Borsodi Fiatal, 1966 (1-11. szám)
1966-01-01 / 1. szám
BORSODI FIATAL Az „Úttörő Tanácsok” működéséhez Ma az öntevékenységre nevelés a szocialista pedagógia legfontosabb kérdésévé vált. Ezt nemcsak az iskolareform igényli, hanem igényli a társadalmi haladás, igényli az élet Az öntevékenységre nevelésnél egy olyan hatásrendszerről van szó, amelynek tengelyében nem a pedagógus és egy gyermek közvetlen páros viszonya van, hanem a közösség és a gyermek, a vaj, az őrs és a gyermek viszonya, amelyben elsődleges szerepe a közösségnek van. Mindezek fejlesztésére nagy lehetőséget nyúj az Úttörő Tanács és a Gyermekparlament i ÚTTÖRŐ TANÁCS . Első feladat az Úttörő Tanács megalakulása. Tagjai: az úttörőcsapatok, úttörőházak által választottak, a járási elnökségek által meghívottak és a csapattisztségviselők, szakkörök képviselői lehetnek. Az Úttörő Tanács tagjainak létszáma járásonként 20 —30 lehet. Célszerű ifivezetőket is meghívni. 2. Hogyan tölti be nagyszerű hivatását az Úttörő Tanács? a) A szervezésnél ne álljunk meg, be kell vonni minden szinten a gyermekeket életük, tevékenységük tervezésébe, meg kell őket tanítani arra, hogy vegyék észre önállóan is tennivalóikat. b) Az Úttörő Tanács részt vehet az elnökség irányítása alatt a járást érintő úttörő megmozdulások tervezésében, segítséget nyújthat a tennivalók végrehajtásában, továbbíthatja a pajtások észrevételeit, javaslatait! 3. Mindezek megvalósítására a Úttörő Tanács ülései szolgálnak. A Járási Úttörő Tanács általában másfél, kéthavonként tartja üléseit. Az alábbiakban néhány javaslatot közlünk az Úttörő Tanács üléseinek témáira. a) Az elnökség munkatervéhez javaslatok a gyermekek részéről. b) A munkatervből adódó feladatok. c) Egy-egy járási úttörő-találkozó, szellemi vetélkedő rendezése. d) Tagdíjbefizetés helyzete. e) Tanulmányi munka segítése. f) Kulturális munka helyzete. g) Sportélet. h) „Úttörők a hazáért” mozgalom időszerű feladatai, megoldásai. i) Egy nagyszabású társadalmi akció megszervezése.) Soron következő feladatok közös eldöntése, általános tanulságul szolgáló fegyelmi ügyek, dicséretek stb. 4. Az Úttörő Tanács soraiból megválaszthatja az Úttörő Tanács titkárát és a felelősöket. Pl. szakköri felelős, sportfelelős stb. 5. Az Úttörő Tanács járási elnökségének és a Gyermekparlamentnek tartozik felelősséggel. 4. GYERMEKPARLAMENT 1. Mi a Gyermekparlament? A Gyermekparlament a gyermeki önkormányzat legmagasabb fóruma. Tevékenysége kétirányú lehet: egyrészt tolmácsolja a járási elnökségek felé a gyermekek kívánságait, problémáit, javaslatait, másrészt közvetíti a gyermekek felé az elhangzottakat. A Gyermekparlamentnek tagjai nem állandók, hanem esetenként küldik a csapatok, szakkörök, úttörőházak, művészeti csoportok megbízottjaikat a Gyermekparlament üléseire. Tagjai valamennyi korosztályból legyenek. A gyermekeken kívül ifivezetők és egy-két felnőtt is vegyen részt a „parlament” ülésein* Célszerű negyedévenként, félévenként összehívni a Gyermekparlamentet, amelyen 50— 100 tagú küldött legyen* Javasoljuk az ülésen való játékos formát, pl. válasszanak maguk közül az ülésre elnököt, legyen elnöki csengő, jegyző, kultúrminiszter, sportminiszter stb. Széles és lelkes közvélemény az, hogy érdemes megkezdeni és segíteni ezt a munkát. Nagyon sok tapasztalatot, eszközt, módszert fog hozni. Uj lendületet ad az eddig is sok szép eredményt elért úttörő munkához. Borsod megyei Úttörő Elnökség Úttörők! Vegyetek részt a Borsod megyei Úttörő Elnökség által hirdetett ÚTTÖRŐK A HAZAÉRT IRODALMI PÁLYÁZATON írjatok arról: — Mit tesztek és tehettek a jó úttörő életért? — Hogyan képzelitek el a jövő úttörőjének életét? — Dolgozzátok fel a 20 éves úttörő életet. KI SZERET RAJZOLNI? Az vegyen részt A MI VILÁGUNK RAJZPÁLYÁZATON! Rajzoljátok az úttörők vidám és szorgalmas életéről, őrsötök, rajotok munkájáról. A pályázat beadási határideje: 1966. május 10. A pályázatokat Borsod megyei Úttörő Elnökség Miskolc, Felszabadítók u. 24. sz. alá küldjétek. Értékelés: május 3. Díjazás: I. díj: csillebérci táborozás. II. díj: értékes könyvek. II. díj: úttörő játékok. Szivattyút javítanak az erenyői akna ifjúsági brigádjának tagjai* Egy délután a Miskolci Úttörőházban — Tehát azt mondjátok, már tudjátok, hogyan készül a riport? Igen ...? No, jó! Akkor tegyünk egy próbát! Indulás...! Indulás? Hm... de hová is? Ha veri az ablakot, vad szélroham markolássza a dermedt fák ijedt, égnek meredek üstökét, s még a tömpeorrú autóbuszok is fázósan, behúzott nyakkal loholnak a ködben. — Hol van ilyenkor pezsgő, friss élet? Hogyan lehetne ceruzavégre kapni a miskolci pajtások egy délutánját...? — Megvan! Megvan ...! A kabátok, felöltők itt maradnak, pajtások! Ha eleven, friss életképet aikarunk írni Miskolc fiataljainak életéről, máris a legjobb helyen járunk! Riportot készítünk önmagunkról, a mi otthonunk egy januári hétköznapjának délutánjáról! Nosza fiúk, lányok! Elő hát a jegyzettömböt, golyóstollat... Zsuzsi, hozd a magnót, és kezdődjék a verseny: kié lesz a legszínesebb, legérdekesebb riport! A folyosón magasnövésű, szőke ifivezető állítja meg a portyára induló riporter-palántákat. A szakkörökben — Hová, hová, pajtások? Már vége a mai foglalkozásnak? — Ő még csak most kezdődik igazán! — és máris újságoljuk nagyszerű tervünket. Az ügyeletes kislista menten kész a segítségre. — Várjatok csak! Ma például ... igen, itt találjátok a levelezőket, a modellezőket, a színjátszókat, a német és orosz szakkört... — Te ... te ... hagyd már abba! Elég lesz ennyi is, még sok is... — kiáltjuk vidáman, aztán lenyomjuk a legközelebbi ajtó kilincsét. — ... megjött a válasz Szverdlovszkból, tanárnő! Azt írják a szverdlovszki pionírok, hogy már megtalálták a térképükön Miskolcot, és náluk is igazi, kemény tél van. — írtak Krakkóból is, tanárnő! Többen voltak a lengyel pajtások közül Magyarországon, és mindegyik a Balaton után vágyódik... — Tanárnő kérem, készen lennék a Karl Marx Stadtba esedékes levelünkkel, de szeretném, ha közösen néznénk meg: nincs benne hiba.-! Levélváltás, oda-vissza Városnevek, távoli országok, földrészek neve kerül, — szép, egyenletes zsinórírással, — a borítékokra itt is, ott is. Hozza és viszi a posta a sok szíves üdvözletét, a sok érdekes és tanulságos hírt. Hirtelenében bizony nehéz lenne összeszámolni, hogy hány ország fiataljaival is álljunk levelező kapcsolatban! — mondja a szakkör vezetője. — De annyi bizonyos, hogy alaposan megdolgoztatjuk a derék postásokat! így a jó, így a szép! Mert ahány levél ,anynyi barátság, annyi szívélyes, közvetlen kapcsolat, — és így fog össze, így egyesül a világ valamennyi fiatalja, hogy megértést, megbecsülést és békét teremtsen a népek közötti. A tanárnőtől megtudjuk azt is, hogy a levelezőkör mellett idegen nyelvű szakkörök (német és orosz) is működnek, s ezeket is szívesen és szorgalmasan látogatják a pajtások. Jól haladnak a nyelvi szakkör tagjai az idegen nyelvek elsajátításával. A modellezők fellegvára Halkan, lábujjhegyen osonunk ki a német „der, die, das” szabályaival ismerkedő pajtások közül. A folyosón vidám, pattogó ritmusú munkazaj csalogat az egyik ajtó felé. Sír a lombfűrész, s a fürge kalapácsok szünet nélkül dobolják a teremtés, az alkotás nagyszerű, győzelmes ritmusát Enyvszag tódul ki a kulcslyukon ..., ahá ...! ez tehát a modellezők fellegvára! A kovácsolás, fűrészelés ellenére is nagy a rend, nyugalom a tágas munkateremben, így kell ennek lennie — hiszen ahol fűrésszel, szerszámmal dolgoznak, ott a legelső követelmény a fegyelem, a rend, a tisztaság ...! Bizonyos, hogy aki kijárja Boros Kálmán szakkörvezető iskoláját, aki tőle tanulja meg, hogyan kell szépen, biztosan, fürgén dolgozni, az megállja a helyét felnőtt korában is. — A „Pajtás” típusú repülőgép modelljét készítjük pillanatnyilag ...! — kapjuk a szíves felvilágosítást. — Jól megy a munka... és aminek a legjobban örülünk: egyre nagyobb az érdeklődés ... Hatvan fő a szakkör létszáma. És az utánpótlással sincs baj: negyven kisdobosunk van...! Peti! Peti fiam! Vigyázz azzal a fűrésszel!. . Miklós, — vedd fel a földről azt a lécet! Elbotlik benne valaki, és kész a baj...! Már a játékszobában járunk. Megállás nélkül ugrál a fehér kaucsuklabda a zöld háló felett. Egy másik teremből énekszó hallatszik, odébb meg a rádiósok füttyögtetik legújabb készüléküket. Már ismét magunk vagyunk, riporterek. Sercegnek a tollak, zizeg a papír, s fürgén szalad a magnószalag. Még néhány javítás — és íme: elkészült a Riporter Szakkör idei első riportja is! A Miskolci Úttörőház Riporter Szakköre 3 A KISZ-titkári értekezletekről JÁRÁSI, VÁROSI, nagyüzemi KISZ-bizottságaink az elmúlt években nagy gondot fordítottak a KISZ alapszervezetek elvi, módszertani irányítására, az időszerű politikai, gazdasági célkitűzések helyes meghatározására. A rendszeresen megtartott KISZ- titkári értekezleteken a vezetőképzés különböző formáin, mint alapvető fórumokon valósultak meg a választott szervek határozatainak ismertetése, a gyakorlati megvalósítás lehetőségeinek megvitatása. A tapasztalatok igazolják, hogy a KISZ-titkári értekezleteken sikerült a KISZ-munka fontosabb kérdéseire választ adni. Senki nem vitatja, hogy a titkári értekezletek transzmissziós szerepet töltenek be. Éppen ezért nem érdektelen, ha kritikai elemzés alá vesszük e kérdést és nyílt vitában kicseréljük módszertani tapasztalatainkat. Véleményem szerint, titkári értekezleteink jelentős részének tartalmi munkája és módszertani oldala elmaradt a bonyolult és minőségileg is megváltozott feladatok ismertetésétől. Nem váltak munkaértekezletekké e tanácskozások, sőt egyes területeken merev, korszerűtlen gyakorlat honosodott meg. Ilyen például egy-egy titkárin a feladatok sokaságának felületes meghatározása. A differenciáltság hiánya a területi adottságok s sajátosságok figyelmen kívül hagyása. S nem utolsósorban az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről való tájékoztatás elégtelensége, a mindennapos nevelő és felvilágosító munkához elengedhetetlenül szükséges tények, adatok ismertetése, az összefüggések feltárása. Az egyoldalúság abban is megnyilvánul, hogy éppen a feladatok sokaságának ismertetése következtében nem jut idő arra, hogy a titkárok is kifejthessék nézeteiket, véleményüket a végzett és végzendő munkákról, hogy kicserélhessék tapasztalataikat, módszereiket, így még az azonos jellegű alapszervezetek titkárai sem ismerik kellően egymás munkáját és eredményét. Ennek egyik következménye, hogy a választott szervek és az apparátusok tagjai nem igénylik a titkárok véleményeit. Milyen gyakorlati módszerekkel javíthatunk a titkári értekezletek színvonalán? Havonként egy alkalommal tartunk titkári értekezleteket, lehetőleg azonos napokon. A meghívókat legalább 10 nappal korábban küldjük id. A meghívóik tartalmazzák a konkrét napirendet és időbeosztást. Hasznos, ha előzetesen az illetékes pártszervezetek titkárai is tudomást szereznek a titkári értekezletek időpontjáról és napirendjéről. A titkári értekezleteken csak egy-két fontos kérdéssel, feladattal foglalkozzunk. Ezekre alaposan készüljünk fel. Sokrétűen mutassuk be egy-egy feladat megoldásának lehetőségeit Érveljünk meggyőzően, tényekkel, mert mindezek hasznos segítői a KISZ-titkárok mindennapos agitációs és mozgósító munkájánakr. Kerüljük el a választott szervek határozatainak mechanikus felolvasását. E határozatokat a helyi területi adottságok és lehetőségek tükrében kell ismertetni. A határozatokból emeljük ki a lényeges kérdéseket és fordítsunk kellő időt ezek elemzésére. Ügyeljünk a szabatos beszédre, kerüljük a magyartalan fogalmazást. Ezzel a hallgatók jegyzetkészítését is megkönnyítjük. A gyakorlat azt igazolja, leghelyesebb, ha minden második hónapban egésznapos titkári értekezletet tartunk, így a feladatok és a módszerek meghatározásán túlmenően, jut idő egy-egy időszak munkájának kollektív értékelésére, tapasztalatainak aszszemezésére. A tájékozódás egyik formája lehet az is, hogy titkári értekezleteken — röpdolgozat formájában — választ kérünk néhány aktuális kérdésre. Például az előző hónapban néhány KISZ-tag nem fizetett tagdíjat és miért? Hogyan szervezik meg az alapszervi KISZ-taggyűléseket? Mennyi társadalmi munkát teljesítettek az előző titkári óta? Milyen gondok gátolják az adott területen a KISZ- munkát? Az apparátus tagjai a kérdésekre adott válaszokat elemezzék, értékeljék és munkájuk során használják fel. Minden titkári értekezleten — az előző hónap munkája alapján — dicsérjük meg a jól dolgozó KISZ-titkárokat, és marasztaljuk el azokat, akik hanyagság, vagy felületesség következtében egyes feladatokat nem oldottak meg. A személyekre szóló dicséret, vagy bírálat erősíti az önbizalmat, növeli a felelősségérzetet. A KISZ-titkári értekezletek módszertani oldalát gazdagítja, ha az értekezlet befejezéseképpen filmet vetítünk, divatbemutatót szervezünk, vagy olyan kiselőadásokat tartunk, amelyek gazdagítják a KISZ-titkárok általános műveltségét 1966. fontos állomása KISZ- szervezeteink munkájának. Előbbre kell lépnünk a VL kongresszusunk határozatainak következetesebb végrehajtásában, a mindennapos termelést segítő tevékenység szélesítésében. Az ifjúsági tömegek mozgósítása, a feladatok megoldása csak úgy lehetséges, ha kellően felkészítjük KISZ-titkárainkat, KISZ- vezetőinket, s ennek nagyon lényeges formája a rendszeresen megtartott KISZ-titkári értekezlet. Úgy gondolom, érdemes ezen elgondolkozni, a javaslatokat továbbfejleszteni, a módszertani tapasztalatokat összegyűjteni. Hiszen közös fáradozásunk gyümölcsét valamennyien élvezzük majd. Németh Antal a KISZ Miskolc Városi Bizottságának első titkára A laboratóriumban középiskolások gyakorlati foglalkozása a kémiai láb®uratóriumban.