Szövetkezeti Élet, 1967 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-13 / 1. szám
2 SZÖVETKEZETI ÜZLET Rendkívüli küldöttközgyűlés Mezőcsáton Az elmúlt hónap december 21-én rendkívüli küldöttközgyűlést tartott a Mezőcsát és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A napirendi pontok között szerepelt a mezőcsáti fmsz igazgatóság beszámolója, a Mezőcsát és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet igazgatóságának és az ároktői szövetkezetnek ez év elsejével történő egyesítésére vonatkozó javaslatnak előterjesztése. A mezőcsáti fmsz igazgatóságának részéről Veress Ferenc igazgatósági elnök számolt be a szövetkezet elmúlt évi munkájáról, eredményeiről. Beszámolójában elmondotta, hogy a szövetkezet igazgatósága és dolgozói az elmúlt négy évben a VIII. pártkongresszus által meghatározott szövetkezeti feladatokat, a SZÖVOSZ V. kongresszusa irányelveinek szem előtt tartásával nagyrészt végrehajtották. Az 1965. évben adott terveket a körzet áruforgalmi, valamint gazdálkodási vonatkozásban nem teljesítette. Az 1966-os évben az első három negyedévi tervét a szövetkezet a bolti kereskedelem 107,7 százalékra teljesítette, a vendéglátóipar 109,0 százalékra. Az eredmények ismertetése után Veress elvtárs szólott arról, hogy december 15-én megtartott helyi küldöttközgyűléseken, valamint a taggyűléseken és az azt megelőző helyi intéző és körzeti igazgatósági üléseken körzeti földművesszövetkezetünk tagsága megtárgyalta az ároktői fészel való egyesülés kérdéseit és a helyi közgyűlési határozatok minden helyi szervnél egységesen kimondották, és helyeselték az ároktői fmsz-el való újabb egyesülést. A küldöttközgyűlés határozhat a két fmsz egyesüléséről. A határozati javaslatot Pincés József, a mezőcsáti fmsz főkönyvelője terjesztette a küldöttközgyűlés elé. A küldöttközgyűlés felszólalói között Tompa Ferenc kér osztályvezető, Baka József, Mislei József ároktői küldött méltatta az egyesülés előnyeit. A küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta a két földművesszövetkezet egyesülését célzó javaslatot. A határozathozatal után Fischer Pál, MÉSZÖV elnökhelyettes köszöntötte a küldötteket, örömét fejezve ki, hogy jó megértéssel és egyetértéssel egyesült a két földművesszövetkezet. A tagság — mint mondottam — külön-külön az egyik földművesszövetkezet eredményével sem lehet megelégedve, nagyobbak a követelmények, nagyobb igényekkel lépnek fel a szövetkezet tagjai is. Nagyobb igényeket az egyesült és így megnövekedett szövetkezet tudja csak megoldani. Az új gazdasági mechanizmus levegőjében csak az erős, gazdaságilag megerősödött szövetkezetek tudják felvenni a versenyt, s a győztes az lesz, aki ötletesebben, ügyesebben tud dolgozni. A határozathozatal után került sor az igazgatóság és a felügyelő bizottság megválasztására. A küldöttközgyűlés döntése alapján az fmsz igazgatóságának elnöki tisztjét továbbra is Veress Ferenc elvtárs tölti be. A küldöttközgyűlés végeztével a küldöttek, valamint a meghívott vendégek közös ebéden vettek részt. (ács) A fluktuáció vagyonvédelmi kihatása Ezúttal az információ fontosságának és megbízhatóságának nem a közgazdasági értelemben érintett vonatkozásáról essék szó, hanem az eredeti klasszikus értelmezésről, közelebbről: a kereskedelmi dolgozók utánpótlásával — ide kapcsolódóan a vagyonvédelemmel is összefüggésben. A földművesszövetkezetek kölcsönös megbízható tájékoztatásának napirenden tartását az teszi indokolttá, hogy még mindig sok az ún. „vándormadár”, különösen a vendéglátóipari kereskedelemben. Félreértés ne essék: nem azokra gondolunk, akik családi okokból, vagy jobb elhelyezkedési lehetőség, esetleg a lakóhelyükhöz közelebb eső munkahely előnyei miatt kénytelenek munkahelyet változtatni , akik valamennyi munkahelyükön becsülettel látták el munkájukat. Azokról van szó, akik a társadalmi tulajdont ilyen, vagy amolyan formában — leltárhiánnyal, egyéb károkozással — megcsorbították, a fogyasztók érdekeit sorozatosan megsértették és emiatt méltatlanná váltak vezetői munkakör ellátására, legalábbis a társadalmi tulajdont károsító cselekmény utáni olyan időtartamra, amelyekre vonatkozóan a rendelkezések intézkednek. Valamennyi smsz-nek érdeke, hogy az utóbbi kategóriába sorolható kereskedelmi dolgozók beáramlását működési területükre anyagi felelősséggel járó egységvezetői munkakörbe meggátolják. Ennek megelőzését célozza a működési bizonyítványok alkalmaztatás előtti beszerzésére vonatkozó főhatósági rendelkezés, valamint ezen túl az esetenként ajánlatos személyi, vagy írásbeli információ beszerzése. Sajnálatos, hogy egyes vezetők ezt az óvatossági rendszabályt nem alkalmazzák. Olyan esetek is előfordultak, hogy a munkaviszony megszüntetése után újbóli elhelyezkedés alkalmával a működési bizonyítványba megtévesztő adatokat közöltek az információ adás során, azzal a nem eléggé elítélendő indokolással, hogy „nem akarjuk meggátolni az érintett újbóli elhelyezkedését anyagilag felelős munkakörben”. Elgondolkoztató az ilyen, enyhén szólva liberális állásfoglalás, különösen az eljárás; társadalmi veszélyességét tekintve, de azért is, mert ez közvetve újabb társadalmi károkozás forrása lehet. Ilyen esetet bizonyít egy fegyelmi eljárás is, amelynek során bizonyítást nyert, hogy a sorozatosan hiánnyal elszámolt és munkáját hanyagul ellátó leváltott egységvezetőről megtévesztő adatokat közölt az érintett egyén korábbi munkaadója, s ennek alapján új munkahelyén alkalmazták. Itt, rövid idő alatt újabb nagy összegű hiányt okozott az fmsz-nek. Ezek után természetes, hogy az érintett fmsz ig. elnökét fegyelmileg kellett elmarasztalni a megtévesztő adatok közléséért a működési bizonyítványban. Úgy véljük, ez tanulságul szolgál a jövőre nézve minden vezetőnek, hogy nem érdemes vállalni a fegyelmi eljárás súlyos anyagi szankcióit is csak azért, hogy bárkit is tévesen értelmezett humanizmusból mentegessenek. Cikkem elején kiemelten említettük az információ megbízhatóságát. Ugyanis a megbízható, sokoldalú információ egyúttal alapja az esetek viszonylag tárgyilagos megítélésének. Sajnálatos módon a dolgozók ügyes-bajos dolgainak, panaszainak, sérelmeinek elbírálásánál még gyakran találkozunk a bejelentések, észrevételek egyoldalú, sokszor célzatos „tálalás” alapján történő döntésekkel és elmarasztalásokkal. Az esetek ilyen egyoldalú megítélése nem segíti elő a munkaerkölcs helyes irányba történő fejlődését, de káros a munka eredményessége szempontjából is, nem is említve, hogy az egyoldalú információ alapján alkotott vélemény idegen a mi etikai normáinktól. A bevezetőben szándékosan utaltunk az információ klasszikus értelmezésére, s ehhez társítjuk azt a megfogalmazást is, hogy nem lehet az emberek magatartásáról egyoldalú megítélés alapján véleményt alkotni. Vagy mégis lehet? Itt az árvízbiztosítás! Az emlékezetes 1965. évi árvíz 3058 lakóházat rongált meg, 700-at pedig teljesen összedöntött. Az idén koránt sem volt olyan mértékű az árvíz, mint tavaly, de mégis több mint ezer veszélyeztetett otthonból kellett kiköltöztetni a lakókat. Árvízveszéllyel minden évben számolni kell: gyakran olyan patakok és folyók is kiöntenek, amelyek évtizedekig békésen megfértek a medrükben. Az árvízkárosultak eddig többnyire családi kölcsönökre, hitelekre, állami támogatásra szorultak. Indokolt a kívánság, hogy a biztosító az egyéb ‘ elemi károkhoz, például a tűz ‘höz, viharhoz hasonlóan az árvízkárokat is térítse meg. Most ez lehetővé válik. Január elsejétől a termelőszövetkezeti tagok háztáji, az ingatlantulajdonosok épület-, és háztartási, a bérlakásban lakók pedig háztartási biztosításuk alapján árvíz esetén is kártérítést kaphatnak. Ugyanakkor ezeket a korszerűsített biztosítási módozatokat több egyéb új kockázattal bővítik, j Azoknak, akik az új biztosítást megkötik, illetve fennálló biztosításukat erre átcserélik, • a lakóépületben és melléképületeiben keletkezett árvízkárokat az Állami Biztosító megtéríti. Ha pedig a lakóépületből hatósági rendelkezésre ki kell költözni, vagy az árvíz a lakást a kiköltözés előtt érintötte, az épületben keletkezett kár megtérítésén felül 2000 i : Ft-ot fizet a biztosító. Ha 1 .egyéb biztosított káresemény, i !pl. tűz vagy földrengés miatt 1 :kell az otthont elhagyni, úgy 1 !a biztosító viseli a lakbértöbb ilet költségeit. Az új módoza ’ [tokban szélesítették a szavatossági biztosítás körét (többek közt kiterjesztették a kerrékpározás, sportolás közbeni okozott károkra is) és a balesetbiztosítást az eddigihez képest kibővítették annyiban, hogy fizetnek a munka vagy gépjárművezetés közben történt balesetekért is. A biztosítás a Háztartásban élő összes családtagra, háztartásbelire, nyugdíjasokra és gyermekekre is kiterjed. A munkahelyen vagy iskolában biztosított családtagok pedig ezentúl két biztosítás (az otthoni és pl. a Biztosítási és Önsegélyező Csoport tagság) alapján kapnak baleseti kártérítést. A víz, a gőz okozta károkat eddig csak csőrepedés esetén térítették meg. Az új módozatokban a víz, a gőz és a szennyvízcsatorna által okozott netáni károkat csőrepedés nélkül is megtérítik, sőt a vízkárt akkor is, ha azt gondatlanság okozta, pl. nyitva felejtik a csapokat. A bélyeggyűjtő szövetség 160 ezer tagja bizonyára örömmel veszi, hogy a bélyeggyűjteményeket a lakásingóságok értékének 30 százalékáig biztosítják, az eddigi 10 százalék helyett. Sok termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó nemcsak egy-két sertést tart, hanem szerződéses alapon, vagy eladásra több sertést hidal. Az állattartás biztonságának növelése céljából is lényeges módosításokat vezettek be a háztáji biztosításban. A háztáji gazdaságban, illetményföldön tartott összes sertés és kecske után kártérítést fizetnek az új biztosítás alapján, ha az állat elhullik, vagy kényszervágásra kerül. (Eddig ha egy káresemény alkalmával több állat hullott is el, kártérítés csak egy után járt.) Jelentékenyen megemelték a kártérítés összegét is, anyakocánál például 1000 Ft helyett 1500 Ft-ot térítenek meg. A szarvasmarhát is tartó családok kiegészítő biztosítást köthetnek és ennek keretében a teheneket 4000 Ft-ig, a másfél éven felüli marhákat 3000 Ft összegre biztosíthatják. Tekintettel arra, hogy kényszervágás esetén a megtérülés összegét nem vonják le, a kártérítés jelentékenyen segíti az állattartókat. Sok háztáji gazdaságban több, különféle foglalkozású családtag él együtt. Kár esetén vitára adhatott alkalmat, hogy kié a megsemmisült vagyontárgy, az elhullott állat. Az új biztosítás az egész együtt élő családra, illetve annak tulajdonára lesz érvényes. A jégkárokat 3000 Ft értékig fedezik, ha a termelvények értéke ennél több, a különbözetet külön kell biztosítani. Ugyancsak külön lehet biztosítani a szőlő és gyümölcsös területet. Akik nem tagjai a tsz-nek, épület- és háztartási biztosításukat egészíthetik ki szükség szerint állat- és jégbiztosítással. Az új háztáji biztosítás évi díja 372 Ft. A családi házak, szövetkezeti és öröklakások, társasházban levő lakások, nyaralók épület- és háztartási biztosításának évi díja 2 szobáig 180 Ft, ennél több szobánál évi 220 Ft. A kibővített háztartási biztosítás havi díja egyszobás lakásnál 2 Ft-tal, 2 szobásnál 3 Ft-tal, 3 szobásnál 4 Ft-tal, több szobánál 5 Ft-tal emelkedik. A január 1-én bevezetésre kerülő új biztosítási módozatok sok előnyt nyújtanak. Akik régi biztosításukat az újra kívánják átcserélni, vagy még biztosítással nem rendelkeznek, ez ügyben az Állami Biztosítóhoz fordulhatnak. 1967. január 13. fl gazdaságirányítási reform jellemző vonásai a csehszlovák szövetkezetek tevékenységében II. A fenti témakörben cikksorozat közreadását kezdtük el előző számunkban. A területünket is érdeklő témát e közleménnyel folytatjuk, a felvásárlási tevékenységet és az önállóság további elemeit érintő intézkedések ismertetésével. A nyers bevételre való ösztönzés rendszere a fogyasztási szövetkezeteket egyszersmind a felvásárlás új irányelveinek kellő alkalmazására is ösztönzi. Ez feltételezi egyes mezőgazdasági termékek eddigi felvásárlási rendjének alapvető megváltoztatását. Az alapvető ellátási termékeken kívül (gabonaneműek, hús stb.) biztosítani kell a mezőgazdasági termékek és termények felvásárlási lehetőségét minden szervezet részére, amely arra igényt tart. Ezzel a fogyasztási szövetkezeteknek nagyobb lehetőségei lesznek a mezőgazdasági termékek közvetlen beszerzésére, beleszámítva a gyümölcsöt és zöldséget a szövetkezeti árudák ellátása céljából. Így megteremtik a reális lehetőségét annak, hogy a fogyasztási szövetkezetek felvásárlási tevékenységének volumene meghaladja az egymilliárd koronát. Ezt a célt szolgálják az 1967. évi felvásárlási kondíciók és szállítási feltételek módosításai. Az ide vonatkozó adatokat tájékoztató jelleggel adjuk közre az alábbiak szerint: Az 1967. évi szerződéskötések az előző éviektől eltérően alapvetően más feltételek mellett történnek. Intézkedés történt a mezőgazdasági termékek árának rendezésére is 1967. január 1-től. Mindezek az intézkedések és az új termelői árrendszer meghatározott feltételek mellett várhatóan kedvező hatással lesz a mezőgazdasági termelésre. Ilya^asátiráilás úi Hüteten megszűnik a szállítási feltételeknek utasítások (központi diszpozíciók) szerinti teljesítése. Helyette a termelő üzem (szövetkezet), mint szállító és a felvásárló szerv, mint fogyasztó közötti kereskedelmi tárgyalás (szerződés) formája lép életbe. A termelőnek jogában áll önállóan dönteni afölött, milyen fajta és mennyiségű terméket fog termelni. Önállóan dönt atekintetben is, hogy termelvényeit a saját maga által meghatározott mennyiségben szabad választás szerinti vevőnek fogja eladni. Ebből következik, hogy a mezőgazdasági termelő üzemek és a vevők egyenjogú partnerek, és egymással szemben nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. A népgazdaságnak is érdeke, hogy az alapvető népgazdasági termékek a központi árualap részére a szükséges mennyiségben előzetes szerződéskötéssel és felvásárlással biztosítva legyenek. Ez elsősorban a kenyérgabonára, olajos magvakra, burgonyára, cukorrépára, komlóra, rostkenderre és rostlenre, dohányra, zöldségre és gyümölcsre, csemegeszőlőre, vágómarhára és hízott sertésre, vágóbaromfira, tejre, tejtermékekre, tojásra, édesvízi halra (pontyra) és gyapjúra vonatkozik. Ezek biztosítását a központi árualap részére különböző közgazdasági eszközökkel kell elősegíteni, így többek között a felvásárlási árak szabályozásával, a 100 korona termelési értékre differenciáltan megállapítandó felárral, a központi árualapok részére a szállítási szerződésben meghatározott mennyiségen felüli termelésért premizálással, biztosított árkiegyenlítéssel a gazdaságilag gyengén működő mezőgazdasági termelő üzemek (szövetkezetek) részére és végül a megállapított felvásárlási alapáron felüli árkiegyenlítéssel a vevő (felvásárló szerv) saját pénzügyi alapjaiból, pl. a termékek határidőre történő szállításáért, szokvány minőségen felüli termékért és az exportérdekeltség növeléséért. A fentieknek megfelelően pl. a fogyasztási szövetkezetek differenciált mértékű felárat folyósíthatnak a burgonya felvásárlási árával egyidejűleg azon egységes mezőgazdasági szövetkezeteknek (mezőgazdasági termelő üzemeknek), amelyek a burgoyát ez átlagostól kedvezőtlenebb természeti viszonyok között termelik, aszerint, hogy az érintett mezőgazdasági szövetkezet milyen természeti viszonyok közötti termelői kategóriába tartozik. A különböző termelői kategóriákba történt besorolásról a fogyasztási szövetkezetek a mezőgazdasági termelési igazgatóságok útján értesülnek. A zöldség-gyümölcs után az említett differenciált felár nem jár, azonban a szállítók (termelők) érdekeltebbé tétele érdekében a fogyasztási szövetkezetek saját pénzügyi forrásaikból folyósíthatnak ilyen címen felárat. A mezőgazdasági termékek szállítására a felvásárló szervek önállóan köthetnek szerződést. A mezőgazdasági termékek tervutasítás szerinti elosztás rendszerének megszüntetésével a fogyasztási szövetkezetek a jövőben a termelő üzemeknek különböző szolgáltatásokat nyújthatnak, hasonlóképpen, ahogyan az a mezőgazdasági ,felvásárló és ellátó üzemeknél gyakorlatban van. Ilyen szolgáltatás lehet például: építőanyag értékesítés, vagy vendéglátóipari ellátás (üzemélelmezési szolgáltatás). Alapvetően megváltoztak a felvásárlási feltételek abban is, hogy 1967. január 1-el a sszállító és vevő viszonylatában kölcsönösen kötbér köthető ki a szállítás meghiúsulása, vagy a szállítmány átvételének indokolatlan megtagadása miatt. Megváltoztak a feltételek a Szállítás terén is: a vevő jelenleg a terméket (árut) a mezőgazdasági üzem szállítói eszközével veszi át, amikoris a mennyiségi és minőségi átvételt is gyakorolhatja. 1967. január 1. után a vásárolt termékek szállítása a felvásárló szervet terheli. Az önállóan gazdálkodó magántermelők a felvásárlásra felajánlott, vagy leszerződött termékeket a felvásárló helyre saját költségükön szállítják. Változás történik 1967. január 1-el a hálózatfejlesztési lehetőségek kihasználása terén is. A fogyasztási szövetkezetek valamennyi gazdasági tevékenységének fejlesztése csak az anyagi és technikai bázisok további növelésével lehetséges. Ezért az eddiginél erőteljesebben kell folytatni az értékesítési helyek és az üzemélelmezési egységek korszerűsítését, s ezzel egyidejűleg megteremteni az új tevékenységi körök feltételeit ellátási bázisok és termelési berendezések létrehozásával. A fogyasztási szövetkezetek eddigi kivitelezési hatásköre a beruházási tevékenység terén is bővülni fog. Számolni lehet azzal, hogy a fogyasztási szövetkezetek Központi szövetsége csak a kölcsönös hitelalapból történő pénzügyi ellátás esetében fogja fenntartani a létesítmény elbírálásának jogát. A beruházások terén — éppúgy, mint sok más irányban — új kondíciók mellett jönnek létre az alapok a fogyasztási szövetkezetek magasabb szintű együttműködésére a nemzeti bizottságokkal. A fogyasztási szövetkezés fejlődésének tervezett megvalósítására, egyúttal feltételezi az üzemen belüli vezetés új formáját és fogalmát is. Az üzemvezetés (vállalati belső vezetés) alapja a létrehozandó gazdasági központok szervezetében rejlik. Ezek létrehozása elsősorban azért ajánlatos, hogy a dolgozók aktivitását az anyagi ösztönzés rendszerére késztesse. A szövetkezeti belső vezetéssel szorosan összefügg az információk feldolgozása, amelynek megoldása korszerű gépi, technikai felszereléssel a szövetkezetek tevékenységi körének bővítésénél a legsürgetőbb. Ezért a szövetkezetek szakembereinek minden erőfeszítését a lyukkártyás feldolgozási gépi központok létesítésére kell összpontosítani Szakképzettség és premizálás A gazdaságirányítás új rendszerének valóra váltása a dolgozókkal szemben nagyobb igényeket támaszt a felkészülést illetően úgy az iskolai végzettség, mint a magasabb fokú képesítés megszerzésére. Ezért bővülnek a lehetőségek, hogy a dolgozók a megnövekedett igényeknek megfelelő képesítést is megszerezhessék. Ami a premizálás rendszerét illeti a gazdaságirányítás új rendszerében. 1966-ban már érvényesítették az új tervezési rendszert az értékesítő helyeken és vendéglátóipari egységekben, ahol a bérezés a teljesítmény függvénye (a forgalomtól és annak összetételétől függően is), s jelenleg az egységek többségénél az összbér kétharmadát képezi, a kisebb egységeknél pedig teljesen a teljesítménytől függ. További intézkedések készülnek azonban, amelyek a szövetkezeti funkcionáriusok és a belső irányításban dolgozók anyagi érdekeltségét érintik. A kongresszus különös figyelmet szentelt a fogyasztási szövetkezetek további tevékenységének társadalmi szerepét illetően is. Ennek lényege a szövetkezeti szervek szélesebb hatáskörében állapítható meg, továbbá a tagság magasabb fokú érdekeltségében és a szocialista demokrácia kiszélesítésében. A fogyasztási szövetkezetek önállóságának további növelése a külső és belső kapcsolatok tekintetében, valamint az irányítás adminisztratív módszereiről a kereskedelmi módszerekre való áttérés lehetővé teszi a központi mechanizmusok alapvető egyszerűsítés. Tulajdonképpen nemcsak szervezeti változásról van szó, hanem a szövetség funkciójának változásáról: az eddigi adminisztratív irányítás helyett az állam által meghatározott funkciók ellátása mellett. — úgymint a revíziós tevékenység ellátása — a szövetkezeteknek kereskedelmi vonatkozású segítségadás lesz a feladata.