Borsodi Szemle, 1958 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1958 / 1. szám - Virágh Pál: Az új bányászlakások Borsodban

A vasúti és közúti távolságok Kazinc­barcikától, illetve Ózdtól az üzemig alig haladják meg a miskolci belvárosi for­galomban munkahely és lakás közötti megteendő távolságokat Megfelelő kor­szerű szerelvények beállításával Ormos­bánya—, vagy Edelény—Barcika ne­gyedórás távolságiban vannak egymás­tól Ennek ellenére az­ Ózdi Szénbányá­szati Tröszt egyetlen lakást sem építte­tett Ózdon, a Borsodi Tröszt pedig a lakásoknak csak 38 százalékát telepí­tette Kazincbarcikára, a többi lakást az Ózd közvetlen közelében lévő bányate­lepeken, illetve a Bódva és Ormos pa­tak völgyében és kis részben Miskolcon helyezték el. Ugyanakkor, amikor a két város — Ózd és Barcika — lehetőséget nyújt bá­nyászainknak a városias életre. A két nagy város mellett Putnok és Saj­ószen­tpéter fejlesztése jöhet még számításba. Az Eger—Putnok-­ vasút­vonalon a f­k­áldi bányatelep és Putnok távolsága mintegy 6 km, korszerű közle­kedéssel ugyanennyi perc. Ennek elle­nére Királdra tervezi a tröszt 300 la­kás elhelyezését, a legnagyobb szállítá­si, terep- és közművesítési nehézségek közepette, annak ellenére, ho­gy 300 la­kással Putnokból, ebből a meglepően városias településű községből kulturált városkát lehetne fejleszteni. Sajószent­­péter fejlesztése, Kazincbarcikától 7 km távolságra, erősen vitatható. A Sajó­­szentpéteren települt iparok bizonyos mértékig indokolttá teszik Sajószentpé­­ter fejlesztését, de fokozzák azt a ve­szélyt, hogy Sajószentpétertől Kazinc­barcikáig lazán összefüggő szalagtele­pülés jön létre, rendezetlenül váltakozó mezőgazdasági és lakóterületekkel, nél­külözve a valóságos város alakulásához szükséges tömörséget. Nem vitatható, hogy a munkaidejét a föld alatt töltő bányász számára a legkívánatosabb települési mód az ala­csony beépítés, ahol minden lakás szá­mára saját kertet lehet biztosítani, ahol a bányász szabad idejét szabad leve­gőn, tevékenyen töltheti el. Ez a köve­telmény egyáltalában nem áll ellentét­ben a­ fent elmondottakkal. A korszerű, alacsony szintű, beépítési módok lehető­vé teszik, hogy saját kertes település mellett is el lehessen érni a közművesí­tést­­ gazdaságossá tevő lakósűrűséget. Hazánkban a város fogalma nem feltét­lenül függ össze a többszintes, magas beépítési móddal. Városaink túlnyomó­­részt földszintes településnek. Nincs semmi akadálya annak, hogy új váro­sainkban — mint Kazincbarcikán és Ózdon is — az egyoldalúan erőszakolt többszintes beépítés helyett a többszin­tes és alacsony beépítési módokat a la­kosság valóságos igényének megfelelő arányiban alkalmazzák. Épülő királdi bányászlakások.

Next