Borsodi Fiatal, 1973 (1-12. szám)

1973 / 4. szám

­ Dodi filial olvasói is tapasztalhatnak egy új, s egyre inkább ki­bontakozó örvendetes jelen­séget a magyar fiatalok kö­rében: lassan egyértelmű­en bebizonyosodik, hogy a magyar ifjúság — politizá­ló ifjúság. Egyes rétegeiben is feloldódik a közöny, a „minden mindegy” közér­zet. Szót kér az ifjúmun­kás, a parasztfiatal, a kö­zépiskolás, az egyetemista. Mert ma végre érdemes szót kérni, lehet szót kérni, mert foganatja van a kö­zös ügyekben hozott dön­téseknek. Még szokatlan jelenség ez. Három évtized nem ele­gendő rossz beidegződések, évszázados alázatok, szol­gasorsok feloldásához. A szocialista forradalom csak reformszerűen, lépésről lépésre gyógyíthat a fejek­ben. Ezért hat az újdonság erejével az, ami természe­tes, aminek mindennapos­nak kellene lennie: példá­ul a teljességre törekvő ál­lampolgári jogok, hogy él­ni lehessen a demokrácia ma adott lehetőségével. S ez az, amit a fiatalok meg­tanulnak. Ennek a tudo­mánynak pedig igencsak hasznát látják. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen az országépítő, a jövőformáló munka, a közös cselekvés, így lép ki medréből, s válik jelképes jelentőségű­vé az, hogy társadalmi munkát vállalnak a Fiata­lok Miskolcért , Miskolc a fiatalokért mozgalom ke­retében, hogy ifjúsági par­kot építenek közös erővel, hogy közelmúlt történel­münkkel foglalkozó szín­darabok előadásain feltű­nően sok tizen- és huszon­éves ül, hogy mind több vezető funkciót töltenek be, hogy ünnepi pillanatot je­lent először szavazni. Fe­lelősséget éreznek, s a fe­lelősséget vállalják. postájából Nemzetközi úttörőtalálkozo Miskolcon A X­­VI. jegyében rendez­ték meg Miskolcon a nemzet­közi úttörőtalálkozót. Bolgár, lengyel, német és szovjet úttörőket, cserkésze­ket és pionírokat láttak ven­dégül. Találkozókon, közös műsorok alkalmával ismerhet­ték meg egymást a fiatalok. Városnéző sétákat, kirándulá­sokat tettek s a második na­pon még Egerbe is elutaztak, ahol a helyi úttörőház fogad­ta őket. Dalokra, táncokra, játékok­ra tanították egymást, néha keresni kellett a szavakat, mégis szót értettek, egy nyel­ven beszéltek. Azon a nyel­ven, amelyen eltűnnek a kü­lönbségek, inkább az azonos­ságok kerekednek felül, ami­kor egy közösség együtt ne­vet és nem gondol semmiféle rosszra. A miskolci „kis VIT” a sportcsarnokban megrendezett gálaesttel fejeződött be. Petőfi Sándor KISZ-alapszervezet A Borsodi Hőerőmű Vállalat IV-es KISZ-alapszervezete ez év januárjában vette fel Pe­tőfi Sándor nevét. Az alap­szervezet mind a harminchat tagja egyszerű, hétköznapi em­ber. Itt nem történik semmi különös — mondták. Aztán mégis kiderült, hogy az oktatási kör lendületesen, s aktívan dolgozik. A vállalati kispályás bajnokságon is­ részt vettek, s már megkezdték az alapozást a tavaszi új bajnok­ságra. Színházba is készülnek Miskolcra. Pénzük van rá, ta­valy a léghevítő bordák tisz­tításáért, melyet társadalmi munkában végeztek el, tizen­kétezer forintot kaptak a vál­lalattól. Az alapszervezet tagjai ér­zik azt, hogy van miért küz­deniük, érdemes becsületesen dolgozniuk, hisz a jó munka eredménye nem maradhat el. Mindezt szerényen végzik, és mégis Petőfi szellemében. Kezdődik az úttörők nyári olimpiai versenye Véget ért a tavaszi szünet. Újból benépesültek az isko­lák, kezdődik az évvégi hajrá. A tanulás mellett megkezdőd­nek az úttörők olimpiai ver­senyei is. Az iskolák már megrendez­ték a házi bajnokságokat, így a soron következő járási, vá­rosi döntőkre a csapatok leg­jobb kisdobos és úttörő spor­tolói kerülnek, majd azt kö­vetően, a megyei, területi és az országos döntőkön döntik el, kik a legjobbak a külön­böző sportágakban. Az országos döntőkre Duna­újvárosban kerül sor. Ebben az évben egy új sport­ággal bővült az úttörők vetél­kedője, amit hazánkban első­ízben rendeztek meg Buda­pesten, és máris nemzetközi szintre emelkedett, a „kerék­páros ügyességi verseny”. Honismereti diáktáborozás Július 30. és augusztus 11. között Szabolcs-Szatmár me­gyében rendezik a hetedik or­szágos honismereti diáktábo­rozást. A találkozó színhelye a vásárosnaményi Esze Tamás ifjúsági tábor lesz. A táboro­zás előkészületeit máris meg­kezdték, hogy az ország min­den részéből érkező fiatalok jól érezzék magukat, és ered­ményes munkát végezhesse­nek. E táj tárgyi és szellemi néprajza egyaránt igen gaz­dag, s a fiatalok 8 szakcso­portban, megfelelő szakembe­rek irányításával kutatják, gyűjtik a települések, a szö­vetkezetek történetét, népköl­tészeti, zenei, szellemi és tör­ténelmi emlékeit. Eközben el­sajátítják a honismereti kuta­tás, feldolgozás legjobb for­máit, módszereit. Személyi igazolványok ünnepélyes átadása Személyi igazolványok ün­nepélyes átadására került sor a Rónai Sándor Megyei Mű­velődési Központ színházter­mében, a Miskolc városi Ta­nács V. B. Társadalmi Ünnep­ségeket Szervező Irodájának rendezésében. Az ünnepségen Krasznai Gáborné, a városi úttörőel­nökség elnöke köszöntötte a vendégeket és azokat a fia­talokat, akik első személyi igazolványukat vehették át. Tolnay Ferenc, a Miskolc városi Tanács V. B. művelő­désügyi osztályának vezetője tartott ünnepi beszédet. — Több mint kétezer 14. életévet betöltött kispajtás veszi át most személyi iga­zolványát — mondta. Ezt kö­vetően ismertette a legfonto­sabb tudnivalókat. Küldöttgyűlés Nem régen tartotta Kazinc­barcikán a Nehézipari Műsza­ki Egyetem Vegyipari Auto­matizálási Főskolai Kar KISZ- szervezete csúcsvezetőségvá­­lasztó küldöttgyűlését. Az 54 küldöttön kívül jelen volt Básti János elvtárs a városi KISZ-bizottság titkára, meg­hívottként az állami és párt­vezetés, valamint a szakszer­vezet képviselője. Első napirendi pontként a csúcsvezetőség megtartotta be­számolóját az utolsó küldött­­gyűlés óta végzett munkáról, az eltelt időszak eredményei­ről, hibáiról. Kiemelte, hogy a kulturális és sportmunká­ban jelentős fejlődés tapasz­talható. A kollégiumok válto­zásáért végzett társadalmi munkába fokozatosan sikerült bevonni a hallgatóságot. Ha­tékonyabbá kell tenni az esz­mei, politikai nevelő munkát. Meg kell szervezni a tagság rendszeres tájékoztatását. A különböző tanácsokban és bi­zottságokban részt vevő KISZ- képviselők részletesen számol­janak be a tagságnak az ott végzett munkájukról. A város­sal erősen fejlődött a kapcso­latunk. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak. A vita során felme­rült kérdésekre a csúcsvezető­ség válaszolt. A régi vezető­ség lemondása után került sor az új vezetőség jelölésére, majd megválasztására. Ez­után az új csúcsvezetőség megtartotta alakuló gyűlését.

Next