Borsodi Fiatal, 1968 (1-10. szám)
1968-01-01 / 1. szám
W&L január hó Feladatok , melyek most időszerűek Tanácskozott a Borsod megyei Úttörő Elökség A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége legutóbb 1963-ban hozott határozatot a kisdobosmunka néhány kérdéséről. A Borsod megyei Úttörő Elnökség nemrég megtartott ülésén megvitatta a határozat végrehajtásának tapasztalatait és a munka további eredményes elvégzésére számos időszerű feladatot határozott meg a járási, városi úttörő elnökségeknek, kisdobos szakbizottságoknak, kisdobos-rajvezetőknek. Továbbra is fő feladat a kisdobosok úttörőéletre való felkészítése — hirdeti a határozat Majd így folytatja: A kisdobos-rajvezetők, kisdobosvezetéssel foglalkozók kitüntetését, jutalmazását érdemi szinten arányba kell hozni az úttörőrajvezetők, úttörővezetők kitüntetési, jutalmazási szintjével mozgalmi részről. A járási, városi elnökségek a közeljövőben oldják meg, hogy szakbizottsági szinten legyen irányítva a kisdobosmunka. Csapatvezetőségeink és kisdobos-rajvezetőink törekedjenek arra, hogy minél több kisdobos szakkör működjék megyénk területén elsősorban ott, ahol erre megvannak a feltételek. Modellező, bábjátszó, játékkészítő, kézimunka, papírhajtogató, kisgazdasszony, zene stb. szakkörök létrehozása lehetséges. A mozgalom adjon segítséget a hátrányos helyzetű kisdobosoknak, különösen az alsó tagozatba rekedt cigánytanulóknak tanulmányi és mozgalmi jellegű vonatkozásokban, anyagiakban is, ahol ez lehetséges. A járási, városi elnökségek évente legalább egy alkalommal képezzenek tovább csapatonként egy-két kisdobosrajvezetőt (csapatvezető-helyettest, kisdobos vezetőt), s ennek alapján csapatszinten megoldható a kisdobos-rajvezetők, ifivezetők, őrsvezetők továbbképzése is. A csapatvezetőségek törekedjenek rá, hogy kisdobosaink kulturális tevékenységét csapatszinten értékeljék, s a körzeti és járási jellegű bemutatókra csak indokolt esetben fárasszuk a 6—10 éves korosztályú kisdobosjelölteket, kisdobosokat. A Megyei Úttörő Elnökség a Megyei Kisdobos Szakbizottsággal arra törekszik, hogy a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának segítségével megyei szinten is segítse és támogassa a kisdobos-rajvezetők továbbképzését, szorgalmi időn kívül, főleg a továbbképzésre szánt időben. Fontos feladatának tekinti a Művelődésügyi Minisztérium új rendelkezéséből adódóan, hogy a megyénk területén levő Sárospataki Tanítóképző Intézet növendékeit megyei szinten kisdobos rajvezetőképzésben részesítse az intézet pedagógiai szakcsoportjának segítségével. Megyénk úttörőházai foglalkozzanak a kisdobos vezetőképzéssel behatóbban. Fokozzák szakköri tevékenységüket a 8—10 éves korosztályú tanulók, kisdobosok között is. Az úttörőházak dolgozzanak ki helyes módszereket a úttörőéletre, foglalkozások kisdoboséletre, és a vasárnapi korszerűsítésére. Csapatszinten kell megvalósítani a kisdobosok testi nevelésével és sporttevékenységével kapcsolatos feladatokat a körülmények, adottságok és a lehetőségek figyelembevételével — az eddigiektől eredményesebben. Síversenyzők a rajt előtt BORSOM FIATAL ÚTTÖRŐ ÉLET A havas olimpia Sátoraljaújhelyen rendezték meg az idén a III. téli úttörőolimpia döntőjét. E város sportszerető társadalma most is rangjának megfelelően bonyolította a sporteseményt. — Rajtelőkészítők, figyelem! Indítjuk a fiúk lesiklóversenyét! Figyelem... öt, négy, három, kettő, egy, rajt — és a következő pillanatban indultak a versenyzők és indult a stopperóra is. A magashegyi lesiklópálya derekáról Takács Gusztáv rajtolt elsőnek. Gyakorlatban ő nyitotta meg a III. téli úttörőolimpia országos döntőjét. Első versenyzőhöz méltóan, ügyesen siklott lefelé, elég jó időt is futott. Azonban, mint később az értékelésnél kitűnt, nem került dobogóra. Megelőzték társai, akik ugyancsak Budapestről jöttek. A borsodi fiúk lesiklásban elég gyengén szerepeltek. Pedig nekik szurkoltak a legtöbben. A közönség már fejből tudta, hányas számmal indulnak megyénk legjobb úttörő sízői. Közülük egyedül Oravecz ért el említésre méltó eredményt, de ő is csak az 5. helyet szerezte meg. A 6., 8. és 9. helyre is borsodi versenyzők kerültek. Sátoraljaújhelyen nagyon megtanulták, hogyan kell ünnepélyessé, hangulatossá tenni a fiatalság nagy sporteseményét. Ezt bizonyította a versenypályák környékének olimpiai hangulata. És gondoskodtak arról is, hogy emeljék a mércét. A tavalyi pályát vagy 200 méterrel meghosszabbították és a cél előtti szakaszt bizony nemcsak szűkös kapukkal, hanem meredek lejtőkkel is nehezítették. Így aztán előfordult, hogy a cél környékén néhányan nadrágféken jutottak át a vonalon. Mégis felsóhajtottak, mert jó időt futottak. Tavaly még habarcs illata volt a stílszerű, új épületnek. Az idén már kellemesebbé, lakájossá tették. A melegedőnek kinevezett helyiségekben kora reggeltől késő délutánig párolgott a citromos tea. Szabad szedés volt. A verseny részvevői bármikor betérhettek egy csésze teára. Nem kellett fizetniük. — Az idén már erre is gondoltunk, meg azután arra is, hogy van víz a hegyen, nem kell a völgyből hordani, ezért adtuk ilyen „olcsón” a teát — mondta Homonnay Nándor, az olimpia egyik főszervezője. Talán ezért is volt olyan nagyszerű a hangulat a fenyőgallyakkal, ötletes kicsiny plakátokkal és találó feliratokkal díszített melegedőben. Meg azért is, mert a részvevők itt latolgatták az esélyeket, itt értékelték „maszek módra” a futamokat, s itt cserélgették a felszerelést is. Akinek ugyanis jobb cipője, vagy síléce volt, az kölcsönadta a másiknak egy csúszásra. Még akkor is, ha később kiderült, hogy saját felszerelésével verték meg. A melegedő szomszédságában volt a versenybíróság főhadiszállása. Valóban harcászati ponthoz hasonlított az a kicsiny helyiség, amelyben dr. Nátafalusi Lajos volt a parancsnok. Eredmények érkeztek, utasítások indultak ki, URH-adó-vevő készüléken továbbították a friss híreket, rajtszámokat adtak és vettek vissza, igazolás körüli bonyodalmak tisztázódtak pillanatok alatt. És közben a lesiklópályán teljes üzem volt. Az első számban, a fiúk lesiklásában 35-en indultak. Hogy mekkora küzdelmet vívtak az első helyért, azt jól tükrözik az időeredmények is. Mindössze pár tized másodpercen múlott, hogy ki kerül a dobogóra. A budapestiek remekeltek. Molnár László, felnőttnek is dicséretére váló bátorsággal, kiforrott technikával végezte a lesiklást, ő lett az első aranyérmes, maga mögé szorítva Litvánt és Harangvölgyit. A lányok mezőnyében 17-en indultak. A borsodiak voltak a legesélyesebbek. Nagyszerűen „hozták” magukat. Mindhárom dobogós lány megyénk színeiben indult. Ők is nagy harcot vívtak. Az első helyre került Matiscsuk, mindössze három századmásodperccel futott jobb eredményt, mint a sátoraljaújhelyi Kovács Kati. A kis Török Zsuzsa pénteken még társai nevében is a fogadalom szövegét olvasta, s szombaton példát mutatott sportszerűségből és az eredménye is dicséretes, bronzérmes lett. Ez a hármas borsodi siker egyfajta gyógyír volt a fiúk mérsékeltebb teljesítményére. A futószámokban is nagy harc volt. A Bokros testvérek igyekeztek, viszont Koleszár nagyszerű időt futott. A hegy túloldalán pedig a ródlisok versenyeztek a jegessé csúszkált pályán. Csontos (Borsod) aranyérmet nyert. Tavaly kellemetlenül hatott Rum Erzsébet súlyos sérülése. Egy kanyarban a fának csúszott. Eszméletlen állapotban vitték a kórházba. S az idén, a versenyzők és a részvevők kellemes meglepetésére, ismét Sátoraljaújhelyre utazott. Már edzésben van, versenyen azonban még nem indulhat. Az úttörőelnökség egy sítalppal kedveskedett a tavalyi sérültnek, hiszen bukásakor léceit is összetörte, az újhelyiek pedig szép ajándékot hoztak neki. Nagyon boldog volt, nemcsak az ajándékokért... Nagyvonalú, hozzáértő rendezés — talán ez a legmegfelelőbb jelző arra, amit Sátoraljaújhely sportszerető társadalma tett és tesz ezekben a napokban a III. téli úttörőolimpia országos döntőjének lebonyolításáért. És a kis versenyzők már az első napon is példás, sportszerű küzdelemben, nagyszerű eredményekkel hálálták meg mindazt, amit értük tettek a felnőttek. Harminchat helyezésből 17- et, tehát csaknem felét a borsodi úttörők szerezték meg a III. téli úttörőolimpia országos döntőjének sí- és ródliversenyén. A megoszlás is kecsegtető, hiszen 6 arany, 4 ezüst és 7 bronzérmet szereztek megyénk úttörői. A korábbi évekhez viszonyítva ezzel az eredménnyel mindenképpen elégedettek lehetünk. Két és fél napos zsongás után most ismét csend van a Sátorhegy környékén. A magashegyi lesikló- és futópályák is elnéptelenedtek. Mindenképpen az elismerés és a dicséret hangján kell szólni azokról a sátoraljaújhelyi sportvezetőkről, akik fáradságot nem kímélve igen sokat dolgoztak, hogy jól sikerüljön a legifjabbaknak e nemes vetélkedője. Vasárnap a kora esti órákban került sor a záróünnepségre, amelyen ismét felsorakoztak a részvevők, s a megjelenteket Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének elnöke köszöntötte. A záróünnepségen jelen voltak a járás és a város vezetői, a megyék küldöttei és számos meghívott vendég. Ünnepi hangulatban vonták be az ötkarikás lobogót, és kioltották az olimpiai lángot is, jelezvén, véget ért a III. téli úttörőolimpia országos síversenye. Az úttörőolimpia eredményei. Fiú lesiklás: 1. Molnár (Heves), 2. Litván (Budapest), 3. Harangvölgyi (Budapest). Futás: 1. Terbar (Budapest), 2. Koleszár (Borsod), 3. Dasek (Budapest). Szánkó: 1. Csontos (Borsod), 2. Varga (Heves), 3. Szabó (Budapest). Óriás műlesiklás: 1. Oravetz (Borsod), 2. Molnár (Heves), 3. Harangvölgyi (Budapest), összetett: 1. Terbár (Budapest), 2. Harangvölgyi (Budapest), 3. Oravetz (Borsod). Síváltó: 1. Budapest, 2. Borsod I., 3. Borsod II. Leány lesiklás: 1. Matiscsák, 2. Kovács, 3. Török (mindhárom Borsod). Futás: 1. Kapros (Budapest), 2. Máté (Pest megye), 3 Rákóczi (Nógrád). Szánkó: 1. Vad (Budapest), 2. Zombor (Baranya), 3. Prágai (Borsod). Óriás műlesiklás: 1. Kovács, 2. Matiscsák, 3. Demkovics (mindhárom Borsod), összetett: 1. Demkovics (Borsod), 2. Rákóczi (Nógrád), 3. Török (Borsod). Sí váltó: 1. Borsod 2. Budapest, 3. Borsod II. Fadevíte Ágoston 1* 3 ! Gyermekkönyvtári törekvések A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár gyermekkönyvtárának is gondot jelent az iskolai tanévre való felkészülés. Milyen formában, milyen módon járulhatnak a gyermeki tudás fejlesztéséhez, kiegészítéséhez? Ez a döntő kérdés a tervfeladatok meghatározásában — írja levelében Bárdos Jószefné. Az iskolán kívüli népművelésben, a gyermekek szabad idejének okos felhasználásaéppoly döntő, mint az idősebb korosztályoknál. Az iskolai követelményekkel, az úttörőélet mozgalmi feladataival szorosan együtthaladva, de sajátos módon kell a gyermekekkel és a gyermekolvasókkal foglalkozni. A gyermekkönyvtár évről évre erősíti kapcsolatait városunk általános iskoláival, nevelőivel, a szakfelügyelettel és úttörőszervekkel. A pedagógusok, csapatvezetők segítségére sietnek a án a bibliográfiák összeállításával (1962—1967. év között 42 félét készítettek), tájékoztató és irodalomkutatási igények kielégítésével, felkeltésével. A gyermekkönyvtári állomány sokoldalú feltárásával (13 féle katalógus) bővítik az érdeklődő pedagógusok tájékozottságát Előfordult az is, hogy pedagógus munkaközösségek munkájához tudtak konkrét segítséget nyújtani. 1966-ban hozták létre a Gyermekkönytári Pedagógiai Tanácsot, melynek javaslatára 190 hátrányos helyzetben levő gyermekkel foglalkoznak nagy örömmel és gondossággal. A szakkörök gyakorlati munkájához népszerű szakkönyveket ajánlanak. Segítik az úttörőpróbák sikeres végrehajtását Sok kedves gyermek tevékenykedik a könyvtárban, s ismerkedik a „technikai” munkákkal. Játékosan tanulnak. Sorolhatnánk a lehetőségek sokféleségét, de nem szeretnénk a gyermekeket háttérbe szorítani, akiké elsősorban a könyvtár. A szabad polcos rendszert szerető és kedvelő gyermekek szabadon, gátlás nélkül, jókedvvel válogatnak a 15 ezer kötet között. A könyvek kiválogatása után kellemesen eltöltenek rövidebb-hosszabb időt játékkal, folyóirat olvasással, tv-nézéssel vagy rádióhallgatással. (Tizenötféle folyóirat jár a gyermekkönyvtárba.) A felsőtagozatú tanulók részére külön helyiségben olvasószobát rendeztek be, választékos kézikönyvekkel. (1500 kötet.) Számos gyermek iskolai és úttörőfeladatokhoz gyűjt adatokat ezekből a könyvekből. De a könyvtárosok irodalomkutazást is végeznek a gyermekek részére olyan esetben, amikor az igény kielégítéséhez sokoldalúbb anyagfeltárásra van szükség. (Pl.: angol, polgári forradalom a gyermek és ifjúsági irodalomban, űrhajómodellezés, kőkori leletekről, az 1848-as szabadságharc miskolci vonatkozásai stb.) Van olyan olvasó, akinek egyéni olvasótervet állítanak össze. Milyen öröm az, ha a kis olvasó elmondja, hogy az ajánlott könyvek közül a legtöbb nagyon tetszett neki. A gyermekkönyvtár műsoros irodalmi és játékdélutánjairól éves programot kapnak az érdeklődők. Nagy számmal látogatják a koruknak, érdeklődésüknek megfelelő rendezvényeket. A kíváncsi, minden után érdeklődő, a mesét, regényt, szakkönyveket és játékokat egyaránt kedvelő gyermekek sok színnel, változatossággal találkoznak, ha a gyermekkönyvtárat felkeresik, s az olvasók táborába lépnek. A gyermekkönyvtár tapasztalataival segíti a megye gyermekrészlegeinek munkáját. Mint módszertani központ, tanít és tanul. Sok dicséretre méltó kezdeményezést és módszert gyűjtött össze és népszerűsített És ami a legszebb és legértékesebb: minden a gyermekekért történik. Program úttörőknek Az úttörőmozgalom tevékenységét, a csapatok, elnökségek munkáját az idén is a KISZ VII. kongresszusa úttörőmunkára vonatkozó határozatai és a Központi Bizottság által kiadott irányelvek határozzák meg. Ezt tartotta szem előtt a Borsod megyei Úttörő Elnökség is, amikor papírra vetette az 1968. első félévi munkatervét. A programban olyan témák szerepelnek, amelyek mindenképpen hozzájárulnak a kisdobos- és úttörőélet érdekesebbé és vonzóbbá tételéhez. Ennek érdekében már a közeljövőben alkalmazzák az eddigi mozgalmak, akciók jól bevált módszereit, továbbfejlesztik azokat és a csapatzászló becsületéért jelszó jegyében kívánják elősegíteni az úttörőcsapatok tartalmi munkáját. Az első félévi munkatervben szerepel többek között a hazafiság és a proletár nemzetköziség gondolatának elmélyítése, az úttörők közéleti tevékenységbe való bekapcsolódása, a fizikai dolgozók gyermekeinek iskolai, illetve mozgalmi munkájának segítése. Szó van benne továbbá a gyermekek érdekvédelmének javításáról, a magánéletre és a pályaválasztásra való felkészítésükről. Az úttörő elnökség egyébként tervbe vette a csapatvezetőségek, valamint az úttörőszervek társadalmi kapcsolatainak erősítését, szélesítését és végül a mindennapi munka szervezettebbé tételét. Szaktárgyi versenyek Borsodban A Borsod megyei Úttörő Elnökség az idei tanévben is megrendezi a szaktárgyi versenyeket. Ezzel kapcsolatban intézkedési tervet dolgozott ki a vetélkedő szervezésére és lebonyolítására. E program alapján a szaktárgyi versenyek lebonyolítását csapatszinten a csapatvezetőségek végzik. A járási, városi döntőket az elnökségek a művelődési osztályokkal karöltve bonyolítják le. Azonban az úttörő titkárok gondoskodnak a döntők lebonyolításáról. A járási, városi döntőket előre elkészített forgatókönyv alapján kell lebonyolítani. Az intézkedésben szó esik a megyei versenyek időpontjáról is. Ennek alapján a járási, városi matematikai döntők egységesen február 28-án lesznek megtartva a megyei döntőre pedig március 13-án kerül sor. A magyar nyelv és irodalom versenyét március 27-én délelőtt, az orosz nyelvi szóbeli vetélkedőt pedig március 28-án délelőtt tartják meg. Egy nappal később kerül sor az élővilág tematikájába tartozó versenyre. A megyei döntőket valamennyi szaktárgyban Miskolcon, az Úttörőházban bonyolítják le. A győztesek tárgyjutalomban és oklevélben részesülnek. Járásonként, városonként minden tantárgy első és második helyezettje nevezhet a megyei döntőkre. Nevezéseket matematikából március 1-ig, oroszból, élővilágból és magyarból március 10-ig fogadnak el. Az orosz tagozatos csapatszintű versenyt nyert VII— VIII. osztályos tanulók közvetlenül a megyei döntőn vehetnek részt.