Borsodi Szövetkezeti Élet, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
4 BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET A közművelődés helyzete és feladatai Az MSZMP Központi Bizottságának 1974 márciusi határozata új szakasz kezdetét jelenti a közművelődésben — megteremtette a hatékonyabb közművelődési tevékenység alapjait. A megyei pártbizottság ezzel kapcsolatos feladatterve programot adott a határozat megvalósításához. E fontos dokumentumok alapján a szövetkezetek megyei szövetségeinek elnökségei is megvizsgálták és napirendre tűzték a közművelődés helyzetét, és intézkedési tervben határozták meg a közművelődési munka feladatait megyénk szövetkezeteiben és szövetségeiben. A TESZÖV ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN megállapították — többek között —, hogy a termelőszövetkezeti tagság és a téeszekben dolgozó alkalmazottak gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét tekintve az utóbbi években jelentős előrehaladás tapasztalható. Növekedett a 8 általános iskolai, középiskolai, egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Megyénk termelőszövetkezeteiben jelenleg 2695-en rendelkeznek középfokú, 573- an felsőfokú képzettséggel. többan szerezték meg a szaktechnikusi és szakmérnöki képesítést. Növekedett a betanított szakmunkások, szaktechnikusok, szakmérnökök száma. A fizikai munkások közül 6584-nek van szakmunkás-képesítése, a betanított munkások száma pedig meghaladja a 6000 főt. Növekedés tapasztalható az ipari és a mezőgazdasági szakmunkások és az értelmiségiek száma tekintetében is, de az igényeket még így sem elégítik ki. A szakmunkáshiány különösen a növénytermesztésben és az állattenyésztésben jelentős, melyet szemléletbeli problémák is sok esetben befolyásolnak. A 30 éven aluli fiatalok száma mintegy 8500 fő. A művelődéshez, önművelődéshez való viszonyuk, általános műveltségük sokkal jobb mint az üzemekben dolgozók más korosztályaiban, hisz mindössze 4 százalékuk nem végezte el a 8 általános iskolát. A termelőszövetkezetekben dolgozó, közel 15 ezer közéleti, gazdasági, társadalmi szerepének fokozásával arányosan emelkedett a közművelődésben való részvételük. Jelentős probléma viszont, hogy ennek a rétegnek a művelődési lehetőségei a legcsekélyebbek, aminek részben a hagyományos és családi munkamegosztás az oka, részben pedig az, hogy a nődolgozók jelentős része szakképzetlen, iskolázottsági szintjük alacsony, s mindezek következtében a közművelődési igényük sem kielégítő. A TERMELŐ- ÉS SZAKSZÖVETKEZETEKBEN, s a társulásokban kiemelten foglalkoznak a szakismeretek bővítésével, a legújabb agrozoo-technikai ismeretek átadásával, elsajátításával, ezzel kapcsolatos továbbképző tanfolyamok, előadások, tapasztalatcserék és szakmai tanulmányutak szervezésével. A szövetkezetekben 1357 ismeretterjesztő előadást, ezen belül 333 agrárjellegű előadást szerveztek. A megyében működő 15 tsz-klubban egyre jobban foglalkoznak a tagok művelődésével, kulturált szórakozásával. A közművelődés anyagi és tárgyi feltételeit a termelőszövetkezetekben képzett alapokból biztosítják. A megyében 1974-ben 7 millió 618 ezer forintot, 1975-ben pedig 8 millió 137 ezer forintot fordítottak kulturális célokra. A közművelődési munka szervezése, irányítása, nagy feladatot ró az azzal foglalkozókra. Számos szövetkezetben probléma a megfelelő képzettségű, a kulturális munka irányítására alkalmas személy biztosítása. Kulturális bizottság mindössze 78 szövetkezetben működik. Széles körben megnőtt az érdeklődés a politikai műveltség megszerzése iránt, ami megmutatkozik — többek között — a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemre és esti középfokú iskoláira való jelentkezésben, a párt- és tömegszervezeti oktatásban való részvételben és a közéleti aktivitásban is. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEKBEN a közművelődési tevékenység magasabb szinten és jobb feltételek között folyik, mint az előző időszakban. Működési területükön a gazdasági és társadalmi változásokkal együtt a lakosság különböző rétegeinek műveltsége növekedett. Különösen a szövetkezeti ifjúság műveltsége és igénye nőtt az aktív közösségi művelődés iránt. A szövetkezeti dolgozók világnézeti nevelésében, az ismeretek iskolán kívüli terjesztésében nagy szerepet kapott a politikai oktatás. A fokozatos fejlődés eredményeként az elmúlt évben 2000 dolgozó vett részt a politikai oktatásban, amely az összdolgozók mintegy 27 százalékát teszi ki. Ennek 74 százaléka szocialista brigádtag. Kedvező változás következett be a szaktanfolyamokon, a szakmai képzésben való részvételben is. A szövetkezetek zöme anyagiakkal és munkaidő-kedvezménnyel is ösztönzi a fiatalokat a tanulásra. A szakmunkásképzésben növekedett az elméleti oktatásra fordított idő és a képzés színvonala. Gondot jelent viszont a tárgyi feltételek, a férőhelyek szűkössége. A tudományos ismeretterjesztő előadásokon a termeltetést segítő témák vannak túlsúlyban. A világnézeti, a jogi, a közgazdasági ismeretek viszonylag ritkán szerepelnek, s szinte teljesen hiányoznak a művészeti nevelés egyes területeivel foglalkozó témák. A szövetkezeti könyvterjesztés eredményesen segítette az irodalom megszerettetését, a szakmai ismeretek gyarapítását, bővítette az önművelés, a tartalmas szórakozás lehetőségét. A folyamatos könyvterjesztő munkán kívül jól szolgálta ezt a fogyasztási szövetkezeti mozgalom hagyományos kulturális akciója, az „Őszi megyei könyvhetek” rendezvénysorozata is. Az öntevékeny művészeti együttesek eredményesen segítik a szocialista közízlés terjesztését, ezáltal lehetőséget biztosítanak a művészetek aktív megismerésére és megismertetésére. A tartalmas szabad idő eltöltését jól szolgálják a megyében működő ifjúsági klubok. A szövetkezeti közművelődési munka anyagi feltételei a IV. ötéves tervidőszakban biztosítva voltak. Az elmúlt 5 éves tervidőszakban az áfészek 2 millió 662 ezer forintot fordítottak kulturális célokra. Az V. ötéves tervidőszakban ez az összeg eléri a 3 millió 216 ezer forintot. AZ IPARI SZÖVETKEZETEKBEN a szövetkezeti vezetők, pártalapszervezetek munkája középpontjában a fizikai dolgozók általános és szakmai műveltségének további fejlesztése áll. A közművelődési munka egyik fontos eredményének tekinthető, hogy az elmúlt több mint 2 év alatt a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma 1835-ről 1564 főre, az analfabéták száma 39-ről 26 főre csökkent. 1973. évben a szakmunkások 6,3 százaléka rendelkezett középiskolai végzettséggel, s ez az arány 8 százalékra emelkedett. Az 1975—76-os tanévben 294-en vettek részt középszintű iskolai oktatásban. A „Hegyalja” Ruházati-, a Borsod megyei Fodrász-, és a Tokaji Vasipari Szövetkezet önálló szövetkezeti osztályt létesített a középiskolákban. Számos szövetkezet munkaidőkedvezmény biztosításával és különböző anyagi juttatásokkal is segítette a dolgozók továbbtanulását. A SZÖVETKEZETEK jelentős gondot fordítottak arra is, hogy a pályakezdő fiatalok, a szakképzésben megszerzett ismereteiket, a szakma fejlődése által kívánt módon és a szövetkezeti igényeknek megfelelően, a továbbképzések keretén belül továbbfejlesszék. Az elmúlt két évben mintegy 2300-an vettek részt munkástovábbképzésben. 1975- ben 405 ismeretterjesztő előadást szerveztek a szövetkezetekben. A KISZÖV elnöksége 1975- ben együttműködési megállapodást kötött a ,.II. Rákóczi Ferenc” Megyei Könyvtárral. A megye területén jelenleg 14 klub működik. Azok tartalmi munkája azonban számos helyen még sok kívánnivalót hagy maga után. Örvendetes, hogy az utóbbi két évben további fejlődés tapasztalható a szocialista brigádok önművelési tevékenységében. Vállalásaikban egyre gyakrabban helyet kapnak az általános, közép- és szakmai végzettség megszerzésére irányuló törekvések. A ,,Hegyalja” Ruházati és a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet egy-egy brigádjánál bevezették a szocialista brigádok kísérleti művelődési rendszerét. Az elmúlt tervidőszakban az ipari szövetkezetek 1 millió 977 ezer forintot fordítottak közművelődési célokra. Az V. ötéves tervidőszakra 3 millió 861 ezer forint felhasználást irányoztak elő. * ÖSSZESSÉGÉBEN örömmel állapítható meg, hogy a megyénkben működő szövetkezetek közművelődési tevékenysége az elmúlt években kedvezően fejlődött. A szövetkezetek és a szövetségek vezetőségeinek fontos feladata, hogy állandóan figyelemmel kísérjék az általuk már ismert intézkedési tervekben meghatározott feladatok végrehajtását. Gálos Imre Jfttezani is engedd . 19T7. január hí BERTOLT BRECHT Átanulás dicsérete Tanuld a legegyszerűbbet! Nyíri késő tanulni azoknak, akiknek ideje eljött! Tanuld az ábécét, kevés ugyan, de tanuld! Ne veszítsd el kedved! Vágj bele! Mindent tudnod kell! Neked kell vezetni majd. Tanulj te, menhely lakója! Tanulj, börtönnek rabja! Asszony, tanulj házimunkád közben! Tanulj te is, hatvanéves! Te fogsz vezetni. Eredj iskolába, hajléktalan! Szerezz tudást, fagyoskodó! Éhes, fogj a kezedbe könyvet, fegyver a könyv. Te fogsz vezetni. Elvtárs, kérdezni sose félj! Ne dőlj be semminek! Te magad vizsgáld meg a dolgokat! Amit nem tudsz a saját erődből, Egyáltalán nem tudod. * Vizsgáld meg a számlát! Te neked kell majd kifizetned. Tételről tételre haladj, ujjal mutass rá mindegyikre és kérdezd: Ez miért van itt? , Te fogsz vezetni. (Szegő István fordítása) Az MSZBT programja Nagy Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára nemrég nyilatkozott az MSZBT VI. országos értekezletének munkájáról. Egyebek közt vázolta az MSZBT idei feladatait is. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak a jövőben is elsődleges feladata, hogy tovább erősítse a magyar és a szovjet nép barátságát, hozzájáruljon népünk gondolkodásának hazafias és internacionalista szellemű formálásához. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy a tagcsoportok tevékenysége szerves része legyen a tömegpolitikai munkának, a helyi pártszervezetek közvélemény-formáló tevékenységének. Éppen ezért magasabb követelményeket kell támasztanunk a tagcsoportok tartalmi munkájával szemben, segítenünk kell kialakítását. Nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy az újonnan alakuló tagcsoportok megfelelő feltételek mellett kezdhessék meg munkájukat. Az eddignél nagyobb figyelmet kell fordítanunk az ifjúság és a szocialista brigádok körében végzett munkára. 1977. évi munkánk középpontjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplése áll. írásos és szemléltető kiadványokkal, előadásokkal, filmekkel segítjük a tagcsoportokat, hogy tartalmas és eredményes munkát végezhessenek. Kiállításokat, vetélkedőket szervezünk, amelyek a forradalom eseményeit, és az azóta megtett utat mutatják be — mondotta többek között az MSZBT főtitkára. Mezőgazdaságunk idei tervei szövetkezeti demokrácia fórumain „A jövőben a demokratizmust érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb feladat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben — amikor a mezőgazdasági üzemek megnövekedett mérete, a termelés megváltozott rendszere, lakó- és munkahely szerinti széttagoltsága és sok egyéb tényező a demokrácia új formáit igényli — alakítsák ki a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának legmegfelelőbb módját...” — mondotta Kádár János elvtárs a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán. A kongresszus határozata ennek szellemében a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének fontos követelményeként szabta meg, hogy a jövőben növekedjen a kis kollektívák, a munkaszervezeti egységek, valamint a közgyűlés szerepe. KOLLEKTÍV VEZETÉS — EGYSZEMÉLYI FELELŐSSÉG * A szövetkezetekről szóló törvények továbbfejlesztésére a kongresszus javasolta, hogy a jövőben pontosan el kell határolni a kollektív vezető szervek — közgyűlés, küldöttgyűlés, vezetőség — és az egyszemélyi vezetők feladatait, felelősségét. Indokolt növelni a munkaszervezeti egységek, közösségek szerepét, döntési hatáskörét, kialakítani a tagság tájékoztatásának rendjét, módszereit. A közgyűlés kizárólagos hatáskörében azokat a jogköröket indokolt megtartani, amelyekben a tagság informáltságára, illetve az ügy természetére nézve megalapozottan dönteni tud. (Alapszabály megállapítása, tisztségviselők megválasztása, zárszámadás, terv jóváhagyása, döntés a szövetkezet egyesüléséről.) A megnövekedett üzemméretekre tekintettel indokolt növelni a küldöttgyűlés szerepét és hatáskörét. A vezetőség hatásköréből ki kell szűrni a szakvezetőkre tartozó feladatokat, bővíteni kell operatív döntési jogkörét. A törvényben kifejezésre kell juttatni, hogy a termelőszövetkezetekben a bizottságok általános feladata a tagság egyéni érdekvédelmének szervezettebbé és hatásosabbá tétele, az egyes rétegek sajátos problémái megoldásának segítése; a tagok önkormányzati, tulajdonosi, munkavállalói, szociális, művelődési jogainak érvényesítése. A munkaszervezeti közösségek rendszerének kialakításával párhuzamosan gondoskodni kell arról, hogy egyes kérdésekbe (bérezés, kitüntetés, jutalmazás, segélyezés, üdültetés stb.), egyeztetési és más esetekben, amelyek a közgyűlés, küldöttgyűlés és a vezetőség napirendjén szerepelnek, javaslattételi és véleményezési joggal élhessenek. A ZÁRSZÁMADÁS A TERV ALAPJA Mindezek törvényi rendezésére már az idén sor kerül. Szövetkezeteink azonban már az ez évi zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseket is ennek a szellemében tartják meg. Most kerül először sor arra, hogy a szövetkezetekben — a korábbi gyakorlattól eltérően — a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések együtt kerülnek megtartásra. A most folyó zárszámadó, tervtárgyaló közgyűléseket a legtöbb helyen ágazati és brigádtanácskozások előzték meg. Erre ha valamikor, akkor most különösen nagy szükség volt. Ugyanis az együtt tartott közgyűléseken már nincs mód arra, hogy a zárszámadás és a terv részkérdései megtárgyalásra kerüljenek. Mivel a munkaszervezeti tanácskozásokon a tagok részletes tájékoztatót kaptak az 1976. évi eredményekről és az 1977. évi célkitűzésekről , lehetővé vált, hogy a közgyűlések valóban a zárszámadás és a terv érdemi tárgyalására és jóváhagyására összpontosítsák figyelmüket. A zárszámadás mindig fontos szövetkezetpolitikai esemény volt. Ez évben az ad különös jelentőséget e fórum munkájának, hogy az V. ötéves terv első évének eredményeiről ad számot, és egy olyan év terveit tárgyalja, amely döntő jelentőségű a terv feladatainak teljesítésében. Ugyanakkor most kerül sor először az ötéves terv szabályozói hatásának elemzésére is. A zárszámadó közgyűlés a termelőszövetkezeti tagság szempontjából is jelentős esemény. Ebből a szempontból korábban különösen azért volt jelentősége, mert itt került nyilvánosságra, hogy mennyi az év végi kiegészítő részesedés. Azóta azonban mióta a pénzügyi rendszer lehetővé teszi, hogy év közben is fizethessenek a szövetkezetek 100%-os munkabért, ez veszített a jelentőségéből. De, mint ahogy korábban sem csak e körül forgott a vita, hanem sokkal inkább az előző év tapasztalatainak leszűrésén és jövőben történő hasznosításán volt a hangsúly, úgy a zárszámadó közgyűlés jelentőségét most is és a jövőben is ez adja meg. Most az a közgyűlési beszámoló lesz jó, amely a szövetkezet gazdálkodásának és társadalompolitikai tevékenységének szintézisét adja; rámutatva az eredmények forrásaira, a hiányosságok okaira és a jövő feladataira is látni kell, hogy az együtt tartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésen arra nem lesz idő, hogy részletekbe menő számszaki fejtegetésekbe bocsátkozzunk. Éppen ezért jó lenne, ha az idén általánossá válna az a — több szövetkezetünk által már eddig is követett — gyakorlat, miszerint a zárszám-