Borsodi Szemle, 1986 (31. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Klusóczkiné Iglai Mariann - Miklós Imre: A megyébe települt vállalatok 1985. évi gazdálkodása, az életkörülmények alakulása
tervezett szint alatt maradt, mivel az első negyedévben a szénellátási gondok az erőműveket is érintették. Az iparon belül ebben az évben a legjobb teljesítményt a gépipari és a vegyipari vállalatok érték el. A gépipari vállalatok az év eleji termelési lemaradást behozták. A kapacitások kihasználását, a termelés ütemességét anyagellátási és kooperációs problémák, valamint rendeléshiány gátolták. A vegyipari vállalatok teljesítették éves terveiket, termelési volumenük nőtt. A nehéz gazdasági körülmények között is folytatták a termékstruktúra korszerűsítését, aktív piac- és fejlesztési politikával nemcsak az 1985. évi tervet realizálták, hanem olyan alapokat is létrehoztak, amelyek megalapozzák a következő évek dinamikáját is. Az építőanyag-ipari üzemek ez évi termelése a keresletcsökkenés miatt a tavalyinak mintegy 91%-a. A legjelentősebb termeléscsökkenés a téglagyártás terén következett be. A vállalatok készletezési gondokkal küzdenek. Az élelmiszeripari termékek termelése 1984. évhez képest csökkent. A vállalatok alapvető ellátási feladataiknak eleget tettek. A teljesítmények növekedését alapanyag-ellátási és -értékesítési problémák akadályozták. A tejtermelés csökkent. A könnyűipari egységek termelése igazodott a fizetőképes kereslethez. A bútoripari üzemek előirányzatuknak megfelelő teljesítményt értek el. A konfekcióipar hazai alapanyag- és kellékellátása továbbra sem kielégítő. A megye szocialista kivitelező építőiparának teljesítménye az előző évinél 8%-kal kevesebb, s így az éves előirányzat 94%-a teljesült. Az építkezések üteme a II. negyedévben jelentősen meggyorsult, de az elmaradást nem tudták pótolni. Emellett munka- és üzemszervezési hiányosságok is hozzájárultak a lemaradáshoz. Jellemző volt a kapacitás-kihasználatlanság. Az értékesítés a gazdálkodó szervezet AZ ÉRTÉKESÍTÉS ALAKULÁSA tek többségénél a tervezett szint alatt ------------------------------------------------------maradt, s jelentős azoknak a vállalatoknak a száma is, ahol az árbevétel nem érte el a bázisszintet. Változás következett be a három fő értékesítési reláció arányában. Nőtt a belföldi értékesítés részaránya, mivel a hazai piac kedvezőbb jövedelmezőséget biztosított a vállalatok számára az exportnál. Az összkivitelen belül a konvertibilis export részaránya csökkent. A szocialista export növekedése ebben az évben mind a bázishoz, mind a tervhez viszonyítva jelentős volt. A nem rubelrelációjú értékesítés feltételei kedvezőtlenebbé váltak, csökkentek a kötési árak, jelentős volt az árveszteség. A szabályozás sem a tőkés, sem a szocialista relációban nem ösztönzött kellőképpen az exportra. A kohászatban csökkent a konvertibilis exportárbevétel, mérséklődött a vaskohászati termékek ára. A gépipari vállalatoknál — főleg a Diósgyőri Gépgyárnál — a kereslet csökkenése miatt esett vissza a tőkés export. A vegyipari vállalatoknál is mérséklődött a konvertibilis export növekedési üteme, a vállalatok az árveszteségből adódó árbevételkiesést a mennyiség növelésével ellensúlyozták. Az élelmiszeripari termékek exportja stagnált, a kivitelt kedvezőtlenül befolyásolták az alacsony világpiaci árak és az exportárualap csökkenése. Az igények változása következtében kedvezőtlenül változott az élelmiszeripari vállalatoknál az export termékszerkezete is. Kedvező volt viszont a viszonylag kisebb exportőrök (konfekcióipari szövetkezetek) teljesítményének növekedése. Az export jövedelmezősége nem javult megfelelően. A kedvezőtlen külpiaci körülmények még inkább a felszínre hozták a versenyképesség, a korszerűség színvonalában meglevő elmaradást. A három értékesítési főirányon belül a vállalatok közötti jövedelmezőségi különbségek a megyében legnagyobbak a konvertibilis exportnál, viszonylag kisebbek a differenciák a rubelértékesítésnél. AI