Borsodi Fiatal, 1972 (1-7. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Egy mozgalom elindult." A sk iffjúság és Miskolc „1971. január 1-én Miskolc me­gyei város Tanácsa, a népfront és a KISZ városi Bizottsága közö­sen elindítottak a Fiatalok Mis­­kolcért, Miskolc a fiatalokért mozgalmat. E mozgalom célja, hogy az ifjúság minél szélesebb körben bekapcsolódjon a közéleti tevékenységbe, a város politikai, kulturális és sportéletébe, Mis­kolc építésének, szépítésének munkáiba. Cél volt az is, hogy a fiatalok szeressék és ismerjék meg jobban a várost, kövessék fejlődését, tegyenek minél többet érte.”­ ­ E nemes gondolatokkal aján­lotta az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága azt az anyagot, amely a fiatalok és a város kapcsolatát tartalmazta. Jó érzés volt hallani, mily dicséret­re méltó feladatok megoldására gyürkőzik Miskolc ifjúsága, a ta­nács és a népfront jó szándékú segítőkészségével. A városi KISZ-bizottság máris létrehozta a KISZ-vezetők klub­ját. Ennek feladata, hogy minél több lehetőséget biztosítson a fiataloknak, a közéleti vezetőkkel való találkozásra, gondjaik meg­vitatására.­ A KISZ városi bizottságához tartozó KISZ-szervezetekhez fel­hívást, felajánlási és értékelő la­pot kézbesített, a posta. E lapokat a helyi üzemi négyszögek írták alá, beleegyezésüket adva, hogy a felajánlásokat segítik. Eddig töb­bek között mintegy 45 500 óra ál­talános társadalmi munkát, vala­mint több mint 15 000 óra szak­ipari, társadalmi munkát, gépe­ket, anyagokat, segédeszközöket ajánlottak fel a mozgalom cél­jaira. Számos példa igazolja, hogy a fiatalok több újszerű ja­vaslatot készítettek. A MÁV mis­kolci KISZ-bizottságánál például azt javasolták, hogy az újonnan létesülő lakótelepeken a terület bázis KISZ-bizottságának kezde­ményezésével vállaljanak védnök­séget a telepek rendbentartására és folyamatos szépítésére. A DI­­GÉP-ben Fiatalok a szocialista gyárért akciót kezdeményeztek. A 100-as Szakmunkásképző Intézet tanulói vállalatuk a 31. sz. Böl­csőde és a Kabar utcai óvoda patronálását, játszóeszközök ké­szítését, azok állandó javítását, festési munkákat stb. Nagyon ér­dekes a Zeneművészeti Szakkö­zépiskola KISZ-szervezetének fel­ajánlása, ők ugyanis a kiemel­kedő eredményeket elérő fiatalo­kat díszhangversenyen akarják köszönteni.­ Megkezdték Miskolcon három helyen, az Örs­ és a Miklós utca sarkán, a Petneházi­­bérházaknál és a Martintelepen olyan komp­lett játszóterek és sportpályák építését, amelyek kétéves kortól 14 éves korig kielégítik a­ fiatalok mozgásigényeit. Sokan örülnek majd annak, hogy a játszótér-épí­tési akciókkal az egy játszótér­hez szükséges összegből a fiata­lok társadalmi munkájával há­rom játszóteret építenek. Vala­mennyi felszerelési tárgyat tár­sadalmi munkában készítenek el. Szép eredményeket értek el a város fásításában a középiskolá­sok. Jól halad a csanyiki játszó­park építése az LKM és a DI­­GÉP KISZ-fiataljainak segítsé­gével. S a tervek közt szerepel a Gárdonyi Géza Művelődési Ház mellett, valamint a vasgyárban, a Szabadságkertben egy-egy ifjú­sági park létrehozása. o . Paulovits Ágoston 1 Sok szó esett a végrehajtó bi­zottság ülésén, és a beterjesztett jelentésben is Miskolc fiataljai­nak szabad idejéről, a délutánok és a hétvégi szabad napok okos, célszerű, hasznos eltöltéséről. Ezt kívánják segíteni azzal, hogy a közeli hónapokban nem az újabb klubok létesítésére fordítják az anyagi és szellemi erőket, hanem a meglevők korszerűsítésére tár­gyi, technikai és személyi el­látottságának javítására. Felmérték azt is, hogy a város­ban élő fiatalok nemcsak társa­dalmi munkához rendelkeznek szabad energiával, hanem szel­lemi munkában is részt vál­lalnának. E szabad szellemi ener­gia lekötésére pályázati rendszer kidolgozását tervezi a KISZ-bi­­zottság. Ezen belül egyrészt köz­pontilag kiírt pályázati felhívá­sok készítését, másrészt olyan pályamunkák beküldését segíte­nék, amelyek a város ifjúságá­nak egy részét, vagy egészét érintő kérdésekben tesznek ja­vaslatokat. Jól szolgálta a helye­sen értelmezett lokálpatriotiz­must a Miskolc város jelene és jövője témakörű vetélkedő meg­hirdetése. Szó esett a tanácskozáson ép­pen­­a város és a fiatalság aspek­tusából nézve az ifjúság érdek­­védelméről, a most terebélyesedő mozgalom költségvetéséről, mely összegszerűen jelentős summát tesz ki, így­ első hallásra is nagyszerű célkitűzések megvalósításán fá­radozik Miskolc ifjúsága — a felnőttek segítőkészségével. Fon­tos azonban, hogy a programok­ba csak reális, megvalósítható és valóban a legszükségesebb tenni­valók kerüljenek be. Olyan fel­adatokat kell megoldani, ame­lyek egybeesnek a város érdekei­vel, célkitűzéseivel, sürgető, gond­jaival. Ha ez így lesz, a fiatalok és a város kézfogása nemcsak szebbé, kellemesebbé teszi az Avas-aljai települést, hanem ott­honosabbá is. Télen is épül a Barátság II. kőolajvezeték ■ főapátság... „Vígan élünk, de helytállva, mindig emberül. Mert a szívünk a tettekért hevül.” Ez a dal csendült fel 80 torok­ból a Molnár Béla Ifjúsági Ház­ban, a Zrínyi Ilona Gimnázium énekkarának előadásában. A me­gyei KISZ-bizottság kezdemé­nyezésére a Zrínyi Ilona Gimná­zium tanulói a KISZ VIII. kong­resszusa tiszteletére idegen nyelvi műsort rendeztek. A KISZ-bi­­zottság választása azért esett erre az iskolára, mert itt már hagyo­mánnyá vált más népek életének, szokásainak, kultúrájának bemu­tatása idegen nyelvi műsorokban. Az előzőekhez hasonlóan ez az est is segítette­­a népek közötti barátság és megértés gondolatá­nak elmélyülését. Az előadás témája az ifjúság volt. A műsorban olasz, francia, angol, német és orosz nyelven hangzottak el dalok, versek fel­villantva a kapitalista és szocia­lista országokban élő fiatalok ál­mait, vágyait, törekvéseit. Az iskola KISZ-vezetősége a III. évfolyam tanulóira bízta a műsor összeállítását. Rajtuk kí­vül közreműködtek a IV/­C osz­tály tanulói svájci tánccal, a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola két zeneszámmal, és a Sárospataki Rákóczi Gimnázium tanulói, akik dalokat, verseket adtak elő angol nyelven, és sa­ját műfordításban. Ifjúmunkás az esztergapadnál „Ki mit tud a nagyvilágról? Kazincbarcikán megkezdődtek a Ki mit tud a nagyvilágról? szo­cialista városok politikai vetél­kedőjének selejtezői,­­az alapszer­vezeti versenyek. Elsőként a Borsodi Vegyikom­binátban, a kutatólabor, a beru­házók és a műszaki propaganda fiataljait összefogó KISZ-alap­­szervezet rendezte meg vetélke­dőjét­ a berentei kultúrházban. Az 1971. évben rendezett hasonló ve­télkedőkön nagyon jól sikerültek az alapszervezeti selejtezők, és az idei versenyek is biztatóan­ kez­dődtek. A tartalmas versenyt végül is Sóhalmi György nyerte Almási Zoltánné előtt. A BVK KISZ- csúc­sszervezetének vetélkedőjén ők képviselik majd alapszerveze­tüket, Vilimi László társaságá­ban, jogot nyerve itt a további versenyzésre. A vetélkedősorozat, melynek nyitánya ez a jól sikerült alap­szervezeti vetélkedő volt, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megalakulásának 15. év­fordulója tiszteletére megrende­zendő Ki mit tud a nagyvilágról? szocialista városok politikai ve­télkedőjén éri el csúcspontját — a kazincbarcikai döntőn. fi BORSODI FIATAL 1972. január hó HOGYAN ÉRVÉNYESÜL...? Mai úttörőélet demokratizmusa a szerencsi járásban „ .. .Erősödjék a szövetség gyermekszervezeti jellege, bonta­kozzon ki jobban a gyermeki öntevékenység, önkormányzó ké­pesség ...” A fenti idézet az Országos Út­törő Elnökség 1967. szeptember 20-i útmutatójából, a KISZ KB 1967. december 14-i, úttörőmun­kával foglalkozó határozatából való, mely kulcskérdésként je­lölte meg a Magyar Úttörő Szö­vetség fejlődésében a demokra­tizmust. A szerencsi járás úttörő­csapatainál már a korábbi évek­ben is fontos szerepet kapott az az elgondolás, hogy a mozgalmi tevékenység váljon a gyermekek számára a társadalmi tevékeny­ség „alapiskolájává”, hatékony önkormányzás és ezzel párhuza­mosan élénk szervezeti élet bon­takozhasson ki. Ennek fontosságát az iskolai úttörővezetők is elismerték és tá­mogatták a megvalósítást. A já­rási úttörőelnökség ennek szelle­mében nagyszabású vizsgálatot tartott a csapatoknál, s az ered­mények azt mutatták, hogy 1971-ben megszilárdult, s na­gyobb lehetőségeket kapott a já­rás úttörőcsapatainál az önkor­mányzat, a demokratizmus. Meg­állapították,­­hogy . . az őrsi közösségek erősek, összekovácsoltak,­­kialakult ak­­tívahálózattal rendelkeznek. A rajközösségeknél kisebb hiányos­ságokat tapasztaltak, bár a raj­­tanácsok megalakultak, működé­sük­­az esetek többségében for­mális. Tárcái, Tokaj, Taktahar­­kán£, Tállya és Tiszalúc közsé­gekben népszerű­­a kiváló és jó rajverseny-mozgalom. Az úttörő­­tanácsok minden csapatnál meg­alakultak, néhány, csapatvezetőt pedig egyhónapos továbbképzésre beiskoláztak. A kisebb közösségek különféle módon kapcsolódnak a nagyob­bakhoz. Szerkezetileg, az őrstől a rajon keresztül, az úttörőtaná­csig, alulról fölfelé épül a rendszer. Az őrs delegáltjai tag­jai a rajtanácsnak, a rajmeg­bízottak az úttörőtanácsnak. A hatásköri összefüggéseket tekint­ve azonos reszortfelelősök van­nak őrsi, raji és csapatszinten, így biztosítható a legjobban az információk, tennivalók közvetí­tése, körülhatárolt a felelősség, így életképes és demokratikus a közösség. Erre nagyszerű példa Tállya, Szerencs, Tárcai és Ti­­szalúc úttörőcsapata. Nagy jelentőséget tulajdoníta­nak­­annak a követelménynek, hogy a gyermekek öntevékenyen működjenek közre az úttörőmun­kában, legyen hatásköre az út­törőtanácsnak, álljanak arányban jogaik és kötelességeik, és bizo­nyos esetekben legyen döntési le­hetőségük is. Öntevékenységük az egyes " munkafázisokban "­­ör­vendetesért erősödött,­­ ugyanak­kor területenként, iskolánként differenciált is. A csapatvezetők figyelembe veszik­­a gyerekek javaslatait, el­sősorban a csapat-, a raj- és őrsi programok kidolgozásánál, az önkormányzati rend, ,a szakkö­rök tematikájának összeállításá­nál, ,az ünnepi műsorok, kirán­dulások programjainak­­ megszer­vezésénél. A feladatok­ végrehaj­tása szinte' egyértelműen pozitív tapasztalásokat’ ' mutat. Viszont " nagyobb '­­ lehetőségeket kellene kapniuk az ellenőrzés egyes fá­zisaiból, is. Ennek mértéke ugyanis a nevelők által még szi­gorúan körülhatárolt. . . Az értékeléstől elválaszthatat­lan és annak következménye a jutalmazás és büntetés pedagógiai módszerének alkalma­zása. Itt a kép igen vegyes. A gyerekek hamarabb észreveszik a hibát, mint a jót, s ennek követ­keztében maguk, a gyermek ön­­kormányzati szervek is­­elsősor­ban a büntetés, mint a jutalma­zás lehetőségeit használják ki. Széles körű feladatrendszerről a csapatoknak csak a fel­énél be­szélhetünk, máshol­­a működési lehetőségek korlátozottak, egyes helyeken — pl.: Csobaj, Erdő­­bénye, Bekecs, Mezőzombor — nincs is konkrétan kidolgozva, hogy a gyermeki testületek mivel foglalkozhatnak. A tisztségviselők képzése nagy­részt megoldott. Különféle for­mákban kapnak utasításokat, tá­jékoztatókat irányító munkájuk­hoz. Felhasználják e célra a tá­borozási lehetőségeket, valamint a kézikönyveket. A szerencsi úttörőház szervezésében négy körzeti vezetőképző tanfolyamon képezik ki a tisztségviselőket, s ennek hatása már az elmúlt év­ben is megmutatkozott. A vizsgálat megállapította, hogy a pajtások még többre ké­pesek, nagyobb lehetőségeket kell biztosítani részükre. Fennállnak nagyobb szintkülönbségek isko­lák és osztályok között, a fejlő­dés tehát egyenlőtlen. Ennek ér­dekében, a­ továbbfejlesztés, lehe­tőségeit figyelembe véve, .megha­tározták az elkövetkező évek fel­adatait is, amelyeknek maradék­talan végrehajtásával megerősö­dik, .stabillá­ válik­­a szerencsi járás­ úttörőcsapataiban a demok­ratizmus.

Next