Borsodi Szemle, 1966 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1966 / 3. szám - MÚLTUNK MEGISMERÉSÉHEZ - Dr. H. C. Vadász Elemér: A geológus Budai József

el általában az élő szervezet összes cselekvésének bonyolultsági és jelentőségi rangsorában”. [9] A fiziológiai kihatások újabb eredményei éppenséggel arról tanúskodnak, hogy a reflex nem elemi cselekvés, hanem minden cselekvésnek az eleme, legyen az bármily bonyolult cselekvés. Bernsteint az idézett kijelentéshez bizonyára a dogmatizmus szenvedélyes gyűlölete vezette. Eközben azonban el­követi azt a hibát, hogy Pavlov felfogását azonosítja a dogmatikus interpre­tációval, s ezért a reflexelméletben a reflex­ív elméletét­ látja, pedig a kettő korántsem azonos. Az igazsághoz sokkal közelebb jár Bernsteinnek az a megállapítása, hogy a pavlovi koncepció a magasabbrendű idegműködés leírásának „első megköze­lítése”, s a teljes igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy zseniális megközelítése. A modern kutatások több ponton korrigálták Pavlov fejtegetéseit, de képzel­jük el a fiziológiai vizsgálódás akkori állapotát, és azonnal szemünkbe ötlik Pavlov zsenialitása és munkásságának korszakalkotó jelentősége. JEGYZETEK: [1] Grascsenkov, Látás, Feigenberg: A dialektikus materializmus és a modern neurofizio­­lógia néhány problémája. Filozófiai problémák ... 51. o. [2] Kupalov: A reflex és a reflexműködés elmélete és annak fejlődési távlatai. Id. mű. 145— 146. o.­­ [3] Pavlov összes művei III. köt. 2. könyv. Akadémiai, Bp. 1954. 75. o. [4] Anohin: A feltételes reflex sarkalatos problémáinak módszertani elemzése. Filozófiai problémák . . . 214. o. [5] Anohin: Id. mü. 248. o. [6] Sorohova és Kaganov: A pszichológia filozófiai problémái. Id. mü. 101. o. [7] Lásd Rubinstein: Lét és tudat. Kossuth, Bp. 1962. 105—106. o. [8] Bernstein: A fejlődés új vonalai a fiziológiában s ezek kapcsolata a kibernetikával. Filo­zófiai problémák . . . 367. o. [9] Bernstein: Id. mü. 370. o. MÚLTUNK MEGISMERÉSÉHEZ A geológus Budai József Dr. H. C. VAD­ÁSZ EL­­EMÉR akadémikus magyar történelem bővelkedik idegen hódító háború nyomán elnyo­mott népeinek tragikus sorsváltozásaiban, amelyek messzemenően ki­hatottak egyéni életekre is. Politikán kívül, irodalomban, költészet­ben, művészetekben, sőt a tudományban is. A legutolsó évszázad tör­ténelmi mozgalmai erősen kihatottak minden irányú kulturális fejlődésünkre, hátráltatták, akadályozták, nehezítették nagyjaink itthoni működését, sokszor megsemmisülésig vezető sorstragédiákat is okoztak. Viszont a kiválóságnak szinte törvényszerű értékmérője, hogy az élet útján mindenki előtt álló buk­tatókon a maga erejéből aktivitással, vagy többé-kevésbé alkalmazkodó pasz­­szivitással, nagy türelmet igénylő hosszabb-rövidebb idejű szívós kitartással kell átjutnia. A magyar földtan történetének írott és íratlan eseményei sok eltévedt vagy eltérült egyéniség példamutató Sorsküzdelmeiről tanúskodnak. Ennek a másfélszázados történetnek szerteágazó útjait vizsgálva, nagy úttörőnk Szabó A 68

Next