Borsodi Fiatal, 1968 (1-10. szám)
1968-01-01 / 1. szám
2 BORSODI FIATAl• A megvalósítás még hátra van Befejezte munkáját a termelőszövetkezeti fiatalok első országos parlamentje, amelyet a KISZ KB 1966 december 20-i ülésén elfogadott falusi irányelvek és a KISZ VII. kongresszusának határozata alapján hívtak össze ez év január 18 és 20-a között Budapesten. Közel 300 termelőszövetkezetben dolgozó fiatal vett részt az országos szintű tanácskozáson, ahol plenáris és szekciókra bontott üléseken megtárgyalták a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat, az új föld- és termelőszövetkezeti törvény által biztosított lehetőségeket, az ifjúsági mozgalom és a mezőgazdasági szakmunkásképzés időszerű problémáit. A tsz-parlament felhívással fordult a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokhoz, amelyben kiemelte a korszerű, szocialista mezőgazdaság mielőbbi megteremtésének szükségességét, s megjelölte a fiatalok feladatait is ebben a munkában. A mezőgazdaság mindig is lényeges része volt népgazdaságunknak, s jelentősége csak növekszik az elkövetkező években. Nem lehet közömbös számunkra, hogy fiataljaink hogyan vesznek részt a népgazdaság e lényeges területének munkájában. Egyre több ifjúra van szükség a mezőgazdaságban, hiszen a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság egyik alapvető feltétele a képzett, széles látókörű szakemberek biztosítása. A fiatalok a merészebb, gyorsabb ütemű fejlődést igénylik. Részvételük ebben az alkotómunkában szükséges. Szerte az országban, s megyénkben is hosszas előkészítő munka előzte meg az országos fórumot. 1967 decemberében rendezték meg a helyi és a járási tanácskozásokat. 159 helyi és 10 járási szintű parlamentre került sor. itt választották meg az országos parlament küldötteit. Borsod- Abaúj-Zemplén megyét 17 küldött és négy meghívott képviselte Budapesten. Szükséges és időszerű volt e fórum létrehozatala. Ezt bizonyították a tanácskozásokon elhangzottak Országosan 5200 felszólalás, ebből megyénkben 117 volt. A fiatalok őszintén, bátran, okosan érvelve elmondották gondjaikat, javaslatokat tettek a termelőszövetkezeti munka fejlesztésére. Az új törvények kedvező feltételeket teremtettek az ifjúság számára is. Közelebb került így egymáshoz az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fiatal. De még mindig vannak olyan területek , például a szociális ellátottság ahol van még tennivaló. Sok helyütt nincs megyénkben KISZ-helyiség biztosítva számukra, pedig tarthatatlan az a szemlélet, ami néhány helyen még fellelhető: én is a kocsmába jártam, legyen jó nekik is. A termelőszövetkezeti fiatalok is igénylik a művelődési, a kulturált szórakozási lehetőséget. A másik igen jelentős terület, amelyről szó volt, a mezőgazdasági szakmunkások helyzete. Nem mindenütt biztosítanak számukra szakképzettségüknek megfelelő munkát. Igen sok helyütt semmi beleszólásuk sincs a tsz vezetésébe. Nem generációs probléma ez. Jogosan vetették fel a fiatalok, hiszen a jövő az övék, s szükséges, hogy érezzék: magunknak csináljuk így, az én érdemem is, ha jól dolgozik a szövetkezet. Hazánkban közel 250 ezer fiatal dolgozik a termelőszövetkezetekben, s egyre többen akarnak termelőszövetkezeti taggá válni. Az elmúlt évben 30 ezer fiatal kérte felvételét. Ezek a számok is bizonyítják: nem elenyésző kisebbség gondjáról van szó. Egyre többen látnak fantáziát, biztos kenyérkeresetet a mezőgazdaságban. S szükség is van rájuk: alkotó kedvükre, lendületükre, szakképzettségükre. Az országos parlament megnyitása előtt megyénk küldöttei külön megvitatták a felvetődött gondokat, javaslatokat. összegzésül elmondhatjuk, hogy a fiatalok igényelték e fórum létrehívását. Tanul ismérletesíten vetették fel a problémákat. A parlamentet magukénak vallották: ♦ olyan lehetőséget láttak benne, ♦ amelyet alkotó módon lehet hasznosítani a szocialistamezőgazdaság megteremtésében. S a lehetőséggel éltek is. A termelőszövetkezeti fia♦ tások első országos parlamentje befejeződött. De az ér♦ demi munka még hátra van.Most már a mindennapi életben kell megvalósítani a javaslatokat, a határozatokat. Csutorás Annamária Hogy ne legyen késő bánat A mozivásznon az antik görög tragédia filmváltozata pergett: az Antigone. Sophokles tragédiája nem idegen számunkra, ismertük, de persze sokan voltak, akik nem ismerték előre a művet, s feltehetően azoknak döntő többsége is azért jött a moziba, hogy megismerje, gyönyörködjék benne, ízlelje a szép fordítású, nemes veretű szöveg csengését, művészi élményben reszesüljön. Volt olyan néző is, sajnos nem is kevés, akinek mindegy volt, mi pereg a vásznon. Ráérő idejében moziba jött, a várható élménytől függetlenül, őt is moziba a sötétség vonzotta. Az a sötétség, amelynek jótékony homályában könnyebben lehet mások szórakozását zavarni, „jópofáskodni”, rendet bontani, szaftos megjegyzéseket tenni. A bal sarokban ülő erkélypáholy vendégeit Sophokles tragédiája az említett előadáson láthatóan csak annyira érdekelte, mennyiben szolgálhat olcsó és ízléstelen szellemiskedésük alapjául. Nem volt olyan mozzanata a filmnek, amihez ne fűztek volna hangos, az egész nézőtéren hallható kommentárt. A tragédia áldozatai szerintük „kinyiffantak” és Kreon is „kinyírta” Antigonét. Ordenáré szellemeskedésük akkor érte el csúcsát, vagy inkább a mélypontot, amikor Kreon önmagát átkozta, amiért fiát az öngyilkosságba kergette. Ekkor az egyik rendzavaró ifjú belebődült a nézőtér döbbenetes csendjébe: Késő bánat, utánam a vízözön ... énekelte a divatos táncdalszöveget — abban a hiszemben, hogy jópofa, pedig csak önmagáról állított ki szegénységi bizonyítványt. Fiatal fiúk voltak a páholyban. Amit, ők szellemeskedésnek véltek, szomorú tünet, de mind gyakrabban jelentkezik. A mozi sötétjében gyakori a rendbontás, mások szórakozásának zavarása, a vásznon pergő szerelmi jeleneteket hol éretlen kamaszok idétlen megjegyzései, hol triviális, a közszeméremsértés tényét is kimerítő, otromba „bemondások” kísérik. Nincs szándékunkban általánosítva, egyértelműen elmarasztalni a fiatalokat. Sem a tengereket, sem az idősebbeket. Fiataljaink közül kerülnek ki a jól tanuló, jól dolgozó középiskolások, ipari tanulók és egyetemisták, az ő soraikból adódnak a szakma kiváló tudósai és mesterei. Ugyanakkor sajnálattal kell a bűnügyi krónikákban is találkoznunk ifjabb nemzedékünk képviselőivel. A rendbontásra hajlamos ifjak gyakran táncolnak a törvény tornácán, és bár ismételjük, hogy nem kívánunk általánosítani, de a garázda természetűek száma nem is olyan elenyészően alacsony, hogy szó nélkül lehetne hagyni ezt a magatartást. Nap mint nap hallani rendbontó fiatalokról, akik esténként rekedtre üvöltik magukat minden ok nélkül az utcán, akik nemcsak a csendháborításra vonatkozó törvényes rendelkezést sértik, hanem felrúgják az egymást becsülés legalapvetőbb szabályait is, akik alkonyatkor, meg este csoportokba verődve állnak forgalmasabb útvonalakon, lányokat, asszonyokat molesztálnak, félreérthetetlen ajánlatokat tesznek. Az esetek nagy hányadában csak feltűnés-keresésből, de nem egy alkalommal már olyan formában és olyan határozottsággal, amely messze túllép a pajkosság keretein, már garázdaság, huliganizmus. A bevezetőben említett mozibeli példa nem ritkaság. A mozik előcsarnokai is mindinkább rendbontó fiatalok tanyáivá válnak. Cukrászdákban, eszpresszókban józanon is garázdálkodnak, gorombáskodnak. Nem jó dolog az, amikor az idegenforgalmi jellegű szálloda előterében kidobó embereket kell alkalmazni a rendszeresen ott csavargó, meg a presszóban randalírozó fiatalemberek megfékezésére. Nagyon szomorú dolog, hogy e rendbontó fiatalok többsége tanuló és dolgozó fiatalok közül kerül ki, akik úgy-ahogy ellátják napi feladatukat, és szabad idejükben garázdák. Meddig mehet ez így? Hathatós rendészeti intézkedésre is szükség van, de nem utolsó sorban a KISZ szervezett akciójára, hogy egy felnövekvő generációban ne váljék általánossá a tévhit, amely szerint a filmszínház nem a közművelődés, hanem a közbotrány okozás helye, de tudatosodjék, hogy a fiatalos gátlástalanságból fakadó randalírozásnak, rendbontásnak semmiféle egyéni szabadságra való hivatkozással sem lehet helye és lehetősége a mi társadalmunkban. Addig kell tennünk valamit, amit lehet, amíg nem késő, hogy ne legyen majd a mai felnőtteknek is késő bánat. Benedek Miklós ♦ IMS, január hő Korszerű gépek — fiatal szakmunkások a Miskolci Pamutfonodában. Cél és eszköz Az új oktatási rendszer tapasztalatai Az idén megyénkben is új oktatási rendszer került bevezetésre. Ennek lényege az, hogy a politikai képzettség és életkori sajátosságok figyelembevételével differenciált oktatás folyik KISZ-szervezeteinkben. Fő feladataink azon túl, hogy hatékony segítséget nyújtsunk nagy évfordulóink megünnepléséhez, az MSZMP és KISZ-kongresszus határozatainak, a gazdaságirányításunk új rendszerének megismeréséhez, a VIT-re való felkészülésben az, hogy a propagandisták további tervszerű képzésével megalapozzuk az oktatás színvonalának emelését. Alsóbb bizottságaink, KISZ- alapszervezeteink helyesen értelmezték a határozatokat és az intézkedési terveket, az előkészületeket, valamint az oktatásokat ezek szellemében végzik. Megyénkben a jelen oktatási évben 1276 kör, 39 ezer hallgatója vesz részt a rendszeres politikai oktatásban. Pártoktatásra jár 7 ezer KISZ- tag. A megrendelt tananyag értéke közel 110 ezer forint. A politikai oktatások vezetésénél a pártszervezetek nagy segítséget nyújtanak. 665 propagandista végzi munkáját pártmegbízatásként. Több pártpropagandista mellé KISZ-segédpropagandista van beosztva, akik a jövőben önálló propagandistaként fognak tevékenykedni. Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatjuk azt, hogy az oktatási év előkészületei, beindítása és az eddigi oktatások sikeresek voltak. Az oktatási formák változatosak, a tematikák vonzóak a fiatalok számára. Az alapvető oktatási körnek megfelelő — elméleti, politikai, irodalmi, kultúrpolitikai, gazdaságpolitikai ismereteken túl napi problémáikat is megbeszélhetik a fiatalok. Propagandistáink helyesen értelmezik az oktatási, nevelési célkitűzéseket. Feladatunk továbbra is az, hogy serkentsük a részvevőket a klasszikusok tanulmányozására, a forradalmi tradíciók ápolására a Forradalmi Ifjúsági Napok keretén belül, a helyi igényeknek megfelelően önálló kezdeményezésekre. A részvevők számára biztosítsunk gyakorlati, politikai feladatokat. Törekedjünk arra, hogy az oktatási formák továbbra is változatosak, a fiatalok érdeklődésének megfelelőek, színesek legyenek. Propagandistáink figyelmét felhívjuk a KISZ Központi Bizottság kiadásában havonta megjelenő Propagandista Tájékoztatóra, amely sok értékes módszert, javaslatot tartalmaz. Rozgonyi Tiborné KISZ MB oktatási felelős Szórakozva művelődjünk 99 X Gazdag program — Telt ház — Társadalmi munkában Az elmúlt év októberétől kezdve a Fórum Ifjúsági Eszpresszó hetente két alkalommal ismét a fiatalok kulturális és szórakozási céljait szolgálja — klub formájában. Közel fél évtizede nyílt meg. ♦ Gazdag, gondosan válogatott műsorokkal segíti az ifjúság kulturális nevelését. A klubnapokon több esetben szűknek bizonyult az eszpresszó helyisége. A Fórum Ifjúsági Klub vezetősége ebben az évben is figyelembe vette a fiatalok igényét. Emellett lehetőséget biztosít az ifjú öntevékeny „művészeknek”, hogy közönség felé léphessenek. A klub műsorterveiben fő szerepet kapott az az alapelv, hogy városunk fiatalsága szórakozva művelődjön. Mint Bozsik Sándor elvtárs, a KISZ Miskolc városi Bizottságának szervező titkára (egyben a klub vezetője) elmondotta, a kulturális műsorok mellett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is számos előadást tartott. Nagy sikere volt dr. Szűcs Lajosnak, a Földes Ferenc Gimnázium nevelési igazgatójának a Szovjetunióról tartott vetített képes előadásának. Sok tapsot kapott a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem „Memento” pol-beat együttesének önálló estje is. A klub vezetősége jól használja ki a Kit mit tud városi döntőjét. Az amatőr tánczenekarok, valamint énekesek a műsoros estéken adnak szá♦ mot tehetségükről és felké■ szükségükről, amit a zsűri hétről hétre értékel. Vetélke- idők, szellemi fotók, irodalmi testek szerepelnek a Fórum ♦ műsorában. És hogy milyen jó a klub műsorpolitikája, azt bizonyítják a kedd és péntek esték — amikor is a legtöbb esetben kiakasztják a „telt ház” táblát. Városunk politikai és művelődésügyi szerveinek képviselői és azok vezetői gyakran meglátogatják a Fórumot. Külföldi vendégek, ifjúsági vezetők jegyezték be nevüket a vendégkönyvbe. Az eltelt egy év alatt négy szovjet delegáció tekintette meg Miskolc ifjúságának szórakozóhelyét. A klub vezetősége úgy határozott, hogy az 1967—68-as „évadban” a régi belépők helyett a KISZ tagsági könyv szolgáljon belépőül. Szeretnék, ha városunk KISZ-alapszervezetei is nagyobb propagandát fejtenének ki a tagság körében, ezzel is népszerűsítenék az ifjúsági esteket. Évek óta nagy segítséget nyújt a Fórum vezetőségének a Diósgyőri Gépgyár ifjú gárda százada, Mónus Sándor századparancsnok vezetésével több ezer társadalmi munkaórában biztosították és biztosítják a rendet, vezetik a pénztárt. Itt kell megemlítenünk Gradwohl Ernő nevét, aki a klub megnyitása óta a főrendező, több ezer társadalmi munkaórát töltött a klubban. Szeretnék megfelelően kielégíteni Miskolc ifjúságának szórakozási igényeit. Az eddig végzett munkájuk bizonyíték arra, hogy a Fórum Ifjúsági Klubba látogató fiatalok a jövőben sem fognak csalódottan távozni a műsoros klubestekről. Felföldi György Borsodban „rajtol“ az Ifjúsági Kulturális Fórum A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében, március 15-e és április 30-a között kerül sor az Ifjúsági Kulturális Fórum járási és városi tanácskozásaira. A fórum — melyet a KISZ KB titkárságának 1967. október 24-i határozata alapján hívnak össze — alapvető célkitűzése, hogy felmérje az ifjúság kulturális igényeit és segítséget nyújtson a KISZ- szervezeteknek és a művelődési intézményeknek, a művelődési program megvalósításában. Ismét bővül a kör. A parasztifjúság fórumának létrehozatala után egy másik lényeges területen nyílik alkalom rá, hogy egészséges vitalehetőséget biztosítsanak az ifjúságnak. Az Ifjúsági Kulturális Fórum munkája tehát a fiatalok új igényeinek felmérése, szerves részét alkotja az Országos Népművelési Tanács munkájának is. Kétségtelen, hogy a fórum munkája közben egy sor új jelenséggel, igénnyel találkozhatunk,és éppen ez a cél. Olyan programot kidolgozni, amely számol és figyelembe veszi a fiatalok igényeit, s ezek alapján állítják össze a művelődéssel kapcsolatos akcióprogramokat. Széles körű előkészítő munka előzi meg az Ifjúsági Kulturális Fórum összehívását. 1964-től 1968 decemberéig megvizsgálták a fiatalok művelődési helyzetét, s így fel tudják majd mérni, mely területeken szükséges a továbblépés. A fórum munkájának sikeres lebonyolítása érdekében a KISZ-szervezetek, a terület művelődési intézményei és az állami és tömegszervezetek képviselőinek részvételével 7—9 tagú operatív bizottságokat kell létrehozni, amelyek feladata az előkészítés és a lebonyolítás. Két nagy területre összpontosul az Ifjúsági Kulturális Fórum munkája. Megvizsgálják egyrészt azt, hogyan valósult meg a KISZ KB 1964. évi „Szabadidős” határozata, másrészt a rendszeres és színvonalas klubélet kialakításának feltételeit. A hatékonyabb munka érdekében e két témán kívül foglalkoznak olyan kérdésekkel is a tanácskozásokon, mint az ifjúsági ismeretterjesztés és a szakköri mozgalom tapasztalatai, a hazafias nevelés lehetőségei a művelődési intézményekben, a munkásszállásokon élő és a bejáró fiatalok kulturális ellátottságának helyzete. A járási és a városi tanácskozások után 1968. május 28- án kerül sor a Megyei Ifjúsági Kulturális Fórum megnyitására. A napirendi pontok közül itt is lényeges szerepet kap a szabadidős program tapasztalatainak megvitatása, valamint az ifjúságot foglalkoztató kortszerű művelődési formák, a KISZ-szervezetek akcióprogramjainak értékelése. Komplex terve van tehát a fórumnak. Olyan programot dolgozott ki, amely megvitatása előre lendíti ifjúságunk művelődési, kulturális lehetőségeit.