Borsodi Fiatal, 1968 (1-10. szám)

1968-01-01 / 1. szám

2 BORSODI FIATAl• A megvalósítás még hátra van Befejezte munkáját a ter­melőszövetkezeti fiatalok első országos parlamentje, amelyet a KISZ KB 1966 december 20-i ülésén elfogadott falusi irányelvek és a KISZ VII. kongresszusának határozata alapján hívtak össze ez év ja­nuár 18 és 20-a között Buda­pesten. Közel 300 termelőszö­vetkezetben dolgozó fiatal vett részt az országos szintű ta­nácskozáson, ahol plenáris és szekciókra bontott üléseken megtárgyalták a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb felada­tokat, az új föld- és termelő­szövetkezeti törvény által biz­tosított lehetőségeket, az ifjú­sági mozgalom és a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés idő­szerű problémáit. A tsz-parlament felhívással fordult a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokhoz, amelyben kiemelte a korszerű, szocia­lista mezőgazdaság mielőbbi megteremtésének szükségessé­gét, s megjelölte a fiatalok feladatait is ebben a munká­ban. A mezőgazdaság mindig is lényeges része volt népgazda­ságunknak, s jelentősége csak növekszik az elkövetkező évek­ben. Nem lehet közömbös szá­munkra, hogy fiataljaink ho­gyan vesznek részt a népgaz­daság e lényeges területének munkájában. Egyre több ifjú­ra van szükség a mezőgazda­ságban, hiszen a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság egyik alapvető feltétele a képzett, széles látókörű szakemberek biztosítása. A fiatalok a meré­szebb, gyorsabb ütemű fejlő­dést igénylik. Részvételük eb­ben az alkotómunkában szük­séges. Szerte az országban, s me­gyénkben is hosszas előkészítő munka előzte meg az orszá­gos fórumot. 1967 decemberé­ben rendezték meg a helyi és a járási tanácskozásokat. 159 helyi és 10 járási szintű parlamentre került sor. itt vá­lasztották meg az országos parlament küldötteit. Borsod- Abaúj-Zemplén megyét 17 küldött és négy meghívott képviselte Budapesten. Szükséges és időszerű volt e fórum létrehozatala. Ezt bi­zonyították a tanácskozásokon elhangzottak Országosan 5200 felszólalás, ebből megyénkben 117 volt. A fiatalok őszintén, bátran, okosan érvelve elmon­dották gondjaikat, javaslato­kat tettek a termelőszövetke­zeti munka fejlesztésére. Az új törvények kedvező feltételeket teremtettek az if­júság számára is. Közelebb került így egymáshoz az ipar­ban és a mezőgazdaságban dolgozó fiatal. De még mindig vannak olyan területek , pél­dául a szociális ellátottság ahol van még tennivaló. Sok helyütt nincs megyénkben KISZ-helyiség biztosítva szá­mukra, pedig tarthatatlan az a szemlélet, ami néhány he­lyen még fellelhető: én is a kocsmába jártam, legyen jó nekik is. A termelőszövetke­zeti fiatalok is igénylik a művelődési, a kulturált szóra­kozási lehetőséget. A másik igen jelentős terü­let, amelyről szó volt, a mező­­gazdasági szakmunkások hely­zete. Nem mindenütt biztosí­tanak számukra szakképzett­ségüknek megfelelő munkát. Igen sok helyütt semmi bele­szólásuk sincs a tsz vezetésé­be. Nem generációs probléma ez. Jogosan vetették fel a fia­talok, hiszen a jövő az övék, s szükséges, hogy érezzék: magunknak csináljuk így, az én érdemem is, ha jól dolgo­zik a szövetkezet. Hazánkban közel 250 ezer fiatal dolgozik a termelőszö­vetkezetekben, s egyre többen akarnak termelőszövetkezeti taggá válni. Az elmúlt évben 30 ezer fiatal kérte felvételét. Ezek a számok is bizonyít­ják: nem elenyésző kisebbség gondjáról van szó. Egyre töb­ben látnak fantáziát, biztos kenyérkeresetet a mezőgazda­ságban. S szükség is van rá­juk: alkotó kedvükre, lendüle­tükre, szakképzettségükre. Az országos parlament megnyitása előtt megyénk küldöttei külön megvitatták a felvetődött gondokat, javasla­tokat. összegzésül elmond­hatjuk, hogy a fiatalok igé­nyelték e fórum létrehívását. Tanul ismérletesíten vetették fel a problémákat. A parla­mentet magukénak vallották: ♦ olyan lehetőséget láttak benne, ♦ amelyet alkotó módon lehet hasznosítani a szocialista­­me­zőgazdaság megteremtésében. S a lehetőséggel éltek is. A termelőszövetkezeti fia­♦ tás­ok első országos parla­­­­mentje befejeződött. De az ér­♦ demi munka még hátra van.­­Most már a mindennapi élet­ben kell megvalósítani a ja­vaslatokat, a határozatokat. Csutorás Annamária Hogy ne legyen késő bánat A mozivásznon az antik görög tragédia filmváltozata pergett: az Antigone. So­phokles tragédiája nem ide­gen számunkra, ismertük, de persze sokan voltak, akik nem ismerték előre a művet, s feltehetően azoknak döntő többsége is azért jött a mo­ziba, hogy megismerje, gyö­nyörködjék benne, ízlelje a szép fordítású, nemes veretű szöveg csengését, művészi él­ményben reszesül­jön. Volt olyan néző is, sajnos nem is kevés, akinek mindegy volt, mi pereg a vásznon. Rá­érő idejében moziba jött, a várható élménytől függetle­nül, őt is moziba a sötétség vonzotta. Az a sötétség, amelynek jótékony homályá­ban könnyebben lehet má­sok szórakozását zavarni, „jópofáskodni”, rendet bon­tani, szaftos megjegyzéseket tenni. A bal sarokban ülő er­kélypáholy vendégeit So­phokles tragédiája az emlí­tett előadáson láthatóan csak annyira érdekelte, mennyi­ben szolgálhat olcsó és ízlés­telen szellemiskedésük alap­jául. Nem volt olyan mozza­nata a filmnek, amihez ne fűztek volna hangos, az egész nézőtéren hallható kommen­tárt. A tragédia áldozatai szerintük „kinyiffantak” és Kreon is „kinyírta” Antigo­nét. Ordenáré szellemeske­désük akkor érte el csúcsát, vagy inkább a mélypontot, amikor Kreon önmagát át­kozta, amiért fiát az öngyil­kosságba kergette. Ekkor az egyik rendzavaró ifjú bele­­bődült a nézőtér döbbenetes csendjébe: Késő bánat, utá­nam a vízözön ... énekelte a divatos táncdalszöveget — abban a hiszemben, hogy jó­pofa, pedig csak önmagáról állított ki szegénységi bizo­nyítványt. Fiatal fiúk voltak a pá­holyban. Amit, ők szellemes­kedésnek véltek, szomorú tünet, de mind gyakrabban jelentkezik. A mozi sötétjé­ben gyakori a rendbontás, mások szórakozásának zava­rása, a vásznon pergő szerel­mi jeleneteket hol éretlen kamaszok idétlen megjegyzé­sei, hol triviális, a közsze­méremsértés tényét is kime­rítő, otromba „bemondások” kísérik. Nincs szándékunkban ál­talánosítva, egyértelműen el­marasztalni a fiatalokat. Sem a ten­gereket, sem az időseb­beket. Fiataljaink közül ke­rülnek ki a jól tanuló, jól dolgozó közép­iskolások, ipari tanulók és egyetemisták, az ő soraikból adódnak a szakma kiváló tudósai és mesterei. Ugyanakkor sajnálattal kell a bűnügyi krónikákban is ta­lálkoznunk ifjabb nemzedé­künk képviselőivel. A rend­bontásra hajlamos ifjak gyakran táncolnak a törvény tornácán, és bár ismételjük, hogy nem kívánunk általáno­sítani, de a garázda természe­tűek száma nem is olyan elenyészően alacsony, hogy szó nélkül lehetne hagyni ezt a magatartást. Nap mint nap hallani rendbontó fiatalokról, akik esténként rekedtre üvöltik magukat minden ok nélkül az utcán, akik nemcsak a csendháborításra vonatkozó törvényes rendelkezést sér­tik, hanem felrúgják az egy­­mást­ becsülés legalapvetőbb szabályait is, akik alkonyat­­kor, meg este csoportokba verődve állnak forgalmasabb útvonalakon, lányokat, asszo­nyokat molesztálnak, félre­érthetetlen ajánlatokat tesz­nek. Az esetek nagy hánya­dában csak feltűnés-keresés­ből, de nem egy alkalommal már olyan formában és olyan határozottsággal, amely messze túllép a pajkosság keretein, már garázdaság, huliganizmus. A bevezetőben említett mozibeli példa nem ritkaság. A mozik előcsarnokai is mindinkább rendbontó fiata­lok tanyáivá válnak. Cuk­rászdákban, eszpresszókban józanon is garázdálkodnak, gorombáskodnak. Nem jó dolog az, amikor az idegen­­forgalmi jellegű szálloda elő­terében kidobó embereket kell alkalmazni a rendszere­sen ott csavargó, meg a presszóban randalírozó fia­talemberek megfékezésére. Nagyon szomorú dolog, hogy e rendbontó fiatalok többsége tanuló és dolgozó fiatalok közül kerül ki, akik úgy-ahogy ellátják napi fel­adatukat, és szabad idejük­ben garázdák. Meddig mehet ez így? Hathatós rendészeti intézkedésre is szükség van, de nem utolsó sorban a KISZ szervezett akciójára, hogy egy felnövekvő generáció­ban ne váljék általánossá a tévhit, amely szerint a film­színház nem a közművelődés, hanem a közbotrány okozás helye, de tudatosodjék, hogy a fiatalos gátlástalanságból fakadó randalírozásnak, rendbontásnak semmiféle egyéni szabadságra való hi­vatkozással sem lehet helye és lehetősége a mi társadal­munkban. Addig kell ten­nünk valamit, amit lehet, amíg nem késő, hogy ne le­gyen majd a mai felnőttek­nek is késő bánat. Benedek Miklós ♦ IMS, január hő Korszerű gépek — fiatal szakmunkások a Miskolci Pamutfonodában. Cél és eszköz Az új oktatási rendszer tapasztalatai Az idén megyénkben is új oktatási rendszer került beve­zetésre. Ennek lényege az, hogy a politikai képzettség és életkori sajátosságok figyelem­­bevételével differenciált okta­tás folyik KISZ-szervezeteink­­ben. Fő feladataink azon túl, hogy hatékony segítséget nyújtsunk nagy évfordulóink megünnepléséhez, az MSZMP és KISZ-kongresszus határoza­tainak, a gazdaságirányításunk új rendszerének megismerésé­hez, a VIT-re való felkészü­lésben az, hogy a propagan­disták további tervszerű kép­zésével megalapozzuk az ok­tatás színvonalának emelését. Alsóbb bizottságaink, KISZ- alapszervezeteink helyesen ér­telmezték a határozatokat és az intézkedési terveket, az elő­készületeket, valamint az ok­tatásokat ezek szellemében végzik. Megyénkben a jelen okta­tási évben­ 1276 kör, 39 ezer hallgatója vesz részt a rend­szeres politikai oktatásban. Pártoktatásra jár 7 ezer KISZ- tag. A megrendelt tananyag értéke közel 110 ezer forint. A politikai oktatások vezeté­sénél a pártszervezetek nagy segítséget nyújtanak. 665 pro­pagandista végzi munkáját pártmegbízatásként. Több párt­­propagandista mellé KISZ-se­­gédpropagandista van be­osztva, akik a jövőben önálló propagandistaként fognak te­vékenykedni. Eddigi tapasztalataink alap­ján elmondhatjuk azt, hogy az oktatási év előkészületei, beindítása és az eddigi okta­tások sikeresek voltak. Az ok­tatási formák változatosak, a tematikák vonzóak a fiatalok számára. Az alapvető­­ ok­tatási körnek megfelelő — elméleti, politikai, irodalmi, kultúrpolitikai, gazdaságpoli­tikai ismereteken túl napi problémáikat is megbeszélhe­tik a fiatalok. Propagandistáink helyesen értelmezik az oktatási, neve­lési célkitűzéseket. Feladatunk továbbra is az, hogy serkent­sük a részvevőket a klasszi­kusok tanulmányozására, a forradalmi tradíciók ápolásá­ra a Forradalmi Ifjúsági Napok keretén belül, a helyi igé­nyeknek megfelelően önálló kezdeményezésekre. A részve­vők számára biztosítsunk gya­korlati, politikai feladatokat. Törekedjünk arra, hogy az ok­tatási formák továbbra is vál­tozatosak, a fiatalok érdeklő­désének megfelelőek, színesek legyenek. Propagandistáink figyelmét felhívjuk a KISZ Központi Bizottság kiadásában havonta megjelenő Propagandista Tá­­jékoztató­ra, amely sok érté­kes módszert, javaslatot tar­talmaz. Rozgonyi Tiborné KISZ MB oktatási felelős Szórakozva művelődjünk 99 X Gazdag program — Telt ház — Társadalmi munkában Az elmúlt év októberétől kezdve a Fórum Ifjúsági Esz­presszó hetente két alkalom­mal ismét a fiatalok kulturá­lis és szórakozási céljait szol­­­gálja — klub formájában. Kö­­­zel fél évtizede nyílt meg. ♦ Gazdag, gondosan válogatott műsorokkal segíti az ifjúság kulturális nevelését. A klub­napokon több esetben szűknek bizonyult az eszpresszó helyi­sége. A Fórum Ifjúsági Klub ve­­­zetősége ebben az évben is­­ figyelembe vette a fiatalok­­ igényét. Emellett lehetőséget­­ biztosít az ifjú öntevékeny­­ „művészeknek”, hogy közönség felé léphessenek. A klub mű­sorterveiben fő szerepet ka­pott az az alapelv, hogy váro­sunk fiatalsága szórakozva művelődjön. Mint Bozsik Sándor elvtárs, a KISZ Miskolc városi Bi­zottságának szervező titkára (egyben a klub vezetője) el­mondotta, a kulturális műso­rok mellett a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat is szá­mos előadást tartott. Nagy si­kere volt dr. Szűcs Lajosnak, a Földes Ferenc Gimnázium nevelési igazgatójának a Szov­jetunióról tartott vetített­ ké­pes előadásának. Sok tapsot kapott a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem „Memento” pol-beat együttesének önálló estje is. A klub vezetősége jól hasz­nálja ki a Kit mit tud városi döntőjét. Az amatőr tánczene­karok, valamint énekesek a műsoros estéken adnak szá­♦ mot tehetségükről és felké­­■ szük­ségükről, amit a zsűri hétről hétre értékel. Vetélke- idők, szellemi fotók, irodalmi testek szerepelnek a Fórum ♦ műsorában. És hogy milyen jó a klub műsorpolitikája, azt bizonyít­ják a kedd és péntek esték — amikor is a legtöbb esetben­­ kiakasztják a „telt ház” táblát. Városunk politikai és mű­velődésügyi szerveinek képvi­selői és azok vezetői gyakran meglátogatják a Fórumot. Kül­földi vendégek, ifjúsági veze­tők jegyezték be nevüket a vendégkönyvbe. Az eltelt egy év alatt négy szovjet delegá­ció tekintette meg Miskolc ifjúságának szórakozóhelyét. A klub vezetősége úgy hatá­rozott, hogy az 1967—68-as „évadban” a régi belépők he­lyett a KISZ tagsági könyv szolgáljon belépőül. Szeretnék, ha városunk KISZ-alapszerve­­zetei is nagyobb propagandát fejtenének ki a tagság köré­ben, ezzel is népszerűsítenék az ifjúsági esteket. Évek óta nagy segítséget nyújt a Fórum vezetőségének a Diósgyőri Gépgyár ifjú gár­da százada, Mónus Sándor századparancsnok vezetésével több ezer társadalmi munka­órában biztosították és bizto­sítják a rendet, vezetik a pénztárt. Itt kell megemlíte­nünk Gradwohl Ernő nevét, aki a klub megnyitása óta a főrendező, több ezer társa­dalmi munkaórát töltött a klubban. Szeretnék megfelelően ki­elégíteni Miskolc ifjúságának szórakozási igényeit. Az eddig végzett munkájuk bizonyíték arra, hogy a Fórum Ifjúsági Klubba látogató fiatalok a jö­vőben sem fognak csalódottan távozni a műsoros klubestek­ről. Felföldi György Borsodban „rajtol“ az Ifjúsági Kulturális Fórum A Forradalmi Ifjúsági Na­pok keretében, március 15-e és április 30-a között kerül sor az Ifjúsági Kulturális Fó­rum járási és városi tanácsko­zásaira. A fórum — melyet a KISZ KB titkárságának 1967. október 24-i határozata alap­ján hívnak össze — alapvető célkitűzése, hogy felmérje az ifjúság kulturális igényeit és segítséget nyújtson a KISZ- szervezeteknek és a művelő­dési intézményeknek, a műve­lődési program megvalósításá­ban. Ismét bővül a kör. A pa­rasztifjúság fórumának létre­hozatala után egy másik lé­nyeges területen nyílik alka­lom rá, hogy egészséges vita­lehetőséget biztosítsanak az ifjúságnak. Az Ifjúsági Kultu­rális Fórum munkája tehát a fiatalok új igényeinek felmé­rése, szerves részét alkotja az Országos Népművelési Tanács munkájának is. Kétségtelen, hogy a fórum munkája közben egy sor új jelenséggel, igénnyel találkoz­hatunk,é­s éppen ez a cél. Olyan programot kidolgozni, amely számol és figyelembe veszi a fiatalok igényeit, s ezek alapján állítják össze a művelődéssel kapcsolatos ak­cióprogramokat. Széles körű előkészítő munka előzi meg az Ifjúsági Kultu­rális Fórum összehívását. 1964-től 1968 decemberéig megvizsgálták a fiatalok mű­velődési helyzetét, s így fel tudják majd mérni, mely te­rületeken szükséges a tovább­lépés. A fórum munkájának sikeres lebonyolítása érdeké­ben a KISZ-szervezetek, a te­rület művelődési intézményei és az állami és tömegszerve­zetek képviselőinek részvételé­vel 7—9 tagú operatív bizott­ságokat kell létrehozni, ame­lyek feladata az előkészítés és a lebonyolítás. Két nagy területre összpon­tosul az Ifjúsági Kulturális Fórum munkája. Megvizsgál­ják egyrészt azt, hogyan való­sult meg a KISZ KB 1964. évi „Szabad­idős” határozata, más­részt a rendszeres és színvo­nalas klubélet kialakításának feltételeit. A hatékonyabb munka érdekében e két témán kívül foglalkoznak olyan kér­désekkel is a tanácskozásokon, mint az ifjúsági ismeretter­jesztés és a szakköri mozga­lom tapasztalatai, a hazafias nevelés lehetőségei a művelő­dési intézményekben, a mun­kásszállásokon élő és a bejáró fiatalok kulturális ellátottság­­ának helyzete. A járási és a városi tanács­­kozások után 1968. május 28- án kerül sor a Megyei Ifjúsági Kulturális Fórum megnyitásá­ra. A napirendi pontok közül itt is lényeges szerepet kap a szabad­idős program tapaszta­latainak megvitatása, valamint az ifjúságot foglalkoztató kort­szerű művelődési formák, a KISZ-szervezetek akcióprog­­ramjainak értékelése. Komplex terve van tehát a fórumnak. Olyan programot dolgozott ki, amely megvita­tása előre lendíti ifjúságunk művelődési, kulturális lehető­ségeit.

Next