Szövetkezeti Élet, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1972-02-01 / 2. szám

) X. évfolyam, 2. szám ÁRA: 1,50 FORINT 1972. február hó Az áfész-ek állami felügyelete az encsi járásban Az MSZMI’ X. sz £ megkülönböztetett figyelem nyilvánul meg a szövetkeze­tek tevékenysége, működése és belső élete, további fej­lődésük, jövőjük iránt. Különösen így van ez a mi területünkön, az encsi járásban. Ennek oka abban gyökeredzik, hogy itt 41 mg. termelőszövetkezet, 6 áfész, több takarékszövetkezet és 3 ktsz működik. A szövetkezeti vagyon igen jelentős, s a szövetkezetek termelési, for­galmazási és szolgáltató te­vékenysége az egész járás­ban meghatározó. Nálunk is, mint másutt, nagy érdeklődést váltott és vált ki a szövetkezetek kong­resszusaira való készülődés, a kongresszusok dokumentu­mai, s a szövetkezetek életé­re jelentős változást, tovább­fejlődésük előtt új kedvező lehetőségeket biztosító új egységes szövetkezeti tör­vény, valamint ennek vég­rehajtására irányuló magas szintű jogszabályok megje­lenése. Ez az érdeklődés és foko­zott figyelem járásunkban a helyi tanácsok részéről is megnyilvánul, s különösen jelentkezik nálunk a MTVB járási hivatalánál, hiszen is­mert, hogy a szövetkezetek állami felügyeletével kapcso­latos feladatok ellátásában igen jelentős felelőssége és tennivalói vannak a járási hivataloknak. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek állami fel­ügyeletével kapcsolatosan már valamelyes gyakorlat és tapasztalat van. Nincsenek azonban hagyományai az áfész-ek irányába végzett, ilyen jellegű munkának. Ez a munka módszerében, for­májában és tartalmát illető­en is most alakul, formáló­dik. Erről tennék közzé né­hány gondolatot. Az állam és szerveinek, így a felügyeletet gyakorló tanácsi szerveknek is a vi­szonyát, a tevékenység alap­elveit az egységes szövetke­zeti törvény rögzíti. A tör­vény és a kapcsolódó jog­­sz­abályok még elég frissek. Teljes megismerésük, meg­értésük és az alkalmazás megfelelő gyakorlata érdeké­ben még sok tennivaló van hátra mind a szövetkezetek­nél, mind a felügyeletet ellá­tó tanácsi szerveknél. A törvény betartása, szi­gorú alkalmazása szövetke­zeti érdek, a betartásának el­lenőrzése fontos feladata hi­vatalunknak. Az állami fel­ügyelet szerveink munkájá­ban több vonalon jelentke­zik. Néhányat említve pl. a működés törvényességének felügyeletében, a hatósági jogosítványok alkalmazása során, s az itt jelentkező ágazatai feladatok ellátásá­ban. Alapvető feladatunknak tekintjük a szövetkezet alap­törvényének a helyi alapsza­bálynak törvényességét, most a módosítások során olyan segítségnyújtást, hogy ez minden vonatkozásban meg­feleljen a törvény előírásai­nak és elveinek, figyelemmel a helyi egyedi sajátosságok­ra, ahol ennek törvényi le­hetősége biztosítva van. Ugyanilyen fontosságot tu­lajdonítunk az alapszabály­hoz kapcsolódó belső szabá­lyozás törvényességi vizsgá­latainak, illetve azt szeret­nénk a szövetkezetekkel együtt biztosítani, hogy ezek­ben is helyesen tükröződje­nek a törvény elvei. A törvény érvényesü­lt WIYC1M­­lésének biz­tosítása érdekében vizsgála­taink során különös figyel­met kívánunk fordítani a szövetkezet szerveinek tör­vényes működésére, így kü­lönösen a közgyűlések tör­vényességét kívánjuk a fel­ügyelet során biztosítani, eb­ben külön figyelemmel a tu­lajdonosi jogosítványok ér­vényesülésére. Munkánk során nagy gon­dot fogunk fordítani a veze­tőség tevékenységének tör­vényességi vizsgálatára, ép­pen a megnövekedett és vál­tozott hatáskörök miatt is. Nem fogja elkerülni figyel­münket a felügyelő bizottság működésének vizsgálata sem. Szeretnénk a szövetkezetek egyéb bizottságainak munká­ját is vizsgálni, a törvényes­ség szempontjából. Törvé­nyességi felügyeleti tevé­kenységünk tehát a szövet­kezet egészére, annak teljes szervezetére, önkormányzati működésére vonatkozik. A felügyelet gyakorlásá­nak módszereit úgy szeret­nénk kialakítani, hogy ne zavarjuk, hanem segítsük a szövetkezetek működését, fejlődését a törvény érvé­nyesülését. A mi apparátu­sunknak is újszerű még az ilyen fajta felügyeleti mun­ka. Idő szükséges, amíg a legalkalmasabb módszerek nálunk is kialakulnak. Ezért megértést is kérünk a szö­vetkezetektől. Célunk és szándékunk, hogy eredmé­nyesen oldjuk meg a reánk rótt feladatot. Hangsúlyo­zom, ez a szövetkezeteknek, tagjaiknak és vezetőiknek is érdeke. Itt közvetlenül is kö­zel 20 000 szövetkezeti tag érdekeinek, a törvényben biztosított jogának védelmé­ről, fontos érdekek egyezte­téséről van szó. Ezért az ér­dekvédelmi szervekkel is jó kapcsolatok kialakítására, további fenntartására törek­szünk. . A törvényességi felügyele­ten kívül az állami felügye­let keretében szerveink el­látnak még az áfész-ekkel kapcsolatos hatósági felada­tokat is. Ay­ylllam­i szervek és l­ f du­dlUl Szövetkezeti szervek kapcsolatának e villanásnyi érintése is bizo­nyítja azt a sokrétű, bonyo­lult kapcsolatot, melynek ja­vítása kölcsönös érdek, és közös feladat is. Simaházi Sándor a MTV B encsi Járási Hivatalának elnöke, országgyűlési képviselő Új A­BC-áruházak Megyénk községeiben és városaiban a közeljövőben tovább bővül, s ezúttal kor­szerűsödik a kereskedelmi hálózat. Ez évben például 13 bolt kerül szanálásra. He­lyettük­ 18 millió forintos költséggel összesen mintegy 2000 négyzetméter alapterü­leten több új, korszerű ABC- áruházat építenek. Ezek kö­zött például Sárospatakon háromszintes áruház építését vették tervbe. Kerétszem A Bécsi ÁFÉSZ és a sajó­­hídvégi tsz közös vállalko­zással egymillió forintos költséggel sütőüzem építését tervezi Sajóhídvég község­ben. Az üzem napi termelő­ Sajóhídvégen se ötven mázsa kenyér lesz. Tíz községben, mintegy 17 ezer ember ellátását oldja meg. A kenyérüzem átadását 1972. augusztusára tervezik. Hegyeinkben, így Lillafüred környékén a képen látható „valódi” tél is beköszöntött már az idén. Igaz, ott is csak néhány napra. Fotó: Tóth Béla Eredményes évet zártak Küldöttgyűlés! tudósítások Lapunk megjelenésével egy­­időben zajlottak le, s értek véget megyénk szövetkezetei­ben az évi rendes küldött­­gyűlések, amelyeken az el­múlt esztendő munkájáról adtak számot, az 1971-es év mérlegét vitatták meg e fon­tos fórum résztvevői. A legtöbb küldöttgyűlésen eredményes, a VII. kongres­­­szusra való készülődés jegyé­ben lezajlott esztendő mun­kájáról adhattak számot. A szövetkezetek e jelentős eseményének részletesebb ér­tékelésére lapunk következő számában még visszatérünk. Ezúttal csupán a lapzárta előtt lezajlott néhány kül­döttgyűlésről adunk rövid tudósítást, némi kis ízelítőt az 1971-es esztendő eredmé­nyeiből, számaiból. A Gönc és Vidéke Áfész igazgatósága arról adhatott számot, hogy 2,7 millió forin­tos nyereségük 300 ezer fo­rinttal haladta meg az el­múlt évi nyereséget. A kiske­reskedelem forgalma a bázis­hoz viszonyítva 9,7 százalék­kal növekedett. Különösen örvendetes, hogy a felvásár­lás volumene csaknem 50 szá­zalékkal, közel 5 millió fo­rintra növekedett, s közel 35 százalékos a szolgáltatások növekedése is. A Bodrogkeresztúr és Vi­déke Áfész legszámottevőbb eredmén­yei közé tartozik, hogy a kiskereskedelmi for­galom a bázishoz viszonyítva 13 százalékkal, a felvásárlás pedig 50 százalékkal növeke­dett. Nagy gondot fordítottak a bolthálózat rendbehozata­lára, s az elmúlt évben há­rom új egységet is megnyi­tottak. Erdőbényén új fala­tozó, valamint egy tej- és ke­nyérbolt, Bodrogszegi I-ben pedig új élelmiszerüzlet nyílt meg. A tagság nagy megelé­gedésére, a sertéstenyésztő és hizlaló társulás segítségével a húsellátást is sikerült lé­nyegesen megjavítani a szö­vetkezet körzetében. A Pálháza és Vidéke Áfész 18 kis hegyközi település szö­vetkezeti tagjainak elismeré­sét érdemelte ki elmúlt évi munkájával. A szövetkezet nyeresége meghaladta az 1,5 millió forintot, a kiskereske­delem forgalma 9 százalék­kal növekedett. Javították a szolgáltatásokat, így például bevezették az egyes áruk gép­kocsival történő házhoz szál­lítását és bevezették a tv­és háztartásigép-javítást. A Sajókaza és Vidéke Áfész is eredményes esztendőt zárt. A taglétszám 141 fővel gya­rapodott, a tagság 1,3 millió forint célrészjegy befizetésé­vel segítette a fejlődést. A hálózat egy év alatt 3 élel­miszer házibolttal, 2 büfé­vel és egy-egy bisztróval, zöldségbolttal és iparcikk­bolttal bővült. 4­0 millió forint új takarékbetét A számadás időszakát él­jük. Borsod megyében mi­lyen eredményekről adhat­nak számot a takarékszövet­kezetek — kérdeztem Darai Dezsőt, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárát. — Megyénkben az első ta­karékszövetkezet 1957 végén alakult Mezőkeresztesen. Je­lenleg 25 szövetkezet, 28 ki­­rendeltség és 13 betétgyűjtő­­hely működik. A tagok szá­ma elérte az 56 000 főt. Az 1971. évi mérleg alapján a takarékbetét-állomány 210 millió és a takarékszövetke­zetek saját vagyona 18 mil­lió forint... Itt azt is meg kell említeni, hogy évente a tagság részére 7 százalékos részjegy-visszatérítést fizet­tek a szövetkezetek. — Néhány gondolatot a nagyobb szövetkezetekről. — Amint azt már említet­tem, a megyében Mezőke­resztes a legrégibb és a leg­nagyobb szövetkezet. 27 mil­lió forint takarékbetét-állo­mánnyal rendelkezik. Új épületben van kirendeltsége Szentistvánon, most építkez­nek Bükkábrány községben , és székhelyükön is. A kör­nyék tsz-ei stabilak, jól fi­zetők, az emberek takaréko­sak és ezért tudtak töretle­nül fejlődni évente 2,5—3 millió forinttal. — A tolcsvai és ricsei szö­vetkezetek milyen tevékeny­séggel emelkednek ki a töb­bi szövetkezet közül? — Ezen a vidéken is ta­karékos emberek laknak, de túl ezen, az említett két szövetkezet működési terüle­tén magára vállalta az Ál­lami Biztosító tevékenységét. Foglalkoznak biztosítások megkötésével és károk kifi­zetésével. Ezt a szolgáltatást az egész megyében szeret­nénk általánossá tenni. — Szen­drő községet ko­rábban a gyengébb szövet­kezetek között említették. — A Szendrői Takarékszö­vetkezet éveken át stagnált. Nem gyarapodott a betétál­lománya. Két évvel ezelőtt új vezetők kerültek a szö­vetkezet élére, és az öt és fél, millió forinthoz képest 11 millió forint a betétállo­mányuk. Gazdálkodásukat tekintve az 1971. évi mér­leg alapján ők a megyei el­sők. — A gyengébb szövetkeze­tek létjogosultsága felől kér­dezem Darai elvtársat. — Olyan szövetkezetünk nincs a megyében, amely ne lenne életképes. Nekünk, szövetségi dolgozóknak töb­bet kell törődnünk ezekkel, az úgynevezett gyengébb szövetkezetekkel. Meg kell adni részükre az anyagi és erkölcsi támogatást. Saját­erő felhasználásával, köl­csönös támogatással és a he­lyi tanácsokkal együttmű­ködve megfelelő épületekbe helyiségekbe kell elhelyezni a takarékszövetkezeteket. — Milyen területet ölel fel ma a takarékszövetkezeti mozgalom megyénkben? — 1971-ben itt is előre­léptünk 221 községre terjedt ki tevékenységi körünk. A múlt évben három új szö­vetkezetet létesítettünk, és a régiek is terjeszkedtek. Ma 275 községben vagyunk je­len. Ez lényegében az egész megye. A lakosság bizalom­mal van irántunk. A SZÖV­­OSZ VII. kongresszusa tisz­teletére 1971-ben 40 millió forint takarékbetétet gyűj­töttek szövetkezeteink. 1972- ben ezt 25 millió forinttal kívánjuk gyarapítani. Egy közös vállalat mérlege Az AGROKONZUM Mező­gazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat igazgató tanácsa február 15- én megtartott ülésén megvi­tatta, értékelte az elmúlt év­ben végzett munkát, és el­fogadta a közös vállalat éves mérlegét. Mint ismeretes, a közös vállalat tagjai, alapítói kö­zött ott van megyénk szá­mos általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete. Az igazgató tanács ülésén részt vett Tóth Bálint elvtárs, a MÉSZÖV elnökhelyettese is. Az AGROKONZUM mun­kájának, eredményeinek ér­­tékelése nagyon pozitív ké­pet mutatott. Örvendetes, hogy a szövetkezeti közös vállalat eredményeinek a r­észeink is részesei.

Next