Borsodi Szemle, 1958 (2. évfolyam, 1-2. szám)
1958 / 1. szám - Virágh Pál: Az új bányászlakások Borsodban
A vasúti és közúti távolságok Kazincbarcikától, illetve Ózdtól az üzemig alig haladják meg a miskolci belvárosi forgalomban munkahely és lakás közötti megteendő távolságokat Megfelelő korszerű szerelvények beállításával Ormosbánya—, vagy Edelény—Barcika negyedórás távolságiban vannak egymástól Ennek ellenére az Ózdi Szénbányászati Tröszt egyetlen lakást sem építtetett Ózdon, a Borsodi Tröszt pedig a lakásoknak csak 38 százalékát telepítette Kazincbarcikára, a többi lakást az Ózd közvetlen közelében lévő bányatelepeken, illetve a Bódva és Ormos patak völgyében és kis részben Miskolcon helyezték el. Ugyanakkor, amikor a két város — Ózd és Barcika — lehetőséget nyújt bányászainknak a városias életre. A két nagy város mellett Putnok és Sajószentpéter fejlesztése jöhet még számításba. Az Eger—Putnok- vasútvonalon a fkáldi bányatelep és Putnok távolsága mintegy 6 km, korszerű közlekedéssel ugyanennyi perc. Ennek ellenére Királdra tervezi a tröszt 300 lakás elhelyezését, a legnagyobb szállítási, terep- és közművesítési nehézségek közepette, annak ellenére, hogy 300 lakással Putnokból, ebből a meglepően városias településű községből kulturált városkát lehetne fejleszteni. Sajószentpéter fejlesztése, Kazincbarcikától 7 km távolságra, erősen vitatható. A Sajószentpéteren települt iparok bizonyos mértékig indokolttá teszik Sajószentpéter fejlesztését, de fokozzák azt a veszélyt, hogy Sajószentpétertől Kazincbarcikáig lazán összefüggő szalagtelepülés jön létre, rendezetlenül váltakozó mezőgazdasági és lakóterületekkel, nélkülözve a valóságos város alakulásához szükséges tömörséget. Nem vitatható, hogy a munkaidejét a föld alatt töltő bányász számára a legkívánatosabb települési mód az alacsony beépítés, ahol minden lakás számára saját kertet lehet biztosítani, ahol a bányász szabad idejét szabad levegőn, tevékenyen töltheti el. Ez a követelmény egyáltalában nem áll ellentétben a fent elmondottakkal. A korszerű, alacsony szintű, beépítési módok lehetővé teszik, hogy saját kertes település mellett is el lehessen érni a közművesítést gazdaságossá tevő lakósűrűséget. Hazánkban a város fogalma nem feltétlenül függ össze a többszintes, magas beépítési móddal. Városaink túlnyomórészt földszintes településnek. Nincs semmi akadálya annak, hogy új városainkban — mint Kazincbarcikán és Ózdon is — az egyoldalúan erőszakolt többszintes beépítés helyett a többszintes és alacsony beépítési módokat a lakosság valóságos igényének megfelelő arányiban alkalmazzák. Épülő királdi bányászlakások.