Szövetkezeti Élet, 1974 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
1974. január hő Körinte’*ű, avagy: Tallózás az új évi gondolatok között Az új esztendő első napjai mint mindig, ezúttal is a tervezgetés jegyében teltek el. Programot készítünk magunknak, mit várunk az új évtől, mit kellene tenni, mit teszünk az eljövendő munkáshétköznapokon, hogy elképzeléseink valóra váljanak. Megkerestünk néhány köztiszteletben álló szövetkezeti elnököt, vezetőt és kértük őket: a sajtó nyilvánossága előtt fejtsék ki véleményüket: mit várnak 1974-től? TÓTH BÉLA, MÉSZÖV Elnökség tagja, a Szendrői Áfészigazgatóság elnöke: — Jó értelembe vett lokálpatrióta vagyok, így mindenek előtt bennünket közelről érintő három dolgot várok. Az év végéig épüljön fel Szendrőben a több mint fél évtizede tervezett szövetkezeti ABC-áruház. Ezen kívül, azt várom, hogy szakboltjainkban mindig legyen elegendő és választékos épületvasalási, vízvezetékszerelési cikk és ORION tv-készülék is. Hogy az állami szervek a lakosság ellátását — a termelésbővítésen keresztül — az eddigieknél jobban segítsék. Legyen több tartósított töltelékáru, például csemege szalámi, gyulai kolbász és újabb készítmények is. BOSNYA JÁNOS, a Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke: — Az 1973. évvel elégedett vagyok. A takarékszövekezet kétéves működése alatt 6 millióra sikerült a betétállományt növelni. Azt ..rom, hogy az év végéig további 2 millió legyen a növekedés. Persze, ennek feltételeként szeretném, ha a Borsodi Ércelőkészítőműnél megalakulhatna a munkás takarékszövetkezet kirendeltsége. Remélem sikerülni fog, mint ahogy azt az elhatározást is valóra váltani, hogy Boldván korszerű, saját beruházású székház épüljön meg. KAKAS ÁRPÁDNÉ, Ózd 4. sz. Lakásszövetkezet könyvelője: — Azt várom, hogy Ózdon még az év első felében, a szövetkezeti tagok elhatározásából létrejöjjön a kis szövetkezetek egyesülése. A tanács illetékes szakigazgatási szervétől és a MESZÖV- től az eddigiektől is hatékonyabb segítséget várok. Számomra mégis az lenne a legnagyobb öröm, ha a szövetkezeti lakásokban az elavult szilárd tüzelést, modern fűtéstechnika váltaná fel, s a közös karbantartás is széles körben elterjedne. TAKÁCS JÁNOS, az Abaújszántói körzeti Áfész ig. elnöke: — 1974-ben a gazdálkodást kisegítő üzletpolitika tökéletesebbé tételét kívánom. A megyei szövetségtől éppen ezért azt várom, hogy az eddigieknél érzékelhetőbben javítson az információs rendszerén. Egyebek között például mutassa ki: a szövetkezeteknél hogyan alakult a húsellátás, a tejtermékek értékesítése, a takarmányellátás, ugyanakkor a lakossági szolgáltatás is. A széles körű informáltság minden bizonnyal ösztönzőleg hatna, új módszerek bevezetésére serkentene a megye szövetkezetiben. ROZSNYÁNSZKY GYULÁNÉ, a Tolcsva és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke: — A takarékszövetkezetek legfontosabb tevékenysége köztudottan a betétgyűjtés. Azt várom, hogy 1974-ben is e tekintetben szülessenek figyelmet érdemlő eredmények. Jobb munkaszervezéssel a tagsággal, s általában a lakossásgal még szorosabb kapcsolatot remélek kiépíteni, így biztosra veszem, hogy az 5 milliós nagyságrendű betétállomány megszerzése tudatában, a mostanihoz hasonlóan búcsúztathatjuk az 1974. évet. NAGYMARCZI ZOLTÁN, az Ózd és Vidéke Áfész ig. elnöke: — Minden tekintetben az 1973. évitől jobb eredményeket, a munkatársaktól a mostanihoz hasonló felelősségteljes munkát, a szocialista brigádoktól pedig újabb munkasikereket, együttműködést várok. Az új év a hálózatfejlesztés vonatkozásában döntőnek ígérkezik. Hőn óhajtom, hogy a negyedik ötéves tervidőszakra beütemezett két új üzletház — amelynek beruházására 10 millió forintot fordítunk — az év végére megépüljön. DANYI PÁL, Pálháza és Vidéke Áfész ig. elnöke: — Már az óév utolsó perceiben felötlött bennem a gondolat: 1974-ben a szövetkezetmozgalmi munkát szükséges magasabb szintre emelni. Ezzel párhuzamosan a demokratizmus korszerűsödését várom. Ami a gazdálkodást illeti, feltétlenül kívánatosnak tartom, hogy az áru kiszállítása szövetkezetünkhöz, illetve a kereskedelmi hálózatba, a megrendelések arányában, és minden eddiginél gyorsabb legyen. Ez egymaga mintegy 5 százalék forgalmi felfutást eredményezhetne. VERES JÓZSEF, a Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke: — A várakozásnak megfelelően zártuk az 1973. évet. Mit is várhatnék az új évtől mást, minthogy eredményeink még szembetűnőbbek legyenek. Természetesen bizakodóan nézek a jövő elé. Nincs okom kételkedni abban, hogy a 3—3,5 milliós betétnövekedési vágyam munkatársaim hathatós segítségével meg fog valósulni. Azt várom, hogy az év végéig a közös beruházással tervezett új székház is megépüljön. És még valamit: mint a megyei küldöttgyűlés mellett működő ifjúsági bizottság elnökhelyettese, szeretném, ha az 1973-ban megrendezett szövetkezeti fiatalok találkozóin elhangzott javaslatok, kritikai megjegyzések az új évben is felszínen maradnának, fontossági sorrendben megvalósulnának. (tóth) ! A CSEH és előnyei CSÉB! Alig akad ma már olyan dolgozó, aki ne ismerné, mit jelent e néhány betű. Az elnevezés eredete: Csoportos élet- és balesetbiztosítás. Az üzemekben, hivatalokban és egyéb munkahelyeken használt kifejezés: Biztosítási és önsegélyző Csoport. Erről a biztosításról el lehet mondani, hogy társadalmunk mai igényeinek kitűnően megfelel. A munkahelyek kollektíváinak olcsó és korszerű biztosítási lehetőséget nyújt. A biztosítás előnyös, élet. és baleseti, valamint egyéb szolgáltatásai a Biztosítási és Önsegélyző Csoportok számát országosan növelte. Mit nyújt tagjainak a CSÉB? Anyagi védelmet, baj esetén biztos támaszt. Igaz, baleset, sorscsapás esetén nem minden a pénz! De a fájdalomba szomorúság mellett nem közömbös, rendezettek-e az anyagi körülmények. A társadalom erkölcsileg, anyagilag sokat tesz a bajba jutott emberért, családért. A társadalombiztosítás azonban nem pótolhat mindent, nem is ez a rendeltetése. A biztosítással szerzett anyagi védelem átmenetet teremt az egyén, a család számára. Nehéz helyzetben is lehetővé teszi a megszokott életmód folytatását. A Biztosítási és Önsegélyző Csoport a munkahelyen alakul. Nagyon fontos azonban, hogy a biztosítás feltételei, nemcsak az üzem, hivatal területén érvényesek, hanem otthon, és közlekedés közben is. SZÖVETKEZETI ÉLET 3 A legtöbb helyen hozzákezdtek, vagy be is fejezték az 1974. évi tervek elkészítését. Általában az a tapasztalat, hogy a szövetkezeteink megkülönböztetett figyelmet tanúsítanak e feladat jó elvégzésére. A IV. ötéves tervidőszak felén túlhaladva, bizony nem is lehet közömbös, hogy mennyire megalapozott lesz a negyedik év kereskedelempolitikai és gazdálkodási terve. Éppen ezért a szakszervezetek helyesen teszik, ha az érdekvédelmi tevékenység mellett következetesen támogatták a szövetkezeti gazdálkodás hatékonyságának további javítását, az üzem- és munkaszervezést, teljesítményhez igazodó bérezést, a szocialista munkaverseny fellendítését. Soha és különösen most nem szabad szem elől téveszteni, hogy a demokratizmus érvényesülésének fontos eszköze a dolgozók véleményének és javaslatainak figyelembe vétele, hasznosítása a tervcélok meghatározásakor. A tervezés során abból kell kiindulni, hogy az 1973- as célkitűzéseket többnyire teljesítettük, az áruellátás kiegyensúlyozottabb volt, mint ezelőtt bármikor. A népgazdasági terv 1974-ben a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését irányozza elő, a fogyasztás növekedését pedig 5,4 százalékra. Ez lehetővé teszi, hogy míg 1973-ban 3,6 százalék körül alakult a fogyasztói árszínvonal emelkedése, ez 1974-ben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A népgazdasági terv a kiskereskedelmi áruforgalom 8,9 százalékos növekedésével számol, folyóáron számolva. Ezen belül az élelmiszerforgalom 9 százalékkal, a ruházati forgalom 6,2 százalékkal, a vegyesiparcikk-forgalom 10,4 százalékkal, a vendéglátóipari forgalom 6,2 százalékkal növekszik majd. Tudni kell, hogy a népgazdasági előirányzatokon belül többek között a szövetkezeti tervek igen nagy szóródást mutathatnak a helyi adottságaiktól függően. Az áruforgalmi terv kialakításakor nagyon fontos számításba venni például az árubeszerzés lehetőségeit. Minden jel arra mutat, hogy ezek a lehetőségek az elmúlt évihez képest jobbak lesznek. A kereskedelemnek a kedvezőbb helyzetet tudni kell jól kihasználni. Szűkül a hiánycikkek köre is, mivel különösen a szocialista import növekszik majd Igen fontos a helyes árpolitika kialakítása, mivel ártervet is szükséges, kell készíteni. A szövetkezeteknek arra kell törekedniük, hogy lehetőleg ne érjenek el árnyereséget. Figyelemmel kell tehát lenni a tisztességtelen haszonról szóló kormányrendeletre. A tervezés során nagy súlyt kell helyezni a munkaügyi célok helyes kijelölésére. A párthatározat ugyanis arra int, hogy az áruellátásban a munkaidő további csökkenése esetén se legyen zavar. De gondosan kell eljárni a jövedelmezőségi tervek elkészítése vonatkozásában is. E tekintetben a forgalom növekedésére kell alapozni, számolni kell a beszerzési kondíciók javításával elérhető árréstöbblettel, a költségek normalizálásával, illetve csökkentésével. Mindent összevetve, tervezési munkánk akkor lesz leginkább eredményes, ha ezzel párhuzamosan szervezzük a munkaversenyt, s a tervezés demokratizmusát a legkisebb egységekig lemenő tervtárgyalással biztosítjuk így, és csakis ngm testesül meg a tudatos kereskedelempolitika, így biztosítható a dolgozók tenniakarása. Tudatos kereskedelempolitikára van szükség A mezőföldi húsfeldolgozóban A Mezőkövesd és Vidéke Áfész-hez nyolc sertéstenyésztő szakcsoport tartozik. Eredményeik fokozása érdekében, a mintegy 240 ezer forintot fordított a szövetkezet, így az eredmény sem maradt el. 1973-ban 6500 sertést adtak át kivágásra a szakcsoportok. 1974-ben már azt szeretnék elérni, hogy 8 ezerre emelkedjen a hízónak való sertések száma. A szövetkezet 1975-re több mint 10 ezer állat felvásárlását irányozta elő. Közben bővítik a feldolgozókapacitást is. A húsfeldolgozó üzem fejlesztésére — részben saját erőből, részben a felsőbb szervektől kapott támogatásból — körülbelül 7 millió forinot költenek. A mezőföldi húsfeldolgozó üzem 1973-ban több mint 5 ezer mázsa tőkehússal, töltelék- és úgynevezett fehéráruval járult hozzá Mezőkövesd, Mezőcsát, Leninváros, Mezőkeresztes — mint társult szövetkezeti körzetek — lakosságának jobb ellátásához. Édes év volt 1973-ban fellendült megyénkben a méhészkedés, s növekedett méztermelés is. A leszerződött 39 vagonnal szemben mintegy 50 vagon mézet értékesítettek a szakcsoportokba tömörült borsodi méhészek. A félmillió kilónyi vegyesvirág, illetve illatos akácméz már jelentős százalékát biztosítja a hazai fogyasztásnak és a növekvő exportnak. A teremtés jó feltételeinek egyike volt, hogy az áfész-ek és az OMSZK jelentős kedvezményekkel siettek a szakcsoporttagok segítségére. Egyebek között a méhecskék etetéséhez, a családok kondícióban tartásához szükséges cukorvásárláshoz mintegy 270 ezer forint értékű támogatást kaptak méhészeink az OMSZK- tól, így nem csoda, hogy a megye 42 méhész-szakcsoportja jól zárhatta az óévet. A szervezett méhészek száma egy év alatt 1100-ról 1200-ra nőtt, a gondozásukban levő méhcsaládok száma pedig 23 ezerről 27 ezer fölé emelkedett. Szakcsoport lett a „Fehér Akác” A közelmúltban ülést tartott a „Fehér Akác” kertszövetkezet tagsága. A résztvevők, első napirendként meghallgatták a vezetőség beszámolóját az elmúlt időszak munkájáról. A hozzászólások után az új vezetőség megválasztására került sor. A szakcsoport — amely a „Fehér Akác” kertszövetkezet jogutódja lett — elnökéül Tamaskó Ferencet, a felügyelő bizottság elnökéül pedig Kiss Zoltánt választotta meg. Az új vezetőség feladatául jelölte meg, hogy a bekötő és főutakat felújítsák, valamint a vízhálózati problémák megoldását szorgalmazzák. Emellett azokat a feladatokat tekintik elsődlegesnek, amelyeket a 28/1972-es rendelet fogalmaz meg. 24 család Iajto; áj éve Mezőkövesden Mint az közismert, a kormány 1971-ben megjelent határozata óta a lakásépítkezés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is széleskörűen elterjedt. Ezt tapasztaltuk közelmúltban Mezőkövesden is. Valójában mi is történt a „Matyóföld” központjában? Még 1972 márciusában, túlnyomórészt fiatalok határoztak abban, hogy lakásépítő szövetkezeti formában 48 modern, jól felszerelt lakást építenek. A szövetkezet stílusosan a „Matyó” Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet nevet vette fel. A hagyományos építési technológiát magába foglaló tervet a SZÖVTERV vállalta elkészíteni, s a kivitelező is testvérszövetkezet, a Mezőkövesdi Járási Építőipari Szövetkezet volt és minden bizonnyal marad a jövőben is. Dicséretesen dolgoztak. Voltaképpen a 15 hónapos vállalt határidőt tartották. Mindezt annak ellenére, hogy az építés nem volt zökkenőmentes. Ezeket a nehézségeket a tagság jó hozzáállásával, a köztük levő szakemberek és kivitelezők szakértelmével, példás szervező munkával le tudják küzdeni. Csakis ilyen körülmények között juthattak el odáig, hogy az elmúlt év végén — 1973-ban — egy épületet, illetve 24 lakást már elkészítettek. Nem szükséges szakembernek lenni, elég, hogy ha szemlélődünk, máris megállapítható, hogy a mezőkövesdiek saját beruházásában megépült szövetkezeti lakások valójában minden igényt kielégítő családi otthonokká váltak. A mintegy 51 négyzetméteres, kétszobás, komfortos lakásokban minden bizonnyal jól érzik majd magukat az eddig sok gonddal küzdő családok. Az sem mellékes, hogy jó körülmények között növekedhetnek itt majd fel a gyermekek. Nem túlzás, nagy része volt ebben a kivitelezőn kívül a tanácsi szerveknek, s mindazoknak, akik e szövetkezeti lakások felépítésében közreműködtek. A „Matyó” Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet tagjai — mint mondották — ez évben legboldogabb újévét köszöntötték egymásnak. A lakások kulcsainak átadására ünnepélyes külsőségek között került sor Mire e lap az olvasó kezébe kerül, a boldog lakástulajdonosok, az első „fecskék” már be is költözködtek. Okkal tételezzük fel, hogy boldogságukkal nem zárkóznak magukba, s ha kinéznek ablakaikon, szenvedélyesen drukkolnak majd azért, hogy a szomszédságukban a lakásszövetkezeti tagtársak épülő lakásai is az övékhez hasonló gyorsasággal készüljenek el. Legyen nekik is olyan boldog — esetleg az alkotmány ünnepe — mint amilyen e 24 lakónak az új 1974-es év beköszöntése volt. Csorna Károly