Borsodi Fiatal, 1969 (1-10. szám)

1969-01-01 / 1. szám

1969. január h. Gyermek parlamenti ülés Sátoraljaújhelyen Nemrégen gyermekparlamen­ti ülést tartottak a járás úttö­rőcsapatainak részvételével. El­ső napirendi pontként megtár­gyalták az úttörő önkormány­zat szerepét az úttörőcsapatok életében. Az egyik nagy vitát kiváltó kérdés ez volt: miért unalmasak az úttörő összejöve­telek és miért dolgoznak ros­­­szul a fiú őrsök. A problémák megoldására több javaslat szü­letett, például új játékokkal, vetélkedőkkel próbálják színe­sebbé tenni az összejöveteleket, vagy alakítsanak vegyes őrsö­ket, hogy így a fiúkat jobban bevonják a közös munkába. A második napirendi pont: Ki hogyan készül a járási kul­turális seregszemlére és a szak­tárgyi versenyekre. A legtöbb úttörőcsapat tánc- és énekkar­ral, szavalókórussal és egyéni szavalatokkal készül. A szak­tárgyi versenyekre a pajtások általában a szakos tanár segít­ségével készülnek. A harmadik napirendi pont: Az úttörőcsapat és a KISZ kapcsolata. Legszorosabb ka­pocs a két szervezet között az ifivezetők segítsége. A jól dol­gozó KISZ-esek segítségét sok helyen igénybe veszik az út-t törőszervezetek. Az ifik tanít­ják, nevelik az úttörőket, elő-­ készítik a KISZ-tagságra őket.­ A vita után a pajtások játé­í­kokat, énekeket tanultak, majd­ vidáman indultak haza. Szalánczi Katalin Tolcsva, 2185. sz. Petőfi Sándor­ úttörőcsapat Milyen pályát válasszak? Szerencsi kezdeményezés A legnehezebb dolog fiatal fejjel eldönteni, hogy az álta­lános iskola elvégzése után az élet sok érdekes pályája közül melyiket válasszuk. Ezekkel a gondokkal küzdenek az ez év­ben végző nyolcadikosok is. Az ő választásukat próbálják az országosan elindított pályavá­lasztási tanácsadásokkal meg­könnyíteni. A segítségnyújtásnak úttörő­házunkban több módszere van. Szakköreinkbe nagyrészt a fizikai dolgozók gyermekei jár­nak Ezeket a szakköröket szakemberek vezetik, akik megismertetik őket szakmájuk szépségeivel. Már itt elhatároz­zák az úttörők, hogy az iskola elvégzése után melyik szakmá­ba­n dolgoznak tovább. -A segítségnyújtás másik módszere a pályaválasztási ta­nácsadás, vagy elbeszélgetés. Ilyen elbeszélgetést tartottunk a szerencsi Kossuth Lajos út­törőházban Mi leszel, ha nagy leszel címmel. Répási István, az úttörőház rendezvény­fele­lőse a járási művelődési osz­tállyal közösen készült fel erre a beszélgetésre. Olyan úttörő­ket hívtunk meg a szerencsi 1. és 2. számú, valamint a be­­kecsi általános iskolából, akik még nem választottak szak­mát. Az elbeszélgetésekre 43 kölünböző rendű tanuló jött el, akik először a munkáról, a munka szükségességéről hallot­tak előadást. Majd járásunk jellegzetes szakmáiról beszél­gettek velük. A meghívottak elmondták szakmájuk örömeit, nehézségeit. Majd tanácsot ad­tak, milyen módon lehet eze­ken a területeken dolgozni. Minden úttörő belátta, ahhoz, hogy valaki társadalmunk hasznos, építő tagja legyen, ta­nulni kell. A beszélgetés végén az úttörők társasjátékot ját­szottak Hány szakmát ismersz? címmel. A pályaválasztási se­gítségnyújtás úttörőházunkban folyamatos. Most ismét tar­tunk beszélgetést, amelyre olyan pajtásokat hívunk meg, akik már választottak élethiva­tást. Ők mondják el elképzelé­seiket, vágyaikat és az el­hangzó kérdésekre a szakem­berek válaszolnak. Kecskeméti Anna úttörőház igazgató „Jó fog,jó “ Az 1968. évi „Jó fog, jó egészség” felhívással meghir­detett fogászati hónap felada­tainak végrehajtásába az úttö­rők is bekapcsolódtak. Munká­jukat a népbetegségnek szá­mító fogszuvasodás elleni vé­dekezésre és a fogápolásra irá­nyították. Az úttörők ezzel kapcsolat­ban végzett munkáját 1968 de­cemberében értékelték az ille­tékesek. Az első kategóriában az első helyezést a miskolci 14. sz. Általános Iskola úttörői ér­ték el. A második kategóriában az ózdi Jurij Gagarin iskola úttörői lettek az elsők, míg a harmadik kategóriában a szu­­hogyi általános iskola tanulói. A negyedik kategóriában a ti­­szaladányi általános iskola, az ötödikben az ócsa­nálosi, a ha­todikban pedig a sóstófalvi út­törők kerültek az első helyre. A fenti értékelés a bekül­dött tippszelvényeknek, az is­kola létszámához viszonyított arányszámának nagyságrendje szerint lett megállapítva. A megyéből és Miskolc városból 10 377 darab tippszelvény ér­kezett be, amelyből 10 talála­tot, azaz telitalálatot 1877 ta­nuló ért el. A telitalálatos szel­vényeket az úttörőházban, ün­nepélyes keretek között kisor­solták, s a győztes szelvények­re átadták a nagykereskedelmi vállalat ajándékait. Fényképe­zőgépet nyert Saláta József bódvaszilasi úttörő. A karórát pedig Práger János, a miskolci 16. sz. Általános Iskola tanu­lója nyerte. Száz pajtás tisz­taság csomagot kapott.­ ­ „A páncél­vonat sikeréért” • rejt­vénypály­ázat IV. forduló ! 1. Mikor alakult meg a Borsod megyei direktórium? • 2. A megyei direktórium megalakulásának emlékére • melyik miskolci épületen helyeztek el emléktáblát? • 3. Nevezz meg három olyan filmet, amely a Tanács­• 7­07.társaság idejében játszódik. • A helyes megfejtést beküldők között 3 szép ifjúsági­­ regényt sorsolunk ki. • Beküldési határidő: február 5. Cím: Borsod megyei Úttörőelnökség, Miskolc, Felsza­­­badítók u. 24. BORSODI FIATAL, ÚTTÖRŐ ÉLET 99így látoma li. nemzetközi gyermek rajzpályázat Moszkva 1969. Az emberiségnek béke kell! Ahhoz, hogy a békét megőriz­hessük, nemcsak a felnőttek­nek kell megérteniük egymást, hanem a ma gyermekeinek is, hiszen holnap már az ő kezük­ben lesz a világ sorsa. Csakhogy nagyon nehéz úgy barátságot kötni, ha nem tud­juk, hogyan élnek a távoli né­pek, nem ismerjük gondjaikat, terveiket. A rajz — a gyerme­kek érintkezésének sajátos nemzetközi nyelve. A rajzok­ból megismerik a velük egy­korú, távoli országokban levő gyermekek életét, a világ kü­lönböző tájainak szépségét, az egyes népek szokásait. 42 ország, 70 ezer pályamű A gyermekek érdeklődnek a nemzetközi pályázatok iránt és szívesen részt vesznek azo­kon. Az első nemzetközi gyer­­mekrajzpályázatra — amelyet „Az én hazám — az én ottho­nom” címmel rendeztek meg 1965-ben Moszkvában — 42 or­szágból 70 000 pályamű érkezett A legjobb másfélezer rajzot ki­­állították a Szovjet Képzőmű­vészeti Akadémia épületében és 250 szerzőt különböző dí­jakkal jutalmaztak. Ezért kérjük a szülőket és a pedagógusokat, hogy a gyer­mekek rajzait juttassák el Moszkvába az „Így látom a vi­lágot” című nemzetközi pályá­­zatra. A pályázatot az Ifjúsági Iro­dalmi és Művészeti Szövetség, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a „Pionyersz­­kaja Pravda” szerkesztősége rendezi az Országos Pionírszer­­vezet Központi Tanácsával, a Szovjetunió Kulturális Minisz­tériumával, a Szovjetunió Mű­­velődésügyi Minisztériumával, a Szovjet Képzőművész Szövet­séggel és a Szovjet Képzőmű­­szeti Akadémiával közösen. A pályázati feltételek: Csak olyan rajzok küldhe­tők be, amelyek külső segítség nélkül, az utóbbi két évben készültek. Minden résztvevő legfeljebb öt pályaművet küld­het, tetszés szerinti méretben. A rajzok készülhetnek ceruza, vas, víz-, guas- vagy olajfes­tékkel és tussal. Beküldhetők a metszetek, mozaikok, nyoma­­­­tok és rátétdíszítések is. A raj­­­­zok fő témája lehet a környe­ző világ, a város vagy falu ki­­sebb-nagyobb eseményei, a nemzeti szokások, az ország és a család ünnepi eseményei, a rokonok és barátok portréja, a tanulás, a munka, a sport stb. Beküldhetők egyénileg és kollektíván készült művek. A rajzokat az alábbi címre kell beküldeni: Szovjetunió, Moszkva, Szuscsevszkaja ulica 21. „Pionyerszkaja Pravda”. Beküldési határidő: 1969. ápri­lis 30. Kérjük, hogy a bekül­dött pályaműveket ne hajtsák össze. A pályamű másik olda­­­­lán az alábbi adatokat kérjük feltüntetni: vezeték és utónév, életkor, pontos cím, a pályázó neme, a rajz címe. A fenti ada­tok feltüntetése nélkül érkezett pályaműveket nem veszik fi­gyelembe. A beérkezett rajzo­kat nem küldik vissza. Kiállítás — a legjobbakból A pályázat értékelése után Moszkvában a Szovjet Képző­­művészeti Akadémia épületé­ben nemzetközi kiállítást ren­deznek a legjobb pályamun­kákból. A képzőművészekből, eszté­tákból és pedagógusokból álló zsűri válogatja ki a kiállításra kerülő munkákat és ítéli oda a jutalmakat. A kiállításon különböző módszertani anya­gok is bemutatásra kerülnek. A pályázat és kiállítás szer­vezői szeretnének módszer­tani anyagokat cserélni az if­júság művészeti és esztétikai nevelésével foglalkozó szer­vekkel és lapokkal. A kiállí­tás valamennyi részvevője ok­levelet, katalógust és jelvényt kap. Az 50 legjobb pályamű szerzőit értékes díjakkal ju­talmazzák: üdülés az „Artyek” Nemzetközi Úttörőtáborban, népművészeti alkotások, ne­ves képzőművészek alkotásai­nak dedikált reprodukciói, ér­tékes ajándékok. 200 pályamű szerzője megkapja a kiállítás emlékérmét. ] Körzeti iskolák csapatvezetők­­­, *­­ megyei tanácskozása Az iskolareform hármas alapelvének végrehajtása szük­ségessé tette a körzeti iskolák létrehozását, ahol a tanyai és kis létszámú osztatlan és részben osztott iskolákat na­gyobb iskolákhoz csatolták, ahol megvalósítható a társa­dalmi igényeknek megfelelő színvonalas nevelés, oktatás (szakos ellátás, jól felszerelt szertárak, orosz nyelvtanítás stb.). Az új helyzet új gondokat is teremtett. A szülők, nevelők megjegyzésein túl a közleke­dési nehézségek, a szabad idő helyes eltöltése, heterogén cso­portok közösséggé formálása, új­­ szervezeti formák kialakí­tása. Mindezek megoldása nemcsak az iskola gondja, fel­adata, hanem az úttörőmoz­galomé is. Ezért hívta össze a megyei úttörőelnökség a körzeti isko­lák csapatvezetőinek tanács­kozását Halmajon, ahol alka­lom nyílt a gondok felvetésére, tapasztalatcserére, feladataink meghatározására. A vitaindító előadást Lekli Gyula elvtárs, Encs járási út­törőtitkára tartotta. Probléma­ként vetette fel, hogy a kör­zetesítés során, az önálló ve­zetésű iskolákkal együtt auto­matikusan megszűntek az út­törőcsapatok is. A tagiskola kisdobosai a körzeti iskola úttörőcsapatainak kihelyezett rajaként dolgoznak tovább. A körzeti iskola úttörőcsa­patának tagjai a helybeli út­törők és kisdobosok, a bejáró úttörők, a tagiskolába járó kis­dobosok. Az összetételből adó­dik, hogy a csapatvezetőnek most már nemcsak a székhe­lyen működő csapatot kell irányítania, hanem a kihelye­zett rajok vezetését is meg kell oldania. Ugyanakkor az or­szágos úttörőelnökség határo­zata értelmében lehetőség van rá, hogy — ahol a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak — önálló kisdobos csapatot szervezhetnek. Hol színvonalasabb, tarta­masabb az úttörőmunka: a ki­­­helyezett rajoknál, vagy az ön­álló kisdobos csapatoknál? H­gyan koordinálja a csapatv­zetőség a központi iskola és tagiskolák mozgalmi munká­­­ját? Hogyan szervezheti me a bejáró tanulók úttörőmüln­­­káját, tehet színesebbé, érde­kesebbé, hasznossá a szabad idő eltöltését? Kik legyenek az úttörőtanács tagjai, hogyan irányítsa munkájukat a­­csa­patvezető? A vita során ezekre a kérd­é­­­sekre sok ötletes javaslat han­gott el. Ezek alapján a köv­e­kezőkben összegezhető a jenlegi helyzet: Szükség volt a tanácskozó­ra, ráirányította a figyelmes körzeti iskolák úttörőcsapat­nak speciális problémáira szervezeti formákat (kihes­yett raj, kisdobos csapat, jók, őrsök) felül kell vidig tovább kell fom­mítani. A talmi munkában előbbre lépni. Az elnökségek sor­manak fokozott gondot ezt a csapatokra. A jó módsz­­ét, javaslatokat alkalma minden csapatnál. És ve segítséget kell adni a csap­ munkájának javításához a tón keresztül, továbbképző­kön és a későbbi tanácsko­sok során. Szakkörökben A honismereti szakkör tagjai az idegenvezetői kü­lönpróbára készülnek, nagy szorgalomm filénk, sokoldalú munka folyik a rádiós szakkör tagjai között is.

Next