Szövetkezeti Élet, 1966 (5. évfolyam, 3-12. szám)

1966-03-11 / 3. szám

ml« proletárjai, egyesüljetek; A BORSOD MEGYEI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK LAPJA V. évfolyam, 3. szám Érdemes és szükséges fáradozni A kellemes, tavaszias idő, az enyhe időjárás megbolygatta a falu szorgalmas népét. Megyénk minden termelőszövetkezetében és állami gazdaságában megkezdődött a tavaszi munka, megélénkült a határ. A tavaszi munka elkezdésével azonban nem árt egy pár pillantást vetni az elmúlt évre sem, mely igen sok tapasztalattal járt. 1965-ben bebizonyosodott, hogy a mostoha időjáráson, a nem éppen kedvező körülményeken is kifoghat a jó szervezés, a példás munka, az akarás, az emberek helytállása. S ez a tapasztalat egyaránt tanulságos a szövetkezetek vezetői és tagsága, nemkülönben a tsz pártszervezetek számára. A múlt esztendő sok jó példát szolgáltatott a gazdasági és a pártvezetés helyes együttműködésére. Fehéren feketén bebizonyosodott, hogy a kettő csak együtt képes jó eredményt biztosítani, csak úgy lehet produkálni, ha mindkettő megfelel sajátos feladatának. Tavaly — mint ezt a közös gazdálkodásainkban tett látogatásaink során tapasztaltuk — sok olyan tsz volt még, ahol nem sikerült tisztázni mi is a szövetkezeti kommunisták igazi feladata. Mindenki a munka lázában égett, mindenkit a gazdasági eredmények, tennivalók foglalkoztattak, s közben másodlagossá vált, hogy milyen gondok gyötrik az embereket, ki hogyan vélekedik, kit mi foglalkoztat, mit izgat, mi veszi el a kedvét a munkától. A nagy munkában a kommunisták közül is csak kevés olyan volt, aki az emberek világnézeti, szellemi épülésével is törődött volna. Kevés akadt, hiszen a párttitkárt, a kommunisták színejavát is főként a sarabolás, az egyelés, a kapálás, a betakarítás ezer teendője kötötte le. Ők is csak ezzel foglalkoztak, nem egyszer a gazdasági vezetők intézkedéseit segítve, de olykor keresztezve is. Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a pártszervezet, a falusi kommunisták serege ne törődjön a gazdasági teendőkkel, ne izgassák a termelés részfeladatai. Nagyon is kell, hogy törődjenek vele! A növénytermesztésben dolgozó kommunista például legyen első a kapálásban, mutasson példát a legapróbb tennivalók elvégzésében is. Minden munkaterületen hasonlóan követelmény a kommunista példaadás, de mégsem csak ennyi a kommunisták dolga. Nem veszhetnek el csak ilyen tennivalókban. Nekik két-három lépéssel előbbre kell látniuk, mint a többieknek. A kommunistáktól nemcsak azt várja a közös élet, hogy vihar előtt elsőnek fusson szénát gyűjteni. Még inkább az, hogy jóelőre már társait is felkészítse az esetleges viharra, a nehézségekre. Olyan közszellemet, hangulatot teremtsen maga körül, amelyben természetes dolog az állandó tettrekészség, amelyben becstelenségnek hat a közöny, a közös érdekek semmibe vétele. Az élet fényesen bizonyította, hogy a pártszervezet, a falu kommunistái, a gazdasági célokat nem azzal szolgálják helyesen, ha elnökkel, agronómussal vitatkoznak, hová és mikor vessék a burgonyát. Ennek eldöntése elsősorban a gazdasági szakemberek dolga. S e teendőket a szakemberek többé-kevésbé jól el is látják. A pártszervezet akkor áll hivatása magaslatán, ha a kijelölt helyre, a megszabott időben, kedvvel dolgozó, a közös célt megértő embereket sorakoztat fel. S tegyük hozzá, hogy ez a nehezebb feladat. Bizony párttitkáraink, kommunistáink elmondhatják, hogy nem egyszerű dolog a jó politikai közérzetet, a jó közhangulatot, a felemelkedett munkakedvet megteremteni, megértetni az emberekkel, hogy szorgalom, áldozatvállalások nélkül nincs boldogulás. Nem könnyű feladat arra ösztönözni, hogy mindenki egyformán vegye ki részét a munkából, mindenki annyit tegyen le a közösség asztalára, amennyire erejéből, tudásából futja. Bizony ez nem könnyű munka, s éppen ezért tapasztalni, hogy néhány kommunista inkább a könnyebb utat választja, azt: maga végzi el mások helyett a tennivalóikat. Eddig sem volt jó ez a megoldás, de ma már különösen nem az. Egy ember nyilván nem végezhet annyit, mint a pártvezetőség, a párttagság közösen. A párttitkárnak legfeljebb csak arra futja az ideálus, hogy a tsz-pártszervezet tűzoltó munkát végezzen. Ez ma már kevés. A tsz-pártszervezetre olyan feladat hárul, hogy szervesen benne éljen a közvéleménybe, politizáljon, élessze a vitaszellemet, az egész párttagságot, az egész falut mozgósítsa a több, jobb munkára. Olyan megnövekedett feladat vár a tsz-pártszervezetekre, hogy kutassa a bajok okát, az esetleges rossz hangulat eredőit. Bátran lépjen fel a visszásságok, a rágalmak, a rosszindulatú híresztelések ellen, a mindenféle kishitűséggel szemben. A brigádokban, a munkacsapatokban is állandóan segítsen levonni az eredmények és a hibák politikai tanulságait. Gondja legyen rá, hogy minden tsz-tag a gazda önérzetével kezdhessen mindennap munkához. Legyen a gondolatok, az érzések, a nézetek és a vélemények formálója. Szervezze és irányítsa az eseményeket, nehogy a hangulatok sodorják a kommunistákat, fentebb vázolt teendők komoly, igen komoly munkát követelnek a tsz-pártszervezetektől, s azok vezetőitől. S e munkát csak úgy lehet maradéktalanul elvégezni, ha a pártszervezetek, a falusi kommunisták világosan látják igazi tennivalókat. Látják és tudják, hogy a látás-futás, a gazdasági vezetők dolgaiba való belekapkodás helyett okos, megalapozott és közvetlen politikai-nevelő, agitációs munkát kell kifejteni. S nem árt, ha e munkában azt is megfogadják maguknak, szívósan és határozottan küzdenek tsz-ük ügyeiért, a parasztság felemelkedéséért, ha pártszervezeteink, a tsz-ben dolgozó kommunistáink így fogják meg a munka végét 1966-ban, és minden bizonnyal nem marad el az eredmény, s az év végén arról számolhatnak be, hogy sikerült előbbre lépni, eredményes gazdasági évet tudhatnak maguk mögött, nőtt a falu lakosságának politikai öntudata. Ezért pedig érdemes és szükséges fáradozni. A S 1966. március 11. JÓKÍVÁNSÁG Hazánkban ez év március 8-án is mindenütt megemlékeztek a nemzetközi nőnapról. Földművesszövetkezeteinkben is mindenütt szeretettel köszöntötték ebből az alkalomból a lődolgozókat. lapunk, ha megjelenése miatt megkésve is, de jókívánságait fejezi ki, további eredményes munkát kíván a szövetkezeti mozgalomban dolgozó nőknek. Új üzletház 1966-ban is számos borsodi község kap új, vagy teljesen felújított boltokat, korszerű üzletházat. Az elmúlt évhez hasonlóan, több községben ismét arra törekszenek, hogy a községfejlesztési alapból is segítsék az új létesítmények megépítését. Már az év elején is több új falusi bolt nyílik. A képen: az új ináncsi üzletház, amely berendezése után rövidesen megnyílik. Országos szakszövetkezeti tanácskozás a SZOVOSZ-ban A szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportok elnökeinek, valamint az illetékes főhatóságok vezető munkatársainak részvételével országos tanácskozást rendeztek a közelmúltban a SZÖVOSZ székházban. A tanácskozáson, amelyen megjelent dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője is, a szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportok helyzetével és további feladataival kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A vita előadója dr. Pál József, a SZÖVOSZ Szövetkezetpolitikai és Mezőgazdasági Főosztályának vezetője volt. Az országban — mint rámutatott — jelenleg 80 szakszövetkezet működik. Tagjaik száma meghaladja a 33 ezret, s több mint 125 ezer hold tartozik érdekeltségi területükhöz. Ennek a területnek több, mint 25 százaléka szőlő és gyümölcsös. Beruházott vagyonuk értéke az elmúlt év végével meghaladta a 330 millió forintot. Ennek több, mint 80 százalékát saját erőből valósították meg. Ezek a szakszövetkezetek szolgáltatják országosan a szerződéssel felvásárolt must és bor 20—25 százalékát, a gyümölcsnek pedig 8—10 százalékát. Biztatóan fejlődik a termelésük az egyéb üzemágakban is, termelésük alapágazata azonban továbbra is a szőlő és a gyümölcs marad. Ezt tükrözi az is, hogy a már összeállított tervek szerint a harmadik ötéves terv időszakában csaknem 4000 holddal gyarapítják közös kezelésben lévő szőlőik és gyümölcsöseik területét, a tagok tulajdonát képező ültetvényekből pedig mintegy 3000 holdat újítanak fel. Az elmúlt években telepített, s most már hamarosan termőre forduló szőlők termésének szakszerű feldolgozása céljából a szakszövetkezetek közötti vállalkozással — Bács és Borsod megyében 3—1 nagy teljesítményű szőlőfeldolgozót és bortárolót építenek. Ezek lesznek az első termelői borkombinátok. DCedozs CInaié ! Valószínű észrevette a kedves olvasó, hogy lapunk címe megváltozott. Az eddigi Földművesszövetkezeti Híradó cím helyett ezen a lapszámon már ez áll: Szövetkezeti Élet. Most önkéntelenül felmerült Önökben, miért kellett megváltoztatni a lap címét. Egyszerűen azért, mert már nem fedte a lap címe az újság tartalmát. Nem túlzunk, ha azt mondjuk: a havonta megjelenő sajtóorgánum kinőtte magát a régi keretekből, ma már újságunknak nem híradó jellege van. Azok a lapszámok, amelyeket hónapról hónapra leteszünk olvasóink asztalára, többékevésbé jól szerkesztett számok, értékes és tartalmas cikkeket hoznak, útmutatást adnak, tájékoztatnak, tapasztalatokat nyújtanak. E számtól kezdve tehát a Szövetkezeti Élet a címe lapunknak. Hadd mondjuk meg: az országban először nekünk engedélyezték, hogy elhagyhassuk a híradó megnevezést. S hogy ez így van, kötelességeket is ró a lap íróira, szerkesztőire. Méghozzá olyan kötelességeket, hogy azok a cikkek, amiket az újságunkban írunk, valóban színvonalasak, tartalmasak legyenek. Olyanok legyenek a cikkek, hogy egy-egy téma helyi feldolgozásából tanuljanak azok is, akik az írásban nincsenek név szerint megemlítve. A lap szerkesztőire pedig olyan feladatok hárulnak, ízléses, szép kiállítású lapszámokat kell készíteniük. A lap cikkírói, szerkesztői nevében ígérjük: az új lap címének megfelelően olyan lapszámokat teszünk a kedves olvasónk asztalára, melyek hűen tükrözik a címet és bemutatják a szövetkezeti életet. XX I g XXX í í* XXXXXX XXXX XXX XXXXXX Tizenöt év a földművesszövetkezeti mozgalomban — A nőmozgalomból kerültem 1950. december hó 21-én a szövetkezeti mozgalomba. Pénztáros lettem az emődi földművesszövetkezetnél, majd eladó a vegyesboltban. A szövetkezeti mozgalom csaknem minden munkakörében dolgoztam — kezdte nyilatkozatát Péter Györgyné az emődi fmsz igazgatóságának elnöke. Azóta 15 év telt el. Sok minden történt. Emődön azóta szakosított bolthálózat épült, gazdagodott, kulturálódott a község. A régi szatócsboltoknak nyomát sem találni. S ebben a változásban, szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy benne van Péterné munkája is. Péterné azok közé tartozik, akik élethivatásuknak tekintették a szövetkezeti mozgalmat. Lelkes odaadásukkal elősegítették a fejlődést, felelősséget éreztek a tagság vagyona iránt. 1958. január elsejével választották meg elnöknek — s tegyük hozzá — a konzervatív szemléletű emberek nagy álmélkodására. Női elnök addig még ritkaságszámba ment mozgalomban. A kezdeti bizalmatlanságot eloszlatták az eredmények. Megerősödött a munkafegyelem, nyereséges lett a szövetkezet, megjavult a választott vezetőség munkája. Végre lett hajtva a bolthálózat szakosítása, négy új bolt alakult. S az emődi földművesszövetkezet évről évre eredményesebben gazdálkodott. Amíg 1959-ben 95 ezer forint volt a nyereség, addig az elmúlt évben már 680 ezer forint. Mintha most kezdené a szakmát, olyan lelkesedéssel és odaadással dolgozik most is Péterné. Tanul, most végzi a középfokú tervtanfolyamot. Szép eredménnyel rakja le vizsgáit. S munka után, ha mégis akad szorongó érzése, azt az okozza, hogy mi lesz, ha nyugdíjazzák? Mihez kezd majd akkor? A eltelt 15 év alatt egybeforrt szövetkezetével. (ács) Péter Györgyné XXXX*X XXIXX | Szolidaritási napot tartottak Edelényben Vietnami Szolidaritási Napot tartott az Edelény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet szakszervezeti bizottsága is. A szakszervezeti bizottsági titkár ismertette a dolgozókkal Vietnam jelenlegi helyzetét, az amerikai csapatok kegyetlen háborúját, a vietnami néppel szemben. A dolgozók tiltakoztak a háború folytatása és kiszélesítése ellen. Tiltakozásukat táviratban továbbították az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének Budapestre; Az Egyesült Államok vietnami agressziója kezdettől fogva felháborodást váltott ki földművesszövetkezeteink tagsága, dolgozói körében. Több helyen emelték már fel tiltakozó szavukat a betolakodókkal szemben, a sokat szenvedett vietnami nép mellett. Lakberendezési áruház épül Mezőcsáton Régi probléma kerül megoldásra előreláthatólag ez évben Mezőcsáton. A bútorszaküzlet már kicsinek bizonyult a hatalmas forgalomhoz, és tegyük hozzá a növekvő igényekhez képest. A jelenlegi bútorszaküzlet nem alkalmas , hogy a különböző bútor szobákat be lehessen mutni így az esetek többségében úgyszólván „látatlanban” vette meg a vásárló a „portékát”. Az igények jobb kielégítése érdekében — Mezőcsát ellátási körzet is — a körzeti földművesszövetkezet igazgatósága úgy határozott egyetértésben a felsőbb szervekkel, hogy lakberendezési áruházat építenek Mezőcsáton. Az épületet már meg is vásárolták mintegy 90 ezer forintból. Az átalakítás számítások szerint közel 1 millió forintot követelne. Ha a keretet a felsőbb szervek biztosítani tudják, úgy ez évben elkészül az új lakberendezési áruház. t—ács)