Borsodi Szövetkezeti Élet, 1982 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
2 Zárszámadás előtt a termelőszövetkezetekben (Fo***rtéí az 1. oldalról) A nyereségtörmeg növekedésében jelentős szerepet játszott a melléküzemági tevékenységárak. Az előző évihez képest itt is növekedett a nyereség, a szolgáltatóágazatunk lényegesen, mintegy 4— 4,5 millió forinttal járult hozai az eredményekhez, a fafeldolgozó üzemünk pedig „hozta” a tervét Az utóbbi azért érdemel ügyelmet, mert az év elején ennek az üzemágnak úgyszólván a teljes vezetése kicserélődött, az új vezetés tehát jól debütált... A mérlegünk tehát összességében pozitív, mintegy 3 millió forinttal nagyobb nyereséget mutat az előző évinél. Úgy látjuk, hogy az idén lehetőség nyílik szerény év végi nyereségrészesedés fizetésére is. * Rib«reszter Pál, a sajópüspök Sajó völgye Tsz elnöke: — Tavaly 34 milliós árbevételről számolhattunk be, mert is 37 milliós árbevétel várható a hagyományos alaptevékenységünkből, mintegy 10 százalékos melléküzemági tevékenység mellett A nyereség azonban a tavalyi 12 százalékkal szemben most sajnos, csak 8-9 százalék körül várható. A tavalyi 3 milliós nyereséggel szemben most valamivel kevesebbet könyvelhetünk el. Ennek oka a termelési költségek növekedése és néhány nálunk fontos növény — a mák, a hagyma és a bogyós gyümölcs — termésének nagyarányú kiesése. A tavaszi szárazság miatt ugyanis a mák és a hagyma nem kelt ki, a bogyósok lefagytak és a gabonafélék sem hozták a várt termést. A tagság szorgalmával, aktivitásával elégedettek lehetünk, s bizalommal tekinthetünk az idei terméskilátások elé is. Őszi vetéseink ugyanis most jobban sikerültek, az őszi munkákkal is idejében végeztünk, sőt, már bizonyos tavaszi talajelőkészítéssel is „megelőztük” az időt. (csé.) Rázógép egymillióért Az anyagbeszerző megvásárolta az öt kilogramm mezőgazdaságban használatos vegyszert, s bélyegzőjével lepecsételte a több, mint háromszázezer forintos számlát. Aki elírást vél felfedezni, ne téved, bér a kételkedés jogos, mert milyen szer az, amelynek egy kilogrammja 08 ezer forintba kerül? A legtalálóbb választ viszont kétségkívül a felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezetben adnák, ahol 140 tonna meggyet köszönhetnek a Gibrescuinak, annak a termésfokozó vegyipari terméknek, amelyet 44 hektáron próbáltak ki. A munkaerőhiánnyal küszködő város környéki gazdaság évek óta kísérletezik, hogy miként tudná nagyüzemi gyümölcsösében az emberi munkát kiküszöbölni. Ennek a törekvésnek kétségkívül a leglátványosabb módszere a meggyültetvény korszerű kialakítása, amely a gépi szüneten alapul. A 16 éve telepített ültetvény nagy részét ma már egy korongos metszőgép segítségével, síkfalszerűen művelik, amellyel megakadályozzák a fák lombosodását anélkül, hogy a termőfelületét csökkentenék. A rosszul porozható Pándyfajta termőképességét pedig a Gibrescol-szerrel javítják, amelyből hektáronként mindössze száz grammot szórnak ki. A termék hatására jellemző, hogy bár a meggyesben a fagy ugyanakkora kárt okozott, mint az almásban, és a kertesben, mégis a tervezetten felül termett, amíg a másik két kultúrából csak a felét takarították be a megszokottnak. Idén egymillió forintos ráfordítással egy Schaumann-rázógépet vásárolnak, s így bérgépek igénybevétele helyett, önerőből — s ezért olcsóbban — oldják meg a meggy gépi szüretét. Az itt termett gyümölcs a Debreceni Konzervgyárba kerül, ahol különböző termékké dolgozzák fel. BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET Eszmecserék az év elején a mezőgazdasági szövetkezetek ne Idattri Január 19-én, Miskolc-Tapolcán, a Janó-szállóban Hartman Bálint, a mezőgazdasági szövetkezetek megyei szövetségének elnöke nyitotta meg azt a négynapos tanfolyamot, amelyet a TESZÖV a termelőszövetkezetek elnökei és a közös vállalatok igazgatói részére rendezett. A tanfolyam első, előadását Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartotta. Az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Előadásában kiemelte, hogy a korábbi esztendő enyhülési folyamata napjainkra megtorpant, s jelenleg a világ nem mentes a feszültségkorlátaiktól. A föld különböző pontjain kialakult konfliktusok, feszültséggócok, az USA által diktált fegyverkezési verseny súlyos terheket jelent a világnak, a békeszerető emberiségnek, ezért nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy ez a helyzet tovább ne romoljon, s az enyhülés már elért eredményeit, a békét megőrizzük. Belpolitikai helyzetünkkel kapcsolatban a megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy az nyugodt, kiegyensúlyozott, bár nem mentes a kisebb feszültségektől. Ennek fő magyarázata, hogy a súlyos nemzetközi helyzet kihat az ország belpolitikai életére is. Megemlítette: a magyar társadalom nemzetközi presztízse megnőtt, s belpolitikai stabilitásunkat a világban mindenütt elismerik. A társadalom osztályai, rétegei között alapvető nézeteltérések nincsenek, persze ez korántsem jelenti azt,hogy bizonyos nézetek, érdekek olykor-olykor ne ütköznének. Éppen ezért a jelentkező feszültségek mielőbbi megszüntetése — különösen ha azokat szubjektív tényezők okozzák — kötelesség és feladat. A megyei pártbizottság első titkára részletesebben foglalkozott a vezetők felelősségével —, közelebbről is a falu, a termelőszövetkezetek vezetőinek felelősségével — amelynek jelentősége — mint mondotta — az utóbbi időben különösen megnőtt. A gazdasági feladatainkról szólva hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy ki-ki a saját helyén, munkakörében felismerje — mégpedig idejében — a tennivalókat, a gondokat, s ezekre a megoldást, a kiutat magunk próbáljuk megkeresni. Ha nem késünk, elkerülhetjük, hogy később kényszerpályákon haladjunk. A tanfolyamon dr. Eleki János, a TDT főtitkára a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa határozataiból adódó, dr. Fekete Ferenc, a PM főosztályvezető-helyettese, az új vállalkozási formákról, a másod- és mellékfoglalkozási lehetőségekről és a bérszínvonal-gazdálkodás feladatairól; dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke megyénk településfejlesztési koncepciójáról, a termelőszövetkezetek helyéről és szerepéről a falvak életében; Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának közgazdasági helyzetéről, problémáiról és feladtairól. Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára a mezőgazdasági szövetkezetekben végzett kádermunka elvi és időszerű kérdéseiről tartott előadást. Ezenkívül előadást és konzultációt tartottak a villamos energia felhasználásáról, a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének feladatairól, a január 20-án megrendezett fórumon pedig dr. Németh Pál elnökletével több mint tíz vállalat és intézmény jelenlevő vezetői, képviselői válaszoltak a tsz-elnökök kérdéseire. A TESZÖV januáriban ■— speciális tematikák alapján — továbbképző tanfolyamot rendezett az elnökhelyettesek és főagronómusok, a főkönyvelők, az ellenőrző bizottságok elnökei és a döntőbizottságok elnökei részére is. Tapasztalatokról, tennivalókról Beszélgetés Bódvaszilason Társadalmi életünk, benne fogyasztási szövetkezeti mozgalmunk központi kérdése a gazdasági építőmunka. A párt és mozgalmunk legutóbbi kongresszusainak határozataira épülő helyi tennivalók reális meghatározása céljából indokolt, hogy tájékozódjunk a szövetkezetek fejlődésének tapasztalatairól és arról, hogy a gazdálkodás, a kereskedelmi munka, a termeltetés és a szolgáltató tevékenység előirányzott javítása, s a tagsági kapcsolatok erősítése milyen feladatokat állít elénk. Az elmúlt évek tapasztalatairól és a további tennivalókról beszélgettünk Koeib Mihállyal, a Bódvaszilas és Vidéke Áfész elnökével. — Milyen tényezők járultak hozzá, Hogy az előző ötéves terv fő célkitűzései szövetkezetükben megvalósultak, s fejlődésük dinamikus szakaszát zárták! — Fejlődésünk meghatározó tényezője volt, hogy szövetkezetünk 1977. január 1-vel a Szín és Vidéke Áfésszel egyesült. Ez növelte teljesítőképességünket, széles alapokra helyezte a szövetkezet társadalmi bázisát. Gazdasági fejlődésünket előrelendítette, hogy a gazdaságpolitika, a közgazdasági szabályzók és a jogi szabályozás összhatásában szövetkezetünk számára is kedvező volt. Ezek együttesen a népgazdasági terv céljaival összhangban befolyásolták tevékenységünket, éppúgy, mint az országos és a megyei szövetkezeti szövetségek időközzi értékelései, határozatai és ajánlásai. Szövetkezetünk vállalati önállósága, szövetkezetpolitikánknak, a korszerű szabályozásnak megfelelően érvényesült. Ezek együttes hatására az V. ötéves tervünknek a kereskedelemre, az árualapok bővítésére vonatkozó előirányzatai fő vonalaiban teljesültek. Tovább szilárdultak szövetkezetünk belső viszonyai, javult a vezetés színvonala, s a gazdálkodás hatékonysága. — Mit jelentett ez a gyakorlatban! — Kiskereskedelmünk például dinamikusan növelte áruforgalmát: a tervezett 35,4 százalékkal szemben 52,5 százalékos növekedést ért el. Kiegyensúlyozott, az igényeknek megfelelő alapellátást biztosítottunk. Vendéglátóipari tevékenységünk 39,5 százalékos növekedést ért el. A kiskereskedelmi hálózat alapterületét 888, a vendéglátóipari alapterületet pedig 352 négyzetméterrel növeltük. A mezőgazdasági szakcsoportoktól felvásárolt termékek értéke a tervciklusban 39 százalékkal növekedett. Az ipari, építőipari teljesítmény értéke pedig közel 47 százalékkal volt jobb. Tovább nőtt dolgozóink életszínvonala, szélesedett a tagsági bázis. Az elmúlt öt év eredményei — a meglévő gondok, a néhány területen tapasztalt lemaradás ellenére is — bizonyítják, hogy jelentős eredményeket értünk el a lakossági, a fogyasztói igények kielégítésében. A szövetkezet tehát jó alapról indult, bár az eddigiekhez képest nehezebb körülmények között kezdte el a VI. ötéves terv megvalósítását. Melyek most a főbb törekvéseik? — Számolunk azzal, hogy a lakosság összes fogyasztása a tervciklusban csak mérsékelten növelhető. Ennek figyelembevételével határoztuk meg a középtávú terveinket. Azt is számításba vettük, hogy a jövedelmek és a fogyasztás szerény emelkedése, a jövedelmek szóródása megkívánja, hogy az eddigieknél differenciáltabb kínálati feltételeket biztosítsunk, vagyis olyan üzletpolitikát kívánunk folytatni, hogy a vásárlók minden rétege megtalálja a keresett cikkeket. Változatlanul fő törekvésünk, hogy a szolgáltatások színvonala, a gazdálkodás hatékonysága tovább növekedjen. Például a forgalom 86 százalékát a termelékenység növelésével kívánjuk biztosítani. A kiskereskedelmi hálózat alapterületét 505, a vendéglátásét további 420 négyzetméterrel akarjuk növelni. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a takarékosságra, a hűtőkapacitás növelésére, s eközben számításba vesszük tagjaink anyagi támogatását, célrészjegy, illetve kölcsön formájában. Az eredményesebb munka szolgálatába állítjuk a szocialista munkaversenyt, s az üzemi demokrácia egész fórumrendszerét. A döntési hatáskör decentralizálásával, a fiatalok és a vezetésre alkalmas munkatársak képességeinek kibontakoztatásával tovább kívánjuk javítani a vezetés színvonalát és hatékonyságát is — tájékoztatott a bódvaszilasi áfész elnöke. Tóth Béla 1982. JANUAR Az OKISZ irányelvei a kisszövetkezetekről Az OKISZ elnöksége irányelveket dolgozott ki „A kisszövetkezetek, szakcsoportok mozgalmi és gazdasági feladatairól.” Ennek bevezetője rámutat: a Minisztertanács és a funkcionális miniszterek szabályozták a kisszövetkezetek, az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok alakításának szervezeti, önkormányzati, gazdálkodási és jövedelemszabályozási kérdéseit, korszerűsítették az átalányelszámolásos rendszerben működtetett részlegekre vonatkozó jogi szabályozást, valamint az ipari szövetkezetek számára is lehetővé tették a bérleti és költségtérítéses rendszerek alkalmazását. Az OKISZ elnöksége — az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek véleményének kikérésével — a jogszabályokban, valamint a jogszabályok alapjául szolgáló politikai állásfoglalásokban foglalt feladatok végrehajtása érdekében irányelvvel fordul a szövetkezetekhez és az érdekképviseleti szervekhez. A szövetkezetek gondoskodjanak arról, hogy az irányelvben foglaltakat a kisszövetkezetekről, az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoportokról, az átalányelszámolásos részlegekről és a bérleti és költségtérítéses rendszerről szóló jogszabályokat, továbbá az ezzel kapcsolatos szövetkezeti elképzeléseket — a helyes döntés kialakítása érdekében — a tagság megismerje. Az egyszerűbb szövetkezeti formák a szocialista szövetkezeti mozgalom szerves részei. Hozzájárulnak az ipari szövetkezetek előtt álló feladatok jobb megvalósításához, a mozgalom további szélesítéséhez. Alkalmasak arra, hogy rugalmas, hatékony gazdálkodással, a tagok fokozott kockázatvállalásával és az ezzel arányban álló nagyobb anyagi érdekeltséggel, a tagságnak a döntésekben való érdemi részvételével és a szövetkezeti demokrácia érvényesülése mellett fejtsék ki tevékenységüket. Az elnökség meg van győződve arról, hogy az ipari szövetkezetek szívesen fogadják és támogatják az új szervezeteket, és hosszú, évtizedes tapasztalataikkal segítik tevékenységük maradéktalan kibontakozását. Az irányelvek ezt követően — három fejezetben — részletesen ismertetik a kisszövetkezetek, illetőleg ipari, szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok alakításának feltételeit, a vonatkozó kormányrendelet és végrehajtási utasítás előírásait, végül felhívja a figyelmet, hogy „Az ipari szövetkezetek érdekképviseleti szervei sokoldalúan segítsék a kisszövetkezetek, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok alakítását, szervezését, illetőleg egyes részlegeknek átalányelszámolásos rendszerben történő átalakítását. E tevékenységüket ne tekintsék kampánymunkának, hanem olyan feladatnak, amellyel a gazdaság szerkezetének korszerűsítése során hosszú távon kell számolni.” (Az irányelvek — Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének aláírásával — teljes terjedelemben megjelentek a Szövetkezeti Hírlap január 11-i számában.) (*aé) Olcsó marhahús — legeltetéssel Társadalmi és üzemi érdek, hogy több húst és több gabonát termeljünk. A többlettermeléssel javul az üzemek nyereségtermelésének lehetősége — amit az új szabályozórendszer is segít —, fokozódik az exportáru-termelés, ami hozzájárul a népgazdasági egyensúly javításához. A hús- és gabonaprogram megvalósítása az üzemen belül ellentétes érdeknek tűnik. Látszatellentmondássá válik viszont, ha a hústermelés növelését a mezőgazdasági üzemekben úgy oldjuk meg, hogy kihasználjuk az intenzív gyepgazdálkodás lehetőségeit, növeljük a szántóföldi takarmánynövények hozamait. Napjainkban — amikor a mit, miért, mennyiért szemléletnek kell érvényre jutnia a gazdálkodásban — nagyobb figyelmet kell fordítanunk a helyi lehetőségek feltárására, az olcsó megoldások felkutatására. Az olcsó marhahústermelés érdekében a legeltetéses marhahizlalás lehetőségét javasoljuk kihasználni. A szarvasmarha legeltetéses hizlalása nem annyira elterjedt, mint a tehenek és üszők legelőn való tartása. Külföldi kísérletek alapján az intenzíven műtrágyázott, kitűnő összetételű gyepen napi 884 gramm súlygyarapodás érhető el fiatal bikákkal, abrakfelhasználás nélkül. A magas szénaértéket biztosító, de közepes minőségű legelőkön a súlygyarapodás átlagosan napi 659 gramm volt. (1 kg nitrogénnel 1,2 kg élősúly-gyarapodás érhető el.) A másik csoport eredményei (mely abrakkiegészítést is kapott) bizonyították, hogy a kiváló minőségű gyepen igen gondos tartás mellett, az abrakkiegészítés felesleges. Az istállózásos tartásról a legeltetésre való áttérés során az állatok termelése átmenetileg jelentősen csökken. E probléma kiküszöbölhető, ha 10 napon keresztül 1,5 kg abrakot etetünk darabonként. Hazai eredmények is bizonyítják, hogy a marhahizlalás legolcsóbb módja, ha a 200 kg-on felüli növendék állatokat nagy hozamú, jó minőségű legelőn előhizlaljuk, s ezt 2—3 hónapon keresztül intenzív hizlalással egészítjük ki az istállóban. Véleményem szerint e hizlalási mód különösen a keresztezett állományok olcsó hústermelésében nagy jelentőségű, mivel a hibrideknél a jelenlegi szabvány és a felvásárlási ár szerint az árbevétel alacsony az önköltséghez viszonyítottan. Fábián Gyuláné, a TESZÜV főmunkatársa