Borsodi Fiatal, 1976 (1-6. szám)

1976 / 1-2. szám

Idén ül össze a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. Ez a tanácsko­zás jelentős eseménye az if­júsági szövetség életének, így hát rangjának megfelelően készül rá Borsod megye fia­talsága, valamennyi KISZ- szervezete. A megyei KISZ- bizottság is számvetést készít róla, mit tettek az 1971. no­vember 8-i küldöttértekezlet óta, s ebben a számvetésben mindenképpen helyt kap az, hogy az eltelt négy eszten­dőben bekövetkezett társadal­mi, gazdasági és kulturális eredményekben benne van a fiatalok tevékenysége is. Me­gyénk KISZ-tagjai, dolgozó és tanuló fiataljai aktívan részt vettek feladataink meg­oldásában. KISZ-szervezete­­ink az elmúlt években tovább erősödtek, szilárdult kommu­nista jellegük, nőtt tömeg­befolyásuk, fokozódott poli­tizáló tevékenységük. Ilyen eredmények birtokában ké­szül Borsod ifjúsága a me­gyei küldöttgyűlésre, majd azt követően a KISZ IX. kongresszusára. Most, három hónappal a tanácskozás előtt arról be­szélgettünk Török Lászlóval, a KISZ Borsod megyei Bi­zottságának első titkárával, hogyan készül megyénk több mint hatvanezer KISZ-tagja a kongresszusra, mit tettek azért, hogy a korábban meg­jelent határozatok megvaló­suljanak. — Miként alakult Borsodban az ifjúság társadalmi szerepe, eszmei, politikai, erkölcsi hely­zete? — Megyénkben több mint 170 ezer fiatal él. Többségük becsületesen részt vesz a szo­cialista építőmunkában, lel­kiismeretesen tanul, készül a nagyobb feladatok megoldá­sára; a gazdasági építőmun­kában és a társadalmi mun­kaakcióban való helytállá­sukkal részesei a népgazdasá­gi, a vállalati és a helyi cé­lok megvalósításának. Jó ér­zés számot adni arról is, hogy megyénk ifjúsága az elmúlt négy évben fokozottabban részt vett a közéletben. Az ifjúság munkájára minden­kor számíthattak a lakóhely, az üzem és az iskola előtt álló feladatok megoldásakor. Ennek alapján megyénk fel­nőtt lakossága ma már éppen a becsületes munka és a ta­nulás alapján ítéli meg az if­júságot. — Mi jellemezte az elmúlt négy esztendőben a dolgozó és tanuló fiatalok magatartását? — Megyénk társadalmi, po­litikai és gazdasági életében jelentős szerepe van a dol­gozó fiataloknak, ezen belül is a munkásifjúságnak. Helyt­állásuk, világnézetük, politi­kai érdeklődésük, magatartá­suk az elmúlt négy évben to­vább fejlődött. A munkásosz­tály szerves részét képezik. Következésképpen maguké­nak vallják a szocialista épí­tés eredményeit, ugyanakkor kritikusak fogyatékosságaink­kal szemben. Javult élet- és munkakörülményük, anyagi és szociális helyzetük. A fa­ Kongresszusra készülve Beszélgetés Török Lászlóra!, a megyei KISZ-bizottság Első titkárával tan élő és dolgozó fiatalok is sokat tettek az elmúlt években. Jelentős ez azért is, mert Borsod ifjúságának csaknem 50 százaléka él fa­lun. Igyekeztek részesei len­ni a falu átalakulásának. Magukénak érzik a nagyüze­mi mezőgazdasági termelést, az új modern technika ke­zelését, s úgy tűnik, megta­lálják számításukat a közsé­gek gazdasági, társadalmi éle­tében. — A tanulófiatalokról el­mondhatom, hogy jó hatás­sal van rájuk a párt politi­kája és a társadalmunkat jel­lemző demokratikus légkör. A tanulmányi és a­ szakmai igényeknek megfelelnek. Az iskolai életben, a tanulásban és a KISZ-ben megtalálták a közéleti szereplés és a po­litikai élményszerzés lehető­ségét. Az új szervezeti forma kialakításával élénkült az is­kolai mozgalmi munka. Kü­lön is ki kell emelni helyt­állásukat az építőtáborokban és a különféle társadalmi munkákban. — Hogyan vett részt me­gyénk ifjúsága a gazdasági munkában, a negyedik ötéves terv megvalósításában? — A munkára nevelésnek, a munka megbecsülésének nagy jelentőséget tulajdoní­tottunk, s ennek eredményei nem maradtak el. KISZ-tag­­jaink jelentős része, ifjúsági és szocialista brigádokban dolgozik. Ott vannak a kom­munista műszakokon, csak­úgy mint a társadalmi mun­kaakcióknál. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt sok fiatal bekapcsolódott a Radar-mozgalomba. Több he­lyen létrejöttek társadalmi tulajdont védő ifjúsági cso­portok. Megélénkült a fiata­lok újítási kedve, s az FMKT keretein belül számos olyan pályamunka készült, amely hozzájárult gazdasági célja­ink megvalósításához. Mind­ezeket figyelembe véve el­mondhatjuk, hogy megyénk munkás-, paraszt- és tanuló­fiataljai felelősségérzettel munkálkodtak a negyedik öt­éves terv megvalósításán. Ki­emelkedő eredményeket értek el a kongresszusi munkaver­senyekben. — E téma kapcsán úgy ér­zem, érdemes szót ejteni a Bor­sodban szép hagyományokkal rendelkező védnökségekről és szakmai versenyekről is — vetettem közbe. — Borsodi fiatalok tízez­rei vettek részt most is a ki­emelt népgazdasági célkitű­zések megvalósítására vállalt védnökségekben. A leninvá­­rosi olefinmű, a PVC—III., a Tisza II. vízlépcső, az orszá­gos fásítás és más beruházá­sok felett vállalt védnöksé­gek keretein belül a KISZ- szervezetek a termelési moz­galmak széles skáláját alkal­mazták a feladatok sikeres megoldására. Ugyanakkor nagyszerű eredményeket ér­tek el a szakmai versenyek során az iparban és a mező­­gazdaságban egyaránt. — 1970-ben jelent meg a párt ifjúságpolitikai határozata. Mi történt Borsodban azért, hogy e jelentős dokumentum megva­lósuljon a mindennapi életben? — Mindenekelőtt az, hogy az ifjúság megítélése a vég­zett munka és a tanulás alapján történik. Ugyanakkor egységesebb felfogás és szem­lélet alakult ki az ifjúság ne­velésében, és a KISZ munká­jának megítélésében. Javul­tak a nevelés tárgyi és sze­mélyi feltételei. A kedvező változások kezdeményezői megyénk pártszervei és kom­munistái voltak. Feladatter­veikben meghatározták a ten­nivalókat, s nagyon követke­zetesen ellenőrizték a végre­hajtást. Sokat tettek az ifjú­ságpolitikai határozat meg­valósításáért a szakszerveze­ti szervek, a tanácsok, a Ha­zafias Népfront, valamint a legtöbb társadalmi és tömeg­szervezet. — Ebben az időszakban je­­lent meg a KISZ Központi Bi­zottság határozata, a kommu­nista jelleg és a politizáló te­vékenység fejlesztéséről. Ho­gyan realizálódott ez Borsod­ban? — Kétségtelen, hogy _ a Központi Bizottság 1974. áp­rilisi határozata a KISZ kom­munista jellegének, politizáló tevékenységének fejlesztését célozta. KISZ-szervezeteink munkájának középpontjába a párt eszméinek, politikájának szolgálata került. Megélén­kült a világnézeti kérdések­kel való foglalkozás, jelentős szerepet kapott a KISZ­ poli­­tikai oktatásban a párt poli­tikájának megismertetése és megértetése. Mindez hatással volt az ifjúság hazafias és proletár internacionalista ne­velésére. Jól szolgálták e cél­kitűzéseket a forradalmi if­júsági napok rendezvényei is. — Ezek az eredmények mi­ként hatottak a KISZ belső életére? — Javult a KISZ-munka színvonala, fokozódott az alapszervezetek öntevékeny­sége, erősödött a KISZ kom­munista politikai jellege. Nőtt az aktivitás, javult a szerve­zeti élet. A fő figyelem az egyéni vállalásokra, a közös­ségi megbízásokra, a folya­matos értékelésre, a maga­sabb követelményekre irá­nyult. A kommunista jelleg erősödését szolgálták a szer­vezeti változások, az új ter­vezési mód pedig segíti a KISZ-szervezetek tartalma­sabb életének kialakítását, biztosítja a határozatok meg­valósítását. Magasabb köve­telmények érvényesülnek a tagfelvételeknél, tudatosabbá, összehangoltabbá vált a KISZ párttaggá ajánló és ne­velő tevékenysége. — Az ifjúság szabad idejének célszerű, hasznos eltöltéséről sok vita folyt. Történt-e előre­lépés a VIII. kongresszus óta? — A kongresszus ifjúsági szövetségünk kulturális tevé­kenységének legfontosabb céljaként a tartalmi munka színvonalának emelését, poli­­tikusabbá tételét jelölte meg. Ennek megvalósításához le­hetőséget teremtettek a meg­jelent határozatok. Az ifjú­sági klubok működésénél so­kat jelentett az, hogy a sze­mélyi és tárgyi feltételek biz­tosítása, valamint a szakmai irányítás állami, társadalmi feladat. Viszont az eszmei­politikai befolyás biztosításá­ról, a fiatalok aktivizálásáról a KISZ-nek kell gondoskod­nia. Szerencsésen találkozott a politikai és kulturális mun­ka olyan alkalmakkor is, mint például a forradalmi ifjúsági napok időszaka. Ha­gyományossá vált Borsodban is a mozgalmi dalfesztivál, nagy sikert arattak a sáros­pataki diáknapok, a megyei ifjúmunkás napok. Jelentős változások történtek a sport­­mozgalomban, melyek min­denképpen hozzájárultak a szabad idő célszerű, jobb ki­használásához. — Végül, mindenfajta rang­sorolás nélkül, milyen közvet­len feladatok várnak megyénk fiataljaira a következő hetek­ben, hónapokban? — kérdez­tem. — A kongresszusi felkészü­lés első szakasza lezárult. Egyik legfontosabb felada­tunk, éppen a kongresszusi jelszó tükrében az volt: min­den KISZ-tag becsületes munkával és tanulással, a kongresszusi akcióprogram végrehajtásával készüljön a nagy eseményre. Erről a te­vékenységről éppen ezekben a napokban adnak számot, szinte személy szerint az alapszervezetekben. Megvá­lasztják az új vezetőségeket, ezeknek legfontosabb felada­ta az idei akcióprogram el­készítése, mely tulajdonkép­pen magába foglalja a KISZ előtt álló feladatokat, konk­rétabban a kongresszusi fel­készülés további tennivalóit. Részt vállalunk az ötödik öt­éves tervből, ezen belül is az idei népgazdasági tervek tel­jesítéséből. Feladataink meg­oldásában, úgy érzem, nem leszünk egyedül, továbbra is élvezzük a párt iránymutatá­sát, egész társadalmunk se­gítőkészségét — válaszolta Török László. Paulovits Ágoston BORSODI FIATAL 76 1—2

Next