Borsodi Szövetkezeti Élet, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

\ •' t --------­ VI. ÉVFOLYAM: 1. SZÁM ÁRA: 3,6« FT 1981. JANUÁR Jövendölés nélkül A­sztalunkon az új naptár. Nézeget­jük, forgatjuk lapjait. Némely oldalra bejegyzés kerül: határidők, intézen­dő dolgokra vonatkozó emlékeztetők. A naptár — mondhatnánk — éle­tünk, munkánk tükre. Mi­előtt végleg a fiókba zár­nánk a tavalyi határidő­naplót, még egyszer átla­pozzuk és újraéljük a múlttá váló időt: felidéz­­­­zük életünk és munkánk emlékezetes napjait, a gondokat, a nehéz napo­kat és az elért sikereket. Az idei­ naptár még üres. De gondolatainkban már ott vannak a tervek, a re­mények, hogy ez az év jobb lesz, gazdagabb lesz. Hogy ebben az évben a rossz sorozat után végre talán kedvez a mezőgaz­daságnak az időjárás. Hogy az idén nem kell a sárból, a lucsokból men­teni a termést és az eső akkor esik, amikor vízre szomjas a növény és a nap akkor süt, amikor a betakarítók munkáját kell könnyíteni. Hogy az ipar­ban, a szolgáltatásokban tevékenykedő szövetkeze­tek munkáját sikerül egyenletesebbé, gazdasá­gosabbá tenni, hogy a le­hetőségek és a piaci igé­nyek közelebb kerülnek egymáshoz. Egy szóval, évkezdetkor tele vagyunk tervekkel, elképzelésekkel és vá­gyakkal. Csakhogy a gondtalanabb, jobb élet nem csupán vágyak és óhajok kérdése! A ma­gunk gyakorlatából tud­juk és mindinkább meg­tanuljuk, hogy az előbb­re jutás alapja a gondo­san kidolgozott tervek mellett a jobb munka. Társadalmunkban, amely­ben egyre nagyobb sze­rep hárul az egyes em­berre, nincs alapja a „jövendöléseknek”, a ré­gi kalendáriumok tudo­mánytalan rigmusainak. A mi jövendőmondónk alap­ja és anyagi tartalma a tudományos alapokon nyugvó terv és a megha­tározott célok végrehajtá­sán munkálkodó ember, az egyének és a közössé­gek hatékonyabb munká­ja. A népgazdaság 1981. évi tervét az új év első nap­ján ismertették a lapok. Annak főbb előirányzatai valamennyi ágazatban is­mertek. A gazdasági mun­ka fő feladata idén is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforga­lom egyenlegének javítá­sa és a lakosság elért színvonalának megtartása, az életkörülmények javí­tása. A mai nehéz világ­­gazdasági helyzetben ez nem csekély célkitűzés. Hosszú évek fáradságos munkájával, sokszor ál­dozatos lemondással elért eredményeket kell szi­lárddá, tartóssá tennünk. Nálunk nincs létbizonyta­lanság: megvalósítottuk a munkaképes korúak teljes foglalkoztatását; állam­­■inteaíi jogos rmnoeot* megillet az ingyenes egészségügyi ellátás: meg­teremtettük a tanuláshoz, a művelődéshez való jog anyagi feltételeit — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mindezek olyan vívmányok, amelyeket a tőlünk gazdaságilag fej­lettebb országok is meg­irigyelhetnek, de ezek a vívmányok csak akkor válnak tartóssá és akkor bővülnek, ha szüntelenül gyarapítjuk az érvénye­sülésükhöz szükséges anyagi alapot. Az idei népgazdasági terv is ezeknek az elvek­nek a figyelembevételével készült. A tervcélok össz­hangban állnak a lehető­ségekkel : a termelés to­vábbra is mérsékelt, de a múlt évit meghaladó ütemben és differenciál­­­tan nő. A borsodi szövet­kezeti ágazatra is vonat­kozik az a célkitűzés, hogy meg kell gyorsítani a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítását és az ezáltal, valamint a belföl­di kereslet mérséklődése következtében felszaba­duló kapacitásokat az ed­diginél eredményesebben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesí­tésére hasznosítani. A különböző gazdálkodó­egységek, így a szövetke­zetek, intézmények, váro­sok és községeik idei éves­ és VI. ötéves középtávú terve nyilvánvalóan a törvény előírásai szerint, de a helyi viszonyokhoz alakítva kapják meg vég­leges formájukat. Hibát követnénk el, ha csak a központi elgondolásokat „bontanánk” le a magunk területére és nem építe­nénk be a tervbe a helyi erőforrásokat, tartaléko­kat. A terv valóraváltá­­sának is kulcskérdése, ha nem csupán formálisan, hanem ténylegesen, a min­dennapok munkájában te­ret, helyet kap minden ésszerű, előbbre vivő szán­dék és kezdeményezés. Ez a felismerés kell, hogy a mindennapok parancsává váljék; hogy ne hagyjuk kárba veszni a tartaléko­kat, azokat az anyagi és szellemi erőket, amelyek jelen vannak ugyan, de hasznosításukra még­ nem kerítettünk sort. M­ég csak nemrégen koccintottunk az új esztendőre, de ahhoz már jócs­kán benne járunk az évben, hogy számba ve­gyük ,­ mit tettünk és mit kell tennünk az elhatáro­zott célok megvalósításá­ért. Szeretjük a szépet és a jót. Szeretnénk többet, jobbat elérni. Mindennek alapfeltétele,­­ hogy meg­őrizzük, megszilárdítsuk azt, amit már elértünk. És ez nem kevés! . #v—-k Kitüntetés A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége az ár- és­ belvízkárokat szenvedett termelőszövetkezetek segíté­sében végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést adományozott: Far­kas Lajosnak, a zemplénagárdi Szőke Tisza Tsz elnökének; dr. Fürjész Istvánnak, a Miskolc városi Tanács V. B. mező­­gazdasági és élelmezésügyi osztály­a csoportvezetőjének; Go­­lenya Tibornak, a sárospataki Kossuth Tsz kombájnos körzeti szerelőjének; Koleszár Dénesnek, a tiszakarádi Új Élet Tsz elnökének; Magos Elemérnek, az ároktői Dél-borsodi Tsz el­nökének és Váradi Józsefnek, a cigándi Egyesült Tsz elnöké­nek. A kitüntetéseket december 17-én a TOT székházában, dr. Nyíri Béla főtitkárhelyettes adta át. Újévi üdvözlet szerkesztőségünknek és lapunk olvasóinak Etiópiából­, dr. Obzsut Józseftől és feleségétől. A sárospataki agrármérnök házaspár - államközi megállapodások alapján - jelenleg az etiópiai mezőgazdaság fejlesztését segíti. Mezőgazdasági szövetkezeteinkben már alapozzák az idei termést Az új esztendő — lévén, hogy a tél derekán koszom be — soha nem talál mun­kacsúcsot a mezőgazdasági szövetkezetekben. Ez jellem­ző a január egészére is, hi­szen ami a mezőgazdasági munkák határhoz kötött ré­szét illeti, viszonylagos mun­kaszünet van. Hangsúlyoz­zuk, viszonylagos, mert még a huzamosabb ideje szigorú időjárás ellenére sem bénult meg mindenhol a termelő­­munka. Fagy ide, fagy oda, nem kevés azoknak a mun­káknak a száma, mely teen­dőket ezekben a napokban is szabad ég alatt, odakint a ha­tárban végeznek a termelő­­szövetkezetek dolgozói. Affé­le alapozó munkák ezek, mi­vel a majdani jobb, nagyobb termés, a gyorsabb betaka­rítás éretekében történnek. Ami pedig az őszi vetések állapotát illeti, a januári hi­deghullám első szakasza hó nélküli állapotban találta a vetéseket, s ezt itt-ott meg is sínylette a növényzet. Főleg az október végi, november ele­ji vetéseknél. Később érkezett vastag­ hóréteg, azonban ezek­ben a napokban már újra foltos, hiányos a hótakaró, s félő, ha továbbra is tartósan hideg marad az idő, számot­tevő károsodással is számol­hatunk. A minap megyénk több gazdaságát is felkerestük, s az első számú szakvezetőktől a jelenleg folyó munkákról érdeklődtünk. Tibolddaróc, Rákóczi Tsz, Járó István fő­mezőgazdász: — A 210 hektár szőlőültet­vényünkben, ahogy az idő­járás engedi, folyamatosan végezzük a metszést. A mun­kákat egy 60 tagú szőlészeti brigádunk végzi. A venyigét a korábbi évekhez képest idén nem hordjuk ki a so­rok végébe, ahol azelőtt el­égettük, hanem egy venyige­zúzó gép segítségével a sorok között aprítjuk fel, s tavas­­­szal majd betárcsázzuk a ta­lajba. A szőlőben dolgozó tagjainknak ezekben a hideg napokban — védőitalként — természetesen forró teát biz­tosítunk. Említést érdemel, hogy erdeinkben folyik a fa­kitermelés. A 12 tagú bri­gádunk részben tűzifának, részben a tavaszi telepítésű szőlőink mellé támberende­­zésnek termeli ki az akácfát. Hejőpapi, Új Élet Tsz, Ra­gályi József elnök: — Műhelyeinkben hetek óta tart a téli gépjavítás. Melléküzemágunknál a ka­vicsbányában a termelés ilyenkor télen is folyamatos. Jelenleg Debrecenbe szállí­tunk sódert és kavicsot. A kalászos területeink zömén már elvégeztük — 34 szá­­­zalékos nitrogén műtrágyával­­ — a kora tavaszi fej­trágyá­zást, ezzel is elősegítve a nö­vényzet erősödését, fejlődését. A bogácsi Flórvölgye Tsz szőlészbrigádja — túl­nyomó többsége asszonyok­ból áll — ezekben a napok­ban a cserépfalui Berezd-te­­­tőn levő ültetvényeket met­szik. Munkájukat nagyban segíti a pneumatikus metsző­­olló, mely nemcsak könnyíti a munkát, de jelentős mér­tékben meg is növeli a ter­melést. A szövetkezet mellék­üzemágai közül a bükkfafor­gácsot feldolgozó üzem a szőrmeipar részére folyama­tosan állítja elő importot ki­váltó termékét, s a pazsagi, illetve szomolyai homokbá­nyákból ebben az időszakban is szállítják a Lenin Kohá­szati Művek részére az ön­téshez nélkülözhetetlen ma­gas hőértékű homokot. Felsővadász, II. Rákóczi Ferenc Tsz. Szakácski János elnökhelyettes: — Most szállítjuk ki a vegyi üzemekből az I. fél­év­re rendelt­­ műtrágyamennyi­séget. Ugyancsak szállítási feladatként jelentkezik — a tsz-telepekről és a háztáji gaz­daságokból — a szerves trá­gya kijuttatása. A téli gép­javítás nálunk két műszak­ban történik. Sajnos gond az IFA-tehergépkocsik alkatrész­ellátása, pedig ez évben hat IFA-t kell előkészítenünk műszaki vizsgára. Szövetke­zetünknek 565 hektár erdő­területe van. Fakitermelő brigádunk ezekben a napok­ban tűzifát és ipari fát ter­mel ki innen, míg egy 15 fős asszonybrigádunk úgyneve­zett erdőtisztítást végez. Mel­léküzemágként Gagybátor­­ban immár két éve fonodát (Folytatás a 2. oldalon) A bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezet gépjavító műhelyében je­lenleg 40 szakember dolgozik a gazdaság erő- és munkagépeinek, gépkocsijainak átvizsgálásán és a szükséges javítások elvégzésén. Fotó: Szabados György KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE 2. ol­dal A MEZŐGAZDASÁGI­­ ÉS A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSÉN 3. oldal A HEGYALJA ÜNNEPSÉGÉN AZ ÉLŐ SZÓ EREJÉVEL 4. oldal A tartalomból VISSZAPILLANTÁS ÉS ELŐRETEKINTÉS 5. oldal A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ... 6. oldal AKADOZIK A TÁRSULÁS 6. oldal A TÉL LEGYEN - TÉL A SZERZŐDÉSES TERMELTETÉSRőL 7. oldal ELKÉSZÜLT A HOTEL TOKAJ UTAZNI JO, „ &. oldal

Next