Borsodi Szövetkezeti Élet, 1977 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

4 BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET A közművelődés helyzete és feladatai Az MSZMP Központi Bizottságának 1974 márciusi határo­zata új szakasz kezdetét jelenti a közművelődésben — meg­teremtette a hatékonyabb közművelődési tevékenység alap­jait. A megyei pártbizottság ezzel kapcsolatos feladatterve programot adott a határozat megvalósításához. E fontos dokumentumok alapján a szövetkezetek megyei szövetségeinek elnökségei is megvizsgálták és napirendre tűz­ték a közművelődés helyzetét, és intézkedési tervben hatá­rozták meg a közművelődési munka feladatait megyénk szö­vetkezeteiben és szövetségeiben. A TESZÖV ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN megállapították —­ többek között —, hogy a ter­melőszövetkezeti tagság és a téeszekben dolgozó alkalma­zottak gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét te­kintve az utóbbi években je­lentős előrehaladás tapasz­talható. Növekedett a 8 ál­talános iskolai, középiskolai, egyetemi és főiskolai vég­zettséggel rendelkezők szá­ma. Megyénk termelőszövet­kezeteiben jelenleg 2695-en rendelkeznek középfokú, 573- an felsőfokú képzettséggel. többan szerezték meg a szak­technikusi és szakmérnöki képesítést. Növekedett a be­tanított szakmunkások, szak­technikusok, szakmérnökök száma. A fizikai munkások közül 6584-nek van szakmun­kás-képesítése, a betanított munkások száma pedig meg­haladja a 6000 főt. Növekedés tapasztalható az ipari és a mezőgazdasági szakmunkások és az értelmi­ségiek száma tekintetében is, de az igényeket még így sem elégítik ki. A szakmunkáshi­­ány különösen a növényter­mesztésben és az állatte­nyésztésben jelentős, melyet szemléletbeli problémák is sok esetben befolyásolnak. A 30 éven aluli fiatalok száma mintegy 8500 fő. A művelő­déshez, önművelődéshez való viszonyuk, általános művelt­ségük sokkal jobb mint az üzemekben dolgozók más korosztályaiban, hisz mind­össze 4 százalékuk nem vé­gezte el a 8 általános iskolát. A termelőszövetkezetekben dolgozó, közel 15 ezer köz­életi, gazdasági, társadalmi szerepének fokozásával ará­nyosan emelkedett a közmű­velődésben való részvételük. Jelentős probléma viszont, hogy ennek a rétegnek a művelődési lehetőségei a leg­csekélyebbek, aminek részben a hagyományos és családi munkamegosztás az oka, rész­ben pedig az, hogy a nődol­gozók jelentős része szakkép­zetlen, iskolázottsági szintjük alacsony, s mindezek követ­keztében a közművelődési igényük sem kielégítő. A TERMELŐ- ÉS SZAK­­SZÖVETKEZETEKBEN, s a társulásokban kiemelten fog­lalkoznak a szakismeretek bővítésével, a legújabb agro­­zoo-technikai ismeretek át­adásával, elsajátításával, ez­zel kapcsolatos továbbképző tanfolyamok, előadások, ta­pasztalatcserék és szakmai tanulmányutak szervezésével. A szövetkezetekben 1357 is­meretterjesztő előadást, ezen belül 333 agrárjellegű elő­adást szerveztek. A megyében működő 15 tsz-klubban egyre jobban foglalkoznak a tagok műve­lődésével, kulturált szórako­zásával. A közművelődés anyagi és tárgyi feltételeit a termelőszövetkezetekben kép­zett alapokból biztosítják. A megyében 1974-ben 7 millió 618 ezer forintot, 1975-ben pedig 8 millió 137 ezer forin­tot fordítottak kulturális cé­lokra. A közművelődési munka­­ szervezése, irányítása, nagy feladatot ró az azzal foglal­kozókra. Számos szövetke­zetben probléma a megfelelő képzettségű, a kulturális munka irányítására alkalmas személy biztosítása. Kulturá­lis bizottság mindössze 78 szövetkezetben működik. Széles körben megnőtt az érdeklődés a politikai mű­veltség megszerzése iránt, ami megmutatkozik — töb­bek között — a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemre és esti középfokú iskoláira való jelentkezésben, a párt- és tö­megszervezeti oktatásban való részvételben és a közéleti ak­tivitásban is. A FOGYASZTÁSI SZÖ­VETKEZETEKBEN a köz­­művelődési tevékenység ma­gasabb szinten és jobb felté­telek között folyik, mint az előző időszakban. Működési területükön a gazdasági és társadalmi változásokkal együtt a lakosság különböző rétegeinek műveltsége növe­kedett. Különösen a szövet­kezeti ifjúság műveltsége és igénye nőtt az aktív közös­ségi művelődés iránt. A szövetkezeti dolgozók vi­lágnézeti nevelésében, az is­meretek iskolán kívüli ter­jesztésében nagy szerepet ka­pott a politikai oktatás. A fokozatos fejlődés eredmé­nyeként az elmúlt évben 2000 dolgozó vett részt a po­litikai oktatásban, amely az összdolgozók mintegy 27 szá­zalékát teszi ki. Ennek 74­ százaléka szocialista brigád­­tag. Kedvező változás követke­zett be a szaktanfolyamokon, a szakmai képzésben való részvételben is. A szövetke­zetek zöme anyagiakkal és munkaidő-kedvezménnyel is ösztönzi a fiatalokat a tanu­lásra. A szakmunkásképzésben nö­vekedett az elméleti oktatásra fordított idő és a képzés színvonala. Gondot jelent vi­szont a tárgyi feltételek, a férőhelyek szűkössége. A tudományos ismeretter­jesztő előadásokon a termel­tetést segítő témák vannak túlsúlyban. A világnézeti, a jogi, a közgazdasági ismere­tek viszonylag ritkán szere­pelnek, s szinte teljesen hi­ányoznak a művészeti neve­lés egyes területeivel foglal­kozó témák. A szövetkezeti könyvter­jesztés eredményesen segítet­te az irodalom megszerette­tését, a szakmai ismeretek gyarapítását, bővítette az ön­művelés, a tartalmas szóra­kozás lehetőségét. A folya­matos könyvterjesztő mun­kán kívül jól szolgálta ezt a fogyasztási szövetkezeti moz­galom hagyományos kultu­rális akciója, az „Őszi megyei könyvhetek” rendezvénysoro­zata is. Az öntevékeny­­ művészeti együttesek eredményesen se­gítik a szocialista közízlés terjesztését, ezáltal lehetősé­get biztosítanak a művésze­tek aktív megismerésére és megismertetésére. A tartalmas szabad idő el­töltését jól szolgálják a me­gyében működő ifjúsági klu­bok. A szövetkezeti közművelő­dési munka anyagi feltételei a IV. ötéves tervidőszakban biztosítva voltak. Az elmúlt 5 éves tervidőszakban az áfészek 2 millió 662 ezer fo­rintot fordítottak kulturális célokra. Az V. ötéves terv­időszakban ez az összeg eléri a 3 millió 216 ezer forintot. AZ IPARI SZÖVETKEZE­TEKBEN a szövetkezeti ve­zetők, pártalapszervezetek munkája középpontjában a fizikai dolgozók általános és szakmai műveltségének to­vábbi fejlesztése áll. A köz­­művelődési munka egyik fon­tos eredményének tekinthető, hogy az elmúlt több mint 2 év alatt a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelke­zők száma 1835-ről 1564 főre, az analfabéták száma 39-ről 26 főre csökkent. 1973. évben a szakmunkások 6,3 százalé­ka rendelkezett középiskolai végzettséggel, s ez az arány 8 százalékra emelkedett. Az 1975—76-os tanévben 294-en vettek részt középszintű is­kolai oktatásban. A „Hegy­alja” Ruházati-, a Borsod megyei Fodrász-, és a Tokaji Vasipari Szövetkezet önálló szövetkezeti osztályt létesí­tett a középiskolákban. Szá­mos szövetkezet munkaidő­kedvezmény biztosításával és különböző anyagi juttatások­kal is segítette a dolgozók továbbtanulását. A SZÖVETKEZETEK je­lentős gondot fordítottak ar­ra is, hogy a pályakezdő fia­talok, a szakképzésben meg­szerzett ismereteiket, a szak­ma fejlődése által kívánt módon és a szövetkezeti igényeknek megfelelően, a továbbképzések keretén be­lül továbbfejlesszék. Az el­múlt két évben mintegy 2300-an vettek részt mun­kástovábbképzésben. 1975- ben 405 ismeretterjesztő elő­adást szerveztek a szövetke­zetekben. A KISZÖV elnöksége 1975- ben együttműködési megálla­podást kötött a ,.II. Rákóczi Ferenc” Megyei Könyvtárral. A megye területén jelenleg 14 klub működik. Azok tar­talmi munkája azonban szá­mos helyen még sok kíván­nivalót hagy maga után. Örvendetes, hogy az utób­bi két évben további fejlődés tapasztalható a szocialista brigádok önművelési tevé­kenységében. Vállalásaikban egyre gyakrabban helyet kap­nak az általános, közép- és szakmai végzettség megszer­zésére irányuló törekvések. A ,,Hegyalja” Ruházati és a Borsod megyei Fodrász Szö­vetkezet egy-egy brigádjánál bevezették a szocialista bri­gádok kísérleti művelődési rendszerét. Az elmúlt tervidőszakban az ipari szövetkezetek 1 mil­lió 977 ezer forintot fordítot­tak közművelődési célokra. Az V. ötéves tervidőszakra 3 millió 861 ezer forint felhasz­nálást irányoztak elő. * ÖSSZESSÉGÉBEN öröm­mel állapítható meg, hogy a megyénkben működő szövet­kezetek közművelődési tevé­kenysége az elmúlt években kedvezően fejlődött. A szö­vetkezetek és a szövetségek vezetőségeinek fontos felada­ta, hogy állandóan figyelem­mel kísérjék az általuk már ismert intézkedési tervekben meghatározott feladatok vég­rehajtását. Gálos Imre Jfttezani is engedd . 19T7. január hí BERTOLT BRECHT Átanulás dicsérete Tanuld a legegyszerűbbet! Nyíri késő tanulni azoknak, akiknek ideje eljött! Tanuld az ábécét, kevés ugyan, de tanuld! Ne veszítsd el kedved! Vágj bele! Mindent tudnod kell! Neked kell vezetni majd. Tanulj te, menhely lakója! Tanulj, börtönnek rabja! Asszony, tanulj házimunkád közben! Tanulj te is, hatvanéves! Te fogsz vezetni. Eredj iskolába, hajléktalan! Szerezz tudást, fagyoskodó! Éhes, fogj a kezedbe könyvet, fegyver a könyv. Te fogsz vezetni. Elvtárs, kérdezni sose félj! Ne dőlj be semminek! Te magad vizsgáld meg a dolgokat! Amit nem tudsz a saját erődből, Egyáltalán nem tudod. * Vizsgáld meg a számlát! Te neked kell majd kifizetned. Tételről tételre haladj, ujjal mutass rá mindegyikre és­­ kérdezd: Ez miért van itt? , Te fogsz vezetni. (Szegő István fordítása) Az MSZBT programja Nagy Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára nemrég nyilatkozott az MSZBT VI. országos érte­kezletének munkájáról. Egye­bek közt vázolta az MSZBT idei feladatait is. — A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak a jövőben is elsődleges feladata, hogy tovább erősítse a magyar és a szovjet nép barátságát, hoz­zájáruljon népünk gondolko­dásának hazafias és interna­cionalista szellemű formálá­sához. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy a tagcso­­portok tevékenysége szerves része legyen a tömegpolitikai munkának, a helyi pártszer­vezetek közvélemény-formáló tevékenységének. Éppen ezért magasabb követelményeket kell támasztanunk a tagcso­portok tartalmi munkájával szemben, segítenünk kell ki­alakítását. Nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy az újonnan alakuló tagcso­portok megfelelő feltételek mellett kezdhessék meg mun­kájukat. Az eddig­nél nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk az ifjúság és a szocialista bri­gádok körében végzett mun­kára. 1977. évi munkánk közép­pontjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megün­neplése áll. írásos és szemlél­tető kiadványokkal, előadá­sokkal, filmekkel segítjük a tagcsoportokat, hogy tartal­mas és eredményes munkát végezhessenek. Kiállításokat, vetélkedőket szervezünk, amelyek a forradalom esemé­nyeit, és az azóta megtett­ utat mutatják be — mon­dotta többek között az MSZBT főtitkára. Mezőgazdaságunk idei terve­­i szövetkezeti demokrácia fórumain „A jövőben a demokratizmust érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb feladat, hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben — amikor a mezőgazdasági üzemek megnöveke­dett mérete, a termelés megváltozott rendszere, lakó- és mun­kahely szerinti széttagoltsága és sok egyéb tényező a demok­rácia új formáit igényli — alakítsák ki a szövetkezeti demok­rácia gyakorlásának legmegfelelőbb módját...” — mondotta Kádár János elvtárs a mezőgazdasági szövetkezetek III. kong­resszusán. A kongresszus határozata ennek szellemében a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének fontos követelményeként szabta meg, hogy a jövőben növekedjen a kis kollektívák, a munkaszervezeti egységek, valamint a közgyűlés szerepe. KOLLEKTÍV VEZETÉS — EGYSZEMÉLYI FELELŐSSÉG * A szövetkezetekről szóló törvények továbbfejlesztésére a kongresszus javasolta, hogy a jövőben pontosan el kell hatá­rolni a kollektív vezető szervek — közgyűlés, küldöttgyűlés, vezetőség — és az egyszemélyi vezetők feladatait, felelőssé­gét. Indokolt növelni a munkaszervezeti egységek, közösségek szerepét, döntési hatáskörét, kialakítani a tagság tájékoztatá­sának rendjét, módszereit. A közgyűlés kizárólagos hatáskörében azokat a jogköröket indokolt megtartani, amelyekben a tagság informáltságára, illetve az ügy természetére nézve megalapozottan dönteni tud. (Alapszabály megállapítása, tisztségviselők megválasztá­­­sa, zárszámadás, terv jóváhagyása, döntés a szövetkezet egye­süléséről.) A megnövekedett üzemméretekre tekintettel indokolt nö­velni a küldöttgyűlés szerepét és hatáskörét. A vezetőség ha­tásköréből ki kell szűrni a szakvezetőkre tartozó feladatokat, bővíteni kell operatív döntési jogkörét. A törvényben kifeje­zésre kell juttatni, hogy a termelőszövetkezetekben a bizott­ságok általános feladata a tagság egyéni érdekvédelmének szervezettebbé és hatásosabbá tétele, az egyes rétegek sajátos problémái megoldásának segítése; a tagok önkormányzati, tulajdonosi, munkavállalói, szociális, művelődési jogainak ér­vényesítése. A munkaszervezeti közösségek rendszerének kialakításával párhuzamosan gondoskodni kell arról, hogy egyes kérdések­be­­ (bérezés, kitüntetés, jutalmazás, segélyezés, üdültetés stb.), egyeztetési és más esetekben, amelyek a közgyűlés, kül­döttgyűlés és a vezetőség napirendjén szerepelnek, javaslat­tételi és véleményezési joggal élhessenek. A ZÁRSZÁMADÁS A TERV ALAPJA Mindezek törvényi rendezésére már az idén sor kerül. Szö­vetkezeteink azonban már az ez évi zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűléseket is ennek a szellemében tartják meg. Most kerül először sor arra, hogy a szövetkezetekben — a korábbi gyakorlattól eltérően — a zárszámadó és tervtárgyaló köz­gyűlések együtt kerülnek megtartásra. A most folyó zárszám­adó, tervtárgyaló közgyűléseket a legtöbb helyen ágazati és brigádtanácskozások előzték meg. Erre ha valamikor, akkor most különösen nagy szükség volt. Ugyanis az együtt tartott közgyűléseken már nincs mód arra, hogy a zárszámadás és a terv részkérdései megtárgyalásra kerüljenek. Mivel a munka­­szervezeti tanácskozásokon a tagok részletes tájékoztatót kap­tak az 1976. évi eredményekről és az 1977. évi célkitűzésekről , lehetővé vált, hogy a közgyűlések valóban a zárszámadás és a terv érdemi tárgyalására és jóváhagyására összpontosít­sák figyelmüket. A zárszámadás mindig fontos szövetkezetpolitikai esemény volt. Ez évben az ad különös jelentőséget e fórum munkájá­nak, hogy az V. ötéves terv első évének eredményeiről ad számot, és egy olyan év terveit tárgyalja, amely döntő jelen­tőségű a terv feladatainak teljesítésében. Ugyanakkor most kerül sor először az ötéves terv szabályozói hatásának elem­zésére is. A zárszámadó közgyűlés a termelőszövetkezeti tagság szem­pontjából is jelentős esemény. Ebből a szempontból koráb­ban különösen azért volt jelentősége, mert itt került nyilvá­nosságra, hogy mennyi az év végi kiegészítő részesedés. Az­óta azonban mióta a pénzügyi rendszer lehetővé teszi, hogy év közben is fizethessenek a szövetkezetek 100%-os mun­kabért, ez veszített a jelentőségéből. De, mint ahogy koráb­ban sem csak e körül forgott a vita, hanem sokkal inkább az előző év tapasztalatainak leszűrésén és jövőben történő hasznosításán volt a hangsúly, úgy a zárszámadó közgyűlés jelentőségét most is és a jövőben is ez adja meg. Most az a közgyűlési beszámoló lesz jó, amely a szövetkezet gazdálko­dásának és társadalompolitikai tevékenységének szintézisét adja; rámutatva az eredmények forrásaira, a hiányosságok okaira és a jövő feladataira is látni kell, hogy az együtt tartott zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűlésen arra nem lesz idő, hogy részletekbe menő számszaki fejtegetésekbe bocsátkozzunk. Éppen ezért jó len­ne, ha az idén általánossá válna az a — több szövetkezetünk által már eddig is követett — gyakorlat, miszerint a zárszám-

Next