Borsodi Szövetkezeti Élet, 1979 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

2 BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET Mezőgazdaságunk feladatairól Dr. Bodnár Ferenc felszólalása (Folytatás a 1. oldalról) Dr. Bodnár Ferenc az idei feladatokról szólva a követ­kezőket mondotta: “ Az ez évi népgazdasági terv valóra váltása az ipari üzemektől, a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, egész népünktől komoly erő­feszítéseket követel. A me­zőgazdasági termelést orszá­gosan 3 százalékkal kell nö­velni. Megyénkben ettől di­namikusabban, hogy közelít­sük az országos átlagot. Az a kívánalom, hogy ez a több­termelés a gazdaságosan elő­állított, jól értékesíthető, mi­nőségi árukból történjék el­sősorban. — Mindez nem kis feladat. A feltételek azonban adot­tak, hiszen üzemeink még jelentős belső tartalékokkal rendelkeznek. Ilyen például az, hogy az azonos feltéte­lek között gazdálkodó üze­mek között indokolatlanul nagyok a különbségek. — A mezőgazdasági ter­melés hatékony fejlesztésé­nek fontos eszköze a táji adottságokhoz igazodó ter­melési szerkezet kialakítása, valamint a melléktermékek nagyobb arányú felhaszná­lása. Ide tartozik a rét- és legelőterületek fokozottabb és intenzívebb használatba vétele. Ez a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésé­nek, az olcsóbb takarmányo­zásnak eddig kellően ki nem használt tartaléka.­­ A következő időszakban különös figyelmet kell szen­telni a kukoricaszár és a takarmányszalmák állatte­nyésztésben való felhaszná­lására, az élelmiszeripari, különösen a hús- és baromfi­­ipari melléktermékek fe­hérjetakarmányként való feldolgozására, a zöldség- és gyümölcsforgalmazás veszte­ségeinek csökkentésére.­­ A mezőgazdaság ter­melőalapjai között kiemelke­dő fontossággal bír a növé­nyek termőképességének, az állatok hozamképességének állandó növelése, valamint a termőtalaj ésszerű felhasz­nálása, termelékenységének gyarapítása. Kiemelkedő je­lentőségű megyénkben is a gabona- és kukoricatermelés hozamainak fokozása. — Nagy tartalék rejlik az ipari­ anyagok, a technika, a kémiai szerek szakszerű, gazdaságos felhasználásában. Lényeges, hogy a korszerű eszközök, anyagok összhang­ban legyenek a termelés más tényezőivel, a munka­­szervezés folyamatával. Ki kell emelni a gépi munkák ésszerű szervezését, amely ma még igen sok tartalékot, költségkímélési lehetőséget rejt magában. De nem kiseb­bek a tartalékok a gépek szakszerű üzemeltetése, kar­bantartása, javítása terén sem. Itt a műszaki képzett­ség emelése fontos feladat. — A hatékonyság javítá­sának elengedhetetlen felté­tele a termelés összes té­nyezőinek elemzése, a szín­vonalas közgazdasági mun­ka. El kell érnünk, hogy a szövetkezetekben is folya­matosan vizsgálják a ráfor­dításokat és az értékesítést, az eredményességet.­­ Ahhoz, hogy a megnöve­kedett feladatoknak a szö­vetkezetek eleget tudjanak tenni, tovább kell növelni a szakemberek számát, segíte­ni képzésüket, továbbképzé­süket. —­z­lőrehaladásunk felté­tele a szövetkezetekben is, hogy a vezetők minden szin­ten tegyenek eleget felada­tuknak. Elvárjuk hogy le­gyenek bátrabbak kezdemé­nyezőkészségben, a felelős­ségvállalásban. — Továbbra is fontos — mondotta a továbbiakban —, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek a kistermelést önál­ló üzemágként kezeljék. Biz­tosítsák részükre a szak­­tanácsadást, a vetőmag- és takarmányellátást. Teremt­sék meg a biztonságos ter­melési és értékesítési hátte­ret. A megyei pártbizottság első titkára felszólalása vé­gén hangsúlyozta: meggyő­ződése, hogy megyénk mező­­gazdasági szövetkezeteinek tagjai és vezetői érzik azt a felelősséget, amely a nép­­gazdasági és megyei célkitű­zések megvalósításában rá­juk hárul. Mindenütt fő fel­adat a munka jobb meg­szervezése, a végrehajtás gyorsítása. Ehhez kéri pár­tunk az egész társadalom további cselekvő támogatá­sát. A ma feladata, hogy mindenki legjobb tudása és képessége szerint helytálljon a munkában. * Az edelényi Alkotmány Tsz zárszámadó és tervtár­gyaló közgyűlésén a tagság egyhangúan elfogadta az 1978. évi gazdálkodás mérle­gét és az 1979. évi tervet. Az évzáró és évnyitó ese­mény méltó befejezése volt a munkában élen járó dolgo­zók, valamint a szocialista brigádok kitüntetése és megjutalmazása. Az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet zárszámadó-terv­­tárgyaló közgyűlésén részt vevők egy csoportja Fotó: L. J. Hatvan éve lórtén­t... Ebben az évben ünnepel­jük a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 60. év­fordulóját. Az első magyar munkás—paraszt hatalom létrejöttét hosszú, az egész országra kiterjedő, a világ haladó mozgalmának rokon­­szenvét kiváltó politikai küzdelem előzte meg. Az Osztrák—Magyar Monarchia, a belső reakció a kizsákmá­nyolás, a nincstelenség ellen a dolgozó nép lépett fel, ami végül is nagy történelmi fordulathoz vezetett. Jóllehet a magyar szövet­kezetek megalakulása a XIX. század elejére tehető, a mozgalom szocialista elvei­nek gyakorlására csak a Ta­nácsköztársaság idején ke­rülhetett sor. A fogyasztási szövetkeze­tek fontos szerepet töltöttek be a proletárállam gazda­ságpolitikájában. A túlsúly­ban munkásságot tömörítő általános fogyasztási szövet­kezetek többek között prole­tár árucsere-akciót szervez­tek, s minden más módon arra törekedtek, hogy bizto­sítsák az ország áruellátását. A 133 nap azonban kevés­nek bizonyult ahhoz, hogy a szövetkezeti mozgalom telje­sen kibontakozhasson, de a Magyar Tanácsköztársaság szövetkezetei a nehézségek és a hibák ellenére is nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy a tanácskormány leg­sürgetőbb gazdasági gondjai megoldódjanak. Bebizonyí­tották, hogy ilyen aktív szö­vetkezeti munkára csak a felszabadult nép képes. Hatvan év múltán is büszkén valljuk: a Magyar Tanácsköztársaság szövetke­zeteinek munkája mozgal­munk történetének értékes hagyománya. Éppen ezért arra vállalkozunk, hogy az első magyar proletárhata­lom 60. évfordulója alkal­mából közreadunk néhány eredeti dokumentumot, ame­lyet csokorba gyűjtöttünk az első szocialista szövetkezők terveiről, tetteiről, emléket állítva ezzel is a szövetkeze­ti mozgalom úttörőinek. A dokumentumok­­ ismertetését lapunk februári számában kezdjük meg. Tisztelettel, megbecsüléssel !! ■mi !ím­eni számvetésén Társadalmi, politikai életünknek im­már több mint két évtizede visszatérő, s meg-megújuló rangos eseménye a munkásőrök évzáró-évnyitó egységgyű­lése. Nem véletlenül! Az élethalál­harcban született önkéntes fegyveres testület hazánkban a munkás—paraszt hatalom szilárdságának tekintélyes jel­képe. A szó legteljesebb értelmében. Erről győződhettünk meg az elmúlt napokban is — például a szerencsi és a kazincbarcikai munkásőrök ünnepé­lyes tanácskozásán. De meggyőződhet­tünk volna a miskolci, az ózdi, a sátor­aljaújhelyi,­­a mezőcsáti, vagy bárme­lyik munkásőr egységünk ünnepi szám­vetésén is. A teljes személyi állományon kívül mindenütt jelen voltak megyénk, sőt az országos politikai vezető testületek, a bázis­üzemek és intézmények, továbbá a helyi párt-, állami és társadalmi szer­vezetek vezetői és a munkásőrök hoz­zátartozói is. Jelen voltak a munkás­­mozgalom régi harcosai, a fegyveres testület egykori alapító tagjai és ifjú­ságunk képviselői is. A jelenlevők „ös­­­szetétele” önmagában is jól érzékelteti egész társadalmunk „keresztmetszetét”. Mint ahogyan munkásőrségünk is volta­képpen egész társadalmunk alapvető és legfontosabb érdekeit szolgálja és vé­delmezi immár 22 esztendeje. A tanácskozásokon mindenütt beszá­moltak az 1978. évi munkásőr feladatok teljesítéséről, értékelték a szocialista versenymozgalom eredményeit, kitün­tették az élenjárókat, a jók közül is a legjobbakat, elbúcsúztatták a leszerelt és tartalékállományba helyezett munkás­őröket és a csapatzászló színe előtt ün­nepélyes esküt tettek az új munkás­őrök. , Társadalmunk tiszteletét és megbe­csülését nemcsak az átnyújtott kitünte­tések érzékeltetik, hanem az is, hogy az irányító pártszervek és elöljáró parancs­nokságok nevében mindenütt megkö­szönték munkásőreink példamutató helytállását a termelőmunkában, a ki­képzési és szolgálati feladatok teljesí­tésében. S erről tanúskodik az is, hogy mindenütt színvonalas kultúrműsorral kedveskedtek munkásőreinknek és hoz­zátartozóiknak. S ha már a hozzátartozókról szólunk, azt is természetesnek találjuk, hogy a parancsnokságok beszámolói mindenütt kitértek és köszönettel szóltak a mun­kásőrök hozzátartozóinak , szüleiknek, feleségeiknek, egész családjuknak és a munkahelyi közösségeknek szerető, megértő támogatásáról. Igen, a mun­kásőrök közvetlen hozzátartozói éppúgy, mint egész társadalmunk, jól tudja, hogy erre a megértésre és támogatásra nap mint nap szükségük van a munkás­őröknek, akik önként vállalt pártmeg­bízatásukat önzetlenül, áldozatkészen, többnyire szabad idejükben, a pihenés­re, szórakozásra vagy éppen a családdal való törődésre szánt időben teljesítik. Újszerű és helyes kezdeményezésként jegyezhettük fel, hogy a „hivatalos” ta­nácskozások után a munkásőrök és hozzátartozóik több helyen „fehér asz­tal” mellett is, kedves alkalmi műsorok kíséretében elevenítették fel az elmúlt kiképzési év emlékezetesebb eseménye­it, derűsebb történeteit. Kazincbarcikán például a nagyobb bázisüzemek mun­kásőrei és hozzátartozói külön-külön ünnepeltek. Éspedig kitűnő hangulat­ban. A vidámság legfőbb forrása pedig közös volt: az, hogy első szocialista vá­rosunk munkásőrei az elmúlt évi pél­damutató helytállásukkal elnyerték a területi parancsnokság legjobb egysége megtisztelő címet. Az egység parancsnokainak és egész személyi állományának ezúton is szív­ből gratulálunk! Az 1979. évi megnöve­kedett feladatok eredményes végrehaj­tásához pedig megyénk minden mun­kásőrének erőt, egészséget kívánunk. Cs. L. 1979. JANUAR Hő Több kezdeményezést, jobb munkát! Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa felhívja a szövetkezeti dolgozókat, a szocialista brigádokat, hogy csatlakozzanak a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának a párt 1978. december 6-i határozatának megvalósítását célzó munkaverseny­ felhívásához. Az ipari szövetkezetek 1979. évi gazdasági és moz­galmi feladatainak teljesítése minden dolgozótól több kezdeményezést és jobb munkát igényel A szövetkezetek gazdasági vezetői, választott testü­leti szervei biztosítsák a dolgozók részvételét a szövet­kezeti tervek kialakításában, határozzák meg a munkaverseny helyi céljait és a vállalások teljesítésé­hez teremtsék meg a szükséges feltételeket. A munkaverseny szövetkezeti céljai között legyen meghatározó, — hogy a termelés mennyisége csak olyan mérték­ben emelkedjék, amilyen mértékben az összhangban van a népgazdaság igényeivel és a gazdaságosság kö­vetelményeivel: — a termékszerkezet korszerűsítése, a versenyképes jó minőségű termékek gyártása, az exportképesség fo­kozása, a vállalt szállítási határidők pontos betartása, — a termelés és a munka szervezettségének javítása, a termelőkapacitások, gépi berendezések jobb kihasz­nálása, a munkaidő-veszteségek csökkentése, — a termelési kooperáció szélesítése, a részt vevő kollektívák együttműködésének javítása. A munkaverseny céljait bontsák értékelhető elő­irányzatok szerint kisebb, együtt dolgozó kollektívákra. A munkahelyi tanácskozások mozgósítsák a dolgozókat a helyi célok megvalósítására, rendszeresen értékeljék az eredményeket, öntevékenyen hárítsák el a felme­rült akadályokat. A szocialista brigádok vállaljanak kezdeményező, élen járó szerepet a munkaverseny céljainak kijelölésé­ben és annak végrehajtásában, fordítsanak megkülön­böztetett figyelmet az anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosságra, a technológiai fegyelem betar­tására, a szervezettebb és fegyelmezettebb munka végzésére. Az építőiparban a hagyományos és korszerű tech­nológiával kivitelezett lakásépítési feladatok teljesíté­se, az épületkarbantartási munkák, a lakossági, fo­gyasztás, javítás-szolgáltatás teljesítményértékének növelésére, a munka minőségének javítására. Kezdeményezzenek olyan mozgalmakat, mint a „Munkád mellé add a neved”, a „Garancialevél”, az újítási tevékenység szélesebb körűvé tétele érdekében az „Egy brigád — egy hasznos újítás”. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa meg van győződve arról, hogy a munkaverseny nemes hagyomá­nyait követve, a szövetkezeti dolgozók lelkiismeretesen és fegyelmezett munkával segítik az 1979. évi szövet­kezeti célkitűzések maradéktalan megvalósítását. Szövetkezeti vezetők továbbképzése A Mezőgazdasági Szövet­kezetek Borsod megyei Szö­vetsége a téli hónapokat már az elmúlt években is jól hasznosította a szövetke­zeti vezetők, a különböző szakemberek továbbképzésé­re. A megyei szövetség az idén különösen nagy gondot fordít arra, hogy a fokozot­tabb követelmények megol­dásához minden vonatkozás­ban a legszélesebb körű tá­jékoztatást biztosítsa a kö­zös gazdaságok, a termelő- és szakszövetkezetek, vala­mint a szövetkezeti társulá­sok vezetői részére. Az év első napjaiban magas szín­vonalú előadások, konzultá­ciók egész sora volt me­gyénkben. A TESZÖV legjelentősebb rendezvénye a szövetkezeti elnökök részére január 15. és 19. között Leninvárosban megtartott konzultációsoro­zat volt. A tanfolyamot a Derkovits Gyula Művelődési Otthonban január 15-én Ka­­rajz Miklós, a TESZÖV el­nöke nyitotta meg, majd dr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bizottságá­nak titkára az időszerű bél­és külpolitikai, gazdaságpoli­tikai kérdésekről tartott tá­jékoztató előadást. Ennek so­rán nemcsak népgazdasá­gunk eredményeit és gond­jait, hanem a helyi tenniva­lókat is részletesen ismer­tette. Dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdései­ről és az érdekképviseleti szervek feladatairól; dr. Mándi Endre, a MÉM osz­tályvezetője a mezőgazdasá­gi termékforgalmazásról és a társulásokról; dr. Szíj György, az Igazságügyi Mi­nisztérium főosztályvezető helyettese A tsz-ek belső önigazgatása, különös te­kintettel a módosított tsz­­törvényre címmel tartott előadást. Január 17-én dr. Soós Gá­bor, a MÉM államtitkára volt a borsodi tsz-vezetők továbbképző tanfolyamának vendége, aki mezőgazdasá­gunk helyzetéről és távlati fejlesztési feladatairól tájé­koztatta megyénk termelő­­szövetkezeteinek elnökeit. Aznap délután üzemlátoga­tást, majd konzultációt ren­deztek. Dr. Németh Pál, a megyei TESZÖV titkára, a szövetség és a tsz-ek kap­csolatairól tartott előadást. Másnap dr. Vendégh Ferenc, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője, a mezőgaz­daság közgazdasági szabá­lyozásának kérdéseiről; dr. Márton János, az Agrárgaz­dasági Kutatóintézet igaz­gatója A hozamráfordítás szemlélet és a hatékonyság címmel tartott előadást. A konzultációsorozat utol­só napján Fejes László, a megyei tanács elnökhelyette­se megyénk mezőgazdaságá­nak helyzetéről és terveiről tartott előadást és konzultá­ciót. A termelőszövetkezeti fő­könyvelők részére Miskolcon január 9—11. között megren­dezett továbbképző tanfo­lyam is az idei fokozottabb feladatok végrehajtásához, elsősorban a zárszámadások előkészítéséhez és a tervké­szítéshez kívánt segítséget nyújtani. A főkönyvelők tanfolya­mát—, amelyen mintegy szá­zan vettek részt — dr. Né­meth Pál, a TESZÖV titká­ra nyitotta meg. Több vezető szakember — köztük dr. Fó­ti Gábor, a TÖT főosztály­­vezetője tartott előadást és konzultációt. A TESZÖV január 22. és­­6. között Putnokon tovább­képző tan­folyamot szerve­zett a termelőszövetkezetek versenybizottsági elnökei ré­szére is. Ezen húsz termelő­szövetkezeti tisztségviselő vett részt.

Next