Szövetkezeti Élet, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-26 / 1. szám

A háztáji baromfi- és kisállattenyésztés helyzete megyénkben A közelmúltban megyei an­kétok vitatták meg Miskol­con a háztáji baromfi- és kis­állattenyésztés helyzetét. Me­­gyeszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg a MÉSZÖV rendezte ankét iránt. A helyi szövetkezetek, a szakcsoportok csaknem kétszáz résztvevővel képviseltették magukat a fon­tos tanácskozáson. Szántó János tartotta az ankét első vitaindító előadá­sát, amelyben részletesen is­mertette a kisállattenyésztés eredményeit, soron következő feladatait. Elmondotta többek között, hogy szövetkezeteink országosan évente csaknem másfél milliárd forint érték­ben forgalmaznak különböző kisállatokat. A baromfite­nyésztésről szólva hangsú­lyozta, hogy megyénk egyelő­re még igen kevés magas to­jáshozamú hibridtyúkot ren­delt. Baranyában és Tolnában például tízszer annyi hibrid­tyúkot tartanak a háztáji gaz­daságokban, mint megyénk­ben. Rámutatott, hogy a házi­nyúl tenyésztése és felvásár­lása terén jelentősen javul­tak megyénkben az eredmé­nyek. 1962-ben még csak 720 darab, 1967-ben pedig mint­egy negyvenezer házinyulat sikerült felvásárolni. Az elkö­vetkező esztendőkben még érdemesebb lesz házinyulakat tenyészteni. Országosan a fel­vásárlás az elmúlt évi 800 ezer darabról 1970-ig másfél millióra fog növekedni, mert az exportértékesítési lehetősé­gek szinte korlátlanok. Dr. Daniek Géza tudomá­nyos kutató tartott ezután igen értékes előadást a ház­táji baromfitenyésztés lehe­tőségeiről. Nagyon sok hasz­nos szaktanácsot adott a te­nyésztőknek. Szikora András, a Baromfi­tenyésztés című lap szerkesz­tője beszélt ezután a házi­­ nyúl- és galambtenyésztés fel­adatairól A vita során a tenyésztők nemcsak problémáikról szól­tak, de átadták egymásnak hasznos tapasztalataikat is. Lapunk következő számában még visszatérünk a megye legjobb baromfi- és házinyúl­­tenyésztői által ismertetett ta­pasztalatok, új módszerek is­mertetésére. Háziasszonyok könyve Ezzel a címmel jelent meg a közelmúltban, 50 ezer pél­dányban az Állami Biztosító kiadásában, Rehák Ferenc szerkesztésében nagy érdeklő­désre számottartó, egészvászon kötetes könyvecske. Kétszáz­nál több oldalon tanácsokat ad a háziasszonyoknak a leg­változatosabb témakörben. A második műszak, az otthoni munka szervezését, az egész­ségügyi kultúrát, a helyes élelmezést, táplálkozást segítő kérdések éppúgy helyet kap­nak a könyvben, mint a kor­szerű lakás villamossági be­rendezéseinek helyes, veszély­telen kezelésére vonatkozó út­mutatások. Találni a könyv­ben a gyógyszerek helyes ke­zelésére vonatkozó intő jó ta­nácsokat is. Segítséget ad a könyv a családi költségvetések elkészítéséhez, a jobb terve­zéshez is. A sok rajzzal illuszt­rált könyvet haszonnal forgat­hatja minden háziasszony. jüundc — Mióta dolgozol ebben a hivatalban? — Amióta megfenyegettek, hogy kidobnak.* — Mondja kérem, milyen az ön családi helyzete? — Hogy őszinte legyek, teljesen elviselhetetlen. — Hallottál már ilyet, vén disznónak nevezett engem. — Gyalázat, hiszen még egészen fiatalnak látszol. — Az én anyukám nem tud gyermeket nevelni — panasz­kodik egyik srác a másiknak. — Miért? — Este, amikor friss va­gyok, lefektet, viszont reggel, amikor álmos vagyok kiza­var az ■ ágyból. * I Tények a „szabad világ" életéből Az Egyesült Államok mun­kaügyi minisztériumának ada­tai szerint a legutóbbi év fo­lyamán a munkanélküliek száma az országban 120 000- rel emelkedett. Augusztus­ban 2 950 000 munkanélkülit tartottak nyilván. A színes munkások között a munkanél­küliség szintje csaknem két­szeresen meghaladja a mun­kanélküliség országos átlag­szintjét. A Német Szövetségi Köz­társaságban az utóbbi években több mint 200 demokratikus szervezetet tiltottak be. Ugyanakkor több tucatnyi re­­i’ansista, militarista és egyéb agresszív szövetség és szerve­zet kormánytámogatásban ré­szesül. A nyugatnémet ural­kodó körök ténylegesen bá­torítják az újfasiszta Nemzeti Demokrata Pártot, amely ész­revehetően fokozta aktivitá­sát. 1967-ben Japánban a csődbe jutott kis és közepes cégek száma soha nem látott szint­re emelkedett, meghaladta a nyolcezret. Ugyanakkor éppen a kis- és középvállalatok fog­lalkoztatják a japán munká­sok több mint 70 százalékát. • Kétmillió iskolaköteles korú spanyol gyermek nem jár is­kolába, mert dolgozni kényte­len, hogy segítsen a család­nak. Ugyanakkor Spanyolor­szágban 651 000 iskolai férő­helyre lenne szükség. • Az amerikaiak minden or­vosi vizitért legalább tíz dol­lárt fizetnek. Az amerikai polgárnak minden kórházban eltöltött nap 30—100 dollár­jába kerül.* Guadalajara tartomány (Spa­nyolország) 175 körzetéből 30 körzetben nincsenek orvosok, 50 körzetben pedig az orvoso­kat lelkészek ,,helyettesítik.” SZÖVETKEZETI ÉLET Hetilap lett a Szövetkezet Megyénkben is sokan ol­vassák a SZÖVOSZ Szövetke­zet című, érdekes, színes lap­ját. A lap olvasótábora bizo­nyára örömmel értesült arról, hogy a Szövetkezet ez év ele­jétől kezdve minden héten megjelenik. Az újság tartal­mában is többet, változato­sabbat ad az eddiginél. Elvi cikkeivel, szövetkezet-politikai kérdésekkel foglalkozó írásai­val segíti a szövetkezeti de­mokrácia kiszélesítését. Heti­lapként frissebb tájékoztatást nyújt a gazdasági és politikai kérdésekről is. A szövetkezeti mozgalom aktuális eseményeiről is rend­szeresen tájékoztat a Szövet­kezet. A heti megjelenés le­hetővé teszi, hogy többet foglalkozzék a lap megyénk szövetkezeti eseményeivel is. A lapban érdekes, új soroza­tok is indulnak. Az egyik ilyen sorozat például a csalá­di házak építéséhez ad sok jó tanácsot. A lap hasábjain minden héten irodalmi olvas­mányokat is kap az olvasó. Az utolsó oldalon kap helyet a „Családi kör” című rovat, amelynek írásai az egész csa­ládnak, elsősorban a házi­­s asszonyoknak szólnak. Helyes műtrágyázás — magasabb terméshozam Az elmúlt év folyamán az Országos Talajjavító és Talaj­­védelmi Vállalat sajószentpé­­teri kirendeltségén új talajla­boratórium létesült. Ez a la­boratórium a talajok táp­anyagvizsgálata alapján a Szakszerű műtrágyázás megva­lósításához kíván a megye mezőgazdaságának segítséget nyújtani. Ma, amikor nagy lépésekkel halad előre a mezőgazdaság kemizálása, egyre nagyobb te­ret hódít a műtrágyázás helyes alkalmazása. Nem mindegy a gazdaságnak, hogy a területé­re milyen műtrágyát, milyen mennyiségben és milyen arányban juttatja ki. Nem mindegy az sem, hogy milyen befektetéssel milyen termés­növekedést lehet elérni, külö­nösen most, amikor a gazda­ságos termelésnek oly nagy a jelentősége. Ahhoz, hogy a műtrágya legjobban kifejthesse kedvező hatását, a talaj tulajdonságai­tól, tápanyagtartalmától füg­gően más-más mennyiségben és arányban kell a talajba bejuttatni a növények számá­ra nélkülözhetetlen tápanya­gokat. A laboratórium megállapítja a talaj fontosabb fizikai tulaj­donságait, felméri annak fel­vehető tápanyagtartalmát. Mindezzel elkerülhető, hogy olyan helyre, ahol pl. a ta­laj foszforellátottsága jó, nem juttatunk ki magas szuper­foszfát adagot. Az ezáltal megtakarított összegből az esetleg fennálló nitrogén- vagy kálihiányt kell pótolni. Elektronikus szakács gyorsítja a munkát a falato­zókban, az étkezdékben, a ká­véházakban és a vendéglők­ben. Abban a sütőben, amelyet az elektronikus ipar konstruktő­reinek egy csoportja állított elő, szupermagas frekvenciá­jú energiát használnak. A sü­tő vakító fehérre festett hűtő­­szekrényhez hasonló. Ha ki­nyitjuk az ajtaját, láthatjuk a fémrácsot, amely egy külön­leges háromszög alakú cső­tápvonallal és a generátorral az ,,antenna-berendezést” al­kotja. Egy száraz tálon ide teszik be a kellőképpen meg­fűszerezett nyers csirkét, majd az ajtót becsukják. Egy perc 40 másodperc múlva kész a sült csirke. A tálhoz bátran hozzányúlhatunk, mert telje­sen hideg marad. A fagyasztott és a félkész ételek különösen jól és gyor­san készíthetők el a sütőben. Húsz-harminc másodperc,­­ máris megkóstolhatjuk a ter­mészetes formáját és ízét meg­tartó zöldség- és gyümölcs­­féléket. Jó lenne otthon a lakásban is egy ilyen sütő — gondolja bizonyára az olvasó. Nos, konstruktőrök egy csoportja e sütő új modelljén dolgozik, amely idővel kiszorítja a ház­tartásokból a megszokott gáz­tűzhelyet A Szovjetunióban szuperma­gas frekvenciájú sütőt kon­struáltak, amely nagyon meg- A kötelező gépjárműbiztosítás A Magyar Népköztársaság területén belföldi rendszám­mal közlekedő gépjárművek üzemben tartói összegkorláto­zás nélkül szavatossági bizto­sításban részesülnek. A gép­járműállomány megközelíti már a hatszázezret, a magán­gépkocsik száma már száz­ezer körül jár. Ez a rohamos fejlődés a közutak korláto­zott áteresztőképességével együtt, fokozza a balesetve­szélyt. A statisztikai adatokból ki­tűnik, hogy a modern közúti gépjárművek számának ör­vendetes emelkedésével, saj­nos, aránytalanul magas a balesetek száma. Lényegesen több a karambol, a személyi vagy tárgyi kárt okozó bal­eset, mint amennyit a kocsik száma indokol. A gépjármű által okozott károkat a kocsi üzemben tartója köteles megté­ríteni. A szavatossági bizto­sítás alapján ezt a kártérítési kötelezettséget vállalja át a biztosító. A kocsi üzemben tartója maga a tulajdonos, még ak­kor is, ha járművét rö­vid időre más valakinek köl­csön adja, vagy ha a vezetést átmenetileg más személynek engedi át. (Tartós kölcsönadás esetén, pl.: külföldi túra — a kocsi üzemben tartója a jár­mű használója.) Az Állami Biztosító kötelező gépjárműbiztosítás alapján vállalja a kárt szenvedett sze­mély részére a személyi sérü­lésből vagy tárgyrongálásból származó kártérítéseket, ame­lyekért a jármű üzemben tar­tója felelősséggel tartozik. Ha a kocsiban mások is ülnek és a karambol folytán ezeket a személyeket is kár éri, az ő kárigényüket is megtéríti a biztosító. A kárt okozó gép­jármű üzemben tartójával szemben támasztható követe­lések sokfélék lehetnek. A kártérítési kötelezettség első­sorban az eredeti állapot helyreállítására vonatkozik, s ha ez nem lehetséges, akkor a kárt pénzben térítik meg. Személyi sérülésnél a gyógy­kezeléssel kapcsolatos költsé­geket, a keresetveszteséget té­rítik meg, s ha a baleset miat a sérült a gyógykezelés írt is munkaképtelen, vagy r­kaképessége csökken, tí­lent is követelhet A következtében elhunyt sze­mélynél az illető temetési költsége térítendő meg, ezen felül az elhunyt hozzátartozói is igényelhetnek olyan össze­gű járadékot, amilyentől a haláleset miatt elestek. A kár­térítés százezreket tehet ki. A szavatossági biztosítás alapján 1967-ben 1,5 millió forintot fizetett ki Borsod me­gyében az Állami Biztosító, személyi és dologi károkért. Havonta állandóan szaporodik a balesetek sérültjeinek, rok­kantainak rendszeresen fo­lyósított járadék összege is, 1967-ben több mint 300 000 fo­rint életjáradékot fizetett ki a biztosító. Ezek az adatok alaposan igazolják, hogy­y : ért a gépjárműbiztos-' egyetlen kötele?' hazánkban. Jó, ha a es a dfi csev’ 1968. Január 26, tJ Zárszámadási mérleg - sajátos módon avában folynak megyénk­ben a zárszámadó köz­gyűlések. Ez alkalomból a vezetőség, tagság egyaránt tervez, készíti az évi mérleget. Könyvelők és pénztárosok a közös gazdálkodás mérlegét készítik, pontosan, lelkiisme­retesen kimutatva a gyarapo­dást, a hiányokat. A tagság pedig olyan mérleget készít, hogyan boldogultak az elmúlt évben, mennyit ér egy mun­kaegység, mit vehet a család a kapott pénzből. Másfajta mérlegek is ké­szülnek így zárszámadás ide­jén. A tagság olyan mérleget is készít, amely nem a forin­tokra, a munkaegységre terjed ki, hanem az emberekre. Más szóval: az emberek végzett munkája kerül a mérlegelés középpontjába. Elsősorban az elnök kerül „nagyító” alá, akitől mindenki a legtöbbet várja. S ennek az emberi mérlegnek az alapján a jó el­nökkel szemben két fő köve­telményt állít a tagság: a szakértelmet és a tiszta erköl­csöt örvendetes, hogy a tudás, a szakértelem megszerzése mi­lyen központi üggyé vált fal­­vainkban. Az egyik alapvető követelmény ma az, hogy a parasztembernek úgy kell ér­tenie a gépekhez, ahogyan va­laha a lóhoz értett. A mai korszerű mezőgazdaságban már nemigen lehetne kézi kaszával, ásóval és gereblyé­­vel nagy dolgokat művelni. Csak géppel és szakértelem­mel. Márpedig a géphez ér­teni maga is szakértelmet kí­ván. Részletes és elmélyült technikai ismeretek nélküli ember nem mestere, hanem könnyen gyilkosa lehet a bo­nyolult szerszámoknak. S a géphez való hozzáértés még csak egy hányada a megköve­telt ismereteknek. A kémia például éppen olyan forra­dalmi módon hódít napjaink­ban a mezőgazdaságban, mint a gép. A vegyszerek sokasá­gával bánni, alkalmazásuk technológiáját elsajátítani nem gyerekjáték. Mégis hány brigádvezető, munkacsapat­vezető, mezőgazdasági szak­munkás ura már a gépek és a vegyszerek használatának. Ho­gyan tarthatna az az elnök tekintélyt ilyen emberek kö­zött, hogyan vehetnék komo­lyan intézkedéseit, ha kide­rülne, hogy mindenki minden­hez jobban ért, mint ő. Ez természetesen nem az jelenti, hogy egy-egy tsz-ben az elnök legyen a legjobb ál­lattenyésztő, ő értsen a leg­jobban a szőlőhöz, s a ba­romfineveléshez, ő legyen megfellebbezhetetlen szakem­bere a búza és a görögdin­­nye termesztésének is. Azér van főagronómus, agronómus azért a többi szakember , szakmunkás, hogy egy-egy termelési ág kiváló specialis­tája legyen. De általános me­zőgazdasági szaktudás, mű­veltség és tájékozottság nél­kül ma már nem lehet meg­állni az elnöki poszton, nem lehet eredményesen irányí­tani Természetes, hogy egy-eg talpraesett, okosan, szaksze­rűen irányító elnökre félne a tagság, s megbízik benni ! Felnéznek rá, mert a paraszt • ember megbecsüli a tudás méltányolja a szakértelme s hiszen a saját bőrén — d , leginkább a zsebén — érzi az , ha a vezető érti a dolgát, azt is, ha nem érti. Mind a ’ tsz-ben a legnagyobb elisme­­­réssel beszélnek az olyan e ’ nőkről, aki szakértelmévi , nagyobb terméshez, magasab hozamhoz segíti a közössége ’ Aki meg tudja győzni övé­t arról, hogy r ' a jobb, hisze­n ismeri a Akiben me­ ■dással párt ág ahho en a jofc hogy út é é­rtelmetk adhatná mi igaz, mi nem, ká­ték jár elismerés, kinek biz­­atás, kinek dorgáló szó. igen emberré nőni, különö­sen egy-egy kis eldugott fa­­lban tengernyi munka köz­ben, talpig embert kíván. Pe­­dig van ilyen elnök nem is ;gy, sőt nem is száz. Olyanok, akik 8—10 éve még maguk is egyéni gazdák, 5—10 hold gondviselői voltak, most ezer­h holdakban gondolkoznak, szá­zak növekvő igényeit elégíthe­tik ki becsületesen. Dolgoztak ,s tanultak, viták, tévedések és jó tapasztalatok tanulsága­in váltak vezetővé, elnökké a szó legnemesebb értelmében. S ezek a szorgalmas, mély fe­lelősségtudattal áthatott em­­­berek teljesítették a legszeb­ben a másik elengedhetetlen követelményt, az erkölcs nor­máit is. Az elnök ott él a falu köz­véleményének központjában, mindenki szeme előtt. Sokszor talán nem is sejti,­ mennyire látják, figyelik minden lépé­sét. Mindent tudnak róla: hova jár, kivel barátkozik, hánykor kel és mivel tölti az estét. Nem könnyű ilyen nagy nyilvánosság előtt makulát­lannak maradni. S az elnök jó erkölcse nem csupán a tiszta családi életet követeli meg, hanem általá­ban a becsületes, tisztességes magatartást, a gazdálkodási ügyekben és tevékenységben. Jó néhány szép reményekre, tettekre jogosító, szakértelem­mel is felvértezett elnök bu­kott meg amiatt, hogy nem fe­lel meg ezeknek a követel­ményeknek. Csábító alkalom mindenütt kínálkozik, s ha nincs erős tartás, határozott ellenállás, könnyen elmerül az ember. A saját jövedelem minden áron való gyarapítása, az anyagi javak iránti fékez­­hetetlen sóvárgás, olykor megszédíthet egyes embereket, különösen, ha olyan nagy ér­tékek vannak gondjaira bízva, mint a tsz-vezetőnek. Az elnök beosztása szerint sokat van asszonyok, lányok között, s ilyen helyzetben szá­lak szövődhetnek, sokszor nem is az ő kezdeményezésére kísért a kocsma, a felkínált italok, a különféle vendégsé­gek jó hangulata. Akad elnök, aki itallal, traktákkal akar jó kapcsolatokat teremteni lefelé is és felfelé is, márpedig en­nek sosincs jó vége. Rákap­nak a látogatók, akiket elein­te még csak a magáéból kí­nál­gat, de amikor már csapa­tostól és demizsonokkal érkez­nek, csak a közösből tud­ja őket kielégíteni. S ott vannak a rokonok, s jó barátok, akik közül nem­ egy jogot formál valami kü­lönleges bánásmódra. Követe­lődzik, sarcolja az elnököt,­­ a vér jogán kíván magánál jogtalan előnyöket. A tiszt: erkölcsű elnök nem enged be az ilyen győzködésnek , mindig megfelelő embert ál­lít a megfelelő helyre. Nem hajlandó a vele egyenrangú­akkal vagy felettesekké esetleges kéz kezet mos ala­pon való­­ együttműködésre sem. Inkább szerez magának egy haragost, minthogy ké­sőbb bármiféle becstelenséggé vádoltan kelljen állnia a kö­zösség előtt Magas mérce ez, talpig em­bert kívánó igényes követel­mény. Aki ennek megfele annak ereje, tekintélye sért­hetetlen lesz. Jóleső érzéssé állapíthatjuk meg, hogy tsí elnökeink között mind többe­n vannak már, akik megüti ezt a mércét. K­özös gazdálkodásainkba tehát ilyen zárszám­adási mérlegek is ki­szüln­ek napjainkban. Egy k­isit sajátos módon készülne ezek az emberi mérlegek. Se . bennük a szubjektivizmus,­­ téves megítélés. De ha mi ' ezeket a negatív dolgokat ’ figyelembe vesszük, feltétle­n jó, hogy tsz-parasztjaink ilye ember- Igosnak az el­­akérte- Ytfogni nem­ a

Next