Borsodi Fiatal, 1978 (1-12. szám)

1978 / 1-2. szám

Felelősséggel, hozzáértéssel (Folytatás az 1. oldalról) vonjuk be a közösség tagjait akcióprogramok készítésébe. A „közösen tervezzük, közösen hajtjuk végre” mottó a tervező munka demokratizmusának legfontosabb alapgondolatát adja. Tények, és tapasztalatok bizonyítják, hogy az a terv, akicóprogram, amely kollektív munka eredményeként született, mozgósító erővel bír. Az alapszervezetekben folyó munka hatékonysága és minősége határozza meg az ifjúsági szövetségben folyó munka hatékonyságát és minőségét. Fontos szemléletbeli kérdés tehát annak tisztánlátása, hogy az alapszervezet — ezen belül az egyén, a KISZ-tag — a kiemelt szint. Szervezetünk minden egyes szintje ennek van alárendelve, az alapszervezeti munka eredményességét kell, hogy szolgálja. A jelenlegi időszakban elkészítésre kerülő alapszervezeti tervek, akcióprogramok színvonala, tartalma adja zálogát a Központi Bizottság akcióprogramja eredményes végrehajtásának. Ezzel a felelősséggel kell tehát programjainkat megtervezni, az akcióprogramokat elkészíteni. A küldöttgyűlések legfontosabb funkciója az, hogy demokratikus fórumot jelentenek a választott vezető testületek munkájának értékeléséhez. Az új típusú testületek most vizsgáznak. Minősíteni kell az eddig végzett munkájukat oly módon, hogy a létrehozásukra vonatkozó 1975 novemberi KB-határozatban megfogalmazott feladatokat összevetjük a működés tapasztalataival. A testületek munkájának értékelésénél tehát az alábbi szempontokat vegyük figyelembe: — A feladatok megoldása során mennyire sikerült összpontosítani erőinket. — A határozatokon keresztül megvalósuló irányítás mellett erősödött-e a helyszíni segítségnyújtás. — A tapasztalatokat fel tudjuk-e használni, az alulról jövő kezdeményezéseknek van-e hatásuk, tudnak-e érvényesülni. — Csökkentek-e az átfedések, a döntések, határozatok milyen szívonalúak. Amikor ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, látni kell, hogy a tavaszi küldöttgyűléseken nem a szervezeti kereteket, hanem működésüket kell értékelni, minősíteni. Ennek a követelménynek akkor tudunk eleget tenni, ha alapvetően változtatunk a küldöttgyűlések felfogásán. A küldöttgyűléseket nem ünnepi demonstráció, hanem munkajelleg kell, hogy jellemezze. A közösség kontrollja legyen a testület felett, amely értékelő és feladatmeghatározó funkciót is ellát. A választott KISZ-vezetők felelőssége az, hogy a küldöttgyűlés nyílt, őszinte légkörben folyjon, ahol a küldöttek az őket delegáló közösség nevében alkotó módon mondanak véleményt közös dolgainkról. Ifjúsági szövetségünk tavaszi taggyűléseit, küldöttgyűléseit olyan iskolának kell tekintenünk, ahol fiataljaink a demokratizmus gyakorlására, a felelősségteljes véleménynyilvánításra — és emellett — problémamegoldó, javaslattevő gondolkodásmódra neveljük. E demokratikus fórumokon, a küldöttgyűléseken a vita alapját a választott vezető testület által készített beszámolók képezik. Nem lehet tehát közömbös, hogy a vitaanyagot, a küldöttgyűlési beszámolót milyen szempontok alapján állítjuk össze. Ezért a küldöttgyűlési beszámolóban a jelen időszak hangsúlyozott kérdéseivel kell foglalkozni. — Alapkötelességek teljesítése (munka, tanulás, haza védelme). — Az „Edzett ifjúságért” mozgalom helyzete. — Érdekvédelmi tevékenység. — Az új irányítási rendszer tapasztalatai. A küldöttgyűlési beszámoló e szempontok alapján értékelte a kongresszusi határozat végrehajtásának helyzetét, és a küldöttgyűlés határozata tartalmazza a következő időszak legfontosabb feladatait. Azokat a feladatokat, amelyek biztosítják a KISZ IX. kongresszusa határozatának maradéktalan végrehajtását. A számvetésnél látnunk kell: feladataink sikeres megvalósítása egyrészt attól függ, hogy milyen színvonalon tudjuk munkánkat megtervezni, megszervezni, másrészt, mennyire tudjuk KISZ-tagjainkat mozgósítani. Ez a követelmény a KISZ minden szervezeti szintjén dolgozó választott ifjúsági vezetőtől az átlagostól nagyobb erőfeszítést igényel. Nem könynyű ennek a követelménynek eleget tenni. A KISZ választott vezetői, tisztségviselői azonban szűkebb, vagy tágabb közösségük bizalmából lettek ifjúsági vezetőkké. A közösség bizalma megtisztelő kötelezettség. Arra kötelez, hogy a közösségtől kapott megbízatást felelősséggel, hozzáértéssel végezzük. Korpás Lajos KISZ MB titkára 2 KISZ-védnökséggel épül az új acélmű Az ország acéligényének távlati kielégítése érdekében új acélgyártó bázisokat és kapacitásokat kell létrehozni. Ez az igény várhatóan 5,1— 5,3 millió tonna lesz a 80-as évek végére. Ennek a fejlesztési tervnek szerves része az LKM-ben megépülő új acélműkombinát. Az új acélmű megépítését indokolja, hogy a jelenlegi SM-acélmű közel 100 éves. Az üzem elavult, és csak nehéz fizikai munkával lehet az LKM acéligényét kielégíteni. A régi, korszerűtlen technológiájú acélmű kiváltására készül el az új acélmű. Az LKM feldolgozósorai igénylik az új, magas követelményeket kielégítő acélféleségeket. Ezeket jelenleg csak nagy erőfeszítések árán lehet előállítani. Ennek érdekében 1977. január 13-án, a Minisztertanács döntése alapján két lépcsőben kerül megépítésre egy kombinált technológiájú mű, melynek beruházási költsége 10 milliárd forint. A KISZ-védnökségnek az LKM-ben több mint két évtizedes hagyományai vannak. Annak a felismerése, hogy a védnökségvállalás sokrétű lehetőséget biztosít a meglevő erőforrások feltárására, a fiatalok alkotó erejének célirányos kibontakoztatására, a KISZ-bizottság 1976. évi küldöttgyűlésén védnökséget vállaltunk az acélmű építése fölött, és ezt a védnökségvállalást az 1977. évi küldöttgyűlés megerősítette. Ezzel egyidejűleg az 1977— 78-as mozgalmi év akcióprogramjában megfogalmaztuk a védnökséggel kapcsolatos teendőket és feladatokat. Ezek a következők: az acélműépítés elősegítése a KISZ sajátos eszközeivel (propagandamunka) megismertetni a fiatalokkal a készülő mű jelentőségét és népgazdasági hasznát. Konkrét munka az építéssel összefüggően, területfelszabadítás, hulladékgyűjtés. 1977 júliusában a KISZ-bizottság megbízta az 5 tagú védnökségi operatív bizottságot és a függetlenített védnökségi szervezet. Az operatív bizottság feladatául szabták meg, hogy készítsen konkrét, részletes tervet az acélműépítés beindításának szakaszára, mely tartalmazza a politikai, gazdasági feladatokat egyaránt. Ugyanebben az időszakban a KISZ-bizottság pártmegbízatásként kapta az LKM pártbizottságától a védnökségi munkában való részvételt. Ebben az időszakban a KISZ- bizottság és a VOB feladata kétirányú volt. Elő kellett készíteni a fiatalokat a védnökségben való aktív részvételre, föl kellett venni a kapcsolatot a beruházásban részt vevő vállalatok KISZ-szervezeteivel, és el kellett készíteni a védnkségi alapokmányt, amelyben rögzítettük a KISZ, a gazdaságvezetés és a szakszervezet feladatait, a védnökség sikeres megvalósítása érdekében. Ahhoz, hogy KISZ-tagságunk, valamint a beruházáson dolgozó külső vállalatok fiataljai kezdettől fogva résztvevői lehessenek a védnökségvállalásnak, szükségessé vált a mű építésének, a KISZ-védnökség céljának, és az ebből adódó feladatoknak minél szélesebb körben történő ismertetése. Az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalom keretében Védnökségi Kupa kiírásával több sportágban tervezünk versenyeket. Az acélmű tervezésében, a berendezések gyártásában, szállításában, az építésben és szerelésben résztvevő vállalatok KISZ-szervezetei mozgósítják fiataljaikat az építéssel összefüggő tervfeladatok végrehajtására. Az LKM és a résztvevő vállalatok KISZ-bizottságai és alapszervezetei fogalmazzák meg a mozgalmi évek akcióprogramjaiban a helyi KISZ- védnökséggel összefüggő feladataikat, melyek KISZ-tagjaink feladatvállalásaiban konkrétan jelenjenek meg. A védnökségi munkában eredményesen dolgozó fiatalok és kollektívák elismerésére a gazdaságvezetéssel és a szakszervezettel közösen „Kiváló Védnökségi Munkáért” kitüntetést alapítottunk. Elnyerésének feltétele, a részhatáridők és ütemtervek folyamatos tartása, illetve határidő előtti teljesítése, és az átlagot tartósan meghaladó munkaeredmény elérése. Ezt a kitüntetést első alkalommal 1979. március 21-én adományozzák. Kiss Sándor LKM-védnökségi szervezet BORSODI FIATAL 78 1—2.