Borsodi Szövetkezeti Élet, 1979 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

2 BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET Mezőgazdaságunk feladatairól Dr. Bodnár Ferenc felszólalása (Folytatás a 1. oldalról) Dr. Bodnár Ferenc az idei feladatokról szólva a következőket mondotta: “ Az ez évi népgazdasági terv valóra váltása az ipari üzemektől, a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, egész népünktől komoly erőfeszítéseket követel. A mezőgazdasági termelést országosan 3 százalékkal kell növelni. Megyénkben ettől dinamikusabban, hogy közelítsük az országos átlagot. Az a kívánalom, hogy ez a többtermelés a gazdaságosan előállított, jól értékesíthető, minőségi árukból történjék elsősorban. — Mindez nem kis feladat. A feltételek azonban adottak, hiszen üzemeink még jelentős belső tartalékokkal rendelkeznek. Ilyen például az, hogy az azonos feltételek között gazdálkodó üzemek között indokolatlanul nagyok a különbségek. — A mezőgazdasági termelés hatékony fejlesztésének fontos eszköze a táji adottságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakítása, valamint a melléktermékek nagyobb arányú felhasználása. Ide tartozik a rét- és legelőterületek fokozottabb és intenzívebb használatba vétele. Ez a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésének, az olcsóbb takarmányozásnak eddig kellően ki nem használt tartaléka. A következő időszakban különös figyelmet kell szentelni a kukoricaszár és a takarmányszalmák állattenyésztésben való felhasználására, az élelmiszeripari, különösen a hús- és baromfiipari melléktermékek fehérjetakarmányként való feldolgozására, a zöldség- és gyümölcsforgalmazás veszteségeinek csökkentésére. A mezőgazdaság termelőalapjai között kiemelkedő fontossággal bír a növények termőképességének, az állatok hozamképességének állandó növelése, valamint a termőtalaj ésszerű felhasználása, termelékenységének gyarapítása. Kiemelkedő jelentőségű megyénkben is a gabona- és kukoricatermelés hozamainak fokozása. — Nagy tartalék rejlik az ipari anyagok, a technika, a kémiai szerek szakszerű, gazdaságos felhasználásában. Lényeges, hogy a korszerű eszközök, anyagok összhangban legyenek a termelés más tényezőivel, a munkaszervezés folyamatával. Ki kell emelni a gépi munkák ésszerű szervezését, amely ma még igen sok tartalékot, költségkímélési lehetőséget rejt magában. De nem kisebbek a tartalékok a gépek szakszerű üzemeltetése, karbantartása, javítása terén sem. Itt a műszaki képzettség emelése fontos feladat. — A hatékonyság javításának elengedhetetlen feltétele a termelés összes tényezőinek elemzése, a színvonalas közgazdasági munka. El kell érnünk, hogy a szövetkezetekben is folyamatosan vizsgálják a ráfordításokat és az értékesítést, az eredményességet. Ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak a szövetkezetek eleget tudjanak tenni, tovább kell növelni a szakemberek számát, segíteni képzésüket, továbbképzésüket. —zlőrehaladásunk feltétele a szövetkezetekben is, hogy a vezetők minden szinten tegyenek eleget feladatuknak. Elvárjuk hogy legyenek bátrabbak kezdeményezőkészségben, a felelősségvállalásban. — Továbbra is fontos — mondotta a továbbiakban —, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a kistermelést önálló üzemágként kezeljék. Biztosítsák részükre a szaktanácsadást, a vetőmag- és takarmányellátást. Teremtsék meg a biztonságos termelési és értékesítési hátteret. A megyei pártbizottság első titkára felszólalása végén hangsúlyozta: meggyőződése, hogy megyénk mezőgazdasági szövetkezeteinek tagjai és vezetői érzik azt a felelősséget, amely a népgazdasági és megyei célkitűzések megvalósításában rájuk hárul. Mindenütt fő feladat a munka jobb megszervezése, a végrehajtás gyorsítása. Ehhez kéri pártunk az egész társadalom további cselekvő támogatását. A ma feladata, hogy mindenki legjobb tudása és képessége szerint helytálljon a munkában. * Az edelényi Alkotmány Tsz zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésén a tagság egyhangúan elfogadta az 1978. évi gazdálkodás mérlegét és az 1979. évi tervet. Az évzáró és évnyitó esemény méltó befejezése volt a munkában élen járó dolgozók, valamint a szocialista brigádok kitüntetése és megjutalmazása. Az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet zárszámadó-tervtárgyaló közgyűlésén részt vevők egy csoportja Fotó: L. J. Hatvan éve lórtént... Ebben az évben ünnepeljük a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját. Az első magyar munkás—paraszt hatalom létrejöttét hosszú, az egész országra kiterjedő, a világ haladó mozgalmának rokonszenvét kiváltó politikai küzdelem előzte meg. Az Osztrák—Magyar Monarchia, a belső reakció a kizsákmányolás, a nincstelenség ellen a dolgozó nép lépett fel, ami végül is nagy történelmi fordulathoz vezetett. Jóllehet a magyar szövetkezetek megalakulása a XIX. század elejére tehető, a mozgalom szocialista elveinek gyakorlására csak a Tanácsköztársaság idején kerülhetett sor. A fogyasztási szövetkezetek fontos szerepet töltöttek be a proletárállam gazdaságpolitikájában. A túlsúlyban munkásságot tömörítő általános fogyasztási szövetkezetek többek között proletár árucsere-akciót szerveztek, s minden más módon arra törekedtek, hogy biztosítsák az ország áruellátását. A 133 nap azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a szövetkezeti mozgalom teljesen kibontakozhasson, de a Magyar Tanácsköztársaság szövetkezetei a nehézségek és a hibák ellenére is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a tanácskormány legsürgetőbb gazdasági gondjai megoldódjanak. Bebizonyították, hogy ilyen aktív szövetkezeti munkára csak a felszabadult nép képes. Hatvan év múltán is büszkén valljuk: a Magyar Tanácsköztársaság szövetkezeteinek munkája mozgalmunk történetének értékes hagyománya. Éppen ezért arra vállalkozunk, hogy az első magyar proletárhatalom 60. évfordulója alkalmából közreadunk néhány eredeti dokumentumot, amelyet csokorba gyűjtöttünk az első szocialista szövetkezők terveiről, tetteiről, emléket állítva ezzel is a szövetkezeti mozgalom úttörőinek. A dokumentumok ismertetését lapunk februári számában kezdjük meg. Tisztelettel, megbecsüléssel !! ■mi !ímeni számvetésén Társadalmi, politikai életünknek immár több mint két évtizede visszatérő, s meg-megújuló rangos eseménye a munkásőrök évzáró-évnyitó egységgyűlése. Nem véletlenül! Az élethalálharcban született önkéntes fegyveres testület hazánkban a munkás—paraszt hatalom szilárdságának tekintélyes jelképe. A szó legteljesebb értelmében. Erről győződhettünk meg az elmúlt napokban is — például a szerencsi és a kazincbarcikai munkásőrök ünnepélyes tanácskozásán. De meggyőződhettünk volna a miskolci, az ózdi, a sátoraljaújhelyi,a mezőcsáti, vagy bármelyik munkásőr egységünk ünnepi számvetésén is. A teljes személyi állományon kívül mindenütt jelen voltak megyénk, sőt az országos politikai vezető testületek, a bázisüzemek és intézmények, továbbá a helyi párt-, állami és társadalmi szervezetek vezetői és a munkásőrök hozzátartozói is. Jelen voltak a munkásmozgalom régi harcosai, a fegyveres testület egykori alapító tagjai és ifjúságunk képviselői is. A jelenlevők „összetétele” önmagában is jól érzékelteti egész társadalmunk „keresztmetszetét”. Mint ahogyan munkásőrségünk is voltaképpen egész társadalmunk alapvető és legfontosabb érdekeit szolgálja és védelmezi immár 22 esztendeje. A tanácskozásokon mindenütt beszámoltak az 1978. évi munkásőr feladatok teljesítéséről, értékelték a szocialista versenymozgalom eredményeit, kitüntették az élenjárókat, a jók közül is a legjobbakat, elbúcsúztatták a leszerelt és tartalékállományba helyezett munkásőröket és a csapatzászló színe előtt ünnepélyes esküt tettek az új munkásőrök. , Társadalmunk tiszteletét és megbecsülését nemcsak az átnyújtott kitüntetések érzékeltetik, hanem az is, hogy az irányító pártszervek és elöljáró parancsnokságok nevében mindenütt megköszönték munkásőreink példamutató helytállását a termelőmunkában, a kiképzési és szolgálati feladatok teljesítésében. S erről tanúskodik az is, hogy mindenütt színvonalas kultúrműsorral kedveskedtek munkásőreinknek és hozzátartozóiknak. S ha már a hozzátartozókról szólunk, azt is természetesnek találjuk, hogy a parancsnokságok beszámolói mindenütt kitértek és köszönettel szóltak a munkásőrök hozzátartozóinak , szüleiknek, feleségeiknek, egész családjuknak és a munkahelyi közösségeknek szerető, megértő támogatásáról. Igen, a munkásőrök közvetlen hozzátartozói éppúgy, mint egész társadalmunk, jól tudja, hogy erre a megértésre és támogatásra nap mint nap szükségük van a munkásőröknek, akik önként vállalt pártmegbízatásukat önzetlenül, áldozatkészen, többnyire szabad idejükben, a pihenésre, szórakozásra vagy éppen a családdal való törődésre szánt időben teljesítik. Újszerű és helyes kezdeményezésként jegyezhettük fel, hogy a „hivatalos” tanácskozások után a munkásőrök és hozzátartozóik több helyen „fehér asztal” mellett is, kedves alkalmi műsorok kíséretében elevenítették fel az elmúlt kiképzési év emlékezetesebb eseményeit, derűsebb történeteit. Kazincbarcikán például a nagyobb bázisüzemek munkásőrei és hozzátartozói külön-külön ünnepeltek. Éspedig kitűnő hangulatban. A vidámság legfőbb forrása pedig közös volt: az, hogy első szocialista városunk munkásőrei az elmúlt évi példamutató helytállásukkal elnyerték a területi parancsnokság legjobb egysége megtisztelő címet. Az egység parancsnokainak és egész személyi állományának ezúton is szívből gratulálunk! Az 1979. évi megnövekedett feladatok eredményes végrehajtásához pedig megyénk minden munkásőrének erőt, egészséget kívánunk. Cs. L. 1979. JANUAR Hő Több kezdeményezést, jobb munkát! Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa felhívja a szövetkezeti dolgozókat, a szocialista brigádokat, hogy csatlakozzanak a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának a párt 1978. december 6-i határozatának megvalósítását célzó munkaverseny felhívásához. Az ipari szövetkezetek 1979. évi gazdasági és mozgalmi feladatainak teljesítése minden dolgozótól több kezdeményezést és jobb munkát igényel A szövetkezetek gazdasági vezetői, választott testületi szervei biztosítsák a dolgozók részvételét a szövetkezeti tervek kialakításában, határozzák meg a munkaverseny helyi céljait és a vállalások teljesítéséhez teremtsék meg a szükséges feltételeket. A munkaverseny szövetkezeti céljai között legyen meghatározó, — hogy a termelés mennyisége csak olyan mértékben emelkedjék, amilyen mértékben az összhangban van a népgazdaság igényeivel és a gazdaságosság követelményeivel: — a termékszerkezet korszerűsítése, a versenyképes jó minőségű termékek gyártása, az exportképesség fokozása, a vállalt szállítási határidők pontos betartása, — a termelés és a munka szervezettségének javítása, a termelőkapacitások, gépi berendezések jobb kihasználása, a munkaidő-veszteségek csökkentése, — a termelési kooperáció szélesítése, a részt vevő kollektívák együttműködésének javítása. A munkaverseny céljait bontsák értékelhető előirányzatok szerint kisebb, együtt dolgozó kollektívákra. A munkahelyi tanácskozások mozgósítsák a dolgozókat a helyi célok megvalósítására, rendszeresen értékeljék az eredményeket, öntevékenyen hárítsák el a felmerült akadályokat. A szocialista brigádok vállaljanak kezdeményező, élen járó szerepet a munkaverseny céljainak kijelölésében és annak végrehajtásában, fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosságra, a technológiai fegyelem betartására, a szervezettebb és fegyelmezettebb munka végzésére. Az építőiparban a hagyományos és korszerű technológiával kivitelezett lakásépítési feladatok teljesítése, az épületkarbantartási munkák, a lakossági, fogyasztás, javítás-szolgáltatás teljesítményértékének növelésére, a munka minőségének javítására. Kezdeményezzenek olyan mozgalmakat, mint a „Munkád mellé add a neved”, a „Garancialevél”, az újítási tevékenység szélesebb körűvé tétele érdekében az „Egy brigád — egy hasznos újítás”. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa meg van győződve arról, hogy a munkaverseny nemes hagyományait követve, a szövetkezeti dolgozók lelkiismeretesen és fegyelmezett munkával segítik az 1979. évi szövetkezeti célkitűzések maradéktalan megvalósítását. Szövetkezeti vezetők továbbképzése A Mezőgazdasági Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége a téli hónapokat már az elmúlt években is jól hasznosította a szövetkezeti vezetők, a különböző szakemberek továbbképzésére. A megyei szövetség az idén különösen nagy gondot fordít arra, hogy a fokozottabb követelmények megoldásához minden vonatkozásban a legszélesebb körű tájékoztatást biztosítsa a közös gazdaságok, a termelő- és szakszövetkezetek, valamint a szövetkezeti társulások vezetői részére. Az év első napjaiban magas színvonalú előadások, konzultációk egész sora volt megyénkben. A TESZÖV legjelentősebb rendezvénye a szövetkezeti elnökök részére január 15. és 19. között Leninvárosban megtartott konzultációsorozat volt. A tanfolyamot a Derkovits Gyula Művelődési Otthonban január 15-én Karajz Miklós, a TESZÖV elnöke nyitotta meg, majd dr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára az időszerű bélés külpolitikai, gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztató előadást. Ennek során nemcsak népgazdaságunk eredményeit és gondjait, hanem a helyi tennivalókat is részletesen ismertette. Dr. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről és az érdekképviseleti szervek feladatairól; dr. Mándi Endre, a MÉM osztályvezetője a mezőgazdasági termékforgalmazásról és a társulásokról; dr. Szíj György, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese A tsz-ek belső önigazgatása, különös tekintettel a módosított tsztörvényre címmel tartott előadást. Január 17-én dr. Soós Gábor, a MÉM államtitkára volt a borsodi tsz-vezetők továbbképző tanfolyamának vendége, aki mezőgazdaságunk helyzetéről és távlati fejlesztési feladatairól tájékoztatta megyénk termelőszövetkezeteinek elnökeit. Aznap délután üzemlátogatást, majd konzultációt rendeztek. Dr. Németh Pál, a megyei TESZÖV titkára, a szövetség és a tsz-ek kapcsolatairól tartott előadást. Másnap dr. Vendégh Ferenc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, a mezőgazdaság közgazdasági szabályozásának kérdéseiről; dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója A hozamráfordítás szemlélet és a hatékonyság címmel tartott előadást. A konzultációsorozat utolsó napján Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese megyénk mezőgazdaságának helyzetéről és terveiről tartott előadást és konzultációt. A termelőszövetkezeti főkönyvelők részére Miskolcon január 9—11. között megrendezett továbbképző tanfolyam is az idei fokozottabb feladatok végrehajtásához, elsősorban a zárszámadások előkészítéséhez és a tervkészítéshez kívánt segítséget nyújtani. A főkönyvelők tanfolyamát—, amelyen mintegy százan vettek részt — dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára nyitotta meg. Több vezető szakember — köztük dr. Fóti Gábor, a TÖT főosztályvezetője tartott előadást és konzultációt. A TESZÖV január 22. és6. között Putnokon továbbképző tanfolyamot szervezett a termelőszövetkezetek versenybizottsági elnökei részére is. Ezen húsz termelőszövetkezeti tisztségviselő vett részt.