Szövetkezeti Élet, 1967 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-13 / 1. szám
1907. január 13. SZÖVETKEZET! ÉLET Az irányítószervi ellenőrzés új tartalmáról A gazdaságirányítás rendszerének reformja új feladatok elé állítja az fmsz-i hálózat minden dolgozóját valamennyi tevékenységi körben. Az 1967. év még csak a reform előkészítő szakasza. A gazdaságirányítás néhány új elemeinek kísérleti alkalmazásában országosan már 136 földművesszövetkezet vesz részt 1967-ben, megyénk területén pedig a kísérleti módszereket a mezőkövesdi fmsz-en kívül 1967-ben további 6 fmsz fogja alkalmazni. A gazdasági tevékenység irányítása egyes hatáskörök leadásával, s ennek kapcsán az önállóság bővülésével megváltozott körülmények között folyik, nagyobb hatáskörrel és megnövekedett felelősséggel. A népgazdasági központi irányelvekhez igazodó — de a helyi igények kielégítését szolgáló, a helyi adottságokat és lehetőségeket, az anyagi eszközöket is legmesszebbmenően figyelembe vevő fmsz-i tervek végrehajtásához az intézkedési tervekben meghatározandó eszközök hatékony alkalmazása valamennyiünk alapos felkészültségét feltételezi a megváltozott körülmények között folyó gazdasági tevékenység hatékonyabb lebonyolítására. Ez a munka különösen nehéz feladatot ró a kísérleti tevékenységben részt vevő smsz-ek dolgozóira és vezetőire, mert e szövetkezetek a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer még meglevő kötelezettsége mellett, már az új gazdaságirányítási rendszer néhány elemeit alkalmazhatják, miközben a még meglevő kötöttségek gátolhatják a kitűzött feladatok megvalósításában. Fentiekkel egyidejűleg felvetődik az fmsz-ek, mint gazdálkodó szervek és a MÉSZÖV, mint irányító szerv kapcsolatának új formái arra tekintettel is, hogy az fmsz-ek önállósága és hatásköre sok vonatkozásban bővült. Önkéntelenül adódik ebből a további kérdés: megfelelően, a gazdálkodás eredményesebbé tétele érdekében éltek-e a nagyobb önállóság adta lehetőséggel az fmsz-ek; milyen konkrét segítséget nyújthat az irányító szerv az fmsz-eknek az önállóság hatékonyabb kibontakozásához. Mindezek felvetik végső soron a kérdést, milyen feladatok hárulnak a MESZÖV- re, mint az fmsz-ek irányítószervi ellenőrzését ellátó testületre. A fentiekből kiindulva megkíséreljük vázolni, hogy a gazdaságirányítás új viszonyai milyen hatást gyakorolnak a MÉSZÖV és az smsz-ek kölcsönös kapcsolatára, a konkrét ellenőrzési feladatokra, a MÉSZÖV munkastílusára és a munkamódszerek továbbfejlesztésére. Melyek azok az alapvető irányok, amelyek a gazdaságirányítás rendszerének viszonyai között is érvényesek? Utalni szükséges itt a MÉSZÖV újszerű kapcsolatára azzal összefüggésben is, hogy a földművesszövetkezetek gazdasági tevékenységüket nagyobb önállósággal folytatják és az elsődleges ellenőrzési feladatok ellátása szorosabb szervezeti formában történik, az irányítószervi ellenőrzés egyidejű — megváltozott tartalmú — fenntartása mellett. Gondolunk ezzel kapcsolatban a MÉSZÖV társadalmi és tömegszervezeti jellegére is, s ebből folyóan a szocialista demokratizmust megvalósító társadalmi formára, tízek leszögezése után vizsgáljuk meg konkrétan, hogy a gazdaságirányítás reformja várhatóan milyen hatást gyakorol a MÉSZÖV, mint középirányító szerv ellenőrzési munkájára. Közvetett hatásként állapítható meg, hogy a reform átalakítja a gazdaságirányítás, a gazdálkodás egész mechanizmusát. Ez azt az igényt támasztja az ellenőrzésel szemben, hogy a MÉSZÖV a földművesszövetkezetek munkáját az új mechanizmusok viszonyaiból folyó feladatok, a hatáskörök új elrendezése szerint ítélje meg és ennek megfelelően értékelje munkájukat, ehhez igazodóan határozza meg munkastílusát is. Az új mechanizmus viszonyai között az ellenőrzés során az smsz-ek munkájában a gazdasági folyamatokat inkább a gazdálkodás érdemi eredményei szerint kell elbírálni, természetesen a népgazdasági összefüggésekhez való viszonyukban. Ez ugyan eddig is így történt, azonban az értékelés többnyire egyszerűen a tervutasításokhoz viszonyítottan történt, függetlenül attól,hogy a tervutasítások ténylegesen a működési terület valóságos igényeinek kielégítését szolgálta-e vagy sem, egyszerűbben: egybeestek-e a tervek tendenciái a lakosság igényeivel. Természetesen, a jövőben sem hanyagolhatjuk el a gazdálkodás területén elért eredmények elemzését valamely célkitűzéssel összehasonlítva, legyen az akár országos, megyei, azonos tevékenységű célkitűzés, amelyeket különböző közgazdasági megfogalmazással, hatékonysági mutatókkal fejezünk ki. Az ide kapcsolódó feladatokat gyakorlatilag természetesen csakis konkrét feladatok kapcsán határozhatjuk meg. Az elmondottakhoz szemléltetésképpen nem árt egy konkrét példát is idézni: Több földművesszövetkezetnél vizsgáltuk a készletgazdálkodás helyzetét, az új hitelezési rendszer hatását az áruforgalomra, s ennek kapcsán a kockázati alap hatását az elfekvőségek rendezésére. Megyei tapasztalatok szerint, az új hitelezési rendszer alapvetően bevált, annak ellenére, hogy a szóródások negatív jelenségeket is takarnak a készletgazdálkodásban, s a kockázati alap adta a lehetőségeket a készletek átcsoportosítására nem mindenütt használták ki megfelelően. A tapasztalatok helyes átcsoportosítására nem mindenütt használták ki megfelelően. A tapasztalatok szerint a negatív jelenségekhez hozzájárult egyes helyeken az értékesítés szervezési hibái mellett az áruforgalmi és pénzügyi összhang hiánya, a bolti érdekeltség elégtelensége, sok helyen a bolti dolgozók közvetlen érdekeltségének hiánya, a cikklisták hibái, sok esetben felsőbb szervi tételes beavatkozások is, amelyek — főleg az előrehozott készletek esetében — időleges pénzügyi zavarokat okoztak. Nem kevésbé hozzájárult ehhez a forgási időnormatívák sok helyütt mereven történt alkalmazása. A hibák kijavítására java* sótt intézkedések elsődlegesen • felső intézkedéseket feltéte * leztek, s ezért várt hatásuknak* sok esetben csak „kívánság” jellege volt, mert az objektív* feltételek hiánya nem ösztökélték az egységeket helyes* készletgazdálkodásra kellő ha* tással olyan gazdasági eszközök, amelyek a vezetők és befosztottak anyagi érdekeltségé* hez kapcsolódóan szinte új gazdasági kényszer erejével • hatottak volna. Ennek kapcsán vizsgáljuk • meg, milyen új helyzetet teremtenek munkánkban az alkalmazandó új mechanizmusok? • Nyilvánvaló, hogy a készletek utáni magasabb kamat aj dolgozók anyagi érdekeltségéhez kapcsolódóan, a szövetkezet gazdálkodásában jobban előtérbe helyezi az árukészletekkel való gazdálkodást, a *, készletek forgási sebességét, • az ésszerűbb és gazdaságosabb áruterítési gyakorlatot is.* E vonatkozásban a cikklisták* eltörlése is más helyzetet teremt már a reform előkészítői szakaszában is. A magasabb • kamatteher, a kapcsolódó hajlékonyabb anyagi ösztönzők, a* helytelen áruterítésből eredő hibák megszüntetésére ösztö*nöznek, mert a helytelen készletgazdálkodásból eredő hátrányok az anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül jobban * érintik a dolgozókat. • A fenti példa csak egy szerű, gyenge példája* lehet mindannak a* sokrétű változatnak, amellyel már a reform kísérleti szakaszában egyes konkrét ellenőrzési feladatok végrehajtásával számolnunk kell. A reform általánosan jellemző vonásaiból már most következtethetünk néhány olyan hatására, amelyek az ellenőrzés során tendenciózusan jelentkeznek. Ilyen az a célkitűzés, hogy a döntési jogot arra a szintre kell helyezni, ahol az optimális döntés feltételei megvannak. Ennek közvetlen következménye a hatáskör bővülés. Ebből adódik, hogy a vizsgálatok során feltárt hibákat jórészt szövetkezeti szinten kell orvosolni. Megnő tehát a szövetkezet belső revíziójának jelentősége. Megszűnnek az objektív okok, s ezért a problémák megoldásának nyitját a szövetkezetnél kell megtalálni. A fentiekből folyik az a követelmény, hogy közgazdasági és szakmai megállapításainknak sokoldalúan megalapozottaknak kell lenniök, mert csak így nyújtanak segítséget a gazdálkodásban. Újszerű feladat elé állítja az irányítószervi ellenőrzést, hogy a gazdálkodásban elismert tényezővé lép elő a minden gazdasági munkával együtt járó kockázatvállalás. Minthogy a kockázat reális mértékét a gazdálkodás valamennyi tényezőjénél nem lehet viszonyítással, vagy abszolút mértékkel megszabni, az egyes konkrét esetekben igen körültekintő és sokoldalú elemzésre lesz szükség annak reális elbírálására. •zon leszünk mindnyá ellenőrző munkája van, hogy a MÉSZÖV konvexitásának biztosításával a földművesszövetkezet gazdasági tevékenységének értékelésénél — a hatásköri elrendezésre és önállóságra messzemenő tekintettel — nyújtsunk segítséget a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez közgazdaságilag is megalapozott ajánlásokkal, másrészt a gazdasági tevékenységgel összefüggő konkrét akadályok megszüntetéséhez végrehajtásra alkalmas javaslatokat dolgozzunk ki és a szövetkezet vezetőivel együttesen munkálkodjunk a belső ellenőrzési rendszer megszilárdítása és a társadalmi károkozások megelőzése érdekében. — sze — 1966 eredményeiből, 1967 terveiből A MÉSZÖV elnöksége január 9-én sajtótájékoztatót tartott a megyei napi- és hetilapok, valamint a rádió részére, amelyen Csege Géza elvtárs, a MÉSZÖV lg. elnöke adott részletes ismertetést a földművesszövetkezeti mozgalom 1966-ban végzett munkájáról és az 1967. évi tervekről, feladatokról. Dióhéjban ismertetjük a tájékoztatón elhangzott legfontosabb adatokat, megállapításokat. Csege elvtárs az 1966-os munkáról szólva rámutatott, hogy eredményekben gazdag évet zártak a földművesszövetkezetek, a hegyközségek, a takarékszövetkezetek s mind gazdaságilag, mind pedig szervezeti téren tovább erősödtek. Közel 50 millió forintot fordítottak megyénk földművesszövetkezetei a hálózat fejlesztésére, eszközök beszerzésére. Jelentősen javult az áruválaszték. A földművesszövetkezetek választott testületeinek, a több mint ötezer alkalmazottnak jó, aktív munkája eredményezte az újabb előrelépést, amelyért a MÉSZÖV elnöksége ezúttal is köszönetét fejezte ki. Az eredményekről szólva többek között elmondotta, hogy a kiskereskedelem tervét 104,2 százalékra teljesítette, 103 millió forinttal forgalmazott többet. A vendéglátó 35 millióval forgalmazott többet, s a tervteljesítés itt 105,4 százalékos. Ezen belül sikerült a saját készítésű ételek forgalmát 12,8 millió forintra növelni, ami 3,4 millió forinttal több, mint az előző esztendőben. Megyénk földművesszövetkezeti kereskedelmébe az elmúlt évben 84 új egység lépett be, s ebből 15 az úgynevezett „fehér foltokon”, a perifériákon. A felvásárlás terén is jók az eredmények, így például 58,7 százalékkal, zöldségfélék- Ülésezett az ózdi FJK igazgatósága December 29-én tartotta utolsó ülését az ózdi FJK igazgatósága. Napirendi pontok között szerepelt az elmúlt évi feladatok végrehajtásának mérlegelése, az igazgatóság munkájának értékelése, az elkövetkezendő időszakban adódó legfontosabb földművesszövetkezeti feladatok. Mint ismeretes, ez év elejétől kezdődően a járások választott vezetőségei megszűnnek működni, s helyettük a körzeti földművesszövetkezetek választott vezetőségei viszik tovább a feladatokat. Az első napirendi pontként az FJK igazgatósága megtárgyalta az 1966. évben végzett tömegpolitikai munkát. Pucsok Sándor FJK instruktor értékelésében többek között elmondotta, hogy az év elején készített intézkedési tervben szereplő fontos feladatok valamennyiét az FJK igazgatósága végrehajtotta. Maximális segítséget adott az év utolsó felében beindított összevonási munkához. Szoros kapcsolatot alakítottak ki a községek tömegszervezeti vezetőivel. A párt, tanács, nőtanács segítségével közösen sikeresen oldották meg a feladatokat. A termelőszövetkezetekkel kialakított jó kapcsolat nagymértékben hozzájárult az elmúlt év jó gazdasági eredményeihez. A beszámoló egyben megállapította, hogy a körzeti földművesszövetkezetek egyre jobban betöltik tömegszervezeti szerepüket, aktívan kivették részüket ez évben is a falu politikai, gazdasági és kulturális munkájának elősegítéséből. Jóllehet, még fordultak elő az elmúlt évben is kisebb hibák, azonban ezek jórészét a közös összefogás megoldotta. Az igazgatósági beszámoló megállapította, hogy úgy a taggyűléseken, mint a küldöttközgyűléseken hozott határozatokat a járás szövetkezetei eredményesen végrehajtották, voltak kivételek is, mint pl. a domaházi vegyesbolt elmaradt építkezése, valamint a jákfalvai vegyes és italbolt meg nem történt korszerűsítése. Pucsok elvtárs beszámolójában elmondotta, hogy az elmúlt évben gyengébb pontját jelentette a szövetkezetpolitikai munkának a helyi vezetőségek gyengébb tevékenysége, ezen a téren sok javítani való akad még. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a községi felelősök, akiket a körzet igazgatósága kijelölt, az eddigieknél nagyobb segítséget adjanak a helyi vezetőségeknek. A napirendi pontokkal az igazgatóság egyetértett Az utána következő hosszas vitában nagyon sok hasznos elképzelés került napvilágra. (ács) s Csege Géza elvtárs sajtótájékoztatója ből 18,8, gyümölcsből pedig 11,6 százalékkal volt magasabb a felvásárlás. A téli tárolás 1104 vagonos tervét így sikerült 1807 vagonra teljesíteni. Részletes tájékoztatást adott ezután Csege elvtárs 1967 soron levő legfontosabb feladatairól, elsősorban a most kezdődött választásokról. A SZÖVOSZ VI. kongresszusára való készülődés nagy politikai nevelő iskolája lesz a földművesszövetkezeti mozgalom több mint 150 ezres tagságának megyénkben. A választások során igen hasznos beszélgetésekre kerül sor a tagsággal, amelyen ismertetik a párt IX. kongresszusának határozatait s megbeszélik az azzal kapcsolatos helyi tennivalókat Megismerkedik a tagság az új gazdasági mechanizmus lényegével, valamint a SZÖVOSZ kongresszusi irányelveivel. Arról is részletesen tájékoztatott Csege Géza elvtárs, , hogy milyen szervezeti változásokra kerül sor, milyen új, a jobb munkát elősegítő vonások valósulnak meg. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a választások során a vezetők megválasztása. Olyan legyen az összetételük, hogy érdemben tudjanak a földművesszövetkezeti mozgalom minden problémájával foglalkozni. Szólt a földművesszövetkezeti mozgalom veteránjairól is, akik mindenütt a legnagyobb megbecsülésben részesülnek. Az 1967-es gazdasági feladatokról szólva rámutatott, hogy további fejlődést, jelentős előrehaladást kell elérni, ami annál is reálisabb követelmény, mert jelentősen megnövekszik az smsz-ek önállósága. Ismertette, hogy Mezőkövesd után az idén megyénk további hat földművesszövetkezete gazdálkodik, kereskedik kísérletképpen már az új mechanizmus elvei alapján, s számos lehetőséget biztosít számukra. A soron következő, még a téli hónapok feladatairól szólva rámutatott, hogy a választások, a földművesszövetkezeti mozgalom nagy politikai iskolái mellett más téren is foglalkozni kell a vezetők, a földművesszövetkezeti dolgozók továbbképzésével. Végezetül rámutatott arra, hogy megyénk 37 körzeti rmsz-e, a hegyközségek, a szakszövetkezetek és takarékszövetkezetek gazdag eredmények jogos reményével kezdték meg mindenütt 1967-es feladataik megvalósítását. Fúzió teljes egyetértéssel Új szövetkezet Ózd és Vidéke Körzeti Fmsz néven December 11-én az Ózdi Kohászati Üzemek Liszt Ferenc Művelődési Házának impozáns tánctermében nagy jelentőségű, rendkívüli küldöttgyűlésre jöttek össze Csernely és Vidéke, valamint a Hangony és Vidéke Körzeti Fmsz küldöttei mintegy 130-an. Az ok: a két szövetkezet egyesítésének megvitatása, megszavazása. A vita és a szavazás előtt Barvai László, a Hangony és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet elnöke tartalmas beszámolóban ismertette mindkét szövetkezet vagyoni helyzetét, terveinek teljesítését. Ennek alapján megtudtuk: két jól dolgozó szövetkezet egyesült. Az állóeszközök például mindkét szövetkezetnek 100 százalékban saját tulajdonát képezik. A forgóeszközöknek a hangonyi 59,1, a csernelyi pedig 44 százalékos arányban tulajdonosa. Nyereségtervét 1966. III. negyedévéig a hangonyi 94,6, s a csernelyi körzeti fmsz pedig közel 102 százalékra teljesítette. Az V-ös hangonyi körzeti fmsz-hez 11 tagszövetkezet tartozott (Hangony, Domaháza, Kissikátor, Borsodszentgyörgy, Arló, Borsodnádasd, Járdánháza, Hódoscsépány, Uraj, Susa községek és Ózd város). Közel hatezer tag A IV-es kategóriájú csernelyi rrisz területeihez pedig 9 község (Csernely, Lénárddaróc, Bükkmogyorósd, Sáta, Nekézseny, Csokva-Omány, Borsodbóta, Uppony és Királd). Az összevonással az új, VI-os kategóriájú körzeti rész taglétszáma közel 6000 fő, részjegy alapja pedig meghaladja a félmillió forintot. Ugyanakkor kiskereskedelmi egységeinek száma 31-re, a vendéglátóipari egységeké pedig 23-ra növekedett. Ezeken kívül 6 szikvízüzem, 5 daráló, 2 női fodrászat, 3 méhész szakcsoport és egy FISZ működik a 20 községből álló körzetben. Ózd és a környékbeli munkáslakta ipari települések igen nagy ellátási problémákkal küzdenek évről évre, zöldséggyümölcs, vágóbaromfi, tojás stb. tekintetében. A két körzeti szövetkezet eddig is igyekezett ezeken a gondokon segíteni, hiszen az elmúlt évben a csernelyi körzeti fész több mint 6000 zöldárut, a hangonyi pedig közel 200 mázsa zöldség-gyümölcsöt vásárolt fel a termelőszövetkezetektől, illetve a háztáji gazdaságoktól, s ezeket forgalomba hozva, javították a helyi ellátást. Ezeken kívül mindkét szövetkezet több tízezer tojást, nagy mennyiségű mézet és mákot is felvásárolt. Megfontolt hozzászólások A beszámolót értékes hozzászólások követték. Elsőnek Halász Lászlóné ózdi küldött szólt, helyeselve az egyesülést. Azután Cselényi Vilmos, az FJK felügyelő bizottságának elnöke elmondta: úgy kell megvalósítani az összevonást, hogy antihumánusan senkit ne érintsen, de ugyanakkor a vezetői posztokra a jobb szakemberek kerüljenek. Hangsúlyozta ezenkívül a vagyonvédelem fokozottabb jelentőségét, mondva, hogy nagy szövetkezet nagyobb vagyont és nagyobb felelősséget is jelent egyben. Medve Alfréd domaházi küldött községe kedvezőtlen kereskedelmi hálózatáról beszélt és annak a reményének adott kifejezést, hogy az új nagy szövetkezet alaposan rendbehozza majd a higiéniai és vagyonvédelmi szempontból egyaránt kifogásolható üzlethálózatot. Bányácski László borsodszentgyörgyi küldött pedig elmondta: — Az összevonás másutt is bevált. Mi is helyeseljük, azonban nagyon fontos, hogy a vezetés színvonalának növekedésével járjon ez, s a szövetkezeti demokrácia pedig még szigorúbban érvényesüljön. Ezután főleg a szolgáltató tevékenység további kiszélesítésének szükségességéről beszélt. Utánuk még jónéhányan — közöttük Jósvai János hangonyi, Hasiló Béla csernelyi küldöttek és Pucsok Sándor FJK instruktora— szóltak, s valamennyien helyeselték az összevonásra tett javaslatot. A küldöttgyűlésen jelen volt és felszólalt Tóth Bálint, a MÉSZÖV elnökhelyettese is, aki többek között hangsúlyozta: — Két jó szövetkezet fúziójáról van szó. Ez sok nagyszerű lehetőséget kínál, de jól kell sáfárkodni ezekkel a lehetőségekkel. Ezután a növekvő önállóságról és az ebből adódó előnyökről — melyek főleg a hálózatfejlesztésben mutatkoznak majd meg — beszélt, s végezetül ezt mondta: — Törekedjünk arra, hogy minél több ipari munkás és értelmiségi tagja is legyen majd az Ózd és Vidéke Körzeti Földműveszövetkezetnek. A küldöttek ezután egyhangúlag megszavazták az egyesülésre tett javaslatot, majd megválasztották az új igazgatóságot és felügyelő bizottságot, valamint az igazgatóság elnökének Nagymarczi Zoltánt és elnökhelyettesnek Bárkai Lászlót. Faludi Sándor