Szövetkezeti Élet, 1974 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

1974. január hő Körinte’*ű, avagy: Tallózás az új évi gondolatok között Az új esztendő első nap­jai mint mindig, ezúttal is a tervezgetés jegyében tel­tek el. Programot készítünk magunknak, mit várunk az új évtől, mit kellene tenni, mit teszünk az eljövendő munkáshétköznapokon, hogy elképzeléseink valóra válja­nak. Megkerestünk néhány köztiszteletben álló szövet­kezeti elnököt, vezetőt és kértük őket: a sajtó nyilvá­nossága előtt fejtsék ki vé­leményüket: mit várnak 1974-től? TÓTH BÉLA, MÉSZÖV Elnökség tagja, a Szendrői Áfész­­igazgatóság elnöke: — Jó értelembe vett lo­kálpatrióta vagyok, így min­denek előtt bennünket kö­zelről érintő három dolgot várok. Az év végéig épüljön fel Szendrőben a több mint fél évtizede tervezett szövet­kezeti ABC-áruház. Ezen kí­vül, azt várom, hogy szak­boltjainkban mindig legyen elegendő és választékos épü­letvasalási, vízvezetékszere­lési cikk és ORION tv-ké­­szülék is. Hogy az állami szervek a lakosság ellátását — a termelésbővítésen ke­resztül — az eddigieknél jobban segítsék. Legyen több tartósított töltelékáru, pél­dául csemege szalámi, gyu­lai kolbász és újabb készít­mények is. BOSNYA JÁNOS, a Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke: — Az 1973. évvel elége­dett vagyok. A takarékszö­­vekezet kétéves működése alatt 6 millióra sikerült a betétállományt növelni. Azt ..rom, hogy az év végéig további 2 millió legyen a növekedés. Persze, ennek feltételeként szeretném, ha a Borsodi Ércelőkészítőmű­­nél megalakulhatna a mun­kás takarékszövetkezet ki­­rendeltsége. Remélem sike­rülni fog, mint ahogy azt az elhatározást is valóra vál­tani, hogy Boldván korsze­rű, saját beruházású szék­ház épüljön meg. KAKAS ÁRPÁDNÉ, Ózd 4. sz. Lakásszövetkezet könyvelője: — Azt várom, hogy Óz­­don még az év első felében, a szövetkezeti tagok elhatá­rozásából létrejöjjön a kis szövetkezetek egyesülése. A tanács illetékes szakigazga­tási szervétől és a MESZÖV- től az eddigiektől is hatéko­nyabb segítséget várok. Szá­momra mégis az lenne a legnagyobb öröm, ha a szö­vetkezeti lakásokban az el­avult szilárd tüzelést, mo­dern fűtéstechnika váltaná fel, s a közös karbantartás is széles körben elterjedne. TAKÁCS JÁNOS, az Abaújszántói körzeti Áfész ig. elnöke: — 1974-ben a gazdálko­dást kisegítő üzletpolitika tökéletesebbé tételét kívá­nom. A megyei szövetségtől éppen ezért azt várom, hogy az eddigieknél érzékelhetőb­ben javítson az információs rendszerén. Egyebek között például mutassa ki: a szö­vetkezeteknél hogyan ala­kult a húsellátás, a tejter­mékek értékesítése, a takar­mányellátás, ugyanakkor a lakossági szolgáltatás is. A széles körű informáltság minden bizonnyal ösztönző­leg hatna, új módszerek be­vezetésére serkentene a me­gye szövetkezetiben. ROZSNYÁNSZKY GYULÁNÉ, a Tolcsva és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke: — A takarékszövetkezetek legfontosabb tevékenysége köztudottan a betétgyűjtés. Azt várom, hogy 1974-ben is e tekintetben szülessenek figyelmet érdemlő eredmé­nyek. Jobb munkaszervezés­sel a tagsággal, s általában a lakos­sás­gal még szorosabb kapcsolatot remélek kiépíte­ni, így biztosra veszem, hogy az 5 milliós nagyságrendű betétállomány megszerzése tudatában, a mostanihoz ha­sonlóan búcsúztathatjuk az 1974. évet. NAGYMARCZI ZOLTÁN, az Ózd és Vidéke Áfész ig. elnöke: — Minden tekintetben az 1973. évitől jobb eredmé­nyeket, a munkatársaktól a mostanihoz hasonló felelős­ségteljes munkát, a szocia­lista brigádoktól pedig újabb munkasikereket, együttmű­­ködést várok. Az új év a hálózatfejlesztés vonatkozá­sában döntőnek ígérkezik. Hőn óhajtom, hogy a negye­dik ötéves tervidőszakra be­ütemezett két új üzletház — amelynek beruházására 10 millió forintot fordítunk — az év végére megépüljön. DANYI PÁL, Pálháza és Vidéke Áfész ig. elnöke: — Már az óév utolsó perceiben felötlött bennem a gondolat: 1974-ben a szö­vetkezetmozgalmi munkát szükséges magasabb szintre emelni. Ezzel párhuzamosan a demokratizmus korszerű­södését várom. Ami a gaz­dálkodást illeti, feltétlenül kívánatosnak tartom, hogy az áru kiszállítása szövetke­zetünkhöz, illetve a keres­kedelmi hálózatba, a meg­rendelések arányában, és minden eddiginél gyorsabb legyen. Ez egymaga mintegy 5 százalék forgalmi felfutást eredményezhetne. VERES JÓZSEF, a Szendrő és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke: — A várakozásnak meg­felelően zártuk az 1973. évet. Mit is várhatnék az új év­től mást, minthogy eredmé­nyeink még szembetűnőbbek legyenek. Természetesen bi­zakodóan nézek a jövő elé. Nincs okom kételkedni ab­ban, hogy a 3—3,5 milliós betétnövekedési vágyam munkatársaim hathatós se­gítségével meg fog valósul­ni. Azt várom, hogy az év végéig a közös beruházással tervezett új székház is meg­épüljön. És még valamit: mint a megyei küldöttgyű­lés mellett működő ifjúsági bizottság elnökhelyettese, szeretném, ha az 1973-ban megrendezett szövetkezeti fiatalok találkozóin elhang­zott javaslatok, kritikai meg­jegyzések az új évben is felszínen maradnának, fon­tossági sorrendben megvaló­sulnának. (tóth) ! A CSEH és előnyei CSÉB! Alig akad ma már olyan dolgozó, aki ne ismer­né, mit jelent e néhány be­tű. Az elnevezés eredete: Csoportos élet- és baleset­­biztosítás. Az üzemekben, hivatalokban és egyéb mun­kahelyeken használt kifeje­zés: Biztosítási és önsegély­ző Csoport. Erről a biztosí­tásról el lehet mondani, hogy társadalmunk mai igé­nyeinek kitűnően megfelel. A munkahelyek kollektívái­nak olcsó és korszerű biz­tosítási lehetőséget nyújt. A biztosítás előnyös, élet. és baleseti, valamint egyéb szolgáltatásai a Biztosítási és Önsegélyző Csoportok számát országosan növelte. Mit nyújt tagjainak a CSÉB? Anyagi védelmet, baj esetén biztos támaszt. Igaz, baleset, sorscsapás esetén nem minden a pénz! De a fájdalomba szomorúság mel­lett nem közömbös, rende­­zettek-e az anyagi körülmé­nyek. A társadalom erköl­csileg, anyagilag sokat tesz a bajba jutott emberért, családért. A társadalombiz­tosítás azonban nem pótol­hat mindent, nem is ez a rendeltetése. A biztosítással szerzett anyagi védelem át­menetet teremt az egyén, a család számára. Nehéz hely­zetben is lehetővé teszi a megszokott életmód folyta­tását. A Biztosítási és Önse­gélyző Csoport a munkahe­lyen alakul. Nagyon fontos­ azonban, hogy a biztosítás feltételei, nemcsak az üzem, hivatal területén érvényesek, hanem otthon, és közlekedés közben is. SZÖVETKEZETI ÉLET 3 A legtöbb helyen hozzá­kezdtek, vagy be is fejezték az 1974. évi tervek elkészí­tését. Általában az a tapasz­talat, hogy a szövetkezete­ink megkülönböztetett fi­gyelmet tanúsítanak e fel­adat jó elvégzésére. A IV. ötéves tervidőszak felén túl­haladva, bizony nem is le­het közömbös, hogy men­­nyire megalapozott lesz a negyedik év kereskedelem­politikai és gazdálkodási ter­ve. Éppen ezért a szakszer­vezetek helyesen teszik, ha az érdekvédelmi tevékenység mellett következetesen támo­gatták a szövetkezeti gaz­dálkodás hatékonyságának további javítását, az üzem- és munkaszervezést, teljesít­­ményhez igazodó bérezést, a szocialista munkaverseny fellendítését. Soha és különösen most nem szabad szem elől té­veszteni, hogy a demokratiz­mus érvényesülésének fon­tos eszköze a dolgozók vé­leményének és javaslatainak figyelembe vétele, hasznosí­tása a tervcélok meghatáro­zásakor. A tervezés során abból kell kiindulni, hogy az 1973- as célkitűzéseket többnyire teljesítettük, az áruellátás kiegyensúlyozottabb volt, mint ezelőtt bármikor. A népgazdasági terv 1974-ben a nemzeti jövedelem 5 szá­zalékos növekedését irá­nyozza elő, a fogyasztás nö­vekedését pedig 5,4 százalék­ra. Ez lehetővé teszi, hogy míg 1973-ban 3,6 százalék körül alakult a fogyasztói árszínvonal emelkedése, ez 1974-ben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A népgazdasági terv a kiskereskedelmi áruforga­lom 8,9 százalékos növeke­désével számol, folyóáron számolva. Ezen belül az élelmiszerforgalom 9 száza­lékkal, a ruházati forgalom 6,2 százalékkal, a vegyes­­iparcikk-forgalom 10,4 szá­zalékkal, a vendéglátóipari forgalom 6,2 százalékkal nö­vekszik majd. Tudni kell, hogy a nép­­gazdasági előirányzatokon belül többek között a szö­vetkezeti tervek igen nagy szóródást mutathatnak a he­lyi adottságaiktól függően. Az áruforgalmi terv kiala­kításakor nagyon fontos szá­mításba venni például az árubeszerzés lehetőségeit. Minden jel arra mutat, hogy ezek a lehetőségek az el­múlt évihez képest jobbak lesznek. A kereskedelemnek a kedvezőbb helyzetet tud­ni kell jól kihasználni. Szűkül a hiánycikkek köre is, mivel különösen a szo­cialista import növekszik majd Igen fontos a helyes árpo­litika kialakítása, mivel ár­tervet is szükséges, kell ké­szíteni. A szövetkezeteknek arra kell törekedniük, hogy lehetőleg ne érjenek el ár­nyereséget. Figyelemmel kell tehát lenni a tisztességtelen haszonról szóló kormányren­deletre.­­ A tervezés során nagy súlyt kell helyezni a mun­kaügyi célok helyes kijelö­lésére. A párthatározat ugyanis arra int, hogy az áruellátásban a munkaidő további csökkenése esetén se legyen zavar. De gondo­san kell eljárni a jövedel­mezőségi tervek elkészítése vonatkozásában is. E tekin­tetben a forgalom növekedé­sére kell alapozni, számolni kell a beszerzési kondíciók javításával elérhető árrés­többlettel, a költségek nor­malizálásával, illetve csök­kentésével. Mindent összevetve, terve­­zési munkánk akkor lesz leginkább eredményes, ha ezzel párhuzamosan szervez­zük a munkaversenyt, s a tervezés demokratizmusát a legkisebb egységekig lemenő tervtárgyalással biztosítjuk­ így, és csakis ngm testesül meg a tudatos kereskede­lempolitika, így biztosítha­tó a dolgozók tenniakarása. Tudatos kereskedelempolitikára van szükség A mezőföldi húsfeldolgozóban A Mezőkövesd és Vidéke Áfész-hez nyolc sertéste­nyésztő szakcsoport tartozik. Eredményeik fokozása érde­kében, a mintegy 240 ezer forintot fordított a szövet­kezet, így az eredmény sem maradt el. 1973-ban 6500 sertést adtak át kivágásra a szakcsoportok. 1974-ben már azt szeret­nék elérni, hogy 8 ezerre emelkedjen a hízónak való sertések száma. A szövetke­zet 1975-re több mint 10 ezer állat felvásárlását irá­nyozta elő. Közben bővítik a feldolgozókapacitást is. A húsfeldolgozó üzem fej­lesztésére — részben saját erőből, részben a felsőbb szervektől kapott támoga­tásból — körülbelül 7 millió forinot költenek. A mezőföldi húsfeldolgozó üzem 1973-ban több mint 5 ezer mázsa tőkehússal, töltelék- és úgynevezett fe­héráruval járult hozzá Me­zőkövesd, Mezőcsát, Lenin­­város, Mezőkeresztes — mint társult szövetkezeti körzetek — lakosságának jobb ellátá­sához. Édes év volt 1973-ban fellendült me­gyénkben a méhészkedés, s növekedett méztermelés is. A leszerződött 39 vagonnal szemben mintegy 50 vagon mézet értékesítettek a szak­csoportokba tömörült bor­sodi méhészek. A félmillió kilónyi ve­gyesvirág, illetve illatos akácméz már jelentős szá­zalékát biztosítja a hazai fogyasztásnak és a növekvő exportnak. A teremtés jó feltétele­inek egyike volt, hogy az áfész-ek és az OMSZK je­lentős kedvezményekkel si­ettek a szakcsoporttagok se­gítségére. Egyebek között a méhecskék etetéséhez, a családok kondícióban tartá­sához szükséges cukorvásár­láshoz mintegy 270 ezer fo­rint értékű támogatást kap­tak méhészeink az OMSZK- tól, így nem csoda, hogy a megye 42 méhész-szakcso­portja jól zárhatta az óévet. A szervezett méhészek száma egy év alatt 1100-ról 1200-ra nőtt, a gondozásuk­ban levő méhcsaládok szá­ma pedig 23 ezerről 27 ezer fölé emelkedett. Szakcsoport lett a „Fehér Akác” A közelmúltban ülést tar­tott a „Fehér Akác” kert­szövetkezet tagsága. A részt­vevők, első napirendként meghallgatták a vezetőség beszámolóját az elmúlt idő­szak munkájáról. A hozzá­szólások után az új vezető­ség megválasztására került sor. A szakcsoport — amely a „Fehér Akác” kertszövetke­zet jogutódja lett — elnö­kéül Tamaskó Ferencet, a felügyelő bizottság elnökéül pedig Kiss Zoltánt válasz­totta meg. Az új vezetőség feladatául jelölte meg, hogy a bekötő és főutakat fel­újítsák, valamint a vízháló­zati problémák megoldását szorgalmazzák. Emellett azo­kat a feladatokat tekintik elsődlegesnek, amelyeket a 28/1972-es rendelet fogal­maz meg. 24 család Iajto; áj éve Mezőkövesden Mint az közismert, a kor­mány 1971-ben megjelent határozata óta a lakásépít­kezés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is széleskörűen el­­terjedt. Ezt tapasztaltuk kö­zelmúltban Mezőkövesden is. Valójában mi is történt a „Matyóföld” központjában? Még 1972 márciusában, túlnyomórészt fiatalok­­ hatá­roztak abban, hogy lakásépí­tő szövetkezeti formában 48 modern, jól felszerelt lakást építenek. A szövetkezet stílusosan a „Matyó” Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezet nevet vet­te fel. A hagyományos építé­si technológiát magába fog­laló tervet a SZÖVTERV vállalta elkészíteni, s a ki­vitelező is testvérszövetke­zet, a Mezőkövesdi Járási Építőipari Szövetkezet volt és minden bizonnyal marad a jövőben is. Dicséretesen dolgoztak. Voltaképpen a 15 hónapos vállalt határidőt tartották. Mindezt annak el­lenére, hogy az építés nem volt zökkenőmentes. Ezeket a nehézségeket a tagság jó hozzáállásával, a köztük levő szakemberek és kivitelezők szakértelmével, példás szervező munkával le tudják küzdeni. Csakis ilyen körülmények között juthattak el odáig, hogy az elmúlt év végén — 1973-ban — egy épületet, il­letve 24 lakást már elkészí­tettek. Nem szükséges szakember­nek lenni, elég, hogy ha szemlélődünk, máris megál­lapítható, hogy a mezőköves­diek saját beruházásában megépült szövetkezeti laká­sok valójában minden igényt kielégítő családi otthonokká váltak. A mintegy 51 négy­zetméteres, kétszobás, kom­fortos lakásokban minden bizonnyal jól érzik majd ma­gukat az eddig sok gonddal küzdő családok. Az sem mel­lékes, hogy jó körülmények között növekedhetnek itt majd fel a gyermekek. Nem túlzás, nagy része volt ebben a kivitelezőn kí­vül a tanácsi szerveknek, s mindazoknak, akik e szövet­kezeti lakások felépítésében közreműködtek. A „Matyó” Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet tagjai — mint mondották — ez év­ben legboldogabb újévét kö­szöntötték egymásnak. A la­kások kulcsainak átadására ünnepélyes külsőségek kö­zött került sor Mire e lap az olvasó kezébe kerül, a boldog lakástulajdonosok, az első „fecskék” már be is költözködtek. Okkal tételezzük fel, hogy boldogságukkal nem zárkóz­nak magukba, s ha kinéznek ablakaikon, szenvedélyesen drukkolnak majd azért, hogy a szomszédságukban a la­kásszövetkezeti tagtársak épülő lakásai is az övékhez hasonló gyorsasággal készül­jenek el. Legyen nekik is olyan boldog — esetleg az alkotmány ünnepe — mint amilyen e 24 lakónak az új 1974-es év beköszöntése volt. Csorna Károly

Next