Borsodi Fiatal, 1970 (1-11. szám)
1970-01-01 / 1. szám
/ u VJ Körog akcióprogram A DIGÉP nagyüzemi KISZ- bizottsága rendszeresen együttműködik a vállalat társadalmi és gazdasági szerveivel. Az elmúlt év folyamán a KISZ és a szakszervezet között igen szoros kapcsolat alakult ki, évről évre közös együttműködési terv alapján foglalkoznak a két szervezetet kölcsönösen foglalkoztató kérdésekkel. Az ez évi közös akcióprogram elfogadása néhány napon belül várható. Középpontjában az a felhívás áll majd, amelyet a SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ KB adott ki tavaly szeptemberben a jubileumi munkaversenyek megszervezésére. Kísérleti fizikaóra Jinissy Lajos a slínás Miskolcon Pénteken reggel Miskolcon■kezeit Jánossy Lajos akadémikus, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. A tiszteletére rendezett fogadás után a Kilián Gimnáziumban kísérleti fizikaórán vett részt (az ország öt középiskolájának egyegy negyedikes osztályában az ő kísérleti tankönyve alapján tanítják a fizikát), majd ■a tanulókkal és a tanárokkalfolytatott megbeszélést. Délután a Kossuth Gimnázium KISZ-akadémiáján, majd a Nehézipari Műszaki Egyetemen tartott előadást az Akadémia alelnöke. 1970. JANUÁR HÓ ÁRA: 1 FORINT Gazdag program a politikai évtemálékra A FIN zászló ünnepélyes felvonása Rádiós találkozó két szocialista város fiataljaival Üzenetek az emlékművek talapzatába Csak az a rendezvény sikerül jól, melyet a legjobb körültekintéssel szerveznek. Ez az örök igazság arra készteti a megyei KISZ-bizottságot, hogy minden év elején elkészítsék a politikai évfordulók programját. Közismert, ezekben a hónapokban hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója áll az érdeklődés középpontjában. A két fontos, nagy jelentőségű évforduló előtt azonban meg kell emlékezni még február 23-áról, a szovjet hadsereg megalakulásának 52. évfordulójáról. Ez alkalomból a KISZ MB és a KISZ Miskolc városi Bizottsága a Hazafias Népfront megyei biottságával és a helyőrség-parancsnoksággal együttes megemlékezést szervez. A fiatalok egyébként ezen a napon részt vesznek a Miskolc Hősök terén rendezendő koszorúzáson is. Illetékes KISZ-bizottságok köszöntik az ideiglenesen megyénkben állomásozó szovjet komszomolistákat. A nemzetközi nőnap alkalmából március 8-án a KISZ- bizottságok, alapszervezetek és úttörőcsapatok a gyakorlatnak megfelelően köszöntik majd a dolgozó nőket, asszonyokat, lányokat. A forradalmi ifjúsági napok megünneplésére március 15-én kerül sor. A megyei megnyitó ünnepséget 1 nappal előbb Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban tartják. Ünnepi beszédet Dudla József, a megyei KISZ-bizottság első titkára mond. Az ünnepséget aktuális kultúrműsor követi, majd sor kerül a FI zászlajának felvonására. A járási, városi KISZ-bizottságok székhelyükön rendezik meg a FIN ünnepélyes megnyitását. Az alapszervezeti és úttörőcsapatok pedig a hagyomány szerint emlékeznek meg március 15-éről. Március 21-én a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján a KISZ részt vesz a miskolci koszorúzási ünnepségen. Érdekessége lesz az ünnepségsorozatnak a kazincbarcikai és tiszaszederkényi fiatalok rádiós találkozója. Közvetlen adás keretében beszélgetnek a Magyar Rádió miskolci stúdiójának munkatársai és a szocialista város fiataljaival. Ez évben is több kommunista aktívával találkoznak a KISZ-isták és az úttörők. Március 15—20-a között a KISZ-alapszervezetek ünnepi megemlékezéseket tartanak, melyen kiosztják a 10 éves tagsággal rendelkezőknek az emléklapokat. Március 31-én a megyei és a miskolci KISZ-bizottság együttesen , népi ülést tart, ahol megemlékeznek a felszabadulás, a Tanácsköztársaság és a KISZ évfordulójáról. Itt szintén Dudla elvtárs mond ünnepi beszédet. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója előestéjén Miskolcon 6 ezer fiatal részvételével fáklyás felvonulás lesz, majd az új KISZ-tagok fogadalomtételére kerül sor, a aialmas mozgalmi emlékműnél. 25 város és község felszabadulási emlékművének talapzatába pedig elhelyezik a KISZ „üzenetét”. Ezek az emlékművek az ötvenedik évfordulón felújításra kerülnek majd, s akkor napvilágot látnak a most elhelyezett „üzenetek”. A járási-városi KISZ-bizottságok 25 facsemete elültetésével ligetet létesítenek, melyeket emléktáblával meg is jelölnek. Lenin születésének 100. évfordulóján, április 22-én szintén ünnepségekre kerül sor. A megye KISZ-bizottságai, alapszervezetei és úttörőcsapatai csatlakoznak a Komszomol által szervezett nemzetközi kommunista vasárnaphoz. Április 12-én egész napos társadalmi munkaakciókat szerveznek. A megyei (Folytatás a 2. oldalon.) Pályaválasztás előtt A pályaválasztás kérdése mindennap felvetődik. Elsősorban a szülők körében, ■akik biztosítani kívánják gyermekeiknek a gondtalan életét, nyugodt mederbe akarják terelni fiaik, lányaik jövőjét. Hányszor hangzanak el mostanában a kérdések: Vajon jó lesz-e ez a pálya gyermekemnek? Milyen pályát válasszunk? Hol lehet könnyen és jól elhelyezkedni? Megállja-e a helyét itt és itt a gyermek? A jogosan felvetett kérdések tömegével áll szemben elsősorban a diák, de a szülő, a pedagógus is. A mi legyek? felvetést befolyásolják a tanulmányi eredmények, a diákkorban kialakult személyiségjelzők. Érdemes-e ezt a pályát választani? Mi lesz, ha nem, vesznek fel? A pedagógus is jelentős és nemes feladat előtt, áll hiszen a mindennapi találkozások ismereteinek tükrében segíthet tanítványainak a helyes pályaválasztásban. Befolyásolhatja, reálisan előkészítheti növendékét a képességeinek valóban megfelelő pálya kiválasztásában. S ilyenkor nem ritka a nézeteltérés sem. Hogyan találkozik a szülő nem egy esetben megalapozatlan elképzelése a pedagógus értékítéletével és diák vágyaival? Hogyan értesse meg a nevelő a szülőkkel, hogy a gyermek nem alkalmas az egyetemi továbbtanulásra?! S csupán azért teszi ezt, mert el akarja kerülni a felesleges megrázkódtatásokat, mert az az elve, hogy mindenki a képességeinek megfelelő területen helyezkedjék el. De nemcsak a pedagógusnak és a diáknak gond a pályaválasztás. Sokat foglalkozik és kell is foglalkoznia a KISZ-nek. Az ifjúsági szervezetnek egyáltalán nem lehet mindegy, hogy melyik fiatal hol tanul tovább. Éppen ezért az iskolai KISZ-szervezetek komoly tevékenységet fejtenek ki ezen a területen. S lehet, hogy ez a tevékenység hasznosabb, mint bármi más. Egymástól talán jobban elfogadják a véleményt a fiatalok, mint a szülőktől és a pedagógusoktól. Nemcsak a szülők, a tanárok, a diákok és a KISZ vet számot, hanem a társadalom is. A pályaválasztás kettős probléma: egyéni és népgazdasági. Ahogy a szakértő, dr. Rókusfalvy Pál írja a pályaválasztásról szóló könyvében: Az egyén érdeke az, hogy olyan pályát válasszon, amelynek gyakorlása közben személyiségének értékes vonásai kifejlődnek, amely elégedetté teszi, és eredményeket is hök számára. A népgazdaságnak pedig az az érdeke, hogy a munkába lépő fiatalok foglalkoztatásával hatékonyan növelje a társadalmi termelést és a nemzeti jövedelmet. A döntés nem egy pillanat műve. A lehetőségek figyelembevételével hosszú hónapok munkája. Megyénkben különösen nagy jelentősége van a pályaválasztásnak, mert ipari struktúránk egyre több szakemberre tart igényt. Éppen ezért nem merev ragaszkodásra, hanem rugalmasságra van elsősorban szükség. S ha a fiatalok megtalálták a legmegfelelőbb továbbtanulási és munkalehetőséget, akkor nemcsak maguknak biztosítanak gondtalan jövőt, de a társad-1..—Vpan is megtalálják helyüket. FIATALOK A KTSZ-BEN A Sajómenti Kisipari Termelőszövetkezetben egyre több falusi fiatal vállal munkát. Munkásőr Ifjak eskütétele Sátoraljaújhelyen. „Hogy jobb legyen a holnap“ Borsodiak a nógrádi tamácskozásért' A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi és Nógrád megyei Bizottsága januárban első alkalommal rendezte meg Salgótarjánban a magyarországi partizán- és ellenállási mozgalmakkal foglalkozó tanácskozását. A magyarországi ellenállási mozgalom történetét és annak jelentőségét Pintér István kandidátus, a Párttörténeti Intézet főmunkatársa méltatta. Előadásában részletesen foglalkozott a fővárosi és vidéki ellenállási és partizánharcok kialakulásával, a nemzetközi és magyar ellenállási mozgalom összehasonlításával, az ifjúkommunisták szerepével. Székely Gábor, a Párttörténeti Intézet munkatársa vitaindítójában a munkásosztály hazafiságának kérdésével, az ifjúság ezzel kapcsolatos nevelésének a KISZ- oktatás kereteiben alkalmazható, illetve továbbfejleszthető lehetőségeivel, a propagandisták felelősségével foglalkozott. Megállapította, hogy az ellenállási és partizánharcok hősi halottjai, és a ma is közöttünk élő tagjai a legjobb példákkal szolgálhatnak a KTSZ hazafias nevelésében, csak ki kell használni ezeket. Ezután került sor a tanácskozás tulajdonképpeni érdemi munkájára, a visszaemlékezésekre és a hozzászólásokra, a partizán- és ellenállási mozgalom felhasználásának módjait tárgyaló vitára. A tizenhat hozzászólásban sok érdekes javaslat fogamzódott meg. Megyénket háromtagú küldöttség képviselte: Török László, az Ózd járási KISZ-bizottság titkára, Kaminszky László, a Borsodi Szénbányák KISZ-bizottsága munkatársa és Ball Ferenc alezredes, a Szőnyi partizáncsoport tagja. A vitában Török és Báli elvtársak szólaltak fel. Báli elvtárs nagy tetszést kiváltó visszaemlékezésében a partizáncsoport megalakulásáról, harcáról, hősiességéről beszélt. A bús partizán figyelmeztette a tanácskozás részvevőit, érdemes több gondot fordítani azesemények felhasználására a nevelőmunkásban. Török elvtárs hozzászólásában arról szólt, hogy Ózd járás ifjúsági vezetői hogyan használják fel hazafias nevelőmunkájukban azt a tényt, hogy területükön partizánmozgalom folyt. Ismertette azokat a nevelési módszereket, amelyek segítségével kialakult a járás területén a ,,Szőnyi-kultusz". A hozzászólásokban és a zárszóban is megfogalmazódott egy olyan gondolat, hogy a jövőben tovább kell folytatni a kutatómunkát és fokozottabban fel kell használni a KISZ-szervezetek hazafias nevelőmunkájában.