve 11 és fél nap, Moszkva—Kaukázus— Kiev 18 nap, Moszkva—Krím— Kiev ugyancsak 18 nap, Moszk­va—Jereván—Szocsi—Kiev 21 nap, Moszkva—Leningrád— Moszkva 13 nap útvonalakra jelentkezhetnek a fiatalok. Mit várok a bánya ifjú dolgozóitól az 1964 ■es évben? A Borsodi Szénbányászati Tröszt az 1963-as esztendőben a döntő tervelőírások tekinte­tében feladatait teljesítette és jónéhány tervmutató vonat­kozásában túlteljesítette. Ezt az eredményes munkát igen komolyan elősegítették a me­dencénkben dolgozó ifjú bányá­szok. Különösen jelentős volt az ifjúsági brigádok munkája, s ezen túlmenően az egyes bá­nyák KISZ-alapszervezetei kö­zött egész éven át lendülete­sen és harcosan folyó verseny. A tröszt 1964. évi tervelőírá­sainak maradéktalan teljesíté­se fokozottabb feladatokat ír elő számunkra. Ez a tény meg­kívánja, hogy a bányász fiata­lok munkájában további mennyiségi és minőségi fejlő­dés álljon elő. Elsősorban nö­velni kell az ifjúsági brigádok számát. A már meglévő brigá­doknál pedig tovább kell javí­tani a nagyobb feladatok meg­kívánta mértékig a munka len­dületét, minőségét. Az ifjúsági brigádok az új évben dolgozzanak úgy, hogy azzal elősegítsék a tröszt min­den fontosabb tervmutatójá­nak túlteljesítését. Konkréten: napról-napra rendszeresen és egyenletesen teljesítsék a bri­gád termelési tervét. Töreked­jenek munkájuk termelékeny­ségének emelésére. Legyenek figyelemmel a minőségi szén­­termelésre és gondos, körülte­kintő munkával biztosítsák a tisztántermelést. Takarékos­kodjanak az anyaggal. Ezzel kapcsolatban azt várjuk a bá­nyász fiataloktól, hogy a taka­rékossági mozgalom élharcos­­sai legyenek. A jól végzett munka is ér­téktelenné válik, ha sorozatos balesetek kísérik. Feltétlenül és minden erővel törekedjenek a balesetmentes termelésre. Minden esetben tartsák be a biztonsági előírásokat, vigyáz­zanak egymásra. Nem ok nél­küli ez a figyelmeztetés, mert a fiatalok között igen magas a baleseti gyakorisági szám. Utoljára hagytam, de talán a legfontosabb feladata a fia­tal bányászainknak az új tech­nikával való törődés, aktív részvétel a műszaki fejlesztési feladatok végrehajtásában. Sa­játítsák el az új technikát, hi­szen koruknál fogva ők fognak hosszabb ideig a korszerű módszerekkel dolgozni. Ehhez azonban nem elég csupán a munkahelyen ismerkedni a különböző gépekkel, gépi be­rendezésekkel, korszerű bizto­sító eszközökkel, hanem elmé­­­letileg és technikailag is meg kell ismerni azokat. Röviden: tanulni kell. Állandóan bővíte­ni a szakmai, technikai isme­reteket. Talán nagynak tűnik az a kívánalom, amit elmondtam, de meg kell ezt érteni, mert feladataink is nagyok. Befejezésül köszönetet mon­dok bányász fiataljainknak az elmúlt évben végzett jó mun­káért és az 1964. évi sikeres te­vékenységükhöz kívánok jó egészséget, jó szerencsét! MONOS JÁNOS a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója.

Next