Borsodi Szövetkezeti Élet, 1978 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1978. január hó Megkérdeztük az elnököket: Mit terveztek erre az évre? Az év elején megkérdeztük Farmosi Imrét, a Mezőkö­vesd és Vidéke Áfész elnökét, Hegedűs Lászlónét, a tar­cali takarékszövetkezet igazgatóságának elnökét és Hege­dűs Lórántot, a Miskolci Herman Ottó Lakásfenntartó Szövetkezet igazgatóságának elnökét: szövetkezeteikben milyen munkaprogramot kívánnak megvalósítani 1978- ban? — Ezt válaszolták: Mezőkövesd és Vidéke Álész — Az elmúlt évi eredmé­nyeink — bár nem tesznek bennünket elbizakodottakká —, alapul szolgálnak arra, hogy jó üzletpolitikával és reális tervekkel kezdjük az 1978-as évet, amelyre össze­sen 875 millió forintos áru­forgalmat, illetve árbevételt terveztünk. Ez a volumen összességében mintegy 8 szá­zalékos növekedést jelent. Nagy gondot fordítunk a bolti kiskereskedelmi szakma — ezen belül a jó áruellá­tás —, színvonalának fejlesz­tésére. Az áru helyi termel­tetésével és termelésével el­sősorban az élelmiszeráruk, kisebb mértékben a vegyes­­iparcikk-áruk forgalmát nö­veljük. A vendéglátásban to­vább fejlesztjük az étkezte­tést, az ételforgalom 4,5 szá­zalékos növelésével számo­lunk. A felvásárlási forgalmun­kat 68 millió forintra akar­juk növelni, ami 3—4 száza­lékkal lesz magasabb a már 1977-ben is eredményesnek ítélhető forgalomtól. Felvá­sárlásunk forrása alapvetően a kisárutermelés, amit jelen­tős anyagi eszközökkel, szak­mai tanácsadással, szervezés­sel és­ erkölcsi támogatással segítünk. ...... . 1978-ra 73—74 millió forint termelési értéket, illetve szol­gáltatási árbevételt tervez­tünk, ebből legjelentősebb a húsfeldolgozó üzemünk, mely évi 47 millió forint értékű tőkehúst és töltelékárut ter­mel. „­­ Nagy gondot és felelősséget ró ránk a fejlesztéssel kap­csolatos terveink végrehajtá­sa is. Nyolc millió forintos költséggel befejezzük annak a raktárbázisnak az építé­sét, amely 50 vagonos burgo­nyatárolójával, a hűtőraktá­rával, tartósító üzemével és raktárkapacitásával , főleg a burgonya, a zöldség és a gyümölcs forgalmazását segí­ti elő. Szentistvánon meg­nyitjuk az új 450 négyzetmé­teres ABC-áruházat. Mezőkö­vesden megkezdjük az 1000 személyes I. osztályú autós­kemping építését, és Mezőkö­vesden egy újabb ABC-áru­­ház építését is. Mindezeken kívül jelentős szinten tartó fejlesztést és fenntartást kell elvégezni. Sokrétű feladatainkat a kö­zel 1300 fős kollektívánk a szocialista munkaverseny­­mozgalom tovább folytatásá­val igyekszik maradéktalanul végrehajtani. Az idén is arra törekszünk, hogy szövetkezeti munkánk során eredményesen együtt­működjünk partnereinkkel, nem utolsósorban a két test­vér szövetkezeti ágazattal. Ebben még igen nagy lehető­ségeink vannak. Munkánkhoz igényeljük a pártszervek iránymutató és ellenőrző, a tanácsok koordi­náló tevékenységét, s a szö­vetkezeti szövetségek aktív segítségét, közreműködését. Tarcali takarékszövetkezet — Ebben az évben emlé­kezünk meg szövetkezetünk megalakulásának 20. évfor­dulójáról. Az 1978. évi mun­kánkat, terveinket alapvetően e „jubileumra” való méltó felkészülés, a szocialista mun­kaverseny folytatása és a SZÖVOSZ VIII. kongresszu­sának határozataiból adódó feladatok határozzák meg. Alaptevékenységünk az idén is a betétgyűjtés lesz, amely­ből az elmúlt év december 31-ig összesen 36 millió 730 ezer forintot realizáltunk. Ez év végére 40 millió feletti ál­lományról akarunk beszámol­ni. Az összbetéten belül tö­rekszünk a tartaléklevél, va­lamint a gépkocsi nyere­ménybetét növelésére. Ez utóbbi szervezéséhez nagy se­gítséget jelent, hogy 1977-ben a takarékszövetkezetünknél váltott gépkocsi nyeremény­­betétkönyvek alapján 4 sze­mélygépkocsit nyertek. Igyekszünk a fiatalokkal, az ifjú házasokkal a kap­csolatot kiépíteni. Úgy tag­nak, mint betétesnek való megnyerésük azért is fontos, számunkra, mert „hegyaljai” községben élünk, ahol a me­zőgazdaságból származó be­vételek eltolódnak a IV. ne­gyedévre, így az év első, má­sodik és harmadik negyed­éve kitartó szervező munkát igényel és inkább „kölcsön­­aktív”. Takarékszöv­ezetünk tag­­jainak száma jelenleg 2364 fő, szervezettségünk 34,7 szá­zalékos. Ezzel nem lehetünk elégedettek. Az elmúlt évben nagy gon­dot okozott a hitelpolitika követelményeinek betartása. Reméljük, 1978-ban ez ked­vezőbb lesz. Kölcsönállomá­­nyunk 4 millió 345 ezer fo­rint, ez egyben a keret is. Ezt az aránylag kis kölcsön­keretet a forgási sebesség nö­velésével sem sikerült min­den esetben az igényeknek megfelelően felhasználni. Jó lenne elérni, hogy a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkársá­ga megkapná a megyén be­lül a keretátcsoportosítási le­hetőséget. Ezzel rugalmasabb hitelgazdálkodást lehetne el­érni. Az elmúlt évi nyereségünk megközelíti a 300 ezer forin­tot. Célkitűzésünk ennek 5— 6 százalékkal való megeme­lése. Lakásfenntartó szövetkezet — Szövetkezetünk közel 1400 taggal Miskolc legna­gyobb lakásszövetkezetei kö­zé tartozik. E szövetkezeti formában a családtagokat sem lehet külön venni, hi­szen a lakás, a lakóház igény­­bevétele és az esetleges gon­dok is szinte mindenkire vo­natkoznak, hatással vannak. Ilyen formában több mint 4000 ember otthoni életének nyugalmát, a lakóház ren­deltetésszerű használatának lehetőségét kívánjuk mun­kánkkal megteremteni. Az 1978. évi felújítási ter­vünket az igazgatóság elfo­gadta, és a tavaszi küldött­­gyűlés fogja jóváhagyni. A munka azonban nem állhat meg. Karbantartó részlegünk az új év első napjaitól folya­matosan végzi munkáját, je­lenleg a Chlepkó Ede úti há­zak lépcsőházainak festését, a korlátok mázolását végzik „házi” kivitelezésben, amel­­­lyel jelentős költségmegtaka­rítást tudunk elérni. Gondjainkat az illetékes szervek ismerik. A külső se­gítségen kívül ezeken enyhíte­ne, ha egész tagságunk jobban magáénak érezné a szövetke­zetét, ha jobban vigyázna a közös célra szolgáló helyisé­gek, berendezési tárgyak ép­­ségére, s a szó igazi értelmé­ben közöséért szövetkezeti emberré fejlődne. Törekvéseinket jól segítik a szocialista brigádok, a szö­vetkezeti dolgozók munka­versenye is, amelyet 1968-ban töretlenül folytatunk. Tovább kívánjuk fejleszteni szö­vetkezetünk integrációját is: mintegy 2000 lakásra kiterje­dő szövetkezetet kívánunk ki­alakítani. B. J. BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET A szövetkezeti bo­lhá­­zat fejlesztése megyében A SZÖVOSZ VIII. kong­resszusa az olcsó, gyors és hatékony, komplex kereske­delmi hálózatfejlesztést tűzte ki célul. A kongresszus óta alig egy év telt el, de máris megállapítható, hogy me­gyénk fogyasztási szövetke­zetei üzletpolitikájukkal a komplex hálózatfejlesztési célkitűzést a gyakorlatban támogatják. Ezt teszik annak ellenére is, hogy a IV. öt­éves terv időszakában na­gyobb mértékben fejlesztet­ték kiskereskedelmi hálóza­tukat, mint az azt megelőző 10 év alatt. A bolti kiskeres­kedelmi hálózat 17 294 négy­zetméterrel növekedett, a vendéglátóipari egységek pe­dig 5805 négyzetméterrel bő­vültek. Az eredmények ellenére az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában az igényekhez és a lehetőségekhez képest, még mindig az országos át­lag alatt van az áruház, a szakbolthálózat, illetve indo­kolatlanul magas a vegyes- és az italboltok részaránya. Rendkívül magas a kis alap­­területű boltok száma is. Az úgynevezett ABC-prog­­ram megvalósítása figyelem­re méltó. Az áruházak átla­gos nagysága az összalapte­­rületből való részesedésük lényegesen kedvezőbb az or­szágos átlagnál. A Borsod megyei települések alapellá­tási hálózatát a differenciált­ság, illetve az elaprózottság, a korszerűtlenség, a túlzott leterheltség jellemzi. Máig is gondot okoz például, hogy a szövetkezeti vendéglátás a tömegétkeztetési igényeket csak kis mértékben tudja ki­elégíteni. A hálózati adottsá­gok a legtöbb helyen nem fe­lelnek meg a korszerű ven­déglátás igényeinek. Az általános fogyasztási szö­vetkezetek mindezeket figye­lembe véve, az V. ötéves terv időszakára dinamikus fejlő­dést irányoztak elő. Prog­ramjukban egyaránt megta­lálhatók az alapellátás felté­teleinek további javítása, a vendéglátás hálózatának fej­lesztése, az idegenforgalmi szálláshelyek és szolgáltatá­sok növelése, a kereskede­lem technikai ellátottságá­nak fejlesztése. A tervciklus két éve alatt — vagyis 1976—1977 évek­ben — a bolti kiskereskede­lem és a vendéglátás háló­zata 8935 négyzetméter alap­területtel bővült. Megépült 9 új ABC áruház, s 1215 négy­zetméterrel bővült a meleg­konyhás egységek alapterü­­lete. A hálózatfejlesztést, a tech­nikai ellátottság további ja­vítását — az áfészek saját pénzügyi forrásait nem szá­molva —, jelentős mérték­ben állami támogatással, az országos és megyei szövetsé­geknél kezelt közös fejlesz­tési, illetve a kölcsönös tá­mogatási alapból, banki hi­telből sikerült megvalósítani. Ezek az összegek közel 150 millió forintot tettek ki. Az V. ötéves terv végéig előirányzott fejlesztés időará­nyos teljesítése — az elmúlt évi méréseket alapul véve — nem felel meg a várakozá­soknak. A lemaradás egyik oka a kivitelezői kapacitás elégtelensége. A kis- és kö­zépnagyságú kivitelezői szer­vezet hiánya, elsősorban a korszerűbb szaküzlet, illetve a nagyobb ABC-áruházak­­ tervszerű építését akadályoz­za. A szövetkezetek „házi” építőbrigádjainak technikai felkészültsége inkább csak a kisebb építkezések, fenntar­tási munkálatok elvégzésére alkalmas. Tevékenységük ezeken a területeken igen je­lentős. Nem egészen két év alatt mintegy 7231 négyzet­­méter alapterületű kiskeres­kedelmi egységet, vagyis a szövetkezetek beruházásainak mintegy háromnegyed részét valósították meg „házi” ki­vitelezésben, 6—14 hónapos átfutási idő alatt, a külső ki­vitelezéshez viszonyított egy négyzetméterre eső építési költséghez mérten lényege­sen kevesebb ráfordítással. A hálózatfejlesztés, korsze­rűsítés megyénk általános fo­gyasztási szövetkezeteiben, ez évben is változatlanul ki­emelt feladat. A munka kö­zéppontjában a már most elő­készítés alatt álló, mintegy 9 viszonylag nagyobb beru­házás befejezése áll. Ezzel párhuzamosan tovább folyta­tódik a profilrendezésből ere­dő hálózat korszerűsítése, fel­újítása is. Mindez megköveteli, hogy mindenütt keressék az ol­csóbb megoldásokat, rendez­zék pénzügyi forrásaikat, vizsgálják meg a fejlesztési koncepciókat, az eddigieknél is jobban törekedjenek a ha­tékonyabb megoldásokra , az 1978. évi beruházási tervek megvalósítására. (tóth) 5 Képes híreink A tokaji Háziipari Szövetkezet varrodájában az elmúlt évben 66 ezer női köntöst, 2 ezer bébi fehérneműt, 31 ezer női hálóinget és 8 ezer női ruhát varrtak. A vilmányi Új Élet Tsz-ben tavaly vásárolták a szövetkezet — egy­ben megyénk — egyetlen nagy teljesítményű BIZON—GIGANT típu­sú kombájnját. A téli időszakban a szövetkezet szerelői szinte min­den alkatrészét megvizsgálják. Az UNIÖ Afész a múlt év novemberében nyitotta meg Miskolcon, az Avas­ déli új ABC-kisáruházát, amelyben az új lakótelep vásárlói bő áruválasztékot találnak. (Fotó: L.—Sz.) ■ * Az újítómozgalom ipari szövetkezeteinkb­en A BORSOD MEGYEI ipari szövetke­zetekben­­ sajnálatosan visszaesett az újítómozgalom. 1976-ban 9 szövetkezet­nél összesen 29 újítási javaslatot nyúj­tottak be. A kisszámú javaslat mögött a mozgalom szervezésének, propagálá­sának gyengesége, a szocialista munka­­verseny-mozgalomban lévő lehetőségek kiaknázatlansága áll. Hozzájárult, hogy több szövetkezetben nem is készítettek újítási feladattervet, nem volt újítási előadó, elhúzódott a beadott javaslatok értékelése, elbírálása. A KISZÖV elnöksége az újítómozga­lom helyzetét elemezve határozatot ho­zott annak fellendítésére. Ennek nyo­mán a közelmúltban újítási hónapot szerveztünk. Jelentős agitációt végez­tünk a szövetkezeteknél, a figyelem fel­keltésére felhívást és szórólapot szer­kesztettünk, amelyet sok példányban minden szövetkezetnek megküldtünk. A szövetkezetek vezetőinek túlnyomó részét személyesen is felkerestük a hó­nap szervezésével, illetve az újítómoz­galom fellendítésével kapcsolatban. A szövetkezetek többsége a mozga­lom erősítésével kapcsolatos feladatok­nak eleget is tett. Újítási feladattervet készítettek (igaz, többségében csak azo­kat a teendőket vették figyelembe, ame­lyeket a szövetkezet gyártmány- és gyártásfejlesztői sem tudtak megoldani). Néhány helyen, mint például a Sátoral­jaújhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet­nél minden beadott újítási javaslatot díjaztak. Az elutasított javaslat készí­tőit is 100 forinttal jutalmazták. Több­ szövetkezetnél ötletnapot tartottak a helyszínen értékelték és díjazták a hasz­nosítható javaslatokat. Az újítási hónap jelentős eredmén­­nyel zárult. Bebizonyította, hogy e moz­galom a gazdasági és a mozgalmi veze­tés tudatos és rendszeres munkája ré­vén fejleszthető. Érdemes összehasonlí­tásként elmondani, hogy, amíg 1975-ben hét, 1976-ban 9, az újítási hónap nyo­mán 18 szövetkezetnél adtak be újítást 1976-ban egész évben az újítások szá­ma 29 volt, az újítási hónap keretében 87-et adtak be, amelyből 57 újítást el­fogadtak, hármat utasítottak el, és 27 elbírálása még folyamatban van. A szá­mok azt bizonyítják, hogy javult az ügyintézés, meggyorsult az újítási ja­vaslatok elbírálása. A szövetkezeteknél megtalálták, gyakorolták a mozgalom erősítésének jó módszereit. Igen örvendetesen nőtt az újítók szá­ma, hiszen sokan most adtak be először ilyen javaslatot. Az újítók döntők több­sége fizikai dolgozó, de továbbra is ala­csony, az ezzel foglalkozó műszakiak száma. Ebben közrejátszik, hogy máig is tisztázatlan, hol van a munkaköri kötelesség és újítás határa. A KISZÖV elnöke az újítási hónap­ban legjobb eredményt elért Sátoralja­újhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet újítási előadóját, Lupis József elvtársat jutalomban részesítette. AZ ÚJÍTÁSI HÓNAP eredményei azt mutatják, hogy a szövetkezetekben je­lentős tartalékok vannak, amelyek a mozgalom jobb szervezésével, támogatá­sával, a megfelelő ösztönzéssel, az ügy­intézés gyorsításával feltárható. Aján­latos az újítási hónap évenkénti meg­szervezése, s a mozgalommal való egész évbeni lelkiismeretes törődés. Kovács Zoltánná műszaki főelőadó

Next