Borsodi Szövetkezeti Élet, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

2 Tóth Bálint 1927—1981 Fájdalmas veszteség ér­te megyénk fogyasztási szövetkezeti mozgalmát: 1981. január 6-án, 54 éves korában váratlanul el­hunyt Tóth Bálint, a Bor­sod megyei MÉSZÖV el­nökhelyettese, az áfész­­titkárság vezetője. Tóth Bálint elvtárs egész élete összeforrott a szövetkezeti mozgalom­mal. Pályafutását az érett­ségi után üzemi dolgozó­ként kezdte, 1947-ben, 20 éves korában pedig már az Országos Szövetkezeti Központ ellenőre, később a szervezési osztály veze­tője, a SZÖVOSZ-iskola tanára, majd iskolavezető­je. Ezt követően 1955-ig a Mezőkövesdi Fmsz ügyve­zető elnöke, illetőleg fő­könyvelője volt. 1957 óta a Borsod megyei ME­­SZÖV-ben töltött be fon­tos tisztségeket, 1958 óta, haláláig, a megyei szövet­ség választott elnökhelyet­teseként dolgozott. Mindvégig fáradhatatla­nul és nagy felelősségér­zettel küzdött pártunk, az MSZMP politikájának, a szövetkezeti mozgalom célkitűzéseinek megvalósí­tásáért. Szűkös szabad idejének jelentős részét is a közösségért, a társadal­mi haladás ügyéért áldoz­ta fel. Közel két évtize­den át dolgozott a MÉ­SZÖV pártalapszervezeté­­nek propagandistájaként, éveken át a Hazafias Nép­front és a KPVDSZ Bor­sod megyei Bizottságának tagjaként, több mint tíz évig tanított a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetemen. Előremutató, az időszerű feladatokra mozgósító írásai többször megjelentek lapunkban is. A szövetkezeti mozga­lom kiváló ismerőjeként és szervezőjeként tapasz­talataival, megértő, em­berséges magatartásával és személyes példamutatásá­val sok fiatal pályakezdő vezetővé érését segítette. Érdemes és eredményes munkásságát társadal­munk több kitüntetéssel — köztük a Munka Érdem­rend ezüst fokozatával — ismerte el. Január 10-én, Miskol­con, a Szentpéteri kapui temetőben sok száz tisz­telője, elvtársa, barátja, munkatársa kísérte utolsó útjára. Emlékét kegyelettel megőrizzük. BORSODI SZÖVETKEZET­ EIET Február 26-ra összeírni a megyei KKÖV A KISZ ÖV elnökségének január 21-i ülésén született döntés szerint február 26-ra összehívták a Borsod megyei ipari szövetkezetek tisztújí­tó küldöttközgyűlését. Az öt­évenként esedékes fórum előkészítését valójában már korábban megkezdték. 1979- ben és 1980-ban a KISZÖV érdekképviseleti köréhez tar­tozó 34 ipari szövetkezetben megerősítették tisztségükben a munkájukat jól végző ve­zetőket, vezetőségi és külön­böző bizottsági tagokat, s újakat választottak a már el­fáradtak, vagy a gyengén dolgozók helyébe. Az újjá­választott funkciókba, bizott­ságokba a korábbitól nagyobb arányban kerültek nők és fi­atalok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a „vérfris­sítés” előnyöse­n hat a szö­vetkezetek termelésére, s a szolgáltatás fejlődésére. Bár végleges adatok még nem áll­nak rendelkezésre, az előze­tes számítások szerint tavaly a szövetkezetek általában jó eredményt értek el, s ez elő­segítette az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá­sát is. Az elnökségi ülésen — amely Kucsma András veze­tésével zajlott le — megfo­galmazták a küldöttközgyű­lés munkaprogramját is. E szerint értékelik majd a szö­vetkezeteknek a megyei KI­­SZÖV 1976. június 17-én tar­tott tisztújító küldöttközgyű­lése óta, pontosabban az V. ötéves tervidőszakban végzett termelői és szolgáltatói tevé­kenységét, a megyei szövet­ség és a többi választott szerv, valamint a KISZÖV ügyviteli szervezetének mun­káját, s megvitatják a VI. ötéves tervidőszakban a szö­­vezetekre váró feladato­kat, s azok megvalósításának legcélravezetőbb útjait, mód­jait. A szövetkezetek, s a me­gyei szövetség vezetői sokat várnak a tisztújító küldött­­közgyűléstől. Ez érthető is, hiszen az új középtávú terv­időszakban végzendő munká­hoz, a korábbiaktól nagyobb feladatokhoz nyújt útmuta­tást. A tanácskozás — me­gyei vonatkozásban — előké­szíti az OKISZ ez év októ­berében sorra kerülő VIII. kongresszusát is. Értékelték a versenyt A Miskolci Háziipari Szö­vetkezet bedolgozó hálózata ma már a megye 26 telepü­lésére terjed ki. A különböző helységekben lakó csoportok egymással versengve termel­nek exportra és a hazai ke­reskedelem számára. Az ér­tékelés szerint az elmúlt év­ben a versenyben az I. he­lyezést a Sajószent­péteren és a Cigándon, a II. helyezést az Edelényben, a Leninvá­­rosban és a Bódvaszilason, a III. helyezést az Em­ődön és a Martonban lakó bedolgozó csoportok érték el. A veze­tők januárban az erkölcsi el­ismeréssel együtt 100 ezer forint célprémiumot adtak át az említett községekben lakó szövetkezeti tagoknak, dolgo­zóknak. Mezőgazdasági szövetkezeteinkben már alapozzák az idei termést ! (Folytatás az 1. oldalról) üzemeltetünk. Ez jelenleg há­rom műszakban 60 asszony­nak ad kereseti lehetőséget. Itt, bent a szövetkezet köz­ponti irodájában ugyancsak szorgalmas munka folyik. Az idei tervek, valamint az el­­­­múlt évi mérleg készítése be­fejezés előtt áll, s várható­an február 14-én erről szá­mot is adhatunk tagságunk­nak. A selyebi Virradat Tsz-ben Viszlai Gábor elnök a hiá­nyos hótakaróra panaszko­dott, s főleg a későn földbe került vetéseket félti. Juhá­szati telepeinkről most janu­ár végén termelik ki a szer­ves trágyát, amit azonnal a földekre szállítanak ki, s 500 —600 csomó után robbantás­sal terítik. A bértárolás for­májában itt tárolt búza és sörárpa kezelése, rostálása ugyancsak ezekben a napok­ban ad munkát a szövetkezet dolgozóinak. Melléküzemága­ik közül a galvanizálóüzem Abaújszolnokon jelenleg két műszakban üzemel, s a csa­varipari vállalat részére vé­gez kötőelem-felülkezelést. Selyeben is van gond a téli gépjavításnál. Elsősorban az MTZ 50-es és a Rába 245-ös erőgépekhez kapnak nehe­zen alkatrészt. Fancsalon a gyümölcster­mesztéséről híres Egyetértés Termelőszövetkezetben hetek óta folyamatosan végzik az időszak legfontosabb munká­ját, a gyümölcsfák termőre metszését, illetve az ezzel összefüggő teendőt, a nye­­sedék kihordását. Mint azt Pétervári Sándor főkertész elmondta, 50 dolgozóval vég­zik ezt a rendkívül fontos feladatot. Idén Fancsalon is a korábbi évekhez képest na­gyobb mértékben jelentkezett a rágcsálók (nyúl, egér, po­cok) kártétele, így az ilyen irányú védekezés a szövet­kezetben rendszeressé vált Védőszerként Redentin > és Dendrocol vegyszereket szór­nak ki az új telepítésű gyü­mölcsösökbe a szövetkezet kertészeti ágazatában dolgo­zó tagjai. Felsőgagy, Virágzó Tsz Csá­ki Lajos, főmezőgazdász: — A január 10-e körüli rendkívüli hidegek elsősorban a késő őszi vetéseinknek — hótakaró nem volt — elég sokat ártott. Hogy milyen mérvű a fagyási kár, azt azonban csak később tudjuk megállapítani. Most január végén, az istállótrágya kihor­dása jelenti az egyik legfon­tosabb teendőnket. Április közepéig 7700 tonna szerves trágyát szeretnénk a telep­helyeinkről, a háztáji porták­ról a földekre kihordani. A fej­trágyázást február első napjaiban kezdjük meg. Nem­csak az őszi kalászosaink, ha­nem a legelőink és a pillan­gós területeink is kapnak nitrogén műtrágyát, összessé­gében 1500 hektár területet fej­trágyázunk. Az őszről mindössze 68 hektár terüle­tünk maradt szántatlan. Mi­helyt az időjárás engedi, gé­peinkkel azonnal befejezzük ezt a munkát. Rakacán, az Új Dolgozó Tsz-ben egyelőre nem gond a hótakaró hiánya. Ottjár­­tunkkor összefüggő hóréteg borította a vetéseket, s mint azt Csabai János elnök el­mondta, fagyási károkat ed­dig nem tapasztaltak. A fej­trágyázásra — lévén, hogy területeik zöme lejtős — csak a hó­takaró elolvadása után, kora tavasszal kerül sor, hi­szen a hóra kiszórt műtrá­gya az elolvadt hólével együtt lemosódna, lefolyna a maga­sabb fekvésű területekről, te­hát semmiféle hatást nem fejtenek ki. Állattenyésztési hír, hogy itt, Rakacán janu­ár végén kerül sor 80 darab növendék bika átadására. A háztáji gazdaságokból felvá­sárolt állományt a szövetke­zet a TSZK,ER-en keresztül értékesíti. A juhászati ága­zatban az ellések megkezdé­séről adhatunk hírt. A 900 anyajuhból eddig már 200 el­lett le. A bárányokat a piaci igényektől függően tejes vagy pecsenyebárányként értékesí­ti a rakacai gazdaság. Hajdú Imre Fogyott földeken is... Fotó: Sz. Cy. »9*1. JANUÁR Kongresszusra készülve Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának legutóbbi ülésén jelentették be, hogy az országos tanács idén novemberre összehívta a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusát. A következő tíz hónap tehát a számvetés és az előretekintés időszaka lesz az ország, benne megyénk fogyasztási szövetkezeti mozgal­mában. Ez minden bizonnyal pezsdülést, új színfoltot hoz a munkában. Bátran mondhatjuk, hogy hazánkban a szövetkezés úttörői éppen a mai áfészek elődjei voltak már a felszabadulást megelőző időben is, de azt köve­tően még inkább! Sokan, nagyon sokan, akik ma a három szövetkezeti ágazat különböző területein munkálkodnak, akár beosz­tottként, akár vezetőként, évtizedekkel ezlőtt a földmű­vesszövetkezeti mozgalomban kezdték pályafutásukat, ami akkor a közéleti, de joggal mondhatjuk: politikai tevékenység alapiskolája volt. A magyar falvak legna­gyobb részében a kezdetben csak áruellátási, kereske­delmi tevékenységet folytató szövetkezeti boltocskák voltak — sokszor bizony szegényes felszereléssel és áru­készlettel — a megváltozott életmódú és életfeltételé parasztság találkozóhelyei, ahol a napi bevásárlások mellett a politikai ügyeket is megbeszélték; ahol a ter­melőszövetkezeti és ipari szövetkezeti mozgalom magja csírát hajtott... Hosszú volt az út a mai áfészekig, sőt: szövetkezeti áruházakig; ez a hosszú út döntően és legnagyobb mér­tékben a mai parasztság történelmi útját öleli fel. Mind­erről szó esik a kongresszusi készülődés időszakában csakúgy mint a fogyasztási szövetkezetek mai, holnapi tennivalóiról. Ezek között is első helyen szerepel az alapellátásban ma még mutatkozó területi különbségek felszámolása, a szövetkezeti áruházakban a választék bővítése. Jelentős feladatok várnak a szövetkezeti ven­déglátásra is, ahol a közétkeztetés, valamint a gyermek- és diákétkeztetés bővítése a soron levő feladat. De to­vábbra is nagy tennivalók hárulnak az áfészekre a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztésében, ami­nek abban kell megnyilvánulnia, hogy még több nagy hozamú tenyészállatot, szaporítóanyagot, technikai esz­közt bocsássanak a szakcsoportok rendelkezésére. Ma a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban rendkívül fontos politikai, gazdasági szerepet töltenek be a lakás­­szövetkezetek, valamint a takarékszövetkezetek. Elég, ha csak arra utalunk, hogy gazdaságpolitikánk számol vele: a lakásépítés és-fenntartás terhei a jövőben egyen­letesebben oszlanak meg az állam és a lakosság között, s országszerte jobban hasznosítják a lakásszövetkezés­ben rejlő előnyöket. Bár fogyasztási szövetkezeteink hosszú és eredményes utat tettek meg, ma még szinte kiapadhatatlan tartalé­kokkal rendelkeznek. Hiszen a szövetkezés önmagában is nagy erő, a ma rendelkezésre álló lehetőségek bőví­tése a tagság szorgalmas munkájával pedig a többszö­rösére növelhető. A új év — új feladatok Apparátusértek­ezlet a TESZÖV-ben A termelőszövetkezetek me­gyei szövetségében immár ha­gyomány, hogy a szövetség vezetői félévenként átfogóan értékelik az apparátus mun­káját, kijelölik és egybehan­golják a különböző osztályok és a munkatársak feladatait. A legutóbbi — év eleji — ap­parátusértekezletet január 23- án tartották meg. A tanácskozáson dr. Németh Pál, a TESZÖV titkára érté­kelte az apparátus elmúlt évi munkáját. Többek között meg­állapította, hogy a megyei szö­vetség munkatársai alapve­tően teljesítették feladataikat, sok segítséget nyújtottak a tagszövetkezetek munkájá­hoz, gazdálkodásuk és moz­galmi életük fejlesztéséhez, gondjaik megoldásához, kö­vetkezetesen képviselték és védték érdekeiket; minden vonatkozásban kielégítették az irányító párt- és állami szervek, a választott vezető testületek és munkabizottsá­gok igényeit. Sokat fejlődött a szövetség szolgáltató részle­geinek munkája is. Kitért az egyes osztályok tevékenységé­ben, munkastílusában és­ mód­szerében tapasztalt fogyaté­kosságokra. Rámutatott és hangsúlyozta, hogy az MSZMP XII. kongresszusa egységes és világos útmutatást adott a szocialista építőmunka soron levő feladataira, benne a ter­melőszövetkezeti mozgalom számára is. Az apparátus minden dolgozójának meg­tisztelő feladata és kötelessé­ge a kongresszusi határozatok végrehajtásainak elősegítése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az apparátus dolgozói­nak több vonatkozásban új módon, a megnövekedett fel­adatokhoz jobban alkalmaz­kodva, a tagszövetkezetekkel, a területi párt- és állami szer­vekkel szorosabb kapcsoltokat tartva kell munkálkodniuk a megyei szövetség ez évi mun­kaprogramjának megvalósítá­sáért. A TESZÖV titkára részle­tesebben foglalkozott az­ ap­parátus közvetlen feladatai­val , többek között a zárszám­adások előkészítésével, az idei és a VI ötéves terv ki­dolgozásával kapcsolatos ten­nivalókkal, az energiatakaré­kossággal/ a zöldség-gyümölcs termelés fejlesztésével,, a mel­léküzemágak fejlesztésében az importot kiváltó tevékenység fokozásának szükségességével. Vázolva a népgazdaság álta­­­lános helyzetét és a mezőgaz­dasággal szemben támasztott követelményeket hangsúlyoz­ta, hogy a TESZÖV apparátu­sa szervezetileg is felkészült a fokozottabb követel­mén­yek végrehajtására, s ehhez folya­matosan kialakítja a megfe­lelő munkamódszereket. A tanácskozáson jelen volt és felszólalt Hartman Bálint, a megyei párt-vb tagja, a TE­SZÖV elnökhelyettese is. (csé.)

Next