Szövetkezeti Élet, 1975 (14. évfolyam, 2-12. szám)
1975-02-01 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIII. évfolyam, 2. szám 1975. február hó Találkozás a tagsággal Szövetkezeti részközgyűlések címmel a novemberi lapszámban adtunk úbelítőt azokról a napirenden levő fontosabb tennivalókról, amelyek ezekben a hetekben a szövetkezetek munkája homlokterébe kerültek. A munka a fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetekben tulajdonképpen már elkezdődött. Vannak szép számmal tapasztalataink a kezdeti lépésekről, amelyek, valljuk be, nem mindenütt jeles osztályzatot érdemelnek. Éppen ez az, ami a „folytatásra” ösztönöz, hogy véget vessünk a képlékenységnek. Három év tapasztalata bizonyítja, hogy a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény és az ezt követően megjelent jogszabályok gyakorlati érvényesülése minőségi változásokat hozott a közgyűlések, részközgyűlések, küldöttgyűlések és általában a belső önkormányzat munkájában. E változások a legérzékelhetőbben a szövetkezeti demokrácia fejlődésében és a hatékonyságának növekedésében, a tagság aktivizálódásának növekedésében mérhetők. Az elmúlt évek gazdag tapasztalatainak felhasználását az 1975. évi szövetkezeti rendezvényekre való felkészülés során bűn volna mellőzni. Figyelembe kell venni mindezek mellett a szövetkezeti törvényben megfogalmazott feladatokat, amelyek kifejezésre jutnak az alapszabályokban, valamint a szervezeti és működési szabályzatokban. Miért kell ezt hangsúlyozni? Azért, mert az 1975. évi mérlegmegállapító közgyűlések az 1974. évihez viszonyítva több vonatkozásban új és felelősségteljes feladatot látnak el. Éppen ebből kiindulva szükséges, hogy szövetkezetenként keressük azokat a legmegfelelőbb módszereket, amelyek alkalmazása hatékony eszközzé válik a több mint 200 ezer fő szövetkezeti tag mozgósításában és a gyűlések szervezeti, tartalmi színvonalának javításában. Indokolt mindenütt felmérni azokat a sajátos témákat és döntéshozatalra váró kérdéseket, amelyek a küldöttközgyűlések hatáskörébe tartoznak. Ezt még akkor is célszerű megtenni, ha a gyűlések napirendjei főbb pontjait a jogszabályok és az alapszabályok kötelezően írják elő. Ennek megfelelően a tanácskozásokon napirendi pontként fognak szerepelni az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentések, az 1974. évi mérleg- és eredménykimutatás elfogadása, az 1975. évi üzletpolitikai terv, a tisztújítás. A beszámolók megtartásánál külön követelmény, hogy az elmúlt négyéves választási ciklus alatti működésről is számot kell adni. Célszerű az is, hogy a közgyűlési bizottságok tevékenysége az igazgatóságok beszámolóiban kap helyet. Viszont a küldöttgyűléseken indokolt külön napirendként kezelni ezeket a témaköröket. Mindemellett a körzeti felügyelő bizottságnak állást kell foglalnia az igazgatóság által előterjesztett jelentés és a határozati javaslatra utalóan is. A gyakorlati élet tanulságait figyelembe véve, megtanultuk, hogy a kögyűlések hatáskörét a küldöttgyűlés és a részközgyűlések együttesen töltik be. A rendezvények megtartásánál most azonban számolni kell azzal is, hogy megyénkben a jelenlegi 35 fogyasztási szövetkezetből hetet az egyesülésekkel kapcsolatos kérdések is érintenek. Az ezekben való döntés ugyan megszületett, mégis a még hátralevő idő ezeken a helyeken számos jogi és szövetkezetpolitikai kérdést vet fel. Elég utalni itt arra, hogy az érdekelt közgyűlések döntései lényeges hatással lesznek a nagyobbá váló szövetkezet következő négy évi fejlődésére. Négy évre választ a tagság vezetőséget. A tisztségviselők négy évre szóló mandátuma lejárt. Ez szükségessé teszi, hogy megválasztásra kerüljenek a tisztségviselők és testületi szervek. Alapvető cél mindemellett a helyi bizottságok megerősítése, munkájuk hatékonyságának erőteljes javítása. Létre kell hozni, újjá kell választani a területi és helyi bizottságokat. Ennek végrehajtása szerves részét képdezi a szövetkezeti önkormányzati rendszer szervezeti keretei megerősítésének. A központi választott testületek (igazgatóság, felügyelőbizottság, nőbizottság, ifjúsági bizottság) a helyi hatáskörű szervek (intéző és ellenőrző bizottság, küldöttek, helyi tagbizottságok) újjáválasztása a párt káderpolitikai elveinek körültekintő, ugyanakkor következetes érvényesítését teszi szükségessé. Mindezekben megkülönböztetett feladata és felelőssége van a jelölő bizottságoknak. Alapvető követelmény a választott testületek, illetve az önkormányzati szervek munkája színvonalának javítása és összes tevékenységük hatékonyabbá tétele. Megyénkre a gyorsan fejlődő iparosodás jellemző, ma már a legtöbb nagyobb falusi településre is. Ebből következik, hogy megnövekedett a munkásokból lett szövetkezeti tagok aránya. Ennek kifejezésre kell jutni a választott testületek tagjainak összetételében is. Az ipari, mezőgazdasági dolgozók, a nők és fiatalok helyes arányának kialakítása olyan politikai feladat, amelynek végrehajtásáért minden eddiginél többet kell tennünk. A tisztújítás felelősségteljes munkát igényel a szövetkezeti tagság részéről is. Ezért fokozott jelentősége van a közgyűléseken a tagság megjelenésének, aktív részvételének a tanácskozások munkájáról való részvállaluknak. Tudjuk: a szövetkezetek függetlenített vezetői és a dolgozók nem kevés izgalommal és lelkiismeretességgel készülnek a tagsággal való közvetlen találkozásra. A megoldásra váró, törvényes kereteket igénylő feladatkomplexum sok fáradtsággal jár, nem egyszer a szabad időről való lemondást is megkívánja, de megéri. Mindezeken belül akkor mondhatjuk el, hogy jól dolgoztunk, ha a részközgyűlési, küldöttgyűlési beszámolók, a határozati javaslatok a XI. pártkongresszus irányelveiből, az ötödik ötéves terv célkitűzéseiből adódó szövetkezeti feladatok megvalósítására is mozgósítanak. (t. b.) Testvérszövetkezeteinkben, a tsz-ekben fontos események, év végi zárszámadások zajlanak. A fogyasztási szövetkezetek is igyekeznek elősegíteni e zárszámadások sikerét. Az áfész-ek jó áruellátással, színvonalas rendezvényekkel, a takarékszövetkezetek újszerű szolgáltatással. A képen látható, tömöri tsz-tagság például év végi prémiumát, igen tekintélyes, csaknem 1,4 millió forintnyi összeget, az idén nem készpénzben kapta kézhez, hanem takarékbetétkönyv formájában. A betétkönyvek nagy sikert arattak a takarékos tömöri tsz-tagság körében. Ember és a természet Az ember a természet szerves része, mondhatnánk, gyermeke. Az embert a természet hozta létre, és évmilliókig semmit sem kért tőle cserébe. Most elérkezett az adósság törlesztésének ideje: a természet kér segítséget, védelmet az embertől. Napjainkban világszerte nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelem problémáira. Az emberek közösen keresik a megoldást. Zárkózzunk fel a természet védelmezőihez mi, szövetkezetiek is! Kongresszusa és felszabadulási munkaverseny A második szakasz küszöbén Az elmúlt év végén lezárult a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első szakasza. A részletes számvetés még nem készült el, de az már most is megállapítható, hogy a közelgő nagy társadalmi események jegyében kibontakozott munkaverseny méretei, tömegessége és konkrét gazdasági eredményei túlszárnyalják a korábbi időszakok hasonló munkaakcióinak sikereit. A fogyasztási szövetkezetnél olyan közhangulat alakult ki, hogy mindenki tenni akart valami érdemlegeset és hasznosat a gazdasági és mozgalmi célok előmozdítása érdekében. A kongresszusi munkaverseny-akció gerincét, bázisát a több mint 300 kollektívát és 2500 dolgozót számláló szocialista brigádmozgalom alkotja, amely ezúttal is kezdeményezője és lendítő ereje volt az ünnepi munkaverseny széles körű elterjedésének. A példák sokasága bizonyítja, hogy a legtöbb hasznos munkakezdeményezés tőlük eredt. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny azáltal vált szövetkezeteinknél igazi tömegmozgalommá, hogy a hálózati dolgozók mellett az áruforgalom irányítói, a központi igazgatás dolgozói is érdemben bekapcsolódtak. A munkaverseny megalapozásának újszerű vonása, hogy a szövetkezetek gazdasági és szakszervezeti szervei nem elégedtek meg a dolgozók mozgósításával, hanem maguk is hatásos intézkedéseket tettek a korábban ki nem aknázott tartalékok hasznosítására. Ez az összefogás a gazdasági és mozgalmi eredményekben is jól tükröződik. Százával lehetne felsorolni azokat az egyéni, brigád- és szövetkezeti kezdeményezéseket, amelyek a költségek csökkentését, a termelékenység emelését, a munka- és üzemszervezés, a vásárlási körülmények és áruellátás javítását, a szerződési és szállítási kötelezettségek pontos teljesítését eredményezték. A nagyszerű eredmények mellett napjainkban sok szó esik népgazdaságunk ismert gondjairól. Mindezek egyértelmű, világos célt adnak a kongresszusi, és felszabadulási munkaverseny januárban kezdődött második szakaszának megszervezéséhez is. Ennek megfelelően valamennyi fogyasztási szövetkezetnél és munkahelyen különleges figyelmet kell fordítani a gépek, berendezések és felszerelések, a rendelkezésre álló anyag és munkaerő ésszerű, t..rákos felhasználására, az ilyen versenykezdeményezések támogatására és ösztönzésére. Megtakarítások érhetők el az áru forgalmazási és értékesítési költségekben, az anyagok és termékek jobb tárolásával, gondosabb szállításával, a szállítási költségek, reklámköltségek csökkentésével, a tőkés import belföldi — ával való helyettesítésével. Valamennyi szövetkezeti egység megtalálja azokat a tennivalóat, amelyek legeredményesebben szolgálják a takarékosságot. A szövetkezetek önállósága módot ad minden hasznos ötlet, javaslat behajtására. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny második szakaszában kapjon na-obb hangsúlyt a beruházások tervszerű, gazdaságos megvalósítása, az elkészítési határidők csökkentése. Az 1975. évi szövetkezeti terv célkitűzése, valamint a munkaverseny ezekkel összhangban álló feladatai csak következetesebb tervszerűséggel, nagyobb szervezettséggelósíthatók meg. Ennek fontos feltétele az is, hogy a tennivalók kijelöléséhez igénybe vegyék a dolgozók közreműködést, ugyanakkor mindenütt értelmes, hasznos és munkájukkal is befolyásolható versenycélokat határozzanak meg számukra. Szakszervezeti szerveink fontos feladata, hogy az említett célokat figyelembe véve a szövetkezeti és szakszervezeti erejét és eszközeit összpontosítsák a gazdasági munka hatásosabb séjtésére, a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eddigi lendületének megtartására, a szövetkezeti dolgozók újabb munkakezdeményzéseinek ösztönzésére és felkarolására. Dorkó István