Borsodi Fiatal, 1979 (1-10. szám)
1979 / 1. szám
Miskolc úttörőéletéről 1975. novemberében került sor az úttörővezetők VI. országos konferenciájára. E konferencia az MSZMP KB 1974. áprilisi határozata alapján —, szem előtt tartva a 6—14 éves korosztály szocialista nevelésének feladatait — a társadalmi igények messzemenő figyelembevételével fogalmazta meg a mozgalom teendőit. Ennek alapján határozta meg a Miskolc városi Úttörőelnökség, s a város negyven úttörőcsapata saját feladatait Az elmúlt három és fél év kiemelt feladatai voltak: erősíteni a szövetség politikai jellegét, fejleszteni a gyermekszervezeti vonásokat, erősíteni a mozgalom szervezeti kereteit. E feladatok megoldását szolgáló mozgalmi tevékenység irányítását városi szinten a 15 tagú úttörőelnökség látta el. Az elnökség az elmúlt időszakban a városi KISZ-bizottság elvi irányítása mellett, a városi pártbizottság támogatásával dolgozott. Tevékenysége négy területet ölelt fel. Elsődleges feladata volt az úttörőcsapatok munkájának segítése a területfelelősökön, a beszámoltatásokon és a különböző értékeléseken keresztül. Másik fontos feladat volt a tevékenységek megszervezéséhez, a feltételek biztosításához nyújtott operatív segítség. A mozgalmi tevékenységi területek és folyamatok csapat-, illetve városi szintű értékelése a csapatvezetőségek munkájának segítő ellenőrzése. S végül a kisdobosok, úttörők és úttörővezetők érdekképviselete és érdekvédelme. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Szebeni Győző vezette elnökség irányító, segítő, ellenőrző tevékenysége hatékonyabbá vált. Ez növelte a csapatvezetőségek munkájában a tervszerűséget, s világosabbá tette a konkrét feladatokat Ennek is köszönhető, hogy a megyeszékhely úttörőcsapatainál egyre inkább a programok alapját képezi a közéleti-politikai, a tanulás és ismeretszerzés, a közhasznú munkavégzés, a sport- és kulturális tevékenységek. Ezek tervezése, összhangban a végrehajtással legkiemelkedőbben a 3., 8., 10., 12., 14., 21., 32., 34., 36., 38. és 41. sz. iskolákban érvényesült. Valamennyi úttörőcsapatnál megvolt a tendencia a fokozatosság, a tervszerűség betartására, s az egész gyermekközösség cselekedtetésének előtérbe helyezésére, bár a tevékenységek folyamatossága még nem vált általánossá. Az elmúlt években az elnökség kiemelt feladatként kezelte, a kollektív vezetés színvonalának emelését. A csapatvezetőségek munkájának hatékonysága nő, s ebben feltétlenül szerepe van annak, hogy az eredményes vezetőképzés folytán gyarapodtak a csapatvezetők mozgalmi, pedagógiai ismeretei és fejlődött vezetési készségük A pedagógus-pártbizottság, az iskolavezetés és az elnökség egységes követelményrendszere eredményesebbé tette a csapatokon belül a munkamegosztást, s felelősségteljesebbé a reszortfelelősök munkáját. A hatékonyabb vezetési stílus kialakításához feltétlenül hozzájárult az iskolai élet demokratizmusának fejlődése is. Ennek is köszönhető, hogy a munkamegosztás, vagy az arra való törekvés az irányítás és végrehajtás területén egyre több csapatnál tapasztalható. A korszerűbb vezetési stílus a mozgalmi munkában fejlesztette a pedagógiai tudatosságot, és elősegítette az eszközök és módszerek gyarapodását- egyre inkább gyermekközpontúvá téve a mozgalmat. Miskolcon az úttörőélet személyi feltételei javultak. Ez elsődlegesen a tudatosabb nevelői magatartásban, a KISZ- testvérszervezetektől és szocialista brigádoktól kapott rendszeresebb támogatásban nyilvánul meg. E feltételek javulását elősegítette a gyermektisztségviselők és úttörőtanácsok tartalmasabb munkája is. Fejlődött a csapatvezetők mozgalmi felkészültsége, irányító készsége, személyes példájuk pedig aktivizáló lett. Éppen ezért a személyi feltételek további javulása meghatározója lehet a mozgalom tartalmi fejlődésének is. Miskolc úttörőcsapatai — a városi szintű 400 ezer forint év támogatás ellenére is — gyakorlatilag önellátóak. Kiemelkedő tehát az a tevékenység, melyek a csapatok anyagiakban gyarapodnak, miközben társadalmilag hasznos munkát végeznek. Valamennyi úttörőcsapatnál nagy tömegeket mozgattak meg a jól szervezett házi bajnokságok, s az úttörő-olimpia különböző szintű versenyei. A közösségek kialakításának nagyon jó eszköze lehetne a táborozás. A csapattáborok szervezésében élen járnak a 2., 6., 8. 9., 10., 27., 28., 34., 35., 36., 37., 38., 40. és 41. sz. iskolák. A költségek emelkedése azonban szükségessé tenné egy állandó városi tábor kialakítását, s akkor a táborozó úttörők száma — jelenleg az összlétszám 7 százaléka — ugrásszerűen növekedhetne... A MUSZ, az MSZMP gyermekszervezete, s ebből következik, hogy tagjait alkalmassá kell tennie a társadalmi célok megértésére, s a célbaérést szolgáló munkavégzésre. Nem véletlen, hogy mindegyik úttörőcsapat a cselekedtetéssel igyekezett eleget tenni a politikai nevelő munkának. Szintén kiemelt feladatként kezelték a csapatok a KISZ- életre való felkészítést, s ezt jól szolgálták az erősödő testvérkapcsolatok és a folyamatos munkát végző ifivezetők számának növekedése. Az úttörők a közéleti tevékenységet elsősorban saját közösségeikben gyakorolhat-ják. E tevékenységek átfogó irányítói az úttörőtanácsok. A gyermekönkormányzat szervei ma már képesek az igények felmérésére, közvetítésére, s a munka értékelésére is. Az úttörőcsapatok életében jelentős esemény az úttörőparlament. Az évenkénti fórumon a gyerekek felelősséggel beszélnek a közösség örömeiről, gondjairól, igényeiről, kötelességeiről. Miskolcon több mint 1700 őrsben dolgoznak az úttörők. Az őrsök bizonyultak a csapatok legaktívabb egységeinek. Tevékenységük jól szolgálta a vezetés gyakorlását, a felelősségtudat erősítését. A rajok tevékenységei is színesebbé váltak az utóbbi években, de önállóságuk még mindig nem érte el a kívánt szintet. Nyilván e közösségek munkája a meghatározója a csapattevékenységének. Ezen a szinten a 34-es sz. és a 14-es számú iskolák csapatai dolgoztak a legeredményesebben. Az előbbi elnyerte a KISZ KB Vörös selyemzászlaját, míg az utóbbi a zászló másodszori elnyerését jelképező szalagnak lett a tulajdonosa. Az elmúlt három és fél év feltétlenül a mozgalmi munka tartalmi és színvonalbeli emelkedésének időszaka volt Miskolcon. S ha még szélesebb körben szólhatnak bele a gyerekek, saját programjuk tervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe, akkor — megfelelő felnőtt támogatás esetén — minden bizonnyal az elkövetkezendő időszakban is tovább gyarapodnak a gyermekszervezet szocialista vonásai. Kosárik Nándor 4 BORSOD] FIATAL '79 1—2.