Borsodi Szövetkezeti Élet, 1978 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
1978. január hó A III. kongresszus határozatai a megvalósulás útján Beszélgetés dr. Czimbalmos Bélával, a TOT főtitkárával Valamivel több, mint egy esztendő telt el azóta, hogy 1976. decemberében megtartotta III. kongresszusát a magyar mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom. Akkor választották a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkárává dr. Czimbalmos Bélát. Most arra kérem, értékelje: mi történt azóta a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban, s hogyan valósulnak meg a kongresszus határozatai ? — Meggyőződésem, hogy a III. kongresszus határozatainak a végrehajtása jó ütemben folyik és a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlődése tervszerű, egyenletes, töretlen. Mindezt segítette, hogy a TOT kezdeményezésére a kormány is megfelelő döntéseket hozott, amelyek jól visszatükröződnek a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó törvényerejű rendeletekben és a többi, különböző szintű jogszabályban. A tsz-ek fejlődését hatékonyan segítették a megjelent kormányintézkedések és a mezőgazdasági ágazattal kapcsolatos döntések. Jól igazolja a gazdaságpolitika helyességét, a kormányzati munka eredményeit az 1977. évi tervek végrehajtása is. Előzetes számítások szerint a mezőgazdasági szövetkezetek az országos átlagot meghaladó mértékben, mintegy 15 százalékkal növelték termelésüket: a növénytermelés értéke 16—17, az állattenyésztésé pedig 11 százalékkal emelkedik. — Hozzá kell tenni, hogy a szövetkezeteknek gondjai is voltak sok helyütt amiatt, hogy tavaly 40 százalékkal több zöldséget termeltek, mint 1975-ben. — Sajnos, előfordultak ilyen esetek, mert bizonyos időszakokban sem a felvásárló, sem a feldolgozó vállalatok nem tudták folyamatosan átvenni a megtermelt, leszerződött zöldségféléket. Az ilyen gondok ellenére hangsúlyoznom kell azonban, hogy tavaly, a ZÖLDKER, illetve a megyei ZÖLDÉRT- ek megalakulása óta jelentősen fejlődött a felvásárlási, kereskedelmi munka, az élelmiszeripar növelte termelését és a tervezettnél több árut szállítottunk exportra. A mindenütt tapasztalható erőfeszítések ellenére is jelentős feszültség alakult ki a termelés, valamint a feldolgozás és a forgalmazás között, beleértve az exportot is. A TOT sok téren erőteljesen közreműködött mind a zöldségtermesztés fejlesztésében, mind az említett gondok megoldásában. Bizonyára segít a gondokon, hogy az elmúlt év végén a TÖT és a SZÖVOSZ elnökségei állást foglaltak a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek együttműködésének továbbfejlesztésében. Különösen a háztáji áruk felvásárlásánál várjuk az áfészek tevékeny együttműködését. Gyakorta hallani, hogy az ipari, a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek a gazdasági jellegű tevékenységen kívül milyen sok téren működnek együtt. Elégedette ezzel a munkával? — Nem egészen. Tárgyilagosan meg kell állapítanom, hogy még nem használtuk ki a szövetkezeti ágazatok közötti, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködések lehetőségeit. Igaz, sok kezdeményezésről tudok én is számot adni, például az áfészboltok ellátásában, vagy a tsz üzemi étkeztetés megteremtésében, esetleg a szolgáltatási feladatok megoldásában szélesednek az együttműködések. Nem ritka, hogy a sportköröket, a művelődési házakat, a szakköröket közösen tartják fenn a község, vagy körzet szövetkezetei. Érdemes és szükséges keresni az együttműködés új útjait is, hiszen ez közös érdeke mind a szövetkezet tagjainak, mind a lakosságnak. — A mezőgazdasági szövetkezetek — hasonlóan az ipari és a fogyasztási szövetkezetekhez — nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szervezetek is. A kongresszus óta életbe lépett a szövetkezetek sajátosságait jobban figyelembe vevő módosított szövetkezeti törvény is. Ebben ön mit tart a legjelentősebb változásnak? — Azt hiszem, nem lenne helyes csak egyet kiemelni, de talán nem is lehet, örvendetes, hogy például — már az MSZMP XI. kongresszusa óta egyre jobban — fokozódik a figyelem a szocialista demokrácia szerves részét jelentő szövetkezeti demokrácia fejlesztésére. A megnövekedett üzemi méretek a szövetkezeti demokrácia intézményeinek és gyakorlásának új formáit igénylik. Az is jó, hogy egyre több szövetkezetben ismerik fel a küldöttgyűlés szerepének jelentőségét és törekednek a választott szervek és a kis kollektívák, a munkaszervezeti egységek hatáskörének a bővítésére. Erre, valamint a rétegpolitika helyes gyakorlatának kialakítására igen nagy figyelmet fordítanak a mezőgazdasági szövetkezetek is. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a most kimunkálás alatt levő alapszabályokban jól határozzák meg a szövetkezeti demokrácia olyan fórumainak a helyét, szerepét, mint a vezetőség, a nőbizottság, az ifjúsági bizottság, általában a bizottságok, az önkormányzati szervek. És ami nagyon fontos: még inkább éljenek a szövetkezeti demokrácia fórumai nyújtotta lehetőségekkel a szövetkezetek gazdái. — Ön többször hangoztatta, hogy mindezeknek a termelés, az egyre növekvő termelés az alapja. Az elmúlt esztendőben elért eredmények a tervezettnél jóval magasabbak. Maradt-e még tartalék a szövetkezeteknek az 1978. évi népgazdasági tervből adódó feladatok teljesítésére? — Határozottan állíthatom, erről tanúskodott a TOT, illetve elnökségünk múlt év decemberi ülése, hogy egységes az állásfoglalás abban: a termelés tárgyi és személyi feltételei az idei tervek megvalósításához is megvannak a szövetkezetekben, vagy ezek a gazdaságpolitika eredményeként megteremthetők. Természetesen a szövetkezetekben rejlő belső tartalékok feltárásával egyidejűleg. Az előbb említett tanácskozásokon, de a szövetségi tisztújító közgyűléseken is azt kutattuk közösen, hogyan, milyen módszerekkel valósítható meg a terv. Nagyon lényegesnek tartom, hogy egy percig sem volt olyan hangulat, amely az eredeti tervek, elképzelések akár csak megkérdőjelezését jelentette volna. Pedig nagyok a feladatok és tulajdonképpen „szigorúbbak” a feltételek, többet várnak a szövetkezeti mozgalomtól. A népgazdasági tervből adódóan 1978-ban a mezőgazdasági szövetkezeteknek 4,7 százalékkal kell növelniök termelésüket a tavalyihoz képest. Ezen belül a növénytermelés 3,9, az állattenyésztés 6,5 százalékos növelése a cél. Megtévesztő, hogy a tavalyihoz képest jóval mérsékeltebb a növekedés üteme. Ez csak látszat. Noha valóban mérsékeltebb a fejlődés üteme, nem szabad feledni, hogy a már elért eredményeket megtartani és gyarapítani csakis az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekkel lehet. A gazdasági munka feladatai jobb vezetést és minden korábbinál hatékonyabb munkaszervezést, hozzáértést kívánnak. Itt bizony mozgósítani kell a szövetkezetek valamennyi tagját, alkalmazottját. Idén különösen nagy jelentősége lesz annak, hogy a munka- és szocialista brigádok konkrét, az üzemi tervekhez igazodó vállalásokat tegyenek, és azt alaposan vitassák meg a brigádok és az ágazatok tanácskozásain. A szövetkezeti tagok, alkalmazottak mindannyian vallják magukénak, személyes ügyüknek a rájuk jutó tervfeladatokat, és azokat maradéktalanul váltsák valóra. A mezőgazdasági szövetkezetek idei tevékenysége az egész társadalom előrehaladásának záloga és jelentősen befolyásolja az V. ötéves terv egészének sikerét. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa nevében ezért is kérem a mezőgazdasági szövetkezetek valamennyi tagját, alkalmazottját, tisztségviselőjét, a szövetkezeti KISZ- és szakszervezeti alapszervezetek, hogy akaratukkal és minden tudásukkal segítsék az 1978. évi népgazdasági terv szövetkezeti feladatainak megvalósítását. (esá) A pálházi Rákóczi Termelőszövetkezet fűrészüzemében darabolják a parkettát. Fotó: L. J. BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET 3 Előremutató számvetés a KISZÍV küldöttgyűlésén A KISZÖV küldöttközgyűlését december 23-én tartották meg. Ezen a szövetkezetek képviselőin kívül részt vett Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa, Zalavári Alajos, az OKISZ főosztályvezetője, Magyar Ernő, a megyei tanács osztályvezetője, Tóth Bálint, a MÉSZÖV elnökhelyettese. A Lassán Attiláné vezetésével tartott tanácskozáson Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a korábban kiküldött írásos anyaghoz. ,,Borsod megye vetkezeteinek termelése 1977- ben, mind az országos, népgazdasági, mind a szövetkezeti, mind pedig a megye ipari növekedésének átlagát meghaladó mértékben 12—13 százalékkal emelkedik” — olvashattuk a kiküldött írásos beszámolóban. — 1976 és 1977. évben a termelés együttes növekedése 20 százalékkal nagyobb, mint a IV. ötéves terv utolsó évében volt. Így az első két év teljesítése együttesen kielégítő, minden reményünk megvan arra, hogy ötéves tervünket globálisan is teljesítsük. A termelés egészén belül 1977-ben az ipari termelés több mint 14 százalékos növekedésével számolhatunk. A két év összevont eredménye előreláthatólag megközelíti a 25 százalékos növekedést. A fejlődés negatív vonása az, hogy az ipar egészén belül az egyes iparcsoportok eredményei között nagy szóródás tapasztalható. Dinamikusan fejlődött a textilruházat, az egyéb ipar, a kézmű- és háziipar és a fémtömegcikk-ipar. Ezzel szemben visszaesés, vagy a szinten tartás várható az egyéb fafeldolgozó és a finomkerámiai iparban. Az építőipari termelés növekedése várhatóan 9—10 százalék. Közel nyolc százalékkal emelkedett a szövetkezetek belkereskedelmi értékesítése, ez kisebb fejlődés a kívánttól. A külkereskedelmi értékesítés kétévi összevont növekedése előreláthatóan meghaladja az 56 százalékot, és ezen belül a rubelelszámolású export növekedése 28—29 százalék. Rontja az eredmény értékét az a tény, hogy az exportértékesítés nem mindenütt a termelés bővítésének eredménye, hanem a belkereskedelmi és egyéb értékesítés rovására valósult meg. A lakossági javítás-szolgáltatás várható növekedése 10—11 százalék. Az első két év összevont eredménye azonban alig 5—6 százalékkal nagyobb, mint a bázisévben volt. Legnagyobb a lemaradás a lakáskarbantartásban. Nem kielégítő az építőipar eredménye a lakásépítésben. Ismeretes, hogy a tervidőszak egészére ezer lakás átadását terveztük, de két év alatt előreláthatóan 160—170 lakás átadására kerül sor. Semmi garancia nincs arra nézve, hogy a hátralevő három évben 830— 840 lakást felépítsünk. Az egy főre jutó termelés 1977-ben az iparban több mint 17, az építőiparban több mint 10, így két évben összesen több mint 27, illetve 14 százalékkal növekedett. A termelés növekedésének forrása tehát kizárólag a termelékenység emelkedése. A bérszínvonal két év alatt előreláthatólag 14—15 százalékkal növekedett, ez meghaladja az országos átlagot. Az írásos beszámoló vázolja az 1978. évi tennivalókat Eszerint a termelést 9—10, ezen belül a szolgáltató iparét 8—9 százalékkal kell növelni. A lakossági javításszolgáltatás 10—12, a lakáskarbantartás 50—60, a kiemelt szolgáltatás 15—16, az exporttermelés 13—15 százalékos növekedése szükséges. Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke szóbeli kiegészítőjében többek között ezeket mondotta: amint írásbeli beszámolónkban olvashatják, termelésünk az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt. Ez igen örvendetes. Ha azonban a termelésünk szerkezetét a korszerűség szempontjából vizsgáljuk, úgy nem sokkal dicsekedhetünk. Vegyük szemügyre kissé például a gépipart és a fémtömegcikk-ipart. Lehet, hogy sértő, de kimondjuk, hogy a magasan kvalifikált, nagy szellemi értéket képviselő termék egy sincs, korszerű termék is alig akad. Az utóbbiban valamelyest jeleskedik a Sátoraljaújhelyi Vasipari Szövetkezet páncélszekrénye és az importot helyettesítő csomagmegőrző automatája. A gép- és fémtömegcikk-iparban szövetkezeteinknek keresniük kell a korszerű termelés és termékszerkezet kialakításának lehetőségeit. — További fájó pontunk, hogy viszonylag csekély a gép- és fémtömegcikk-ipari szövetkezeteink exportja. Mindössze a Miskolci Vasipari Szövetkezet járja a kívánatos utat. Jó irányban indult el a szövetkezet, amikor komplett gépsorokat, teljes gyártási berendezéseket exportál a fejlődő országokba. A műszaki színvonal azonban itt sem kielégítő. — A textil és szerkezeti fejlesztésében fő feladat, hogy a termékösszetétel korszerűbb és magasabb rendű szükségleteket kielégítő minőségi választék irányába tolódjék el. Így a gyártmányszerkezet jelentős módosítására van szükség. Megyénk textilruházati szövetkezeteiben eddig végrehajtott rekonstrukció többnyire az elhelyezési körülmények javulását eredményezte, de csekélyebb sikert értünk el a műszaki fejlesztésben. Mindössze a Hegyalja Ruházati Szövetkezetét tekinthetjük olyannak, amely saját erejének, a szövetkezeti és állami pénzeszközöknek ügyes felhasználásával az extenzív fejlesztést sikeresen tudta összekapcsolni a műszaki fejlesztés követelményeivel is. — Bátran nyúl a szövetkezet a szervezés különböző módszereihez, a szervezési szakintézetek igénybevételéhez. A most folyó szervezéstől a termelékenység mintegy 30 százalékos növekedését várjuk. A többi ruházati szövetkezet műszaki színvonala meglehetősen alacsony. Azt kérjük a Hegyalja Ruházati Szövetkezettől, hogy maga köré tömörítve az egy szakmában dolgozó többi szövetkezetét, segítse őket a műszaki színvonal emelésében, a korszerű technológiák bevezetésében, a magas értékű termékek gyártásában. Az irányelv értelmében a könnyűipar többi ágának fejlődése előreláthatólag gyorsabb ütemű lesz. Népgazdasági szinten különösképpen a cipőiparban kínálkozik jelentős exportlehetőség. Sajnálatos, hogy megyénkben erre a feladatra csupán egy szövetkezet vállalkozott. Hasonlóan nagyok az exportlehetőségek a bőrdíszműiparban. — A bútoripar előtt ugyancsak nagy a prospektíva. Fő feladata a szocialista nemzetközi szakosítás alapján a termelés választékának bővítése. E tekintetben helyes úton jár a Szerencsi Bútoripari Szövetkezet, amely „ráállt” a viszonylag szűk skálájú, de keresett és gazdaságosan gyártható korszerű termékekre. A két kollektíva egyesülésével január 1-ével létrejövő Miskolci Bútoripari Szövetkezet elsőrendű feladata gyártmányszerkezetének olyan átalakítása, esetleges szűkítése, amely illeszkedik a nemzetközi szakosítás folyamatához. — Építőiparunk szervezési szintje a szövetkezeti ipar egyik legfájóbb pontja. A munkahelyek kiszolgálása, a helyszíni ellenőrzés és az elszámoltatás igen sok kívánnivalót hagy maga után. Itt a fő feladat a karbantartási tevékenység, valamint a lakásépítés fokozása. Az előadó szólott róla, hogy a tagszövetkezetek árbevétele előreláthatólag közel 14 százalékkal lesz nagyobb az előző évitől. Ez önmagában néha szép eredmény, de értékét jelentősen rontja, hogy az 1976. évi növekedés a négy százalékot sem érte el. Negatívum az is, hogy az árbevétel dinamikus növekedésével nem párosult a nyereség növekedése, ebben a tervezett szintet sem tudtuk elérni, ahhoz képest megközelítően 10 százalékos a lemaradás. Ez annál is inkább szomorú, mert országos szinten az ipari szövetkezetek 1977-ben megközelítik az 1975. évi nyereségszintet. A KISZÖV elnöke a továbbiakban szólt a hatékonyság növelésének fontosságáról, arról, hogy a szövetkezeti iparban nagyobb teret kell biztosítani a tudományos eredmények felhasználására, majd vázolta a párt december 1-i határozatával kapcsolatos tennivalókat. A beszámolót követő vitában felszólalt Bognár László, Lantos Miklós, Kovács József, Imreh Gyula, Reinis Sándorné, Szilva Gyula, Mezei József, Kucsma András, Fehér Miklós, Pócsik Sándor, Papp János. A küldöttgyűlésen szólásra emelkedett Zalavári Alajos, az OKISZ főosztályvezetője. Arról szólott, hogy az ipari szövetkezetek 1977-ben jól alkalmazkodtak az új körülményekhez, adottságokhoz, amelynek eredményeképpen termelésben, nyereségben nagyobb az eredmény a vártnál, sokévi átlagtól jobban fejlődött a szolgáltatás is. Borsod megye ipari szövetkezetei is jó eredményeket értek el a termelésben, az exportban, nyereségben kisebb az eredményük az országos átlagtól, s ez vonatkozik a szolgáltatásra is. Azt javasolta, hogy a szövetkezetek olyan terveket készítsenek, amelyek teljesítéséhez megvannak a reális lehetőségek. Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa elismeréssel szólt a borsodi szövetkezetek munkájáról. Vázolta, hogy 1978 még több feladatot ró a szövetkezetekre. Meg kell gyorsítani a tempót. Nagy erőfeszítésekre van szükség, s ehhez a szövetkezetekben meg is van a potenciális lehetőség. Hangsúlyozta a műszaki fejlesztés a szolgáltatás növelésének fontosságát. A szövetkezeteknek mindent el kell követniük a jó munkafeltételek megteremtéséhez. A közgyűlésen R^sdómé azt kérte, hogy egészségi állapotára és sok más megbízatására való tekintettel, mentsék fel a megyei nőbizottság elnöki tisztségéből. A küldöttek — Reinis elvtársnő érdemeinek elismerése mellett — eleget tettek az indokolt kérésnek. Titkos szavazással Szép Józsefnét, a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet főkönyvelőjét választották meg a KISZÖV nőbizottsága elnökévé. (cs. b.)