Borsodi Fiatal, 1969 (1-10. szám)

1969-01-01 / 1. szám

2 BORSODI FT­AT Al Az akcióprogramokról A KOMMUNISTA Ifjúsági Szövetség legfontosabb célki­tűzése, az ifjúság szocialista szellemű nevelése. E nevelő te­vékenység nem légüres térben, hanem a szocializmus építése politikai, társadalmi és gazda­sági feladatainak végrehajtása közepette valósul meg. A meg­növekedett feladatok a nevelő­tevékenység tervszerűségének állandó javítását igénylik. A társadalmunk előtt álló felada­tok megoldásából alapszerve­zeteink a felsőbb KISZ-szervek által készített akcióprogram irányelvek lebontása útján vál­lalhatnak részt. A KISZ-alapszervezetek előtt álló nevelési célkitűzéseket és az egyéb megoldásra váró fel­adatokat célszerű egyéves idő­szakra megtervezni, s az akció­­programokban csak a legfonto­sabb feladatokat rögzíteni. Helytelen az a szemlélet, hogy az akcióprogram különböző akciók rendszer nélküli gyűj­teménye. Az akcióprogramok készíté­sekor a vezetőségek és a tagok közös tevékenységét kell hang­súlyozni. Jó akcióprogramot nem lehet a tagság véleménye, javaslata, észrevétele nélkül készíteni. A tervezés, az akció­­program készítés, tehát mindig az elmúlt évi tevékenység ala­pos értékelésével kezdődjön. Fel kell mérni az eredménye­ket és hiányosságokat egy­aránt, keresve a fogyatékossá­gok okát. Az elmúlt hónapok­ban a tagsági könyvek érvé­nyesítése és a tagösszeírás le­hetőséget teremtett a tagokkal való beszélgetésekre, az eddigi tevékenység értékelésére, az újabb lehetőségek kutatására. Az akcióprogram készítése­kor szükséges ismerni a leg­fontosabb párt- és KISZ-hatá­rozatokat, a felsőbb KISZ-bi­­zottságok irányelveit, amely­ben a megyei és járási felada­tokat jelöli meg. A pártszer­vezetek és tömegszervezetek leglényegesebb feladatait, az együttműködés és a segítség­­nyújtás lehetőségeit, és végül az adott gazdasági egység előtt álló legfontosabb tennivalókat. Miután az akcióprogram ké­szítéséhez szükséges ismeretek­kel rendelkezünk, kezdhetjük a tervezést Hogyan épüljön fel az ak­cióprogram? A BEVEZETÉSBEN érdemes röviden megfogalmazni az el­múlt évi feladatok megoldásá­nak eredményeit, az adott gazdasági egység előtt álló ten­nivalókat. Az egyes fejezetekben cél­szerű a legfontosabb teendők megjelölése, rendszerezett, át­tekinthető formában. Az eddigi gyakorlat alapján hasznos az alábbi taglalást követni: A termelést segítő tevékeny­ség. Ebben a részben a gazda­sági egység tervteljesítésében való aktív részvétel, az ifjúsági brigádmozgalom, munkaver­seny, védnökségvállalások, a KIM, KIT, SZIM mozgalmak, takarékossági és újítómozgal­mak, társadalmi munkaakciók szerepelnek. Eszmei-politikai nevelőmun­ka. A fiatalok marxista szel­lemű nevelésének feladatait jelölhetjük meg, a közvetlen és közvetett módszerek segít­ségével. Konkrét formában fo­galmazhatjuk feladatainkat, a FI­ megünneplése, a „Vádol­juk az imperializmust!” akció, a KISZ-oktatás, a fiatalok ak­tivitásának fokozása terén. A szabad idő tartalmas eltöl­tésével kapcsolatos feladatok. A szabad idő tartalmas eltöl­tésének megszervezését is ne­velési célkitűzéseink megvaló­sításának rendeljük alá. Ezt a részt két területre lehet bon­tani: az egyik a művelődéssel kapcsolatos feladatok, amely a fiatalok szépízlésének formálá­sában, általános műveltségének növelésében jelentkezhet. A másik terület a fiatalok testi nevelésével kapcsolatos teen­dőkre mutathat. A szervezeti élet javítása. Nagy gondot kell fordítani az alapszervezet belső életére, szervezettségére, a szervezeti fegyelem javítására. Erősíteni kell a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellegét, töre­kedni kell a vonzó és tartalmas szervezeti életre. A KISZ-alapszervezet veze­tősége a tagság véleményére támaszkodva, a pártszervezet segítségével készíti el az akció­program-javaslatot, majd a taggyűlésen megvitatják és ha­tározattá emelik. Ezek után kö­vetkezhet az akcióprogram le­bontása negyedéves ütemterv­re. A VÉGREHAJTÁS az alap­szervezeti vezetőség és tagság együttes tevékenységét igényli. Fontos, hogy mindenki érde­keltté legyen téve a célok meg­valósításában. A vállalt felada­­­­tok következetes megoldása, és annak ellenőrzése rendszeresen­­ vezetőségi üléseken és taggyű­­l­­éseken történjen, amikor a re­­szortosok, KISZ-csoportveze­­tők, s a megbízást kapott elv­társak beszámolnak munká­jukról.­­ A nagy körültekintéssel ké­­­­szített akcióprogramok bizto­síthatják a KISZ-tagság cse­­­­lekvési egységét, aktív részvé­telét a gazdasági-társadalmi,­­ politikai feladatok megvalósí- t­­ásában. Járai János KISZ-iskola, oktató /Nem elég megnézni — el kell olvasni Kései jegyzetek az Egri csillagokhoz t­­öbb mint egy hónappal ezelőtt, az elmúlt év karácso-­­ nyán mutatták be a premier-mozik a magyar filmmű­vészet eddigi legnagyobb vállalkozásban készült színes, szu­perprodukcióját, a Várkonyi Zoltán rendezte Egri csillago­kat. Azóta már igen sok ezren látták, fiatalabb és idősebb nézők egyaránt, s mivel az utánjátszó mozikban, főleg pedig a megyében levő filmszínházakban még csak napjainkban, vagy ezek után kerül vetítésre, érdemes néhány gondolatot feljegyezni róla. Az Egri csillagokat igen nagy várakozás előzte meg. Hosz­­szú évtizedek óta adóssága volt a magyar filmművészetnek Gárdonyi Géza örökbecsű, halhatatlan történelmi regényé­nek átültetése egy újabb, egyszerre százezrekhez szóló művé­szet nyelvére. Nemeskürthy István, a neves történész, film­esztéta és filmgyári stúdióvezető írt forgatókönyvet Gárdonyi Géza regénye nyomán. Szász Endre, a nagyszerű grafikus­­művész tervezte meg a környezetet, a látványosságokat, Far­kas Ferenc komponálta a muzsikát, és korábban a Jókai-fil­­mek rendezésével is kitűnt nagyszerű filmrendező, Várkonyi Zoltán alkotott végül filmet az Egri csillagokból. Valóban nem pergett még a mozikban ilyen nagy statisz­tériát foglalkoztató, színes, szélesvásznú produkció, legalább­is nem hazai készítésű. Felbukkannak a filmben a regényből ismert alakok, a történeti szál jól ismert és várt fordulatai, mégis csalódással kell elhagynunk a nézőteret. Sokan azt mondják ugyan, mindez kritikusi nyavalygás, szőrszálhasoga­tóé, mert hiszen az Egri csillagok teli nézőtereket vonz, a közönség előtt sikere van. Valóban, a film nagyon sikeres, de hozzá kell tennünk, hogy az Egri csillagoknak egy rosz­­szabb változata is sikeres lenne, mert a közönséget elsősor­ban a Gárdonyi Géza regénye iránti tisztelet, az adaptáció iránti kíváncsiság, az olvasmányos élmény viszontlátásának vágya viszi be a moziba, mintsem a film, mint másfajta mű­vészi kifejezési forma megismerése iránti szükséglet. Az Egri csillagok látványos kalandfilm, amely sajnos a maga műfajában messze-messze alatta van annak az érték­szintnek, mint ahol Gárdonyi Géza műve a regények mű­iránti kíváncsiság, az olvasmányos élmény viszontlátásának született filmeknek nehéz az útjuk. Mert mindig meg kell küzdeniük a nézőkben élő emlékekkel, azokkal az élmény­darabokkal, amelyek a regény egyes mozzanataiból az olvasó­nézőben megmaradnak, hisz a néző nagyon sokszor úgy sze­retné viszontlátni képi kifejezésben az ismert történetet, ahogy annak megjelenítését maga elképzeli. S ez nem mindig egyezik a rendező elképzelésével. Ez az egyik forrása a csa­lódásnak, de nem kizárólagos forrás. A filmátültetés természetesen nem követhette a regény sok-sok szálát, a rövid három óra alatt nem volt képes és nem is lehetett képes mindent megjeleníteni. Nagyon is szükséges volt az eredeti mű nyomán írt forgatókönyv és nem a regény filmrevitele. Azonban vitatható, hogy ez a forgató­­könyv és az ennek nyomán keletkezett film mennyire hű az alapműhöz, mennyire adja vissza annak vonalvezetését. Saj­nos, azt róhatjuk fel az Egri csillagok legnagyobb hibájául, hogy nem volt képes Gárdonyit visszaadni a nézőknek. Ked­venc hőseink fel-feli villantak, majd el-eltűntek, a főhős, Bor­nemissza Gergely teljesen mellékes figurává csúszott le, a film első része inkább nagyobb epizódokból álló történelmi képeskönyvet idéz, amelyben egyes jelenetek részben feles­legesen elnyújtottak, részben teljesen feleslegesek, s ame­lyekből a történelmi hátteret kibogozni igen nagy munka. A második rész, amely Eger ostromát ábrázolja, oly nagymér­tékben élt a látványos, western-ízű kalandfilmek fogásaival, hogy általános izgalmat adott ugyan, de éppen a nagy lát­ványosság mögött valahol eltűnt a hazafias érzés táplálása, ami talán Gárdonyinak legfőbb célja volt. Mik­ép, látványos, helyenként izgalmas film az Egri csi­lla­­gok. Feltétlenül meg kell nézni. De vétek volna a film megtekintésével egészében tudomásul venni az Egri csillago­kat. Vegyük utána elő Gárdonyi regényét és olvassuk azt fi­gyelemmel, érdeklődéssel. (bm) A kétkezi dolgozók gyermekeinek segítése Intézkedési tervet dolgozott ki a S­ISZ-rb Az MSZMP VIII. kongresz­­szusa eltörölte a tanuló ifjúság szociális kategorizálását és fel­adatul jelölte meg a fizikai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulásához szükséges po­litikai, anyagi és szociális fel­tételek biztosítását. A IX. kongresszus megerősítette ezt, kihangsúlyozva a pedagógusok szerepét a kétkezi dolgozók gyermekei tanulásának segíté­sében. Pártunk kongresszusai vilá­gosan és egyértelműen leszö­gezték: a kétkezi dolgozók gyermekeinél tapasztalható hátrányok elsősorban az ott­honi tanulási feltételekből, a pályaválasztás nem megfelelő irányításából, valamint a fizi­kai és szellemi munka hiányos értékeléséből adódik. Aláhúz­ták a kongresszusok, hogy e hátrányok leküzdésével el kell érni, hogy a kétkezi dolgozók gyermekei képességeiknek megfelelő eredménnyel végez­zék tanulmányaikat, a tehet­ségesek jussanak főiskolákra, egyetemekre, a két alapvető osztály társadalmi súlyának megfelelő arányban kerüljenek a politikai, gazdasági, társa­dalmi, kulturális élet vezető posztjaira. A kongresszusi határozatból adódó feladatok végrehajtása megyénkben, különösen a VIII. kongresszus után, kissé nehéz­kesen indult meg. A kategorizálás eltörlése éles visszhangra talált, támadások érték balról és jobbról is. A baloldali nézetet vallók azt hangoztatták, a ka­tegorizálás eltörlésével éppen a kategorizálást állították visz­sza, s így a fizikai dolgozók gyermekei hátrányba kerülnek. A jobboldali nézetet vallók pe­dig azt­­hangsúlyozták :az fizikai dolgozók gyermekeivel való fo­kozott törődés tulajdonképpen kategorizálás. Hiba volt, hogy a pedagógusok zöme csupán pedagógiai és szociális követel­ményként fogta fel a kérdést és leszűkítette a hátrányos helyzetű tanulókra. Gátolta a kibontakozást, hogy a vidéki kisiskolák az oktató-nevelő munka objektív, illetve szub­jektív feltételeivel nem rendel­keztek, s rendelkeznek. Nem volt helyes az sem, hogy a fizikai dolgozó szülők tehetsé­ges gyermekeit elsősorban a szakmát nyújtó intézetek felé irányították. A IX. kongresszus javított ezen a helyzeten, új lendületet adott a munkához. A párt, ál­lami és tömegszervezetek foko­zottan napirenden tartották a feladatok végrehajtását, s en­nek eredménye az lett: a párt-, állami és tömegszervezetek munkájában előtérbe került a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásában jelentkező hátrányok leküzdése. Eljutot­tunk oda, hogy ma már helyesen értelmezi és alapvető politikai kérdésnek tekinti a határozatot és törek­szik gyakorlati megvalósítá­sára. Az eddig elért eredmények­kel azonban nem lehetünk elé­gedettek, mutatott rá a KISZ Borsod megyei Bizottságának végrehajtó bizottsága, s éppen ezért egy intézkedési tervet dolgoztak ki a témáról. A vég­rehajtó bizottság az úttörőszö­vetség és a KISZ feladatává tette, hogy a mozgalom sajátos eszközeivel segítse a tehetséges tanulók felkutatását, biztosít­son fórumot kibontakoztatá­sukhoz, segítse a fizikai dolgo­zók gyermekeinek továbbtanu­lásánál jelentkező hátrányok és a szemléletbeli hiányosságok leküzdését. A tehetségek fel­kutatásánál a csapatvezetősé­gek gondoskodjanak róla, hogy a szaktárgyi versenyeken fizi­kai dolgozók tehetséges gyer­mekei vegyenek részt. A raj­vezetők szorgalmazzák a paj­tások szakpróbázását. A tan­intézeti KISZ-szervezetek moz­gósítsanak minél nagyobb szá­mú tehetséges tanulót a „Ki miben tudós”, a „Szakma ki­váló tanulója” című versenyek­re. A sárospataki diáknapok előversenyein és a bemutató­kon el kell érni, hogy minden fizikai dolgozó tehetséges gyer­meke részt vegyen. Az úttörőszövetség és a KISZ-bizottság sokat tehet a tehetséges fiataloknak a fórum biztosításával. Helyes a járási, városi szaktárgyi versenyek győzteseinek továbbtanulását­­ figyelemmel kísérni. Az úttörő­házban szervezzenek nyelvi, rantensatikai szakköröket a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei részére. Helyes szaktáborokat is létesíteni e fiatalok részére, melyek a pá­lyaválasztást, a felvételi vizs­gákra való felkészülést segítik elő. A sárospataki diáknapok keretén belül üdvös volna Élethivatásom a pedagógus pá­lya címmel találkozót szervez­ni, s ezzel ráirányítani a fizi­kai dolgozók gyermekeinek a figyelmét a pedagógus pályá­ra. Sokat tehetnek e témában az ifjúsági házak is. Indítsa­nak különböző szintű szakkö­röket, esetleg olyan jelleggel is, hogy azok felkészítsék a fiatalokat az egyetemi felvéte­li vizsgára. A szemléletbeli hiányosságok leküzdése érdekében ajánlotta a megyei KISZ-vb, hogy úttö­rők szülői értekezleteket tart­sanak, melynek célja: segítség­­nyújtás a pályaválasztáshoz stb. Helyes, ha őrsvezetőképző táborokba is elsősorban a fi­zikai dolgozók gyermekeit kül­­denék. Az is fontos szempont, hogy az úttörőcsapatok és a KISZ-szervezetek ilyen irányú munkájáról értesítsék magukat a szülőket is. Tájékoztassák őket a gyermekük által elért jó eredményről, gratuláljanak nekik. A megyei KISZ-bizottság végrehajtó bizottságának intéz­kedési terve a fizikai dolgozók gyermekeivel kapcsolatban minden bizonnyal nagy segít­séget nyújt a további munká­hoz. KISZ-szervezetem­ állóeszkosz-gazdálkodásáról A KISZ-alapszervezetek munkájának, szervezeti éle­tük megszervezésének egyik lényeges feltétele az, hogy megfelelő helyiség álljon ren­delkezésre, s annak berende­zéssel, felszereléssel való el­látása is jó legyen. Szükséges a helyiség, s annak berendezé­se a klubszerű élet feltétele­­i­­nek megteremtéséhez, hiszen KISZ-szervezeteink egyik fon­tos feladatát képezi a szabad­idő hasznos, célszerű eltölté­sének megszervezése. E mun­ka tárgyi eszközök nélkül ne­hezen képzelhető el. KISZ-alapszervezeteink be­rendezés-felszereléssel történő ellátásának 3 fő forrását je­lölhetjük meg: — felsőbb KISZ-bizottság ál­tal juttatott; — a gazdasági egységek ál­tal tartósan, vagy végle­gesen rendelkezésre bo­csátott felszerelések és a — saját erőből történő be­szerzések. A KISZ KB Intéző Bizottsá­ga 1967 őszén — részletes fel­mérés alapján —­ megtárgyal­ta a KISZ-szervezetek tárgyi, technikai ellátottságának hely­zetét. Ennek során az IB meg­­határozta és előírta, hogy az ellátottság színvonalának javí­tásával a KISZ-szervezeteknek állandóan foglalkozni kell. E célkitűzés egyrészt úgy rea­lizálható, hogy az 1016/1967. sz. „Az ifjúság körében végzen­dő munkáról” szóló kormány­határozat szellemében — az állami, vagy gazdasági egység munkájának segítésével arány­ban — a KISZ-szervezetek kér­hetik a vállalatot, intézményt, szövetkezetet arra, hogy bizto­sítson a szervezet számára meg­felelő helyiséget, berendezést és felszerelést, vagy indokolt­ságának megfelelően javítson annak színvonalán. Másrészt úgy érhető el a tárgyi-techni­kai ellátottság színvonalának javítása, ha a KISZ-szerveze­tek saját anyagi forrásaikból az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben fordítanak arra pénzösszegeket, még akkor is, ha esetleg más tervezett költ­ségeket (pl. jutalmak, kirándu­lás stb.) csökkenteni kell. Ez utóbbi megvalósítása — konkrét előnyén és hasznán túl — annál is inkább fontos, mert az említett határozat szerint a központi (megyei) erőforrá­sokból biztosítható támogatást elsősorban oda kell adni, ahol önerőből is tesznek erőfeszíté­seket a berendezés-felszerelés ellátottság javítására. Ez telje­sen érthető követelmény, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a be­rendezés-felszerelés ellátott­ság helyzetének javítása első­sorban a szervezet érdeke, tag­jai igényeinek kielégítését szol­gálja, és egyben ösztönzi a KISZ-szervezeteket saját be­vételi, pénzügyi eszközei he­lyes, célszerű felhasználására. Rendkívül fontos, hogy az alapszervezetek állóeszköz el­látottságuk javítására reális terveket, célokat tűzzenek ma­guk elé, olyanokat, amelyek a rendelkezésre álló anyagi erő­forrásokból maradéktalanul megvalósíthatók. Természete­sen emellett a KISZ központi szervei is hoznak intézkedése­ket és tesznek lépéseket a KISZ-alapszervzetek állóesz­közökkel történő ellátásának további tervszerű javítására. Rendkívül fontos, hogy az alapszervezetek állóeszköz el­látottságuk javítására reális terveket, célokat tűzzenek ma­guk elé, olyanokat, amelyek a rendelkezésre álló anyagi erő­forrásokból maradéktalanul megvalósíthatók. Végül e témánál szólni kell arról is, hogy a KISZ-vagyon­­tárgyak megóvásáról, a társa­dalmi tulajdon fokozott védel­méről az alapszervezetek veze­tőségének fokozott mértékben gondoskodnia kell. Következetesen fel kell lépni az esetenként tapasztalható fe­lelőtlenségek, gondatlanságok, szándékos rongálások ellen, olyan hangulatot kell teremte­ni, hogy minden KISZ-tag szívügyének, becsületbeli kö­telességének tekintse a beren­dezések védelmét, kezelését, rendeltetésszerű használatának biztosítását. Az állóeszközök megóvása egyben azt is kell hogy jelentse szervezeteink számára, hogy a rendelkezés­re álló anyagi eszközök figye­lembevételével gondoskodja­nak azok rendszeres kezelésé­ről, karbantartásáról, szükség esetén felújításáról is. A berendezések-felszerelései­­alapszervezeteink életének szí­nesebbé tételét, munkájuk cél­ja tartalmának növelését szol­gálja, az hasznos és nélkülöz­hetetlen eszköz a munkában ezért fáradozzanak azon, hogy a KISZ-helyiségek minél ott­honosabbak, felszereltebbek le­gyenek és azokat óvják meg, hogy hosszú ideig szolgálhassa célkitűzéseik megvalósítását. Mészáros László KISZ MB gazdasági o. vezető 1960. Január KA Teljesítették a vállalásaikat a TVK fiatal­jai A Kommunisták Magyar­­országi Pártja és a Kommu­nista Ifjúmunkások Magyar­­országi Szövetsége megalaku­lásának 50. évfordulója tiszte­letére szocialista munkaver­senyt hirdettek a TVK KISZ- fiataljai. A Tiszai Vegyikombinát üze­meiből közel ötven ifjúsági szocialista brigád vett részt a jubileumi munkaversenyben. A városi KISZ-bizottság az ér­tékeléskor örömmel számolt be a kimagasló munkasikerek­ről. Valamennyi ifjúsági szo­cialista brigád teljesítette vál­lalását! Ezzel az eredménnyel a fiatalok nagyban hozzásegí­tették a TVK-t eredményeinek teljesítéséhez. Az értékelés során a tisza­­szederkényi városi KISZ-bi­­zottság az első helyre a karba­­mid üzem Einstein brigádját találta méltónak. Kiemelkedő munkát végeztek a villamos üzem nagyfeszültségű és kar­bantartó munkálatainál dol­gozó ifjúsági brigád tagjai, a gépgyár Ság­vári Endre, a Ve­gyiműveket Szerelő Vállalat Petőfi Sándor és a Gyár- és Gépszerelő Vállalat Petőfi bri­gádjának tagjai. A kiváló eredményeket elért brigádok részére emlékclapot és 500—500 forint pénzjutalmat adtak át.

Next