Borsodi Fiatal, 1964 (1-10. szám)

1964-01-01 / 1. szám

A KISZ Központi Bizottság vándorzászlaját a miskolci 4105. katonai alakulat nyerte el December 14-én, ünnepélyes rendezvényre gyűltek össze a katonák a miskolci fegyveres erők klubjában. A KISZ Köz­ponti bizottság nevében itt adta át Mónus Antal elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei KISZ-bizottság első tikára az a vándorzászlót, amelyet minden évben a Magyar Néphad­sereg legjobb KISZ-bizottsága kap meg. Most ez a zászló a miskolci 4105. alakulathoz került. Az ünnepségen Mónus Antal elvárs hangsúlyozta: ez az első alkalom hogy a 4105. alakulat nyerte meg a vándor­zászlót. A zászló azt bizonyítja, hogy ez az alakulat a nevelő munkában és a hadműveleti tevékenységben egyaránt kivá­lónak bizonyult. És igen örvendetes dolog, hogy ebben a ka­tonai egységben a kiváló címet elnyert katonák 94 százaléka, a kiváló rajok és élenjáró szakaszok tagjainak pedig 85 száza­léka KISZ-tag. Az alegység parancsnoka és párttitkára ígéretet tett arra, hogy az alakulat mindent megtesz majd azért: jövőre sem kerüljön el tőlük a zászló. Az ünnepség befejezéseként kiosztották a KISZ Központi Bizottságának és az alegység KISZ-bizottságának tárgyjutal­mait, s rendkívüli előléptetéseket is bejelentettek. A 4105. alakulat a KISZ Központi Bizottság jutalmaként egy lemezjátszós rádiót és egy zeneszekrényt kapott. Fotó: Szűcs Béla Konv. A LEGJOBBAKNAK JÁRÓ SERLEGET IS ÁTVESZI AZ ALAKULAT. A PARANCSNOK ELVTÁRS GRATULÁL A LEGJOBB EREDMÉNYT ELÉRŐ BAJTÁRSAKNAK. AZ ÜNNEPSÉG DISZELNÖKSÉGE. MÓNUS ANTAL, A KISZ BORSOD MEGYEI BIZOTT­SÁGÁNAK TITKÁRA ÁTADJA .A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁG ZÁSZLAJÁT. Az érem két oldala Az elmúlt héten meglátogat­tam a hidasnémeti KISZ-alap­­szervezet titkárát, s beszélge­tésünk folytán sok érdekes probléma és megoldásra váró feladat merült fel. Szó esett a fiatalok múlt évi eredményei­ről is, s úgy gondoltam, hogy a Borsodi Fiatal hasábjain rö­viden beszámolok az érem két oldaláról. A cikk olvasójának nem lesz újdonság, amit itt leírok, mert sok olyan KISZ-szervezet van, ahol ötletesebben oldják meg a problémákat, és na­gyobb eredményeket is érnek el, de a hidasi fiataloknak az az erényük, hogy új erőre kap­tak, s a kezdeti siker nagy tervek szövésére ösztö­nözték őket. Meg kell vallani, hogy az elmúlt években sok volt a hiány és a felületes munka. E fogyatékosságokat igyekeztek ez éven a lehető legjobban kijavítani. Jó ered­ményt értek el a társadalmi munkában, kivívták a helybeli tsz elismerését is. A fiatalok nem idegenkedtek megfogni a szerszámot, s már tavasszal a mezőgazdasági munkák meg­kezdésekor talpon voltak. Ha nem tudott a tsz vezetősége al­kalmas munkát biztosítani szá­mukra, akkor vasgyűjtési na­pokat rendeztek. Így sok va­sárnap délelőtt, s hétköznap délután vált hasznossá mun­kájuk árán. A tavalyi évhe­z hasonlóan most is indult KISZ-politikai oktatás, társadalmi ismeretek tanfolyama címmel. A féléves előadássorozat már a kezdés előtt nagy érdeklődést váltott ki, s remélhetőleg nem kis eredménnyel fog véget érni. Jól működik a fiatalok kul­­túrcsoportja is a helybeli ka­tonák közreműködésével. A járási ezüst­érem elhozása után sem álltak meg a szorgal­mas próbákkal. Az év végén előadásra került a Boldogság­felelős című színmű. Mivel az éremnek két oldala van, nemcsak a sikerekről le­het írni, mert még mindig sok megoldásra váró gond és feladat van itt. A leg­nagyobb baj az, hogy az ösz­­sze­jöve­teleken még mindig kis számban jelennek meg a fia­talok, s ilyen esetekben a hi­ányzók miatt nem lehet meg­tárgyalni a fontos problémá­kat. Sokan elmaradnak a tag­díj­fizetésekkel is. Ha a gaz­dasági felelős azt akarja, hogy el tudjon számolni, kénytelen személyesen felkeresni a köte­lességükről megfeledkezőket. Nagy problémát jelent, hogy nincs a szervezetnek egy különálló helyisége Az összejöveteleket és a fog­lalkozásokat az iskola egyik tantermében tartják. A döntő többségnek csak vasárnap dél­előtt van ideje, s így gyakran kerül sor arra, hogy a tv-nézés miatt a kijelölt terem foglalt, s az összejövetel elmarad. Ez nem a fiatalok hibája, mert ők már felajánlást tettek arra, hogy ha kapnak egy klubhe­lyiséget, azt ízlésesen berende­zik. A klubnak nagy szerepe lenne. Minden fiatal szeret szóra­kozni, szereti a zenét. Egy-egy ilyen szombat délutáni össze­jövetel még­ inkább egységessé kovácsolná a szervezetet. Per­sze nemcsak a zenére és a táncra kell itt gondolni. A több fajta szórakozás, társas­játék, mellett szinte szórako­zásképpen is felmerülnének a problémák, s több esetben ta­lán a vidám, jó hangulat adna választ a kérdésekre. A falu vezetősége természe­tesen igyekszik minden támo­gatást megadni. Nagy segítsé­get nyújt az erkölcsi nevelés területén a pedagógus kar, élén az iskola­igazgatóval. A fiatalok Guszti bácsija szíve­sen segít a színdarab próbá­kon, s az ünnepek előtt a mű­soros est előkészítésében. Így fest az érem, melynek a jó oldalát a hidasnémeti fiata­lok a jövő évben még fénye­sebbre szeretnék csiszolni. Re­méljük, útjukat szerencse és megbecsülés fogja övezni. Gulya« F«w»nc tudósító *7 00 00 00 00 1 K­özös tigruttalis közös érdekünk A SZOCIALISTA magyar közoktatás egyik büszkesége a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, amely évről évre újabb és újabb jól képesített mérnököket ad a magyar ipar­nak. A Duna vonalától keletre eső területen ez az egyetlen műszaki egyetem, amely ha­talmas területre támaszkodik. Az egyetemi reform nyomán, de az élet követelésének a pa­rancsára is, egyre terebélyese­dik az egyetem oktató-nevelő munkája, mindhárom karán újabb és újabb ágazatokban kezdik meg a tanítást, most például többek között megin­dul a vegyipari gépészmérnök­képzés. Sokféle szociális jut­tatásban részesülnek a hallga­tók, a végzett mérnököket pe­dig várják az üzemek, sőt az igény mintegy háromszorosa­­három és félszerese a végzett mérnökök számának. Mindezek ismeretében meg­hökkentő adatokat kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogy Borsod fiataljai miként élnek a mis­kolci műegyetem adta lehető­ségekkel. Az 1963—64-es tan­évben I. évre jelentkezettek között mindössze 49 olyan fia­talt találunk, a­kil valamelyik borsodi középiskolából jött. Az egész megyéből, Miskolc kivé­telével! Ezzel szemben csak Debreceniből, ahol pedig két egyetem is van, ötvenhárman jelentkeztek. A most folyó is­kolai év végén Miskolcon 1107, a megyében pedig 960 diák érettségizik. (Ebben a számban csak azok az iskolák szerepel­nek, amelyeknek tanulói mű­egyetemi továbbtanulás szem­pontjából számításba jöhet­nek.) A jövő évi felvételi ke­ret az ezévivel lesz azonos. Mi lehet az oka, hogy a bor­sodi fiatalok ilyen nagy mér­tékben idegenkednek ettől az egyetemtől, amely pedig olyan képesítést ad, hogy végzett hallgatóit várva várják min­den helyen, és a különböző mérnöki pályák közül a leg­jobban dotált állásokra is ké­pesít. Érre keresték a feleletet a Miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetemen az egyetem ve­zetőinek és a gimnáziumi igaz­gatóknak, valamint a középis­kolai matematika-fizika ta­nárok munkacsoportjai veze­tőinek baráti megbeszélésén. A sokoldalú beszélgetés so­rán kibontakozott, hogy alap­vető hiba: nem ismerik eléggé a megyében, mit nyújt, mire képesít az egyetem, milyen az egyetemi élet. Egy másik gát­ló tényező például, hogy a bá­nyaipari technikumból nem je­lentkeznek a végzettek, ha­nem azonnal munkába men­nek, esetleg évek múlva, jön­nek csak az egyetemre. Nem kielégítő a kapcsolat az egye­tem és a középiskolák között. Ugyancsak alapvetően gátló tényezőkként jelentkeznek még: a bányász és kohász szü­lők — nem tudni miért — nem szívesen adják gyermekeiket a saját pályájukra, nagy a fő­városba törekvés, s nem utol­só sorban sok fiatal fél a fel­vételi vizsgától, a szigorú kö­vetelményeket támasztó mű­egyetemmel szemben bizonyos félsz is jelentkezik. Végül ide kell sorolnunk az üzemek kö­zömbösségét is, amelyek nem szorgalmazzák, vagy kevés ösztöndíjjal támogatták eddig a fiataloknak a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemre történő irányítását. A megbeszélésen természete­sen a kiutat is keresték és számos igen hasznos javaslat született az egyetem és a kö­zépiskolák, iletve középiskolá­sok emberibb közelségbe ho­zatalára, a felvételi vizsgákon — a szigorú követelmények megtartása mellett —bizo­nyos fokú pszichológiai segít­ségre, alaposabb felkészítésre. Az új egyetemi felvételi rendszer szerint, amelynél a származási kategóriákat m­ár figyelmen kívül hagyják, és alapvető tényezőként a tudás, a tehetség, a rátermettség jön figyelembe, fokozott gond és felelősség hárul a középisko­láikra a felkészítésben és az egyetemi felvételre történő ja­vaslat­tételben. De az egyete­men és a középiskolán túl mindannyiunk közös ügye, kö­zös gondja, hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre a műszaki pályákhoz vonzódó, rátermett fiatalok kerüljenek. Az egyetemi férőhelyek min­dig megtelnek, de nekünk, borsodiaknak nem lehet kö­zömbös az, hogy ha a me­gyénkben van az ország ipará­nak igen jelentős része, ha itt mutatkozik meg a nagy nehéz­ipari mérnök-szükséglet, úgy az egyetemünk lehetőségeit éppen mi használhassuk ki el­sősorban. AMIKOR a borsodi üzemek várják a fiatal mérnököket, akkor elsősorban a borsodi fiatalokat várják a mérnöki helyekre. Ezért nem lehet kö­zömbös számunkra a miskolci egyetem és ezért kell jobban megismernünk életét, munká­ját, és ezért kell fiataljaink­nak nagyobb érdeklődéssel fe­léje fordulni. Érdemes. (benedek) OooooGo8oooooooooooooooooooooooooooGooooooooooooooooo Milyen volt az­ esztendő? Az emberek egy év letelte után mindig visszagondol­nak az ó­évre, hogy mit is hozott számukra. Felmérik az elért eredményeket, az ap­­róbb-nagyobb örömöket és látottakat. Most az a feladat vár rám, hogy mindezt nyil­vánosan tegyem meg — kezdte nyilatkozatát Dob­­ránszky Zoltán színész. Mit vehet figyelembe egy színész? Természetesen a pá­lyán elért eredményeket, amelyek szerepekben, sike­rekben mérhetők le. Öröm­mel teszek eleget a felkérés­nek, hiszen olyan szerepek állanak mögöttem, amelyek­re visszaemlékezni jó érzés. Eljátszottam Gáspár Margit: Hamletnek nincs igaza c. színművében Fridit; Shaw: Szent Johannájában Dunoist, Milán Kundera: Kulcsok c. darabjában Jirkát és most legutóbbi Csiky: Mák­virágok c. színművében Darvas Ká­rolyt. Ezekre a szerepekre mindig szívesen fogok visz­­szaemlékezni, mert sok sikert hoztak számomra és művészi­leg nagyban hozzájárultak fejlődésemhez. A napokban megválasztot­tak a szakszervezeti bizottság titkárává, mely egy nagyon megtisztelő munka számomra és úgy érzem, ez is a művé­szi munkám egyik elismeré­se. Tehát az 1963-as esztendő nem hagyott cserben, sok szép sikert és eredményt ho­zott számomra és hasonlót várok az új, az 1964-es esz­tendőtől is. Két kiváló ifjúsági brigád a Borsodi Vegyikombinátból AZ „IFJÚ GÁRDA“ ,,Az Ifjú Gárda ifjúsági bri­gádból senkiit nem lehet ki­emelni, mert minden tag egy­formán teljesíti kötelességét, úgy a társadalmi munkában, mint a tsz-patronálásban.” — Ezeket a szavakat mondta Tóth Éva, a Borsodi Vegyi­kombinát KISZ-szervezetének munkatársa, amikor a fiatal festő brigád munkájáról ér­deklődtünk. Mégis, miért beszélnek ilyen nagy elismeréssel erről a bri­gádról? Az Ifjú Gárda brigád min­den tagja KISZ-tag, sőt hat párttag és egy tagjelölt is van közöttük. Ezek a fiatalok a megyei vegyipari brigádver­senyben második helyezést ér­­­tek el. A jó munkán­­kívül mi a legfontosabb céljuk? A Zalka Máté ifjúsági bri­gád, amely két évvel ezelőtt alakult, már kétszer elnyerte a szocialista címet. A brigád minden negyedév elején rendszeresen megbeszé­li a negyedéves tervet, és fel­ajánlásokat tesz. Felajánlásai­kat mindig teljesítik. Tavaly, a negyedük negyed­év végén a megyei vegyipari versenyben első helyezést ér­tek el. Ezt a BVK 200 százalé­kos bővítésében elért kiváló munkájukkal érdemelték ki. Az idén, a harmadik negyed­évben az új rézlúg-berendezé­­sek építésekor 21 ezer forintot takarítottak meg a vállalat­nak. Tervüket ekkor 108,3 százalékra teljesítették, s több újítást is bevezettek, amellyel megkönnyítették és meggyor­sították munkájukat. Vécsei Béla, fiatal hegesztő, még tőr­— A szocialista embertípus kialakítása — így válaszolnak erre a kérdésre. S mit értenek ők a szocialista embertípus ki­alakításán? Azt, hogy minden­ben kölcsönösen segítik egy­mást, azt, hogy együtt járnak szórakozni, vagy különféle ismeretterjesztő rendezvények­re, azt, hogy együtt tanulnak. Amikor ugyanis a Borsodi Ve­­gyikomi­im­ázba kerültek, a bri­gád minden tagja segédmun­kás volt. Azóta szakmát sze­reztek, és so­kan közülük gim­náziumban, építőipari techni­kumban és általános iskolában tanulnak. A munkájukról: a korrózió elleni védekezésben több millió forint értékű kivá­ló munkát végeztek; a vállalt kötelezettségeiket mindig 100 százalék felett teljesítik, s már két jelentős újításuk is van. sadalimi munkában is vállalta a készülékek elkészítését, és így ezeket határidő előtt négy nappal adhatták át rendelteté­seiknek. — A brigádban a munkafe­gyelem kifogástalan, a munka­időt a jó kihasználás és a kol­lektív szellem jellemzi — mondta róluk Ács Tibor, a KISZ-bizottság sajtó­tudósító­ja-A brigád a Vegyiműveket Sz­erelő Vállalat brigádja­, de a BKV KISZ-szervezetéhez tar­tozik. A Zalka Máté szocialista brigádból 14-en járnak párt­ós KISZ-o­kta­tásra. A munká­jukról pedig még csak annyit: felajánlották, hogy a negyedik negyedéves tervüket 110 szá­zalékra teljesítik, s az eddigi­ek szerint ez így is lesz R. A. A ZALKA MÁTÉ BRIGÁD

Next