Borsodi Szemle, 1987 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 2. szám - JEGYZET - Varga Gábor: Budai Ésaiás ismeretlen levele

ram zárószámaként ér véget, fejező­dik be, emléktáblát avatnak s koszo­­rúznak a Zenepalotánál s mintegy mindezek betetőzéseként a Miskolci József Attila Könyvtár „Az IGE tör­ténete 1932—1948” címmel kiállítást rendez. Miskolc város nemcsak a magyar irodalomnak, irodalomtörténetnek­­ adózik így, — elsősorban önmaga szellemi múltjának megbecsülését fe­jezi ki, sallangmentesen, tisztán, ér­zékletesen mégis. Kiss Gyula Budai Ésaiás ismeretlen levele (1791) A debreceni kollégium nagyhírű pro­fesszora elsősorban kitűnő történelmi munkáival, tankönyveivel aratott si­kert kortársai körében. Munkásságá­nak elismeréseként a Magyar Tudo­mányos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, a göttingai egyetem dokto­ri címmel tüntette ki. 1766-ban született. Szegénysorsú diák­ként került a debreceni kollégiumba. Szorgalma és tehetsége révén 1785-től magántanítványokat tarthatott, később még ugyancsak diákként a poétai osz­tály tanításával is megbízták. (Mint ismeretes pár év múlva Csokonai Vi­téz Mihályt is hasonló megtiszteltetés érte.) 1791-ben pedig a kollégium önkor­mányzatának Budai Ésaiás lett a diák vezetője, s e­n­i­o­r r­á választották. Még ugyanebben az évben helyettes tanárként megkapta volt tanára, Sinay Miklós­­katedráját. A felsorolt megbízatásai jövedelmé­ből összegyűjtött pénz segítségével Göt­­tingában folytatta tanulmányait 1792- 1794 között. Hazatérve véglegesen ki­nevezték a kollégium tanárává. Visszatértét egykori tanítványa, Cso­konai Vitéz Mihály hosszú versekben ünnepelte. Csupán néhány sort idé­zünk belőle: „Peng­e kis hely múzsáinak Édesen rezgő lantja, Minden húrja Budainak Kedves nevét pattant­ja.” il.­ .N­épszerűségét minden bizonnyal az is fokozhatja, hogy tankönyveit — elsők között hazánkban — magyar nyelven írta. Ez nem volt kis dolog akkor, amikor a kollégium vezetői még kizá­rólag a latin nyelvű oktatáshoz ragasz­kodtak. Magyarország történetét 3 kötetben adta ki 1800 és 1808 között. Megírta a régi tudós világ históriáját is 1802- ben. Feldolgozta a Habsburgok ural­mának történetét, amely 1812-ben je­lent meg. Figyelemreméltó a történeti személyiségek életét tárgyaló könyve is. A történelem mellett más tudomá­nyokban is maradandót alkotott. Tan­könyvírói munkássága mellett tanterv­­szerkesztőként is számon tarthatjuk. Most bemutatandó kéziratos levele a Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltárában az ún. szikszói birtok gazdasági iratai között „rejtőzött”. A birtokot 1772-ben Halász Takáts Sámu­el — a Borsod megyei Lak község bir­tokosa — adományozta a kollégiumnak. Kollégiumaink szellemi kisugárzó ha­tásához a hátteret biztosító anyagi bá­zisokkal eddig nem sokat foglalkozott történetírásunk. A szikszói 5 holdnyi

Next