Borsodi Fiatal, 1972 (1-7. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Készülnek az úgynevezett diplomatatáskák a somsályi üzemben Megyénkben járt a KISZ KB első titkára Január 25-én és 26-án Borsod megyében járt dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottság első titkára, akit látogatása során elkísért Dudla József, a KISZ Borsod megyei Bizottság első titkára. Az első napon Alberttelepen és Edelényben képviselői fogadónapot tartott dr. Horváth István és választókörzetének állampolgáraival beszélgetett ügyesbajos gondjaikról, amelyek között csakúgy akadt közérdekű probléma, mint egyéni kérés. Az edelényi járásban fontos kérdés a vízellátás. Sok fiatal — és idősebb ember is — kereste fel az országgyűlésiképvelet azért, hogy segítsen ezt a gondot megoldani. A fiatal képviselő megértette az emberek igényeit, és a választók is megértették, hogy az ország anyagi erői végesek, bármilyen jogosak az igények, együtt, valamennyit nem lehet megoldani. Másnap Miskolcon volt dr. Horváth István. Délelőtt a KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottságának ülésén vett részt. A KISZ VII. kongresszusa utáni időszakra sok hasznos tanácsot mondott a vb-tagoknak, akik éppen első napirendi pontként azt az intézkedési tervet vitatták meg, mely a vezetőségválasztó taggyűléseken és a küldöttértekezleteken elhangzott javaslatok végrehajtását szorgalmazták. Délután a Diósgyőri Gépgyárba látogatott a KISZ KB első titkára. Az üzemlátogatással kezdődött találkozóra elkísérte a vendégeket Németh Tibor, a KISZ Miskolc városi Bizottsága első titkára is. Gácsi Miklós vezérigazgató, Mónus Antal párttitkár, Varga Barna szb-titkár és Kárpáti Zoltán, megbízott KISZ-titkár kalauzolásával először a kábelgyáregység, ifjúsági üzemével ismerkedett dr. Horváth István, akit valamennyi további üzemben is a KISZ-titkár és a gyáregység vezetője fogadott. Magas szintű vezetőképzés Csapatvezetők akadémiája A társadalmi életben minden munka szervezett. Általában a közösségek, csoportok érdekeinek érvényesítésére szervezetek alakulnak. Ezeket szervezni, irányítani, vezetni kell. A szervezés módszer egy szervezet, folyamat, rendezvény létrehozására. A vezetés szintén az, méghozzá olyan módszer, amelynek a szervezet jó működését kell szolgálnia. Az eredményes munka feltétele tehát: a jó szervezés és helyes vezetés. Ezért szükséges, hogy a vezető ismerje a vezetés fortélyait, a szervezés különböző mozzanatait, a célok megállapítását, az elemzést és a tervezést. Készségévé váljon a reális értékelés, a hiányosságok, problémák felismerése, irányt mutató feltárása. Szükséges, hogy a munka gyakorlati megszervezését jelentő tervezés célszerű, végrehajtható, ellentmondás nélküli és rugalmas legyen. Elv és gyakorlat Ezek az elvek gyermekszervezetünk életére, vezetésére és vezetőire is vonatkoznak. S hogy az elvek az úttörőmunka folyamán minél nagyobb hatásfokkal váljanak gyakorlattá, a Borsod megyei Úttörő Elnökség — a Magyar ÚttörőkSzövetsége Országos Elnökségének javaslatára — 1971-ben megkezdte a kétéves csapatvezető akadémiát. Megyénk minden járásából, városából — túlnyomórészt kezdő csapatvezetők — mintegy ötvenen vesznek részt ezen a komplex jellegű továbbképzésen. Az akadémia tárgyköre ideológiai, vezetéselméleti, neveléselméleti, szociológiai, pszichológiai és úttörőmozgalmi témákat ölel fel. A csapatvezetők akadémiájának eszközrendszerében egyaránt szerepelnek az előadások, referátumok, konzultációk, osztályfoglalkozások, hospitálások és gyakorlati bemutatók. Sajátos „profil” Az osztályfoglalkozások két csoportban történnek. Külön csoportban vannak a járás és a város úttörővezetői, hogy a sajátos profilnak megfelelően elemezhessék, konzultálhassák az előadásokon elhangzottakat. E foglalkozásokat Kerényi Attila, az encsi járás úttörőtitkára és Krasznai Gáborné, Miskolc város úttörőtitkára vezeti. Az októberi vezetőképzésen részletes ismertetőt kaptak a csapatvezetők, a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége szervezeti elveiről, felépítéséről, nevelési feladatairól. Morcsányi László adjunktus a szocialista nevelés lélektanáról tartott előadást, részletesen ismertetve a nevelésnek, mint folyamatnak a lélektanát. A közösség nevelő hatását, s a nevelési módszerek lélektani analízisét. Az előadás utáni referátumokban az úttörőszervezetekben folyó eszmei-politikai nevelés milyenségéről és mikéntjéről volt szó. A csapatvezető-képzés novemberi foglalkozásán az iskola és az úttörőcsapat együttműködése és az iskolán kívüli intézményekkel való kapcsolatok létesítése volt a fő téma. Dr. Király Gyula adjunktus az iskola és az úttörőcsapat társadalmi kapcsolatai szervezésének lehetőségeit és módjait ismertette. Az ezt követő osztályfoglalkozáson a referáló csapatvezetők feltárták a gyermekszervezet sajátos és az iskolai munkával azonos vonásait. Konkrét példákkal illusztrálva azokat a — gyermekszervezetek nevelési rendszerében fellelhető — lehetőségeket, melyek hathatósan segítik az iskolai oktatónevelő munkát, hangsúlyozva a nevelőtestület egységes részvételének, tevékenységének fontosságát a csapatok életében. Jutalmazás és fegyelmezés Decemberben Kilián Béla, a pártiskola tanára és dr. Koncz Béla, a KISZ megyei Bizottság politikai munkatársa tartott előadást. Az akadémia hallgatósága részletes tájékoztatást kapott az úttörőszervezet jutalmazási, fegyelmezési rendszeréről, a család szociológiai problémájáról, a családi nevelésnek az iskolai nevelésre történő hatásairól. A konzultáción sok szó esett az öntevékenység, önértékelés, önkormányzati dicséret és elmarasztalás szerepéről, s a jutalmazási lehetőségek bővítésének fontosságáról. A csapatvezetők akadémiájának legutóbbi, január 13-i oktatási napján ismét dr. Király Gyula tartott előadást. Megismertette a résztvevőket a vezetéselmélet fontos tudnivalóival, az elveket, a KISZ- és az úttörőcsapatokra levetítve. Ezután csapatvezetők ismertették a csapatuknál folyó munka megszervezését, programozását. Általában az előadások életszerűen, a gyakorlathoz kapcsolódóan, s a gyermekszervezet profiljának megfelelően tárják fel az általános érvényű elveket. Megteremtik ezzel annak a lehetőségét, hogy az így szerzett ismeretanyagot és a konzultációk, referátumok, osztályfoglalkozások tapasztalatait a vezetőképzés résztvevői a még jobb csapatmunka érdekében sikerrel kamatoztassák. Kossárik Nándor 2 BORSODI FIATAL 1972. január hó Hét stap az NDK-ban Egy kiállítás és a napi munka Az FDJ meghívására, a KISZ Központi Bizottság delegációjának tagjaként az elmúlt év végén hét napot töltöttem az NDK- ban. Az út célja egy országos kiállítás megtekintése és az FDJ szervezetei termelést segítő tevékenységének tanulmányozása volt. A német fiatalok, az ifjúsági szervezetek termelést segítő tevékenységét egy átfogó mozgalomban, az ún. MMM-n belül végzik. Ennek a mozgalomnak 14 éves hagyománya van. A KISZ termelést segítő tevékenységéhez hasonlóan kiterjed a gazdasági egységek előtt álló mindennapi és hosszabb távú feladatok, beruházások segítésére, az ifjúsági szocialista brigádmozgalom szervezésére, a fiatal szakmunkások és műszakiak szakmai továbbképzésére, valamint a fiatalok újító tevékenységére. Minden évben a lipcsei vásár egyik pavilonjában az FDJ Központi Tanácsa megrendezi az MMM-n belül készült, a fiatal kollektívák által tervezett és kivitelezett munkák, gépi berendezések kiállítását. Az országos kiállítást megelőzően járási, megyei kiállításokat is rendeznek. Az általunk megtekintett kiállítás — melyen öt szocialista ország ifjúsági küldöttsége vett részt — a XIV. volt. A kiállítás címe (magyar fordításban): A holnap mestereinek vására. Az FDJ kongresszusa felhívta a figyelmet az újítási mozgalom szélesítésére. Német barátaink ezt a tevékenységet „racionálási” mozgalomnak nevezték el, ami a mi nyelvünkre fordítva a munkaszervezést, termelést, a gépek és berendezések modernizálását, ésszerűsítését, új technológiai eljárások bevezetését jelenti. A kongresszusi felhíváshoz az iparban, a mezőgazdaságban, az intézményekben, sőt az általános, közép- és felsőfokú iskolákban tevékenykedő FDJ-szervezetek, ill. fiatalok is csatlakoztak. Megalakultak a központi, járási, városi, és üzemi racionalizálási tanácsok, melyek az FDJ illetékes bizottságai mellett működnek és tanácsadó, véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkeznek. A tanácsok tagjai a vállalati vezérigazgatók, az FDJ-titkárok, a szakszervezet, a technikai kamara, és a szovjet—német barátság képviselői, valamint ifjúmunkások és fiatal újítók. A tanácsok munkájáért mindenütt az elsőszámú gazdasági vezető a felelős. 1971-ben a mozgalomban 840 000 fiatal vett részt. Ebből 230 000 a munkásfiatalok száma. A német elvtársak elmondták, hogy az elkövetkezendő évek egyik lényeges feladata, hogy minél több munkásfiatalt vonjanak be e mozgalomba. A fiatalok, 190 000 különböző terméket készítettek. Ebből 5800-at mutattak be a megyei kiállításokon, melyből csaknem 2000 kerül a lipcsei kiállításra. A mozgalomban elért eredmények a német fiatalok tenniakarásának ékes bizonyítékai. A különböző új termékek előállítása, új technológiai eljárások bevezetése, ésszerűsítése 608 millió márka megtakarítást eredményezett az NDK népgazdaságának. Az FDJ arra törekszik, hogy a kiállításokon bemutatott új termékek, berendezések ne csak a tervező és kivitelező vállalatnál, hanem más gyárakban, üzemekben is bevezetésre kerüljenek. A mozgalmon belül készült újításokból 4100-at a tervező és kivitelező gyárakban már bevezettek. Ebből csaknem 1000 olyan újítás volt, amely több vállalatnál is hasznosításra került. A Lipcsében kiállított termékek tervezésében, kivitelezésében magyar fiatalok is részt vettek. A Riesai Kohászati Kombinátban bevezetésre került vezérlő berendezés működését —melynek előállításában 18 ott dolgozó fiatal vett részt — Kovács István, az Ózdi Kohászati Művekből kiutazott fiatal ismertette velünk. A kiállítás megtekintése után találkoztunk az üzemekben olyan fiatalokkal, akiknek a termékeiket a kiállításon láthattuk. Látogatást tettünk Halle megyében, ahol a Bitterfeldi Vegyikombinátot és a Mansfeld-i rézbányákat tekintettük meg. A beszélgetéseken megismerkedtünk a MMM-mozgalom helyi szervezésével, irányításával, az ifjúsági brigádok, a fiatal újítók tevékenységével, ugyanakkor mi is tájékoztattuk vendéglátóinkat a KISZ hasonló jellegű tevékenységéről. A nyílt, őszinte,, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttünk, melyek hasznosítására megyénkben is van lehetőség. Frisovszki Tibor KISZ MB pint Ünnepségek, rendezvények A KISZ Borsod megyei Bizottsága összeállította az 1972. első félévi politikai ünnepségek, rendezvények tervét, melynek tartalmi és szervezési feladatait a KISZ KB IB 1971. december 3-i határozata jelöli meg. Ebben az évben a legnagyobb feladat a jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért jelszó jegyében az ifjúság mozgósítása az MSZMP X. kongreszszusa, a KISZ VIII. kongreszszusa, valamint a megyei pártértekezlet határozatának, a IV. ötéves tervmegyei és helyi célkitűzéseinek valóra váltása és az ifjúság szocialista nevelése. A KISZ MB és a Miskolc városi Bizottság közös ünnepséget szervez február 23-án, a Molnár Béla Ifjúsági Házban a Szovjet Hadsereg születésének 54. évfordulója alkalmából, koszorúzási ünnepségeket rendeznek, s baráti találkozókon köszöntik a szovjet alakulatok komszomolistáit. Március 8-án a KISZ-bizottságok, alapszervezetek és az úttörőcsapatok, a társadalmi és tömegszervezetek rendezvényeihez kapcsolódva... megemlékeznek a nemzetközi nőnapról. Március 15-én, a hagyományos forradalmi ifjúsági,,napok rendezvénysorozatának a megnyitó ünnepségére kerül sor a..Rónai Sándor Művelődési Központban, melynek, műsorában Dózsát méltató irodalmi, összeállítás, is szerepel. A Dózsa György nevét viselő úttörőcsapatok és KISZ- alapszervezetek, ifjúsági brigádok emlékünnepségeket,vetélkedőket szerveznek. Március t élén, a Tanácsköztársaság 53. és a KISZ újjászervezésének , 15. évfordulójának tiszteletére ünnepi nagygyűlésre kerül sor a miskolci sportcsarnokban. Ekkor tesznek fogadalmat az új KISZ- tagok is. Ünnepi taggyűlések, emlékünnepségek sorozata teszi emlékezetessé a jubileumot.. Köszöntjük a Tanácsköztársaságot címmel az MTI-el közösen, mezei futóversenyt rendeznek, az MHSZ segítségével pedig a középfokú iskolák ifjúgárdistái részére lövészversenyt szerveznek. Hazánk felszabadulásának 27.évfordulóján, április 4-én ünnepi megemlékezésekre, koszorúzásokra kerül sor. Ózdon rendezik a munkásfiatalok megyei szavalóversenyét. Felszabadulási lövészverseny is szerepel a programban. Április 22-én, Lenin születésének 102. évfordulóján Leninvárosban és a Lenin Kohászati Művekben kiemelt ünnepségeken emlékeznek meg Leninről, s az üzemekben kommunista vasárnapokat szerveznek, a középfokú iskolák tanulói pedig emléktúrán vesznek részt. A megyei úttörőelnökség Lenin köztünk él címmel ünnepi hónapot rendez, gazdag kulturális, képzőművészeti és technikai vetélkedőkkel, , kiállításokkal egybekötve. , Április 24-én„ a gyarmatiifjúság napján, május 1-én,a munka ünnepén, május 9-én, a győzelem napján nagygyűlésk, koszorúzások, "baráti”"találkozók, s egyéb kulturális és sportvetélkedők szerepelnek a programban. Számos tanácskozásra is sor kerül majd, fiataljaink csatlakoznak Az ifjúság leleplezi az imperializmust! világméretű mozgalomhoz. 1 -En