Szövetkezeti Élet, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

2 SZÖVETKEZETI ÉLET A tjöröm­böi­­i A&C-áruházban Áruval színültig megrakott polcok várják a vevőket a görömbölyi ABC áruházban Varga László: a Heves polgári megyei szövetkezetek demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság korában A magyar polgári demok­ratikus forradalom és a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója jelentős ösz­tönzést adott hazánkban az 1918/19-es időszakkal foglal­kozó szövetkezettörténeti ku­tatásoknak. E kutatómunka eredménye Varga László, is­mert helytörténész: Heves megyei szövetkezetek a pol­gári demokratikus forrada­lom és a Tanácsköztársaság korában című munkája. A szerző­k 184 oldal terjedel­mű munkája nyolc fejezetre tagolódik. A könyv írója az 1918/1919-es forradalmak idő­szaka szövetkezeti mozgalmát tárgyalva, anyagát nem sza­kítja el a megyei szövetke­zeti mozgalom korábbi tör­ténetétől. Éppen ezért helye­sen, műve első fejezetében a megyei szövetkezeti mozgalom 1918 előtti történetének főbb mozzanatait, lényegesebb vo­násait foglalja össze. Ezáltal betekintést nyerhetünk a me­gyei szövetkezeti mozgalom történetébe. A munka mennyiségében és minőségében is legfontosabb részei a III—VIII. fejezetek, ahol a kettős forradalom me­gyei szövetkezeti mozgalmát tárgyalja a könyv írója ala­pos részletességgel. Rámutat arra, hogy már 1918. október 31-e előtt Hevesben is voltak földosztási törekvések, ame­lyek a forradalmi Orosz­országból hazatérő hadifog­lyok és a Károlyi-párt köré­ből indultak el. Igazi föld­osztás azonban nem volt. Csak annyi történt, hogy a nagybirtokosok egy része hajlandónak mutatkozott el­­őfdlni birtoka egy részét a pa­rasztság földéhsége lecsilla­pítására. A proletárdiktatúra alatti megyei szövetkezeti mozga­lom kérdéseit a Tanácsköz­társaság agrárpolitikája he­lyi megvalósításával szerves összefüggésben tárgyalja. A könyv e részében a szerző legtöbbet az 1919-es mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kérdésével, szervezésük és működésük problémáival fog­lalkozik. Amit a mű írója a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekről ír, azzal jelentő­sen gazdagítja a kérdés or­szágos irodalmát. A könyv írója igényes tör­ténetírói munkát végzett. Kü­lön figyelmet érdemel az a fáradságot nem ismerő szor­galmas munka, amelynek so­rán minden fontos, a téma szempontjából számba vehe­tő dokumentumot felkutatott és feldolgozott. Az alapos for­rásfeltáró munka bizonyítéka az is, hogy a könyv jegyzet­anyaga 15 oldalnyi terjedel­mű. A szerző felhasználta a témakör legújabb irodal­mát is. Varga László adatokban gazdag, jó történetírói érzék­kel megírt könyve gazdagí­totta a témakör országos iro­dalmát. Szecskó Károly A kocák és feh­érjeszükségletü­k a háztáji gazdaságban A háztáji és egyéni kisegítő gazdaságok termelésfejlesz­tése érdekében 1970 tavaszán (kísérleti jelleggel) Bács, Borsod és Győr megyében több áfész mellett sertéste­nyésztő és hizlaló társulás alakult. A Borsod megyei ti­zenöt társuláshoz összesen 93 vemhesített koca került ki­helyezésre. Sok előhasú koca 10—12, sőt 14 malacot is fialt, ame­lyeket fel is nevelt. De akad­tak rossz eredmények is. Például a brucella negatív koca fertőződött és elvetélt, de a korábban szakszerűen takarmányozott (táppal ne­velt) sertéseknél a változta­tott takarmányozási mód — a takarmány összetételében való lényeges eltérés — hat­ványozottabban gondot oko­zott. Az ilyen gondok kiküszö­bölése érdekében tudni kell, hogy a koca a legjobban te­jelő háziállat, mivel 60 na­pon át napi 3,5 kg 6 száza­lék fehérje és 7 százalék zsírtartalmú tejet termel. Ezzel szemben a tehéntej­ben 3,5 százalék fehérje és ?,8 százalék zsírtartalom van. Ez azt jelenti, hogy a 60 nap alatt termelt 210 kg sertéstej — összetétele alapján — 375 kg tehéntejnek felel meg. Az élőhasú koca átlagsúlya 150 kg, a tehéné 600 kg. Így 60 nap alatt a koca olyan ter­helésnek van kitéve, mint a tehén, amely hasonló idő alatt 1500 1 (napi 25­1) tejet termel. A szoptatós koca napi ta­karmányszükséglete 2960 gr keményítőértékben 500 gr fehérje. Ez a keményítő szükséglet 4 kg, a fehérje pedig 6,5 kg árpában talál­ható meg. A tej- és húster­meléshez a fehérje szüksé­ges, de a koca gyomra vé­ges, ezért csak kb. napi 4 kg darát tud elfogyasztani, melyben a fehérjeszükséglet 60 százaléka van biztosítva. A fentiek alapján érthető, hogy a belterjes, 8—10 ma­lacot szoptató koca takarmá­nyozása, illetve magas fe­hérjetartalmú (tej, tejpor, vérliszt, húsliszt, borsó) ta­karmányok nélkül kellő eredményre nem vezethet. Ezért szükséges tehát a te­jelő és növendékállat magas fehérjeigényét kielégíteni. Nagy Gyula sertés­tenyésztési főfelügyelő Eredményes munkát végzett a megyei szövetkezetek VIII. küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Novembrében 36 áfész ha­tározta el, hogy 1971. ja­nuár 1-vel létrehozza a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei áfész-ek árubeszer­ző és értékesítő közös vál­lalatát. Az alapító szövetkezetek 650 ezer forint alapbetétet je­gyeztek a vállalat gazdasági működésének elősegítésére. A megyei tanács vb decemberi ülésén elfogadta a közös vál­lalat alapítását. Az alapító szövetkezetek már létre is hozták igazgató tanácsukat. A másik közös vállalkozás­hoz, a Gépi Adatfeldolgozó Közös Vállalathoz, amely 300 ezer forint alaptőkével alakult meg, 13 szövetke­zet csatlakozott. A­ gépközpont célja, hogy tagjai számára gépi úton fel­dolgozza az áru- és szinte­tikus könyvelést. Szövetsé­günk ilyen gépközpont léte­sítésével szövetkezeti vonalon úttörő munkát végez, mert az országban Borsod és So­mogy megyében indul meg először ilyen szervezés. 1971 végére a 13 szövetkezet köny­velése teljes egészében gépi úton kerül feldolgozásra. Ön­kéntes elhatározás alapján 1972-től fokozatosan sze­retnék a többi szövetkezet számvitelét is a gépkönyve­lésbe kapcsolni. A küldöttgyűlés egyhan­gúan elfogadta a két kö­zös vállalkozá­s létrehozását. Ugyancsak elfogadta a kül­döttgyűlés, hogy a MÉSZÖV szervezetén be­lül 1971. január 1-ével egy revizori irodát hozzanak létre, s egyetértettek az iroda ügyrendjével is. A továbbiakban két újon­nan alakult takarékszövetke­zetet és három lakásszövet­kezetet vett fel a szövetség tagjainak sorába a küldött­­gyűlés. Ezután Csege Géza elvtárs terjesztette a közgyűlés elé a szövetkezeti áru és iroda­ház építésével kapcsolatos el­nökségi javaslatot. E szerint Miskolcon, az Ady-híd és a Bajcsy-Zsilinszky utca torkolatánál egy korszerű szövetkezeti székházat épí­tenének. Az épület föld­szintjén, valamint első eme­letén ABC és iparcikk szö­vetkezeti közös áruház üze­melne, a további öt szin­ten pedig hivatali helyi­ségek lennének, amelyekben­ a MÉSZÖV, az Áru­beszerző és Értékesítő Közös Vállalat, a Szövetke­zeti Gépi Adatfeldolgozó Kö­zös Vállalat, a Szövetkezeti Ellenőrzési Iroda és a KI­­SZÖV kapna helyet. A beru­házás a tervek szerint 1972— 74 között kerülne kivitelezés­re. A beruházást a SZÖVOSZ elnöksége 3 millió forinttal dotálja A küldöttgyűlés felhatal­mazást adott a MÉSZÖV elnökének, hogy a beruhá­zása előkészítése ügyében érdemi tárgyalásokat foly­tathasson. Csege Géza elvtárs a kül­döttgyűlés végén a MÉSZÖV elnökségének köszönetét tol­mácsolta a szövetkezeti moz­galom dolgozóinak az 1970- ben végzett eredményes, jó munkájukért, majd tolmá­csolta a Belkereskedelmi Mi­nisztérium elismerését és kö­szönetét azért a fáradságos munkáért, amit a szövetke­zetekben végeztek. COOPTURIST szakmai programok 1971-ben Kereskedelmi és vendég­látóipari vonatkozású: Románia—Bulgária, Buka­rest—Konstanca—Mamai­a— Aranyhomok—V­ár­na—N­apos - part—Szófián át 14 nap, uta­zás repülőgéppel. Szakmai programok a ro­mán és bolgár tengerpart legszebb vendéglátóipari egy­ségeiben, kirándulás a Ne­­szebárba, városnézések. Részvételi díj: kb. 6300 Ft, plusz költőpénz. Időpont: áprilistól szep­temberig. Ügyvitelgépesítési program: A Német Demokratikus Köztársaságban: Drezda— Berlin, 9 nap, utazás vonat­tal. Ügyvitelgépesítési közpon­tok megtekintése, tapaszta­latcsere német szakemberek­kel, kirándulás Potsdamba és Szász-Svájcba, városnézések. Részvételi díj: kb. 4000 Ft, plusz költőpénz. Időpont: április, augusztus, október. Takarék- és lakásszövetke­zeti program: Lengyelországba: Varsó— Gdansk, 9 nap, utazás repü­lőgéppel. A lengyel takarék-, hitel­es lakásszövetkezetek tanul­mányozása, városnézések. Részvételi díj: kb. 4550 Ft, plusz költőpénz. Időpont: a megrendelők kívánsága szerint. Jelentkezni lehet a megyei szövetség (MÉSZÖV) COOP­TURIST megbízottjánál, Mis­kolc, Baross Gábor u. 17. sz. A COOPTURIST a szövet­kezetek és alkalmazottaik, tagjaik utazási irodája. Kül- és belföldi társasutazások, szakmai programok, rendez­vényszolgálat, üdültetés, szál­loda és fizetővendégszolgá­lat, menetjegyárusítás, gép­kocsibérlés, valutaváltás, ide­genforgalmi információkat nyújt. Csoportos — legalább 30 fő — jelentkezés esetén ked­vezményt biztosít. A jövendölés hava Január elsején felköszön­­tötte nagyapját dédunokája, Pisti, aki most éppen húsz­éves. — Szép újévünk lesz — lel­kendezett az unoka. — Sok hó esik a földre, házra, drága lesz a marha ára — felelte az öreg nagy­apa. — Ezt honnan tetszik tud­ni? — kérdezte Pisti. — Öreg jósok könyveiből szedtem össze, bölcsességem látszik benne. — Fel tetszett hívni a Me­teorológiát? — Jósolok én néked olyat, h­ogy milyen idő lesz holnap. — Huszadikán. És azután? — Csütörtökön ebéd után megint havazik Pistukám. — És Pál mivel fordul? — Faggyal. Hideggel és hó­viharral. — Juj, mennyi baj lesz ebből tavasszal. — Az ember csak ázik, fá­zik, marad a hideghullám itt. — Jósolj még, na mondd, nagyapó, tovább is. — Jósolni, de kinek, mi­nek? Mondhatnám azt is: ma ebben már alig hisznek. t WJI. január M Szocialista módon (Tudósítónktól) A Szendrő és Vidéke ÁFÉSZ-nél a szocialista bri­­gádmozgalom évről-évre nagy népszerűségre tesz szert. A legcélravezetőbb elhatározá­suk hatékonyan segíteni a szövetkezet gazdálkodását. Ezen túlmenően a brigádok tagjai társadalmi, szociális vonalon is tevékeny munkát végeznek. Nemrégen például a bód­­varákói szociális otthon gon­dozottjait keresték fel, hogy részükre ajándékcsomagokat, illetve az egy napi munká­juk béréből vásárolt lemez­játszót adjanak át. A szocialista brigádok ar­ra is gondot fordítanak, hogy más szövetkezetek brigádjai­val is javuljanak kapcsola­taik. Előfordult például, hogy a színieket labdarúgó-mérkő­zésre hívták meg, majd a Rakaca-tó partján szórakoz­tak. Képü­nk az idős gondozottakat meglátogató szocialista brigádot ábrázolja. Az első sorokban a szociális otthon lakói

Next