Borsodi Fiatal, 1972 (1-7. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Készülnek az úgynevezett diplomatatáskák a somsályi üzemben Megyénkben járt a KISZ KB első titkára Január 25-én és 26-án Borsod megyében járt dr. Horváth Ist­ván, a KISZ Központi Bizottság első titkára, akit látogatása során elkísért Dudla József, a KISZ Borsod megyei Bizottság első tit­kára. Az első napon Alberttele­­pen és Edelényben képviselői fo­gadónapot tartott dr. Horváth István és választókörzetének ál­lampolgáraival beszélgetett ügyes­bajos gondjaikról, amelyek kö­zött csakúgy akadt közérdekű probléma, mint egyéni kérés. Az edelényi járásban fontos kérdés a vízellátás. Sok fiatal — és idősebb ember is — kereste fel az országgyűlési­­képvelet azért, hogy segítsen ezt a gondot meg­oldani. A fiatal képviselő megértette az emberek igényeit, és a válasz­tók is megértették, hogy az or­szág anyagi erői végesek, bármi­lyen­ jogosak az igények, együtt, valamennyit nem lehet megolda­ni. Másnap Miskolcon volt dr. Horváth István. Délelőtt a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizott­ságának ülésén vett részt. A KISZ VII. kongresszusa utáni időszakra sok hasznos tanácsot mondott a vb-tagoknak, akik ép­pen első napirendi pontként azt az intézkedési tervet vitatták meg, mely a vezetőségválasztó taggyűléseken és a küldöttérte­kezleteken elhangzott javaslatok végrehajtását szorgalmazták. Délután a Diósgyőri Gépgyárba látogatott a KISZ KB első titká­ra. Az üzemlátogatással kezdő­dött találkozóra elkísérte a ven­dégeket Németh Tibor, a KISZ Miskolc városi Bizottsága első titkára is. Gácsi Miklós vezér­­igazgató, Mónus Antal párttitkár, Varga Barna szb-titkár és Kár­páti Zoltán, megbízott KISZ-tit­­kár kalauzolásával először a ká­belgyáregység, ifjúsági üzemével ismerkedett dr. Horváth István, akit valamennyi további üzemben is a KISZ-­titkár és a gyáregység vezetője fogadott. Magas szintű vezetőképzés Csapatvezetők akadémiája A társadalmi életben minden munka szervezett. Általában a közösségek, csoportok érdekei­nek érvényesítésére szervezetek alakulnak. Ezeket szervezni, irá­nyítani, vezetni kell. A szervezés módszer egy szervezet, folyamat, rendezvény létrehozására. A ve­zetés szintén az, méghozzá olyan módszer, amelynek a szervezet jó működését kell szolgálnia. Az eredményes munka feltétele te­hát: a jó szervezés és helyes vezetés. Ezért szükséges, hogy a vezető ismerje a vezetés forté­lyait, a szervezés különböző moz­zanatait, a célok megállapítását, az elemzést­ és a tervezést. Készségévé váljon a reális érté­kelés, a hiányosságok, problé­mák felismerése, irányt mutató feltárása. Szükséges, hogy a munka gyakorlati megszervezé­sét jelentő tervezés célszerű, végrehajtható, ellentmondás nél­küli és rugalmas legyen. Elv és gyakorlat Ezek az elvek gyermekszerve­zetünk életére, vezetésére és ve­zetőire is vonatkoznak. S hogy az elvek az úttörőmunka folya­mán minél nagyobb hatásfokkal váljanak gyakorlattá, a Borsod megyei Úttörő Elnökség — a Magyar Úttörők­­Szövetsége Or­szágos Elnökségének javaslatára — 1971-ben megkezdte a kétéves csapatvezető akadémiát. Me­gyénk minden járásából, váro­sából — túlnyomórészt kezdő csapatvezetők — mintegy ötve­­nen vesznek részt ezen a komp­­lex­ jellegű továbbképzésen. Az akadémia tárgyköre ideológiai, vezetéselméleti, neveléselméleti, szociológiai, pszichológiai és út­törőmozgalmi témákat ölel fel. A csapatvezetők akadémiájá­nak eszközrendszerében egyaránt szerepelnek az előadások, refe­rátumok, konzultációk, osztály­foglalkozások, hospitálások és gyakorlati bemutatók. Sajátos „profil” Az osztályfoglalkozások két csoportban történnek. Külön csoportban vannak a járás és a város úttörővezetői, hogy a sajá­tos profilnak megfelelően ele­mezhessék, konzultálhassák az előadásokon elhangzottakat. E foglalkozásokat Kerényi Attila, az encsi járás úttörőtitkára és Krasznai Gáborné, Miskolc vá­ros úttörőtitkára vezeti. Az októberi vezetőképzésen részletes ismertetőt kaptak a csa­patvezetők, a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége szervezeti elveiről, felépítéséről, nevelési feladatairól. M­orcsányi László adjunktus a szocialista nevelés lélektanáról tartott előadást, részletesen ismertetve a nevelés­nek, mint folyamatnak a lélek­tanát. A közösség nevelő hatá­sát, s a nevelési módszerek lé­lektani analízisét. Az előadás utáni referátumokban az úttörő­szervezetekben folyó eszmei-po­litikai nevelés milyenségéről és mikéntjéről volt szó. A csapat­vezető-képzés novemberi foglal­kozásán az iskola és az úttörő­­csapat együttműködése és az is­kolán kívüli intézményekkel való kapcsolatok létesítése volt a fő téma. Dr. Király Gyula adjunk­tus az iskola és az úttörőcsapat társadalmi kapcsolatai szervezé­sének lehetőségeit és módjait is­mertette. Az ezt követő osztály­foglalkozáson a referáló csapat­­vezetők feltárták a gyermekszer­vezet sajátos és az iskolai mun­kával azonos vonásait. Konkrét példákkal illusztrálva azokat a — gyermekszervezetek nevelési rendszerében fellelhető —­ lehetőségeket, melyek hatha­tósan segítik az iskolai oktató­nevelő munkát, hangsúlyozva a nevelőtestület egységes részvéte­lének, tevékenységének fontossá­gát a csapatok életében. Jutalmazás és fegyelmezés Decemberben Kilián Béla, a pártiskola tanára és dr. Koncz Béla, a KISZ megyei Bizottság politikai munkatársa tartott elő­adást. Az akadémia hallgatósága részletes tájékoztatást kapott az úttörőszervezet jutalmazási, fe­gyelmezési rendszeréről, a család szociológiai problémájáról, a csa­ládi nevelésnek az iskolai neve­lésre történő hatásairól. A kon­zultáción sok szó esett az önte­vékenység, önértékelés, önkor­mányzati dicséret és elmaraszta­lás szerepéről, s a jutalmazási lehetőségek bővítésének fontossá­gáról. A csapatvezetők akadémiájá­nak legutóbbi, január 13-i okta­tási napján ismét dr. Király Gyula tartott előadást. Megis­mertette a résztvevőket a veze­téselmélet fontos tudnivalóival, az elveket, a KISZ- és az úttörő­­csapatokra levetítve. Ezután csa­patvezetők ismertették a csapa­tuknál folyó munka megszerve­zését, programozását. Általában az előadások élet­szerűen, a gyakorlathoz kapcso­lódóan, s a gyermekszervezet profiljának megfelelően tárják fel az általános érvényű elveket. Megteremtik ezzel annak a le­hetőségét, hogy az így szerzett ismeretanyagot és a konzultációk, referátumok, osztályfoglalkozá­­sok tapasztalatait a vezetőképzés résztvevői a még jobb csapat­munka érdekében sikerrel kama­toztassák. Kossárik Nándor 2 BORSODI FIATAL 1972. január hó Hét stap az NDK-ban Egy kiállítás és a napi munka Az FDJ meghívására, a KISZ Központi Bizottság delegációjá­nak tagjaként az elmúlt év vé­gén hét napot töltöttem az NDK- ban. Az út célja egy országos ki­állítás megtekintése és az FDJ szervezetei termelést segítő tevé­kenységének tanulmányozása volt. A német fiatalok, az ifjúsági szervezetek termelést segítő tevé­kenységét egy átfogó mozgalom­ban, az ún. MMM-n belül vég­zik. Ennek a mozgalomnak 14 éves hagyománya van. A KISZ termelést segítő tevékenységéhez hasonlóan kiterjed a gazdasági egységek előtt álló mindennapi és hosszabb távú feladatok, be­ruházások segítésére, az ifjúsági szocialista brigádmozgalom szer­vezésére, a fiatal szakmunkások és műszakiak szakmai tovább­képzésére, valamint a fiatalok újító tevékenységére. Minden évben a lipcsei vásár egyik pavilonjában az FDJ Köz­ponti Tanácsa megrendezi az MMM-n belül készült, a fiatal kollektívák által tervezett és ki­vitelezett munkák, gépi berende­zések kiállítását. Az országos ki­állítást megelőzően járási, me­gyei kiállításokat is rendeznek. Az általunk megtekintett kiállí­tás — melyen öt szocialista or­szág ifjúsági küldöttsége vett részt — a XIV. volt. A kiállítás címe (magyar fordításban): A holnap mestereinek vására. Az FDJ kongresszusa felhívta a figyelmet az újítási mozgalom szélesítésére. Német barátaink ezt a tevékenységet „racionálási” mozgalomnak nevezték el, ami a mi nyelvünkre fordítva a mun­kaszervezést, termelést, a gépek és berendezések modernizálását, ésszerűsítését, új technológiai el­járások bevezetését jelenti. A kongresszusi felhíváshoz az ipar­ban, a mezőgazdaságban, az in­tézményekben, sőt az általános, közép- és felsőfokú iskolákban tevékenykedő FDJ-szervezetek, ill. fiatalok is csatlakoztak. Megalakultak a központi, járá­si, városi, és üzemi racionalizá­lási tanácsok, melyek az FDJ il­letékes bizottságai mellett mű­ködnek és tanácsadó, véleménye­ző, javaslattevő jogkörrel rendel­keznek. A tanácsok tagjai a vál­lalati vezérigazgatók, az FDJ-tit­­károk, a szakszervezet,­ a techni­kai kamara, és a szovjet—német barátság képviselői, valamint if­júmunkások és fiatal újítók. A tanácsok munkájáért mindenütt az elsőszámú gazdasági vezető a felelős. 1971-ben a mozgalomban 840 000 fiatal vett részt. Ebből 230 000 a munkásfiatalok száma. A német elvtársak elmondták, hogy az elkövetkezendő évek egyik lényeges feladata, hogy mi­nél több munkásfiatalt vonjanak be e mozgalomba. A fiatalok, 190 000 különböző terméket ké­szítettek. Ebből 5800-at mutattak be a megyei kiállításokon, mely­ből csaknem 2000 kerül a lipcsei kiállításra. A mozgalomban elért eredmé­nyek a német fiatalok tenniaka­­rásának ékes bizonyítékai. A különböző új termékek előállítá­sa, új technológiai eljárások be­vezetése, ésszerűsítése 608 millió márka megtakarítást eredménye­zett az NDK népgazdaságának. Az FDJ arra törekszik, hogy a kiállításokon bemutatott új ter­mékek, berendezések ne csak a tervező és kivitelező vállalatnál, hanem más gyárakban, üzemek­ben is bevezetésre kerüljenek. A mozgalmon belül készült újí­tásokból 4100-at a tervező és ki­vitelező gyárakban már bevezet­tek. Ebből csaknem 1000 olyan újítás volt, amely több vállalat­nál is hasznosításra került. A Lipcsében kiállított termékek tervezésében, kivitelezésében ma­gyar fiatalok is részt vettek. A Riesai Kohászati Kombinátban bevezetésre került vezérlő beren­dezés működését —­melynek elő­állításában 18 ott dolgozó fiatal vett részt — Kovács István, az Ózdi Kohászati Művekből kiuta­zott fiatal ismertette velünk. A kiállítás megtekintése után találkoztunk az üzemekben olyan fiatalokkal, akiknek a termékei­ket a kiállításon láthattuk. Lá­togatást tettünk Halle megyében, ahol a Bitterfeldi Vegyikombi­nátot és a Mansfeld-i rézbányá­kat tekintettük meg. A beszélgetéseken megismer­kedtünk a MMM-mozgalom he­lyi szervezésével, irányításával, az ifjúsági brigádok, a fiatal újítók tevékenységével, ugyan­akkor mi is tájékoztattuk ven­déglátóinkat a KISZ hasonló jel­legű tevékenységéről. A nyílt, őszinte,, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszéléseken nagyon sok tapasztalatot gyűj­töttünk, melyek hasznosítására megyénkben is van lehetőség. Frisovszki Tibor KISZ MB pint Ünnepségek, rendezvények A KISZ Borsod megyei Bizott­sága összeállította az 1972. első félévi politikai ünnepségek, ren­dezvények tervét, melynek tar­talmi és szervezési feladatait a KISZ KB IB 1971. december 3-i határozata jelöli meg. Ebben az évben a legnagyobb feladat a jobb munkával, nagyobb tudás­sal a szocialista Magyarországért jelszó jegyében az ifjúság­ moz­gósítása az MSZMP X. kongresz­­szusa, a KISZ VIII. kongresz­­szusa, valamint a megyei pártér­tekezlet határozatának, a IV. öt­éves terv­­megyei és helyi célki­tűzéseinek valóra váltása és az if­júság szocialista nevelése. A KISZ MB és a Miskolc vá­rosi Bizottság közös ünnepséget szervez február 23-án, a Molnár Béla Ifjúsági Házban a Szovjet Hadsereg születésének 54. évfor­dulója alkalmából, koszorúzási ünnepségeket rendeznek, s baráti találkozókon köszöntik a szovjet alakulatok komszomolistáit. Már­cius 8-án a KISZ-bizottságok, alapszervezetek és az úttörőcsa­patok, a társadalmi és tömegszer­vezetek rendezvényeihez kapcso­lódva... megemlékeznek a nemzet­közi nőnapról. Március 15-én, a hagyományos forradalmi ifjúsági,,napok r­endez­­vénysorozatának a­ megnyitó ün­nepségére kerül sor a..Rónai Sán­dor Művelődési Központban, melynek, műsorában Dózsát mél­tató irodalmi, összeállítás, is sze­repel. A Dózsa György nevét vi­selő úttörőcsapatok és KISZ- alapszervezetek,­ ifjúsági brigá­­­dok emlékünnepségeket,­­vetél­kedőket szerveznek. Március t él­én, a Tanácsköztársaság 53. és a KISZ újjászervezésének , 15. év­fordulójának tiszteletére ünnepi nagygyűlésre kerül sor a mis­kolci sportcsarnokban. Ekkor tesznek fogadalmat az új KISZ- tagok is. Ünnepi taggyűlések, emlékünnepségek sorozata teszi emlékezetessé a jubileumot.. Kö­szöntjük a Tanácsköztársaságot címmel az MTI-el közösen, me­zei futóversenyt rendeznek, az MHSZ segítségével pedig a kö­zépfokú iskolák ifjúgárdistái ré­szére lövészversenyt szerveznek. Hazánk felszabadulásának 27.­­évfordulóján, április 4-én ünnepi megemlékezésekre, koszorúzá­sokra kerül sor. Ózdon rendezik a munkásfiatalok megyei sza­­valóversenyét. Felszabadulási lö­vészverseny is szerepel a prog­ramban. Április 22-én, Lenin születésének 102. évfordulóján Leninvárosban és a Lenin Kohá­szati Művekben kiemelt ünnep­ségeken emlékeznek meg Lenin­ről, s az üzemekben kommunista vasárnapokat szerveznek, a kö­zépfokú iskolák tanulói pedig emléktúrán vesznek részt. A me­gyei úttörőelnökség Lenin köz­tünk él címmel ünnepi hónapot rendez, gazdag kulturális, kép­­zőm­űvésze­ti és technikai vetél­kedőkkel, , kiállításokkal egybe­kötve. , Április 24-én„ a gyarmati­­ifjú­ság­ napján, május 1-én,­a munka ünnepén, május 9-én, a győzelem napján nagygyűlésk, koszorúzá­sok,­ "baráti”"találkozók, s egyéb kulturális és sportvetélkedők sze­­­repelnek a programban. Számos tanácskozásra is sor kerül majd, fiataljaink csatlakoznak Az ifjú­ság leleplezi az imperializmust! világméretű mozgalomhoz. 1 -En

Next