Borsodi Szövetkezeti Élet, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
2 Borsodi felszólalók az országos fórumokon A MEZŐGAZDASÁGI szövetkezetek III. kongresszusán felszólalt Pisák János, a bekecsi Hegyalja Tsz elnöke, aki — többek között — a következőket mondta: — Borsod megyében a megyei küldöttgyűlésen úgy fogalmaztak a küldöttek, hogy a rendelkezésünkre álló összes eszközt, munkáskezet és szellemi energiát hatékonyan használjuk fel az 1977. évi feladatok teljesítésére. A kitűzött cél elérésének egyik — a többiektől nem kevésbé fontos — feltétele a társadalom egészének, benne a termelőszövetkezeteknek is jól megfelelő, időben ismertetett szabályzórendszer. Én itt a szabályzórendszer kedvezőtlen hatásairól kívánok szólni, abban a reményben, hogy gyors és állandó segítséget kapunk. Helyes irányelv — mondotta —, hogy a gyengén vagy közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek rövid időn belül zárkózzanak föl a jól gazdálkodó szövetkezetek szintjére. Kiegyensúlyozatlan szövetkezeti, pénzügyi helyzetben a közepesen gazdálkodók felzárkózása igen lassú folyamat. Jelenleg csak a magas forgóalappal rendelkező szövetkezetek képesek biztonságosan a magasabb szintű feladatok elvégzésére vállalkozni. Vállalkozási kedv az alacsony álló- és forgóeszközszinttel rendelkező szövetkezeteknél általában nincs. A KÖZHANGULAT, de a szabályzók nagyobbik és fontosabb hányada — például az átmenetileg veszteséges, vagy alaphiányos szövetkezek egyensúlyának helyreállítására kiadott pénzügyminiszteri rendelet — kizárólag arra ösztönzi a szövetkezetét, hogy csak a százszázalékosan biztos termelésbővítéshez kezdjen hozzá. A mezőgazdaságban ilyen biztos fejlesztés nincs, ezért a szövetkezet csak szinten tartja a termelését, vagy rábízza magát a kedvező időjárásra. Az ilyen szabályozó nemkívánatos magatartásra ösztönöz. Hiszen, ha a vezetés nem fejleszti a termelést, de nincs vesztesége és alaphiánya, legfeljebb nem dicsérik meg, ha viszont veszteségrendezési eljárás indul a szövetkezetben, úgy a legtöbb esetben számíthat rá a szövetkezet, hogy a vezetők munkabére biztosan csökken, de valószínű, hogy a tagságé is, akik kritikusan megjegyzik majd, hogy nem kellett volna például száraz, vagy belvizes év esetén a műtrágya-felhasználást növelni. Esetleg arról szólnak, hogy a takarmánynövény helyett árunövényt kellett volna vetni, hiszen mindenki tudja, hogy például a szarvasmarha-tartás így is, úgy is veszteséges, vagy igen szerény jövedelmet biztosít. Gátolja a termelés normális fejlesztését a már említett rendelet azon kitétele is, hogy az úgynevezett nélkülözhető eszközöket ki kell vonni a termelésből, és azt értékesíteni kell. Növelné a vállalkozó kedvet, ha a veszteséget a saját eszközök vonatkozásában a következő évek nyereségéből, vagy a tartalékalapból — hitel áthidalásával — lehetne fedezni, de nem nyolcadikként a rangsorban, hanem kizárólagosan. Tehát nem állami támogatást, hanem a vállalkozási kedv kibontakozásához kérünk segítséget, késedelem nélkül. A SZÖVETKEZET minden eszközzel igyekszik megakadályozni az üzemi jövedelemszűkülést. Megszünteti azt az ágazatot, amely a veszteség egyik forrása. Ez gyakran nagy hiba. Inkább jövedelmezővé kellene és lehetne is tenni, de ehhez a szakértelem és a jó szándék legtöbbször kevés. Több kell, vagyis jobb vetőmag, jobb termőképességű állat, újabb nép, de ehhez nincs fejlesztéői alap. Így kár éri a tsz-t és a népgazdaságot egyaránt. Szűkül a termelés. Csökken a zöldség-, a tejtermelés, vagy más termék, amit bármely piacon értékesíteni lehetne. Pisák János a továbbiakban — egyebek között — a mezőgazdasági hitelpolitika és a jövedelemszabályozás ellentmondásaival, valamint Tokaj-Hegyaljának — mint mondta, „nemzeti kincsünknek’ — a szabályzókkal kapcsolatos gondjait tette szóvá a kongresszuson. * — A BORSOD MEGYEI takarékszövetkezetek a két kongresszus közötti időben erőteljesen növelték betétállományukat — kezdte felszólalását Kuzmi István küldött, a Hezőkeresztesi Takarékszövetkezet elnöke. A falusi pénzintézetek iránti bizalom minden előző tervidőszakhoz képest megnövekedett. Ennek ellenére sem lehetünk elbizakodottak. A feladatok, a szolgáltatások iránti igények évről évre nagyobbak lesznek. A betétgyűjtés ütemét csak úgy leszünk képesek növelni, ha javítjuk, továbbfejlesztjük például az agitációs és propagandamunkánkat. A legfőbb célunk a jövőben is a tagság, illetve a lakosság körében a takarékosságra való nevelés. Ez a tevékenység sohasem lehet kampányfeladat. Mindenütt az ügy iránt érzett felelősség növelésére, összehangolt szervező munkára van szükség. A betétgyűjtés és más szolgáltató tevékenység társadalmi bázisa megteremtésének jó feltételei vannak. A szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésével, a választott tisztségviselők, a dolgozók és a szövetkezeti tagság kapcsolatának erődítésével, a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny színvonalának, tartalmi munkájának szüntelen javításával nagy eredményeket lehet elérni. A takarékossági mozgalom erőteljesebb kibontakoztatásának segítéséhez országos méretekben is több kezdeményezésre lenne szükség. Ilyen — eddig ki nem használt — lehetőség kínálkozik például a Hazafias Népfronttal együttműködve a „takarékos falu”, vagy a KISZ-szel együtt meghirdetve a „takarékos fiatalok” stb. akciók megszervezése. A BETÉTGYŰJTÉS növekedését kedvezően befolyásolta a bér- és jövedelemszabályozás új rendszere. Ennek ellenére, még mindig sok a kívánnivaló. Arra volna szükség — javasolta a fel ■szólaló —, hogy a bér- és jövedelemszabályozó rendelet, tágabb teret engedjen az egyéb pénzügyi szolgáltatásoknak, hogy például a biztosítási és más tevékenység növelését ne a betétgyűjtést ösztönző betétjutalék, illetve mozgóbér terhére kelljen fejleszteni. Mindemellett rendkívül fontos, hogy — az anyagi ösztönzéssel összefüggésben — ne csak és ne elsősorban a bázisszemlélet, hanem differenciáltan a takarékszövetkezetek pénzügyi adottságaihoz mért tervteljesítés legyen a végzett munka értékelésének az alapja. A továbbiakban a takarékszövetkezetek biztosítási tevékenységéről szólt Kuzmi István. Ezen a területen Borsod megyében, így Mezőkeresztesen is figyelemre méltó eredmények születtek — mondta. Hiba viszont, hogy ezt a tevékenységet még mindmáig nem szabályozták megmogtatóan. Hosszú távra szóló keretmegállapodásokra lenne szükség, és arra is,hogy a kisebb összegű károkat azonnal el lehessen bírálni, s hogy a magasabb összegű kárkifizetések a takarékszövetkezetek útján jussanak el az ügyfelekhez ■— javasolja a felszólaló. BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET Az ipari szövetkezetek küldöttközgyűlése Január 21-én, Miskolcon a KISZÖV székházában — Szép Józsefné elnökletével — tanácskozott a Borsod megyei KISZÖV küldöttközgyűlése. A tanácskozáson a szövetkezetek küldöttein kívül jelen voltak: Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Magyar Ernő, a megyei tanács ipari osztályának vezetője és a társszövetségek képviselői is. Az írásban előre megküldött napirendi pontokhoz Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Ennek során értékelte megyénk ipari szövetkezeteinek 1976. évi munkáját és vázolta az 1977. évi legfontosabb feladataikat. A beszámolót vita követte, amelyben 14 felszólalás hangzott el. Felszólalt — többek között — a megyei pártbizottság és a megyei tanács jelenlevő képviselője is. A küldöttközgyűlés a beterjesztett témákat — köztük a szövetség 1977. évi gazdasági és mozgalmi feladataira kidolgozott munkatervet, a szövetség és intézményeinek 1977. évi költségvetését, a küldöttközgyűlés idei első félévi munkatervét, a revizori iroda tevékenységéről szóló jelentést elfogadta, illetőleg jóváhagyta. Tanácskozó a TESZÖV és a MESZÖV elnöksége December 23-án Miskolcon megtartotta évzáró ülését a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének elnöksége. A tanácskozás résztvevői — Karajz Miklós elnökletével — meghallgatták és megvitatták dr. Németh Pálnak, a TESZÖV titkárának beszámolóját az elnökség és bizottságainak 1976. évi munkájáról; Simkó Mihálynak, a revizori iroda vezetőjének szóbeli kiegészítőjét a belső ellenőrzésről írásban megküldött jelentéshez; File Sándornak, a TESZÖV osztálvezetőjének szóbeli kiegészítőjét a közművelődés helyzetéről és feladatairól megküldött jelentéshez. A vitában több felszólalás és javaslat hangzott el a beterjesztett napirendi pontokkal kapcsolatosan. Jelen volt és felszólalt a tanácskozáson Szunyogh János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Fejes László, a megyei tanács elnöke is. A tanácskozás végén megjutalmazták az 1976-ban legjobb munkát végzett elnökségi tagokat. Ugyancsak december 23- án, Miskolcon tanácskozott a MÉSZÖV elnöksége, amely Csege Gézának, a MÉSZÖV elnökének elnökletével megtárgyalta a háztáji és kisgazdaságok fejlesztéséről, valamint a zöldség- és gyümölcsfelvásárlásról szóló 1006. sz. kormányrendelet végrehajtásának Borsod megyei tapasztalatait és további feladatait. A MÉSZÖV január 27-i elnökségi ülésének napirendjén többek között az áfész-ek kezelésében levő TÜZÉP-telepek differenciált fejlesztésének, továbbá a február 9-én sorra kerülő megyei küldöttközgyűlés beszámolójának tervezete szerepelt. 1977. január hő Demokratikus módszerekkel a V, ötéves terv első évének szövetkezeti eredményei jó alapot biztosítanak az áfész-ek 1977. évi terveinek elkészítéséhez, össztevékenységük további kedvező ütemű fejlődéséhez. Az elmúlt év gazdasági eredményeiben fontos szerepet játszott az a körülmény, hogy a legtöbb helyen élénkült és széleskörűen kibontakozott a szocialista versenymozgalom, a dolgozók, a szocialista brigádok vállalásokat tettek a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa tiszteletére. Az 1976. évi főbb gazdasági mutatók alapjn a fogyasztási szövetkezetekben már folyamatban van az idei üzletpolitikai és komplex terveik kialakításának előkészítése. Az éves tervek kidolgozásához megyei és országos prognózisok állnak rendelkezésre, amelyek jól hasznosíthatók a munkában. Ezek hasznossága kétségtelen, de önmagában nem elegendő. A megalapozott forgalmi, felvásárlási, termelési, gazdálkodási és fejlesztési tervek csak úgy készíthetők el, ha a szövetkezetek az első lépcsőben részletesen elemzik saját gazdasági tevékenységük eredményeit, hiányosságait, és igénylik a dolgozók, a választott testületek, a tagság aktív közreműködését. Az is igaz, hogy a gazdasági tevékenység eredményeinek elemzése, az ágazati tervek elkészítése nem lehet csak egy, vagy néhány szövetkezeti dolgozó feladata. A gyakorlatban nehezen képzelhető el, hogy a szerteágazó gazdasági tevékenységet egy dolgozó úgy ismerje, hogy az adott szövetkezet, ágazatok, egységek összefüggő tervfejezeteit megbízhatóan el tudja készíteni. Az ilyen törekvések rendszerint nem járnának kellő eredménnyel. Mindezekből következik, hogy a tervezésnek fontos és nélkülözhetetlen feltétele, hogy a dolgozók a legfelsőbb szövetkezeti vezetéstől az egységeik szintjéig aktívan bekapcsolódjanak a tervezési munkába. Igényelni kell tehát részvételüket, véleményüket, mert a fejlődés lehetőségeinek, a lakossági keresletnek, a takarékosabb gazdálkodásnak ők, maguk a legjobb ismerői, a tervfeladatok végrehajtói is. Mozgalmunkban a dolgozók részvétele mellett nem nélkülözhető a választott szervek, a szövetkezeti tagok, a szakszervezeti bizottságok közreműködése, a tervek kidolgozásában. Számos előnye van ennek a gyakorlatnak. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének jelenlegi szakaszában különösen fontos, hogy a tagság és a dolgozók a kitűzött tervfeladatok mellett megismerjék a célok végrehajtásának feltételeit, a fejlesztési lehetőségeket és az érdekeltségi ösztönzőket is. Az így készített terv megfelel, biztosítja az egyéni, a szövetkezeti és a társadalmi érdekek összhangját. Mindezek figyelembevételével várható, hogy a tervek valóra váltását is segítik majd a szövetkezetek tagjai és dolgozói. Tóth Béla A Húszéves a Munkásőrség • A mezőcsátiak ünnepe A mezőcsáti járás munkásőri egysége — amelynek személyi állományát csaknem teljes egészében szövetkezeti tagok, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói alkotják — január 1óen, a járási/ művelődési otthonban tartotta meg ünnepi gyűlését. Ezen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Mező István, az MSZMP Mezőcsáti Járási Bizottságának első titkára; dr. Kállai László, a megyei pártbizottság tagja, a Munkásőrség területi parancsnoka; Nagy Sándor, a Munkásőr Parancsnoki Iskola parancsnoka és Demjén Ferenc, a megyei pártbizottság politikai munkatársa. Jelen voltak továbbá a járás állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a bázismunkahelyek és a társ fegyveres testületek képviselői, valamint a munkásőrök közvetlen hozzátartozói. A Himnusz elhangzása után felolvasták a Munkásőrség országos parancsnokának 1. sz. díszparancsát, amely megkülönböztetett tisztelettel köszönti mindazokat az elvtársakat, akik két évtizeddel ezelőtt a párt hívó szavára elsőként fogtak feevert a munkás-paraszt hatalom védelmére. Ezután Poós László, a járási pártbizottság csoportvezetője köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Kormos Ferenc járási parancsnok számolt be a személyi állomány múlt évi munkájáról és ez évi feladatairól. A beszámoló elhangzása után az országos parancsnokság jelenlevő képviselője, valamint a területi és járási parancsnok kitüntetéseket nyújtott át az arra érdemes munkásőröknek. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Kállai Gézát, a Munkásőrség alapító tagját. A Munkásőrség további 11 alapító tagját a 20 éves Szolgálati Érdeméremmel és emlékplakettel, több munkásőrt pedig a Szolgálati Érdemérem különböző fokozatával tüntették ki. Négyen Kiváló Munkásőr-parancsnok, heten Kiváló Munkásőr kitüntetésben részesültek. A kitüntetések átnyújtása után dr. Kállai László elvtárs elsőként gratulált a személyi állomány múlt évi kimagasló eredményeihez, meleg szavakkal méltatta a munkásőrök két évtizedes helytállását, majd bejelentette, hogy a mezőcsáti járás munkásőrei a szocialista versenymozgalomban elért kimagasló eredményeik alapján, elnyerték a legjobb önálló egység megtisztelő címet és a vele járó ezüst vándorserleget, amelyet háromszoros hurrá és nagy taps kíséretében nyújtott át az egység parancsnokának. A járási párt-végrehajtó bizottság nevében Mező István elvtárs gratulált a kitüntetett munkásőröknek és tolmácsolta a megyei pártbizottság jókívánságait is. Mint mondotta, ez a kitüntetés további hűségre és helytállásra, pártunk politikájának következetes képviseletére és megvalósítására kötelezi a Munkásőrség minden tagját. Az ünnepélyes egységgyűlés a leszerelők elbúcsúztatásával és az új munkásőrök eskütételével, illetőleg az Internacionálé hangjaival ért véget, amely után a budapesti Vasas Központi Művészegyüttes színvonalas műsorral köszöntötte megyénk legjobb munkásőreit, az ünnepség résztvevőit. A résztvevők egy csoportja. (Fotó: Sz. Gy.)