Borsodi Fiatal, 1966 (1-11. szám)

1966-01-01 / 1. szám

BORSODI FIATAL Az „Úttörő Tanácsok” működéséhez Ma az öntevékenységre ne­velés a szocialista pedagógia legfontosabb kérdésévé vált. Ezt nemcsak az iskolareform igényli, hanem igényli a tár­sadalmi haladás, igényli az élet Az öntevékenységre nevelés­nél egy olyan hatásrendszer­ről van szó, amelynek tenge­lyében nem a pedagógus és egy gyermek közvetlen páros viszonya van, hanem a közös­ség és a gyermek, a vaj, az őrs és a gyermek viszonya, amely­ben elsődleges szerepe a kö­zösségnek van. Mindezek fejlesztésére nagy lehetőséget nyúj az Úttörő Tanács és a Gyermekparlament­ i ÚTTÖRŐ TANÁCS . Első feladat az Úttörő Ta­nács megalakulása. Tagjai: az úttörőcsapatok, úttörőházak által választottak, a járási elnökségek által meg­hívottak és a csapattisztségvi­selők, szakkörök képviselői le­hetnek. Az Úttörő Tanács tag­jainak létszáma járásonként 20 —30 lehet. Célszerű ifiveze­tőket is meghívni. 2. Hogyan tölti be nagyszerű hivatását az Úttörő Tanács? a) A szervezésnél ne álljunk meg, be kell vonni minden szinten a gyermekeket életük, tevékenységük tervezésébe, meg kell őket tanítani arra, hogy vegyék észre önállóan is tennivalóikat. b) Az Úttörő Tanács részt vehet az elnökség irányítása alatt a járást érintő úttörő megmozdulások tervezésében, segítséget nyújthat a tenniva­lók végrehajtásában, továbbít­hatja a pajtások észrevételeit, javaslatait! 3. Mindezek megvalósítására a Úttörő Tanács ülései szol­gálnak. A Járási Úttörő Tanács ál­talában másfél, kéthavonként tartja üléseit. Az alábbiakban néhány ja­vaslatot közlünk az Úttörő Ta­nács üléseinek témáira. a) Az elnökség munkatervé­hez javaslatok a gyermekek részéről. b) A munkatervből adódó feladatok. c) Egy-egy járási úttörő-ta­lálkozó, szellemi vetélkedő rendezése. d) Tagdíjbefizetés helyzete. e) Tanulmányi munka segí­tése. f) Kulturális munka hely­zete. g) Sportélet. h) „Úttörők a hazáért” moz­galom időszerű feladatai, meg­oldásai. i) Egy­ nagyszabású társadal­mi akció megszervezése.­­) Soron következő feladatok közös eldöntése, általános ta­nulságul szolgáló fegyelmi ügyek, dicséretek stb. 4. Az Úttörő Tanács soraiból megválaszthatja az Úttörő Ta­nács titkárát és a felelősöket. Pl. szakköri felelős, sportfele­lős stb. 5. Az Úttörő Tanács járási elnökségének és a Gyermek­parlamentnek tartozik felelős­séggel. 4. GYERMEKPARLAMENT 1. Mi a Gyermekparlament? A Gyermekparlament a gyer­meki önkormányzat legmaga­sabb fóruma. Tevékenysége kétirányú lehet: egyrészt tol­mácsolja a járási elnökségek felé a gyermekek kívánságait, problémáit, javaslatait, más­részt közvetíti a gyermekek felé az elhangzottakat. A Gyermekparlamentnek tagjai nem állandók, hanem esetenként küldik a csapatok, szakkörök, úttörőházak, művé­szeti csoportok megbízottjaikat a Gyermekparlament üléseire. Tagjai valamennyi korosztály­ból legyenek. A gyermekeken kívül ifivezetők és egy-két fel­nőtt is vegyen részt a „parla­ment” ülésein* Célszerű n­e­gye­déven­kén­t, félévenként összehívni a Gyer­mekparlamentet, amelyen 50— 100 tagú küldött legyen* Javasoljuk az ülésen való játékos formát, pl. válasszanak maguk közül az ülésre elnököt, legyen elnöki csengő, jegyző, kultúrminiszter, sportminisz­ter stb. Széles és lelkes közvélemény az, hogy érdemes megkezdeni és segíteni ezt a munkát. Na­gyon sok tapasztalatot, eszközt, módszert fog hozni. Uj lendületet ad az eddig is sok szép eredményt elért út­törő munkához. Borsod megyei Úttörő Elnökség Ú­ttörők! Vegyetek részt a Borsod megyei Úttörő Elnökség által hirdetett ÚTTÖRŐK A HAZAÉRT IRODALMI PÁLYÁZATON írjatok arról: — Mit tesztek és tehettek a jó úttörő életért? — Hogyan képzelitek el a jövő úttörőjének életét? — Dolgozzátok fel a 20 éves úttörő életet. KI SZERET RAJZOLNI? Az vegyen részt A MI VILÁGUNK RAJZPÁLYÁZATON! Rajzoljátok az úttörők vidám és szorgalmas életéről, őrsötök, rajotok munkájáról. A pályázat beadási határideje: 1966. május 10. A pályázatokat Borsod megyei Úttörő Elnökség Mis­kolc, Felszabadítók u. 24. sz. alá küldjétek. Értékelés: május 3. Díjazás: I. díj: csillebérci táborozás. II. díj: értékes könyvek. II. díj: úttörő játékok. Szivattyút javítanak az erenyői akna ifjúsági brigádjá­nak tagjai* Egy délután a Miskolci Úttörőházban — Tehát azt mondjátok, már tudjátok, hogyan készül a riport? Igen ...? No, jó! Akkor tegyünk egy próbát! Indulás...! Indulás? Hm... de hová is? Ha veri az ablakot, vad szél­roham markolássza a dermedt fák ijedt, égnek me­redek üstökét, s még a tömpe­orrú autóbuszok is fá­zósan, behúzott nyakkal lo­holnak a ködben. — Hol van ilyenkor pezsgő, friss élet? Hogyan lehetne ce­ruzavégre kapni a miskolci pajtások egy délutánját...? — Megvan! Megvan ...! A kabátok, felöltők itt marad­nak, pajtások! Ha eleven, friss életképet aikarunk írni Mis­kolc fiataljainak életéről, már­is a legjobb helyen járunk! Riportot készítünk önma­gunkról, a mi otthonunk egy januári hétköznapjának dél­utánjáról! Nosza fiúk, lá­nyok! Elő hát a jegyzettöm­böt, golyóstollat... Zsuzsi, hozd a magnót, és kezdődjék a verseny: kié lesz a legszíne­sebb, legérdekesebb riport! A folyosón magasnövésű, szőke ifivezető állítja meg a portyára induló riporter-pa­lántákat. A szakkörökben­ ­ — Hová, hová, pajtások? Már vége a mai foglalkozás­nak? — Ő még csak most kez­dődik igazán! — és máris új­ságoljuk nagyszerű tervünket. Az ügyeletes kislista menten kész a segítségre. — Várjatok csak! Ma pél­dául ... igen, itt találjátok a levelezőket, a modellezőket, a színjátszókat, a német és orosz szakkört... — Te ... te ... hagyd már abba! Elég lesz ennyi is, még sok is... — kiáltjuk vidáman, aztán lenyomjuk a legköze­lebbi ajtó kilincsét. — ... megjött a válasz Szverdlovszk­ból, tanárnő! Azt írják a szverdlovszki pioní­rok, hogy már megtalálták a térképükön Miskolcot, és ná­luk is igazi, kemény tél van. — írtak Krakkó­ból is, ta­nárnő! Többen voltak a len­gyel pajtások közül Magyaror­szágon, és mindegyik a Bala­ton után vágyódik... — Tanárnő kérem, kész­en lennék a Karl Marx Stadt­­ba esedékes levelünkkel, de szeretném, ha közösen néz­nénk meg: nincs benne hiba.-! Levélváltás, oda-vissza Városnevek, távoli orszá­gok, földrészek neve kerül, — szép, egyenletes zsinórírással, — a borítékokra itt is, ott is. Hozza és viszi a posta a sok szíves üdvözletét, a sok érde­kes és tanulságos hírt. Hirt­elenében bizony nehéz lenne összeszámolni, hogy hány ország fiataljaival is áll­­junk levelező kapcsolatban! — mondja a szakkör vezetője. — De annyi bizonyos, hogy ala­posan megdolgoztatjuk a de­­rék postásokat! így a jó, így a szép! Mert ahány levél ,any­­nyi barátság, annyi szívélyes, közvetlen kapcsolat, — és így fog össze, így egyesül a világ valamennyi fiatalja, hogy megértést, megbecsülést és békét teremtsen a népek kö­zötti. A tanárnőtől megtudjuk azt is, hogy a levelező­kör mellett idegen­ nyelvű szakkörök (né­met és orosz) is működnek, s ezeket is szívesen és szorgal­masan látogatják a pajtások. Jól haladnak a nyelvi­ szakkör tagjai az idegen nyelvek el­sajátításával. A modellezők fellegvára Halkan, lábujjhegyen oso­nunk ki a német „der, die, das” szabályaival ismerkedő pajtások közül. A folyosón vidám, pattogó ritmusú mun­kazaj csalogat az egyik ajtó felé. Sír a lombfűrész, s a fürge kalapácsok szünet nél­kül dobolják a teremtés, az alkotás nagyszerű, győzelmes ritmusát Enyvszag tódul ki a kulcslyukon ..., ahá ...! ez te­hát a modellezők fellegvára! A kovácsolás, fűrészelés el­lenére is nagy a rend, nyuga­lom a tágas munkateremben, így kell ennek lennie — hi­szen ahol fűrésszel, szerszám­mal dolgoznak, ott a legelső követelmény a fegyelem, a rend, a tisztaság ...! Bizonyos, hogy aki kijárja Boros Kál­mán szakkörvezető iskoláját, aki tőle tanulja meg, hogyan kell szépen, biztosan, fürgén dolgozni, az megállja a helyét felnőtt korában is. — A „Pajtás” típusú repü­lőgép modelljét készítjük pil­lanatnyilag ...! — kapjuk a szíves felvilágosítást. — Jól megy a munka... és aminek a legjobban örülünk: egyre nagyobb az érdeklődés ... Hatvan fő a szakkör létszáma. És az utánpótlással sincs baj: negyven kisdobosunk van...! Peti! Peti fiam! Vigyázz azzal a fűrésszel!. . Miklós, — vedd fel a földről azt a lécet! Elbotlik benne valaki, és kész a baj...! Már a játékszobában já­runk. Megállás nélkül ugrál a fehér kaucsuklabda a zöld háló felett. Egy másik terem­ből énekszó hallatszik, odébb meg a rádiósok füttyögtetik legújabb készüléküket. Már ismét magunk va­gyunk, riporterek. Sercegnek a tollak, zizeg a papír, s für­gén szalad a magnószalag. Még néhány javítás — és íme: elkészült a Riporter Szakkör idei első riportja is! A Miskolci Úttörőház Riporter Szakköre 3 A KISZ-titkári értekezletekről JÁRÁSI, VÁROSI, nagyüze­mi KISZ-bizottságaink az el­múlt években nagy gondot fordítottak a KISZ alapszer­vezetek elvi, módszertani irá­nyítására, az időszerű politi­kai, gazdasági célkitűzések helyes meghatározására. A rendszeresen megtartott KISZ- titkári értekezleteken a veze­tőképzés különböző formáin, mint alapvető fórumokon va­lósultak meg a választott szer­vek határozatainak ismerteté­se, a gyakorlati megvalósítás lehetőségeinek megvitatása. A tapasztalatok igazolják, hogy a KISZ-titkári értekez­leteken sikerült a KISZ-mun­­ka fontosabb kérdéseire vá­laszt adni. Senki nem vitatja, hogy a titkári értekezletek transzmissziós szerepet tölte­nek be. Éppen ezért nem ér­dektelen, ha kritikai elemzés alá vesszük e kérdést és nyílt vitában kicseréljük módszer­tani tapasztalatainkat. Véleményem szerint, titká­ri értekezleteink jelentős ré­szének tartalmi munkája és módszertani oldala elmaradt a bonyolult és minőségileg is megváltozott feladatok ismer­tetésétől. Nem váltak munka­értekezletekké e tanácskozá­sok, sőt egyes területeken me­rev, korszerűtlen gyakorlat honosodott meg. Ilyen például egy-egy titkárin a feladatok sokaságának felületes megha­tározása. A differenciáltság hiánya a területi adottságok s sajátosságok figyelmen kí­vül hagyása. S nem utolsó­sorban az aktuális kül- és bel­politikai kérdésekről való tá­jékoztatás elégtelensége, a mindennapos nevelő és felvi­lágosító munkához elengedhe­tetlenül szükséges tények, ada­tok ismertetése, az összefüg­gések feltárása. Az egyoldalúság abban is megnyilvánul, hogy éppen a feladatok sokaságának ismer­tetése következtében nem jut idő arra, hogy a titkárok is kifejthessék nézeteiket, véle­ményüket a végzett és vég­zendő munkákról, hogy ki­cserélhessék tapasztalataikat, módszereiket, így még az azo­nos jellegű alapszervezetek titkárai sem ismerik kellően egymás munkáját és eredmé­nyét. Ennek egyik következ­ménye, hogy a választott szer­vek és az apparátusok tagjai nem igénylik a titkárok vé­leményeit. Milyen gyakorlati módsze­rekkel javíthatunk a titkári értekezletek színvonalán? Havonként egy alkalommal tartunk titkári értekezleteket, lehetőleg azonos napokon. A meghívókat legalább 10 nap­pal korábban küldjük id. A meghívóik tartalmazzák a konkrét napirendet és időbe­osztást. Hasznos, ha előzetesen az illetékes pártszervezetek tit­kárai is tudomást szereznek a titkári értekezletek időpont­járól és napirendjéről. A titkári értekezleteken csak egy-két fontos kérdés­sel, feladattal foglalkozzunk. Ezekre alaposan készüljünk fel. Sokrétűen mutassuk be egy-egy feladat megoldásának lehetőségeit Érveljünk meggyőzően, té­nyekkel, mert mindezek hasz­nos segítői a KISZ-titkárok mindennapos agitációs és mozgósító munkájánakr­. Kerüljük el a választott szervek határozatainak me­chanikus felolvasását. E ha­tározatokat a helyi területi adottságok és lehetőségek tük­rében kell ismertetni. A hatá­rozatokból emeljük ki a lé­nyeges kérdéseket és fordít­sunk kellő időt ezek elemzé­sére. Ügyeljünk a szabatos be­szédre, kerüljük a magyarta­lan fogalmazást. Ezzel a hall­gatók jegyzetkészítését is meg­­könnyítjük. A gyakorlat­ azt igazolja, leghelyesebb, ha minden má­sodik hónapban egésznapos titkári értekezletet tartunk, így a feladatok és a módsze­rek meghatározásán túlmenő­en, jut idő egy-egy időszak munkájának kollektív értéke­lésére, tapasztalatainak asz­­szemezésére. A tájékozódás egyik formá­ja lehet az is, hogy titkári ér­tekezleteken — röpdolgozat formájában — választ kérünk néhány aktuális kérdésre. Például az előző hónap­ban néhány KISZ-tag nem fizetett tagdíjat és miért? Ho­gyan szervezik meg az alap­szervi KISZ-taggyűléseket? M­ennyi társadalmi munkát teljesítettek az előző titkári óta? Milyen gondok gátolják az adott területen a KISZ- munkát? Az apparátus tagjai a kér­désekre adott válaszokat ele­mezzék, értékeljék és munká­juk során használják fel. Minden titkári értekezleten — az előző hónap munkája alapján — dicsérjük meg a jól dolgozó KISZ-titkárokat, és marasztaljuk el azokat, akik hanyagság, vagy felüle­tesség következtében egyes feladatokat nem oldottak meg. A személyekre szóló dicséret, vagy bírálat erősíti az önbi­zalmat, növeli a felelősségér­zetet. A KISZ-titkári értekezletek módszertani oldalát gazdagít­ja, ha az értekezlet befejezé­seképpen filmet vetítünk, di­vatbemutatót szervezünk, vagy olyan kiselőadásokat tar­tunk, amelyek gazdagítják a KISZ-titkárok általános mű­veltségét 1966. fontos állomása KISZ- szervezeteink munkájának. Előbbre kell lépnünk a VL kongresszusunk határozatai­nak következetesebb végre­hajtásában, a mindennapos termelést segítő tevékenység szélesítésében. Az ifjúsági tö­megek mozgósítása, a felada­tok megoldása csak úgy le­hetséges, ha kellően felkészít­jük KISZ-titkárainkat, KISZ- vezetőinket, s ennek nagyon lényeges formája a rendszere­sen megtartott KISZ-titkári értekezlet. Úgy gondolom, ér­demes ezen elgondolkozni, a javaslatokat továbbfejleszteni, a módszertani tapasztalatokat összegyűjteni. Hiszen közös fáradozásunk gyümölcsét valamennyien él­vezzük majd. Németh Antal a KISZ Miskolc Városi Bizottságának első titkára A laboratóriumban középiskolások gyakorlati foglalkozása a kémiai láb®u­ra­­tóriumban.

Next