Borsodi Szemle, 1966 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1966 / 3. szám - MÚLTUNK MEGISMERÉSÉHEZ - Dr. H. C. Vadász Elemér: A geológus Budai József
el általában az élő szervezet összes cselekvésének bonyolultsági és jelentőségi rangsorában”. [9] A fiziológiai kihatások újabb eredményei éppenséggel arról tanúskodnak, hogy a reflex nem elemi cselekvés, hanem minden cselekvésnek az eleme, legyen az bármily bonyolult cselekvés. Bernsteint az idézett kijelentéshez bizonyára a dogmatizmus szenvedélyes gyűlölete vezette. Eközben azonban elköveti azt a hibát, hogy Pavlov felfogását azonosítja a dogmatikus interpretációval, s ezért a reflexelméletben a reflexív elméletét látja, pedig a kettő korántsem azonos. Az igazsághoz sokkal közelebb jár Bernsteinnek az a megállapítása, hogy a pavlovi koncepció a magasabbrendű idegműködés leírásának „első megközelítése”, s a teljes igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy zseniális megközelítése. A modern kutatások több ponton korrigálták Pavlov fejtegetéseit, de képzeljük el a fiziológiai vizsgálódás akkori állapotát, és azonnal szemünkbe ötlik Pavlov zsenialitása és munkásságának korszakalkotó jelentősége. JEGYZETEK: [1] Grascsenkov, Látás, Feigenberg: A dialektikus materializmus és a modern neurofiziológia néhány problémája. Filozófiai problémák ... 51. o. [2] Kupalov: A reflex és a reflexműködés elmélete és annak fejlődési távlatai. Id. mű. 145— 146. o. [3] Pavlov összes művei III. köt. 2. könyv. Akadémiai, Bp. 1954. 75. o. [4] Anohin: A feltételes reflex sarkalatos problémáinak módszertani elemzése. Filozófiai problémák . . . 214. o. [5] Anohin: Id. mü. 248. o. [6] Sorohova és Kaganov: A pszichológia filozófiai problémái. Id. mü. 101. o. [7] Lásd Rubinstein: Lét és tudat. Kossuth, Bp. 1962. 105—106. o. [8] Bernstein: A fejlődés új vonalai a fiziológiában s ezek kapcsolata a kibernetikával. Filozófiai problémák . . . 367. o. [9] Bernstein: Id. mü. 370. o. MÚLTUNK MEGISMERÉSÉHEZ A geológus Budai József Dr. H. C. VADÁSZ ELEMÉR akadémikus magyar történelem bővelkedik idegen hódító háború nyomán elnyomott népeinek tragikus sorsváltozásaiban, amelyek messzemenően kihatottak egyéni életekre is. Politikán kívül, irodalomban, költészetben, művészetekben, sőt a tudományban is. A legutolsó évszázad történelmi mozgalmai erősen kihatottak minden irányú kulturális fejlődésünkre, hátráltatták, akadályozták, nehezítették nagyjaink itthoni működését, sokszor megsemmisülésig vezető sorstragédiákat is okoztak. Viszont a kiválóságnak szinte törvényszerű értékmérője, hogy az élet útján mindenki előtt álló buktatókon a maga erejéből aktivitással, vagy többé-kevésbé alkalmazkodó paszszivitással, nagy türelmet igénylő hosszabb-rövidebb idejű szívós kitartással kell átjutnia. A magyar földtan történetének írott és íratlan eseményei sok eltévedt vagy eltérült egyéniség példamutató Sorsküzdelmeiről tanúskodnak. Ennek a másfélszázados történetnek szerteágazó útjait vizsgálva, nagy úttörőnk Szabó A 68