Borsodi Szövetkezeti Élet, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
\ •' t -------- VI. ÉVFOLYAM: 1. SZÁM ÁRA: 3,6« FT 1981. JANUÁR Jövendölés nélkül Asztalunkon az új naptár. Nézegetjük, forgatjuk lapjait. Némely oldalra bejegyzés kerül: határidők, intézendő dolgokra vonatkozó emlékeztetők. A naptár — mondhatnánk — életünk, munkánk tükre. Mielőtt végleg a fiókba zárnánk a tavalyi határidőnaplót, még egyszer átlapozzuk és újraéljük a múlttá váló időt: felidézzük életünk és munkánk emlékezetes napjait, a gondokat, a nehéz napokat és az elért sikereket. Az idei naptár még üres. De gondolatainkban már ott vannak a tervek, a remények, hogy ez az év jobb lesz, gazdagabb lesz. Hogy ebben az évben a rossz sorozat után végre talán kedvez a mezőgazdaságnak az időjárás. Hogy az idén nem kell a sárból, a lucsokból menteni a termést és az eső akkor esik, amikor vízre szomjas a növény és a nap akkor süt, amikor a betakarítók munkáját kell könnyíteni. Hogy az iparban, a szolgáltatásokban tevékenykedő szövetkezetek munkáját sikerül egyenletesebbé, gazdaságosabbá tenni, hogy a lehetőségek és a piaci igények közelebb kerülnek egymáshoz. Egy szóval, évkezdetkor tele vagyunk tervekkel, elképzelésekkel és vágyakkal. Csakhogy a gondtalanabb, jobb élet nem csupán vágyak és óhajok kérdése! A magunk gyakorlatából tudjuk és mindinkább megtanuljuk, hogy az előbbre jutás alapja a gondosan kidolgozott tervek mellett a jobb munka. Társadalmunkban, amelyben egyre nagyobb szerep hárul az egyes emberre, nincs alapja a „jövendöléseknek”, a régi kalendáriumok tudománytalan rigmusainak. A mi jövendőmondónk alapja és anyagi tartalma a tudományos alapokon nyugvó terv és a meghatározott célok végrehajtásán munkálkodó ember, az egyének és a közösségek hatékonyabb munkája. A népgazdaság 1981. évi tervét az új év első napján ismertették a lapok. Annak főbb előirányzatai valamennyi ágazatban ismertek. A gazdasági munka fő feladata idén is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása és a lakosság elért színvonalának megtartása, az életkörülmények javítása. A mai nehéz világgazdasági helyzetben ez nem csekély célkitűzés. Hosszú évek fáradságos munkájával, sokszor áldozatos lemondással elért eredményeket kell szilárddá, tartóssá tennünk. Nálunk nincs létbizonytalanság: megvalósítottuk a munkaképes korúak teljes foglalkoztatását; állam■inteaíi jogos rmnoeot* megillet az ingyenes egészségügyi ellátás: megteremtettük a tanuláshoz, a művelődéshez való jog anyagi feltételeit — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mindezek olyan vívmányok, amelyeket a tőlünk gazdaságilag fejlettebb országok is megirigyelhetnek, de ezek a vívmányok csak akkor válnak tartóssá és akkor bővülnek, ha szüntelenül gyarapítjuk az érvényesülésükhöz szükséges anyagi alapot. Az idei népgazdasági terv is ezeknek az elveknek a figyelembevételével készült. A tervcélok összhangban állnak a lehetőségekkel : a termelés továbbra is mérsékelt, de a múlt évit meghaladó ütemben és differenciáltan nő. A borsodi szövetkezeti ágazatra is vonatkozik az a célkitűzés, hogy meg kell gyorsítani a gazdaságtalan termelés visszaszorítását és az ezáltal, valamint a belföldi kereslet mérséklődése következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A különböző gazdálkodóegységek, így a szövetkezetek, intézmények, városok és községeik idei éves és VI. ötéves középtávú terve nyilvánvalóan a törvény előírásai szerint, de a helyi viszonyokhoz alakítva kapják meg végleges formájukat. Hibát követnénk el, ha csak a központi elgondolásokat „bontanánk” le a magunk területére és nem építenénk be a tervbe a helyi erőforrásokat, tartalékokat. A terv valóraváltásának is kulcskérdése, ha nem csupán formálisan, hanem ténylegesen, a mindennapok munkájában teret, helyet kap minden ésszerű, előbbre vivő szándék és kezdeményezés. Ez a felismerés kell, hogy a mindennapok parancsává váljék; hogy ne hagyjuk kárba veszni a tartalékokat, azokat az anyagi és szellemi erőket, amelyek jelen vannak ugyan, de hasznosításukra még nem kerítettünk sort. Még csak nemrégen koccintottunk az új esztendőre, de ahhoz már jócskán benne járunk az évben, hogy számba vegyük , mit tettünk és mit kell tennünk az elhatározott célok megvalósításáért. Szeretjük a szépet és a jót. Szeretnénk többet, jobbat elérni. Mindennek alapfeltétele, hogy megőrizzük, megszilárdítsuk azt, amit már elértünk. És ez nem kevés! . #v—-k Kitüntetés A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége az ár- és belvízkárokat szenvedett termelőszövetkezetek segítésében végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést adományozott: Farkas Lajosnak, a zemplénagárdi Szőke Tisza Tsz elnökének; dr. Fürjész Istvánnak, a Miskolc városi Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya csoportvezetőjének; Golenya Tibornak, a sárospataki Kossuth Tsz kombájnos körzeti szerelőjének; Koleszár Dénesnek, a tiszakarádi Új Élet Tsz elnökének; Magos Elemérnek, az ároktői Dél-borsodi Tsz elnökének és Váradi Józsefnek, a cigándi Egyesült Tsz elnökének. A kitüntetéseket december 17-én a TOT székházában, dr. Nyíri Béla főtitkárhelyettes adta át. Újévi üdvözlet szerkesztőségünknek és lapunk olvasóinak Etiópiából, dr. Obzsut Józseftől és feleségétől. A sárospataki agrármérnök házaspár - államközi megállapodások alapján - jelenleg az etiópiai mezőgazdaság fejlesztését segíti. Mezőgazdasági szövetkezeteinkben már alapozzák az idei termést Az új esztendő — lévén, hogy a tél derekán koszom be — soha nem talál munkacsúcsot a mezőgazdasági szövetkezetekben. Ez jellemző a január egészére is, hiszen ami a mezőgazdasági munkák határhoz kötött részét illeti, viszonylagos munkaszünet van. Hangsúlyozzuk, viszonylagos, mert még a huzamosabb ideje szigorú időjárás ellenére sem bénult meg mindenhol a termelőmunka. Fagy ide, fagy oda, nem kevés azoknak a munkáknak a száma, mely teendőket ezekben a napokban is szabad ég alatt, odakint a határban végeznek a termelőszövetkezetek dolgozói. Afféle alapozó munkák ezek, mivel a majdani jobb, nagyobb termés, a gyorsabb betakarítás éretekében történnek. Ami pedig az őszi vetések állapotát illeti, a januári hideghullám első szakasza hó nélküli állapotban találta a vetéseket, s ezt itt-ott meg is sínylette a növényzet. Főleg az október végi, november eleji vetéseknél. Később érkezett vastag hóréteg, azonban ezekben a napokban már újra foltos, hiányos a hótakaró, s félő, ha továbbra is tartósan hideg marad az idő, számottevő károsodással is számolhatunk. A minap megyénk több gazdaságát is felkerestük, s az első számú szakvezetőktől a jelenleg folyó munkákról érdeklődtünk. Tibolddaróc, Rákóczi Tsz, Járó István főmezőgazdász: — A 210 hektár szőlőültetvényünkben, ahogy az időjárás engedi, folyamatosan végezzük a metszést. A munkákat egy 60 tagú szőlészeti brigádunk végzi. A venyigét a korábbi évekhez képest idén nem hordjuk ki a sorok végébe, ahol azelőtt elégettük, hanem egy venyigezúzó gép segítségével a sorok között aprítjuk fel, s tavasszal majd betárcsázzuk a talajba. A szőlőben dolgozó tagjainknak ezekben a hideg napokban — védőitalként — természetesen forró teát biztosítunk. Említést érdemel, hogy erdeinkben folyik a fakitermelés. A 12 tagú brigádunk részben tűzifának, részben a tavaszi telepítésű szőlőink mellé támberendezésnek termeli ki az akácfát. Hejőpapi, Új Élet Tsz, Ragályi József elnök: — Műhelyeinkben hetek óta tart a téli gépjavítás. Melléküzemágunknál a kavicsbányában a termelés ilyenkor télen is folyamatos. Jelenleg Debrecenbe szállítunk sódert és kavicsot. A kalászos területeink zömén már elvégeztük — 34 százalékos nitrogén műtrágyával — a kora tavaszi fejtrágyázást, ezzel is elősegítve a növényzet erősödését, fejlődését. A bogácsi Flórvölgye Tsz szőlészbrigádja — túlnyomó többsége asszonyokból áll — ezekben a napokban a cserépfalui Berezd-tetőn levő ültetvényeket metszik. Munkájukat nagyban segíti a pneumatikus metszőolló, mely nemcsak könnyíti a munkát, de jelentős mértékben meg is növeli a termelést. A szövetkezet melléküzemágai közül a bükkfaforgácsot feldolgozó üzem a szőrmeipar részére folyamatosan állítja elő importot kiváltó termékét, s a pazsagi, illetve szomolyai homokbányákból ebben az időszakban is szállítják a Lenin Kohászati Művek részére az öntéshez nélkülözhetetlen magas hőértékű homokot. Felsővadász, II. Rákóczi Ferenc Tsz. Szakácski János elnökhelyettes: — Most szállítjuk ki a vegyi üzemekből az I. félévre rendelt műtrágyamennyiséget. Ugyancsak szállítási feladatként jelentkezik — a tsz-telepekről és a háztáji gazdaságokból — a szerves trágya kijuttatása. A téli gépjavítás nálunk két műszakban történik. Sajnos gond az IFA-tehergépkocsik alkatrészellátása, pedig ez évben hat IFA-t kell előkészítenünk műszaki vizsgára. Szövetkezetünknek 565 hektár erdőterülete van. Fakitermelő brigádunk ezekben a napokban tűzifát és ipari fát termel ki innen, míg egy 15 fős asszonybrigádunk úgynevezett erdőtisztítást végez. Melléküzemágként Gagybátorban immár két éve fonodát (Folytatás a 2. oldalon) A bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezet gépjavító műhelyében jelenleg 40 szakember dolgozik a gazdaság erő- és munkagépeinek, gépkocsijainak átvizsgálásán és a szükséges javítások elvégzésén. Fotó: Szabados György KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE 2. oldal A MEZŐGAZDASÁGI ÉS A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉSÉN 3. oldal A HEGYALJA ÜNNEPSÉGÉN AZ ÉLŐ SZÓ EREJÉVEL 4. oldal A tartalomból VISSZAPILLANTÁS ÉS ELŐRETEKINTÉS 5. oldal A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ... 6. oldal AKADOZIK A TÁRSULÁS 6. oldal A TÉL LEGYEN - TÉL A SZERZŐDÉSES TERMELTETÉSRőL 7. oldal ELKÉSZÜLT A HOTEL TOKAJ UTAZNI JO, „ &. oldal