Borsodi Fiatal, 1970 (1-11. szám)

1970-01-01 / 1. szám

­ / u VJ Körog akcióprogram A DIGÉP nagyüzemi KISZ- bizottsága rendszeresen együttműködik a vállalat tár­sadalmi és gazdasági szervei­vel. Az elmúlt év folyamán a KISZ­ és a szakszervezet között igen szoros kapcsolat alakult ki, évről évre közös együttműködési terv alapján foglalkoznak a két szerveze­tet kölcsönösen foglalkoztató kérdésekkel. Az ez évi közös akcióprogram elfogadása né­hány napon belül várható. Középpontjában az a felhívás áll majd, amelyet a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ KB adott ki tavaly szeptem­berben a jubileumi munka­­versenyek megszervezésére. Kísérleti fizikaóra Jinissy Lajos a slín­ás Miskolcon Pénteken reggel Miskolco­n■kezeit Jánossy Lajos aka­démikus, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatója, a Magyar Tudományos Aka­démia alelnöke. A tiszteletére rendezett fogadás után a Ki­lián Gimnáziumban kísérleti fizikaórán vett részt (az or­szág öt középiskolájának egy­­egy negyedikes osztályában az ő kísérleti tankönyve alap­ján tanítják a fizikát), majd ■a tanulókkal és a tanárokkal­­folytatott megbeszélést. Dél­után a Kossuth Gimnázium KISZ-akadémiáján, majd a Nehézipari Műszaki Egyete­men tartott előadást az Aka­démia alelnöke. 1970. JANUÁR HÓ ÁRA: 1 FORINT Gazdag program a politikai évtem­álékra A FIN zászló ünnepélyes felvonása Rádiós találkozó két szocialista város fiataljaival Üzenetek az emlékművek talapzatába Csak az a rendezvény si­kerül jól, melyet a legjobb körültekintéssel szerveznek. Ez az örök igazság arra kész­teti a megyei KISZ-bizottsá­­got, hogy minden év elején elkészítsék a politikai évfor­dulók programját. Közismert, ezekben a hó­napokban hazánk felszaba­dulásának 25. és Lenin szü­letésének 100. évfordulója áll az érdeklődés középpontjá­ban. A két fontos, nagy je­lentőségű évforduló előtt azonban meg kell emlékezni még február 23-áról, a szov­jet hadsereg megalakulásá­nak 52. évfordulójáról. Ez al­kalomból a KISZ MB és a KISZ Mis­kolc városi Bizottsága a Hazafias Népfront megyei biottságával és a hely­őrség-parancsnoksággal együttes megemlékezést szervez. A fiatalok egyébként ezen a napon részt vesznek a Mis­kolc Hősök terén rendezendő koszorúzáson is. Illetékes KISZ-bizottságok köszöntik az ideiglenesen megyénkben állomásozó szovjet komszo­­molistákat. A nemzetközi nőnap alkal­mából március 8-án a KISZ- bizottságok, alapszervezetek és úttörőcsapatok a gyakor­latnak megfelelően köszöntik majd a dolgozó nőket, asszo­nyokat, lányokat. A forradalmi ifjúsági na­pok megünneplésére már­cius 15-én kerül sor. A megyei megnyitó ünnepsé­get 1 nappal előbb Miskol­con, a Rónai Sándor Művelő­dési Központban tartják. Ün­nepi beszédet Dudla József, a megyei KISZ-bizottság első titkára mond. Az ünnepséget aktuális kultúrműsor követi, majd sor kerül a FI­ zász­lajának felvonására. A járá­si, városi KISZ-bizottságok székhelyükön rendezik meg a FIN ünnepélyes megnyi­tását. Az alapszervezeti és úttörőcsapatok pedig a ha­gyomány szerint emlékeznek meg március 15-éről. Március 21-én a Tanács­­köztársaság kikiáltásának évfordulóján a KISZ részt vesz a miskolci koszorúzási ünnepségen. Érdekessége lesz az ünnep­ségsorozatnak a kazincbarci­kai és tiszaszederkényi fiata­lok rádiós találkozója. Köz­vetlen adás keretében beszél­getnek a Magyar Rádió mis­kolci stúdiójának munkatár­sai és a szocialista város fia­taljaival. Ez évben is több kommu­nista aktívával találkoz­nak a KISZ-isták és az úttörők. Március 15—20-a között a KISZ-alapszervezetek ünnepi megemlékezéseket tartanak, melyen kiosztják a 10 éves­­ tagsággal rendelkezőknek az emléklapokat. Március 31-én a megyei és a miskolci KISZ-bizottság együttes­en­ , népi ülést tart, ahol megem­lékeznek a felszabadulás, a­­ Tanácsköztársaság és a KISZ évfordulójáról. Itt szintén Dudla elvtárs mond ünnepi beszédet. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója előestéjén Miskolcon 6 ezer fiatal részvételével fáklyás fel­vonulás lesz, majd az új KISZ-tagok foga­­dalomtételére kerül sor, a aialmas mozgalmi emlékmű­nél. 25 város és község fel­­szabadulási emlékművének talapzatába pedig elhelyezik a KISZ „üzenetét”. Ezek az emlékművek az ötvenedik évfordulón felújításra kerül­nek majd, s akkor napvilá­got látnak a most elhelyezett „üzenetek”. A járási-városi KISZ-bizottságok 25 facse­mete elültetésével ligetet lé­tesítenek, melyeket emlék­táblával meg is jelölnek. Lenin születésének 100. év­fordulóján, április 22-én­­ szintén ünnepségekre kerül sor. A megye KISZ-bizottságai, alapszervezetei és úttörőcsa­patai csatlakoznak a Kom­­szomol által szervezett nem­zetközi kommunista vasár­naphoz. Április 12-én egész napos társadalmi munkaak­ciókat szerveznek. A megyei­­ (Folytatás a 2. oldalon.) Pályaválasztás előtt A pályaválasztás kérdése mindennap felvetődik. Első­sorban a szülők körében, ■akik biztosítani kívánják gyermekeiknek a gondtalan életét, nyugodt mederbe akarják terelni fiaik, lá­nyaik jövőjét. Hányszor hangzanak el mostanában a kérdések: Vajon jó lesz-e ez a pálya gyermekemnek? Milyen pályát válasszunk? Hol lehet könnyen és jól elhelyezkedni? Megállja-e a helyét itt és itt a gyermek? A jogosan felvetett kér­dések tömegével áll szem­ben elsősorban a diák, de a szülő, a pedagógus is. A mi legyek? felvetést befolyá­solják a tanulmányi ered­mények, a diákkorban ki­alakult személyiségjelzők. Érdemes-e ezt a pályát vá­lasztani? Mi lesz, ha nem, vesznek fel? A pedagógus is jelentős és nemes feladat előtt, áll hiszen a mindennapi talál­kozások ismereteinek tük­rében segíthet tanítványai­nak a helyes pályaválasz­tásban. Befolyásolhatja, re­álisan előkészítheti­­ növen­dékét a képességeinek való­ban megfelelő pálya kivá­lasztásában. S ilyenkor nem ritka a nézeteltérés sem. Hogyan találkozik a szülő nem egy esetben megalapo­zatlan elképzelése a peda­gógus értékítéletével és diák vágyaival? Hogyan ér­tesse meg a nevelő a szü­lőkkel, hogy a gyermek nem alkalmas az egyetemi to­vábbtanulásra?! S csupán azért teszi ezt, mert el akar­ja kerülni a felesleges meg­rázkódtatásokat, mert az az elve, hogy mindenki a ké­pességeinek megfelelő terü­leten helyezkedjék el. D­e nemcsak a pedagógus­nak és a diáknak gond a pályaválasztás. Sokat fog­lalkozik és kell is foglal­koznia a KISZ-nek. Az if­júsági szervezetnek egyál­­talán nem lehet mindegy, hogy melyik fiatal hol ta­nul tovább. Éppen ezért az iskolai KISZ-szervezetek komoly tevékenységet fejte­nek ki ezen a területen. S lehet, hogy ez a tevékeny­­ség hasznosabb, mint bármi más. Egymástól talán job­ban elfogadják a véleményt a fiatalok, mint a szülőktől és a pedagógusoktól. Nemcsak a szülők, a ta­nárok, a diákok és a KISZ vet számot, hanem a társa­dalom is. A pályaválasztás kettős probléma: egyéni és népgazdasági. Ahogy a szak­értő, dr. Rókusfalvy Pál írja a pályaválasztásról szóló könyvében: Az egyén érdeke az, hogy olyan pá­lyát válasszon, amelynek gyakorlása közben szemé­lyiségének értékes vonásai kifejlődnek, amely elége­detté teszi, és eredménye­ket is hök számára. A nép­gazdaságnak pedig az az ér­deke, hogy a munkába lépő fiatalok foglalkoztatásával hatékonyan növelje a tár­sadalmi termelést és a nem­zeti jövedelmet. A döntés nem egy pilla­nat műve. A lehetőségek fi­gyelembevételével hosszú hónapok munkája. Me­gyénkben különösen nagy jelentősége van a pályavá­lasztásnak, mert ipari struk­túránk egyre több szakem­berre tart igényt. Éppen ezért nem merev ragaszko­dásra, hanem rugalmasság­ra van elsősorban szükség. S ha a fiatalok megtalálták a legmegfelelőbb tovább­tanulási és munkalehetősé­get, akkor nemcsak maguk­nak biztosítanak gondtalan jövőt, de a társad-1.­.—Vpan is megtalálják helyüket. FIATALOK A KTSZ-BEN A Sajómenti Kisipari Termelőszövetkezetben egyre több falusi fiatal vállal munkát. Munkásőr Ifjak eskütétele Sátoraljaújhelyen. „Hogy jobb legyen a holnap“ Borsodiak a nógrádi tamácskozásért' A Magyar­ Kommunista If­júsági Szövetség Központi és Nógrád megyei Bizottsága ja­nuárban első alkalommal rendezte meg Salgótarjánban a magyarországi partizán- és ellenállási mozgalmakkal foglalkozó tanácskozását. A magyarországi ellenál­lási mozgalom történetét és annak jelentőségét Pintér István kandidátus, a Párttör­téneti Intézet főmunkatársa méltatta. Előadásában részle­tesen foglalkozott a fővárosi és vidéki ellenállási és parti­zánharcok kialakulásával, a nemzetközi és magyar ellen­állási mozgalom összehason­lításával, az ifjúkommunisták szerepével. Székely Gábor, a Párttör­­­téneti Intézet munkatársa vi­taindítójában a munkásosz­tály hazafiságának kérdésé­­vel, az ifjúság ezzel kapcso­latos nevelésének a KISZ- oktatás kereteiben alkalmaz­ható, illetve továbbfejleszt­hető lehetőségeivel, a propa­gandisták felelősségével fog­lalkozott. Megállapította, hogy az ellenállási és parti­zánharcok hősi halottjai, és a ma is közöttünk élő tagjai a legjobb példákkal szolgál­hatnak a KTSZ hazafias ne­velésében, csak ki kell hasz­nálni ezeket. Ezután­ került­ sor a tanács­kozás tulajdonképpeni ér­demi munkájára, a visszaem­lékezésekre­ és a hozzászólá­sokra, a partizán- és ellenál­lási mozgalom felhasználásá­nak módjait tárgyaló vitára. A tizenhat hozzászólásban sok érdekes javaslat fogam­­zódott meg. Megyénket há­romtagú küldöttség képvi­selte: Török László, az Ózd járási KISZ-bizottság titkára, Kaminszky László, a Borsodi Szénbányák KISZ-bizottsága munkatársa és Ball Ferenc alezredes, a Szőnyi partizán­­csoport tagja. A vitában Tö­rök és Báli elvtársak szólal­tak fel. Báli elvtárs nagy tetszést kiváltó visszaemlékezésében a partizáncsoport megalaku­lásáról, harcáról, hősiességé­ről beszélt. A bús partizán fi­gyelmeztette a tanácskozás részvevőit, érdemes több gon­dot fordítani az­­események felhasználására a nevelőmun­­kásban. Török elvtárs hozzászólá­sában arról szólt, hogy Ózd járás ifjúsági vezetői hogyan használják fel hazafias ne­velőmunkájukban azt a tényt, hogy területükön partizán­mozgalom folyt. Ismertette azokat a nevelési módszere­ket, amelyek segítségével ki­alakult a járás területén a ,,Szőnyi-kultusz". A hozzászólásokban és a zárszóban is megfogalmazó­dott egy olyan gondolat, hogy a jövőben tovább kell foly­tatni a kutatómunkát és fo­kozottabban fel kell hasz­nálni a KISZ-szervezetek ha­zafias nevelőmunkájában.

Next