Borsodi Szemle, 1986 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Klusóczkiné Iglai Mariann - Miklós Imre: A megyébe települt vállalatok 1985. évi gazdálkodása, az életkörülmények alakulása

tervezett szint alatt maradt, mivel az első negyedévben a szénellátási gondok az erőműveket is érintették. Az iparon belül ebben az évben a legjobb teljesítményt a gépipari és a vegy­ipari vállalatok érték el. A gépipari vállalatok az év eleji termelési lemaradást behozták. A kapacitások kihasználását, a termelés ütemességét anyagellátási és kooperációs problémák, valamint rendeléshiány gátolták. A vegyipari vállalatok teljesítették éves terveiket, termelési volumenük nőtt. A nehéz gazdasági körülmények között is folytatták a termékstruktúra korsze­rűsítését, aktív piac- és fejlesztési politikával nemcsak az 1985. évi tervet rea­lizálták, hanem olyan alapokat is létrehoztak, amelyek megalapozzák a követ­kező évek dinamikáját is. Az építőanyag-ipari üzemek ez évi termelése a keresletcsökkenés miatt a ta­valyinak mintegy 91%-a. A legjelentősebb termeléscsökkenés a téglagyártás te­rén következett be. A vállalatok készletezési gondokkal küzdenek. Az élelmiszeripari termékek termelése 1984. évhez képest csökkent. A vál­lalatok alapvető ellátási feladataiknak eleget tettek. A teljesítmények növekedését alapanyag-ellátási és -értékesítési problémák akadályozták. A tejtermelés csök­kent. A könnyűipari egységek termelése igazodott a fizetőképes kereslethez. A bú­toripari üzemek előirányzatuknak megfelelő teljesítményt értek el. A konfekció­­ipar hazai alapanyag- és kellékellátása továbbra sem kielégítő. A megye szocialista kivitelező építőiparának teljesítménye az előző évinél 8%-kal kevesebb, s így az éves előirányzat 94%-a teljesült. Az építkezések üte­me a II. negyedévben jelentősen meggyorsult, de az elmaradást nem tudták pótolni. Emellett munka- és üzemszervezési hiányosságok is hozzájárultak a le­maradáshoz. Jellemző volt a kapacitás-kihasználatlanság. Az értékesítés a gazdálkodó szervezet AZ ÉRTÉKESÍTÉS ALAKULÁSA tek többségénél a tervezett szint alatt ------------------------------------------------------maradt, s jelentős azoknak a vállala­toknak a száma is, ahol az árbevétel nem érte el a bázisszintet. Változás követ­kezett be a három fő értékesítési reláció arányában. Nőtt a belföldi értékesítés részaránya, mivel a hazai piac kedvezőbb jövedelmezőséget biztosított a válla­latok számára az exportnál. Az összkivitelen belül a konvertibilis export rész­aránya csökkent. A szocialista export növekedése ebben az évben mind a bá­zishoz, mind a tervhez viszonyítva jelentős volt. A nem rubelrelációjú értékesítés feltételei kedvezőtlenebbé váltak, csökken­tek a kötési árak, jelentős volt az árveszteség. A szabályozás sem a tőkés, sem a szocialista relációban nem ösztönzött kellőképpen az exportra. A kohászatban csökkent a konvertibilis exportárbevétel, mérséklődött a vas­­kohászati termékek ára. A gépipari vállalatoknál — főleg a Diósgyőri Gépgyár­nál — a kereslet csökkenése miatt esett vissza a tőkés export. A vegyipari vál­lalatoknál is mérséklődött a konvertibilis export növekedési üteme, a vállalatok az árveszteségből adódó árbevételkiesést a mennyiség növelésével ellensúlyozták. Az élelmiszeripari termékek exportja stagnált, a kivitelt kedvezőtlenül befo­lyásolták az alacsony világpiaci árak és az exportárualap csökkenése. Az igé­nyek változása következtében kedvezőtlenül változott az élelmiszeripari vállala­toknál az export termékszerkezete is. Kedvező volt viszont a viszonylag kisebb exportőrök (konfekcióipari szövetkezetek) teljesítményének növekedése. Az export jövedelmezősége nem javult megfelelően. A kedvezőtlen külpiaci körülmények még inkább a felszínre hozták a versenyképesség, a korszerűség színvonalában meglevő elmaradást. A három értékesítési főirányon belül a vál­lalatok közötti jövedelmezőségi különbségek a megyében legnagyobbak a kon­vertibilis exportnál, viszonylag kisebbek a differenciák a rubelértékesítésnél. A­I

Next