Borsodi Szövetkezeti Élet, 1982 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

1982. JANUÁR •­ Ötnapos munkahét A szolgáltatóipari szövetkezetekben Az év elején — ritka ká­vézéstól eltekintve — a bor­sodi ipari szövetkezetekben is meghonosították rendsze­rünk legújabb vívmányát, az ötnapos munkahetet. Előké­szítése az Adottságok, a sok­féle igények figyelembevéte­­l­lét kívánta meg. Különösen­­ vonatkozik ez a szolgáltatást végző szövetkezetekre. Sok ezer embernek szombaton is­­ szüksége van a fodrászok, a kozmetikusok szépítő mun­kájára, a házasságkötés után az ifjú pár útja a fényké­­­­pész műtermébe vezet, a té­vé javítása pedig szombaton­­ a legsürgősebb. Látszólagos ellentmondás: a munkaidő­­­­csökkentéssel egyidejűleg né­hány helyen meghosszabbí­tották az üzletek nyitvatar­tási idejét. Az ötnapos mun­­­kahét bevezetésénél nincs­­ egységes „recept”, hiszen a szabadnapok biztosításának módjai még egy-egy szövet­kezet üzletei között is eltér­nek egymástól. Az ötnapos munkahét be­ i­vezetése tagadhatatlanul a Borsod megyei Fodrászszö­­­­­vetkezet számára jelentette, s ■ jelenti a legnagyobb felada­tot. A megoldás „hogyanjá­éról” Kovács György elnök­­helyettes ezt mondja: ? — Miskolcon és a megyé­ben 265 részlegünk van. Va­lamennyi üzletünk szomba­ton is délután 4 óráig van nyitva. A központban — fel­váltva — ügyeletet tartunk, hogy hiba, baj esetén azon­nal intézkedhessünk. A két­­műszakos boltokban dolgo­zók egyik szombatja szabad, ahogy korábban is volt. A másik szombaton dolgoznak,­­és helyette a következő hét közepén kapnak szabadna­pot. Az egyműszakos üzle­teket is szombaton nyitva, de hétfőn zárva tartják. A munkaidő-csökkentést mindenki örömmel fogadta. Különösen jó ez a családo­soknak, a többgyermekes édesanyáknak. Többen mond­ták, milyen jó lesz hét köz­ben elvégezni a mosást, a nagytakarítást, így a hét vé­gére lehet programot ter­vezni, kulturálódni, utazni, kirándulni. Az elnökhelyet­tes és több üzletvezető véle­ménye: a lakossági szolgál­tatás zavartalan, s a forga­lom azonos, mint tavaly ilyenkor volt. Erdélyi György, a Miskol­ci Fényképészszövetkezet el­nöke: — Miskolcon és a megye valamennyi városában, több járási székhelyen, nagyköz­ségben húsz fén­yképészfió­­kunk és két laboratóriumunk van. A nagy területen való munkálkodás kissé megnehe­zíti az ötnapos munkahét bevezetését. Ráadásul növel­tük a nyitvatartási időt, így pedául csütörtökön, a nagy bevásárlás idején este 8 óra után húzzuk le a redőnyt Szombaton este 7-ig tartunk nyitva, de — mivel ilyenkor készül a legtöbb esküvői kép — ha kell, kitűnő szakem­bereink tovább is dolgoznak. • • Hogyan biztosítjuk a heti két szabadnapot? — A kétműszakos boltok­ban, aki szombaton is benn van, az a következő héten hétfőn vagy kedden veszi ki a szabadnapját. Az egymű­szakos miskolci üzletünkben hétfőn vagy kedden váltó dolgozik. A vidéki egymű­szakos üzletet hétfőn vagy kedden zárva tartjuk. Mi a tapasztalatom? — A forga­lom nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában volt. Mi a gondunk? — A dol­gozók nagy része nő, sok a kisgyermekes anya. Szá­mukra a hosszabb nyitva­tartási idő gondot okoz a gyerekeknek a bölcsődéből, vagy óvodából való hazavi­tele miatt. A Sajómenti Ipari Szövet­kezet üzletei Kazincbarci­kán, s a környező települé­seken korábban szombat dé­lig voltak nyitva, most dél­után 4 óra után zárnak. A szombaton dolgozók hétfőn veszik ki a szabadnapot. Kucsma András, a M­É­­BUSZ elnöke: — Miskolc belvárosában két férfi- és két nőiszabó­­üzlet tart nyitva, szombaton és felváltva. Ez azt jelenti, hogy a hét végén egy női­ és egy férfiszabó-üzlet áll a megrendelők rendelkezésére. Kmeczkó István, az Avas Ruhaipari Szövetkezet elnö­ke: — Jelenleg a régi mód­szer szerint dolgozunk. Áp­rilis 1-én térünk át az öt­napos munkahétre. Ez olyan változást hoz, hogy a há­rom miskolci üzletünk közül — egymást váltva — kettő minden szombaton nyitva tart, s az akkor dolgozók hétfőn kapják meg a sza­badnapot. A két vidéki üz­letet szombatig zárva tart­juk. Örvendetes, hogy a szövet­kezeti vezetők és dolgozók nem ragaszkodnak a kidol­gozott, elfogadott módszerek­hez. A FÉNYSZÖV-ben pél­dául úgy vélekednek, hogy az igényekhez „igazítva”, valószínűleg módosítaniuk kell majd a nyitvatartási időt. Nem tudom, hogy ér­demes lesz-e nyitva tarta­ni, fűteni a MERUSZ üzle­teit, hiszen legutóbb senki sem nyitott ajtót az „ügye­letes” szabászra. Vannak fodrászszalonok, ahol szom­baton délután két órától már nincs vendég ... Egyelőre azonban az a fontos, hogy megérkezett az „újszülött”, az ötnapos munkahét, s ha a tetteket az igényekhez iga­zítjuk — hatékony társunk lesz az előrehaladásban. (esb) Továbbkép­zés Mezőkövesden A Borsod megyei KISZOV érdekképviseleti köréhez tartóió ipari szövetkezetek elnökei részére január utolsó hetében háromnapos tanfolyamot tartottak a szövetség mezőkövesdi üdülőjében. A ja­nuár 26-án kezdődött tanfolyamon dr. Nagy Aladár, a Nehézipari Műszaki Egyetem docense a gazdaságpolitika időszerű kérdései­ről; Tímár András, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főmunka­társa a bér- és a létszámgazdálkodás tapasztalatairól és felada­tairól; Fábi Andor, az OKISZ pénzügyi főosztályvezetője az ár, az adó, a hitel, a szövetkezetek gazdálkodását érintő kérdésekről és Mang Béla, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei igazgatója a pénzügyi, gazdasági ellenőrzés tapasztalatairól; dr. Nagymarossy Mihályné, az OKISZ-titkárság főosztályának vezetője az új szövet­kezetekkel kapcsolatos gondokról, tennivalókról, a szövetkezeti jog­szabályok módosításáról. Kolláth Sándor, a megyei szövetség el­nöke az időszerű feladatokról tájékoztatta a tanfolyam résztvevőit. BORSODI SZÖVETKEZETI ÉLET A palántanevelőben A Mezőkövesd és Vidéke Áfész központi fóliatelepén a szokatlanul nagy hideg ellenére is szépen fejlődik a palánta. A magvetés jóval korábban megkezdődött, jelenleg az ez évre tervezett 250 000 db salátapalánta „tűzdelése" folyik az MK-5-ös tápkockaverő gép­pel készített tápkockákba. A palánták az energiatakarékos, helyi vízforrásból táplált, vízfüggönyös fóliasátor alatt fejlődnek, azon­ban csak kisegítő olajfűtéssel tudják biztosítani a palánták fejlő­déséhez szükséges 10-15 ° C-os talajhőmérsékletet. Az itt termesz­tett salátákkal a vásárlók a rendkívüli időjárás ellenére is március közepén már „találkozhatnak” az üzletekben. Fotó: Kovács Mátyás Szerszámkészítők Szerencsém van, hiszen most benn munkálkodik a Szabó Lajos brigád vezetője és minden tagja. Volt más­ra példa, hogy egyik-másik ember hetekig, sőt hónapo­kig be se tette a lábát a műhelybe, és otthon sem volt. A jelenlegi brigádve­zető, Kocsis János például egy évig Nigériában, az előd­je, Siklósi Tibor Jemenben dolgozott. Tavaly is csak ha­tan voltak itthon, viszont „az érem másik oldalaként” itt, Miskolcon tanulta a szer­számkészítés mesterségét há­rom tanzániai fiatalember . „ Orbán Imre, a szövetke­zeti bizottság elnöke, elége­detten beszél ,arról, hogy a Miskolci Vasipari Szövetke­zet termékeinek jelentős ré­szét exportálják, sőt, a fej­lődő országokba teljes kis­üzemet szállítanak, s a hely­színen tanítják be az új üze­mek dolgozóit. A kisüzemek exportálásának a Szabó La­jos brigád a „lelke” — a brigád tagjai gyártják az üzemek működéséhez nélkü­lözhetetlen szerszámokat. Az exportüzemek terveit is itt készítik. Dr. Szabó László műszaki fejlesztési csoport­­vezető elismeréssel beszél a jól képzett, csendes, halk szavú Kocsis Jánosról, s a brigád többi erősségéről. A tervezők szakmailag és em­beri vonatkozásban is jó partnerek. Nagy lelkesedés­sel dolgoznak, jó ötletekkel gyorsítják a munkát. A mi­nőségre eddig nem volt pa­nasz. Ez azért is dicséretes, mivel túlnyomórészt új tí­pusú szerszámokat készíte­nek, olyanokat, amilyeneket előtte még csak nem is lát­tak. — Mire emlékszik szíve­sen a brigádvezető? — A múlt évben Kenyá­ba kellett szállítanunk egy kisüzemet. Kevesen voltunk, így nagyon kellett hajta­nunk. Volt eset, amikor sza­bad szombaton, vasárnap is dolgoztunk, de az a lényeg, hogy időre, karácsony előtt, már elkészültünk vele. Az idén jobb helyzetben va­gyunk. Sikerült tízre növelni a brigád létszámát. Nálunk is nemzedékváltás megy vég­be. A csoport tíz éve dolgo­zik szocialista brigádként. Az alapítók közül már csak hár­man vannak: Rusznyák Zol­tán,­ Macsai Sándor és a bri­­­gádvezető. Az átlagéletkor tavaly 30 évre csökkent. Négy fiatal jött, közülük a legifjabb ■ 17, a „legidősebb” 21 éves. Virágh István pél­dául a múlt év szeptembe­rében jött ide, de máris egyik erőssége a brigádnak.­­ Említette, hogy sok öt­lettel segítik a feladatok megoldását. Mik azok és mennyi időt nyernek vele? — Ha jól összeszámolom — mondja a brigád­vezető —, ezek hasznosításával tavaly nyertünk vagy két hetet. — Petőéül­? — Nekünk csak kis maró­gépünk van. Megtudtuk, hogy a másik műhelyben a nagy gépen tudunk dolgoz­ni. Ezen negyedannyi idő alatt készült el a munka. Ebben része van Miglécz­i Józsefnek, a kés gép­­ pa­rancsnokának” is, akiről el kell mondani, hogy 19T7-ben a DIGÉP-ből sértődötten jött ide. Ott ugyanis nem­ enge­délyezték számára a szakkö­zépiskola elvégzését, itt meg anyagilag is támogatják do­bén. Nos, a jól képzett em­bernek nem okozott gondot a nagy gép. A feladat meg­oldására szánta a szabad szombatját, sőt, még a vasár­napot is. — Igaz, jól jött a több pénz is, de az hajtott, hogy a szerszámok időben való el­készítése becsületbeli ügy, és a közösség érdeke volt — mondja Mágléczi József. Ifjú Bende János a múlt év júliusa óta dolgozik, kez­dő szakemberként. Természe­tes, hogy sok mindent nem tudhat még. — Jól érzem itt magam, jó a közösség. Bárkihez for­dulok tanácsért, s mindenki készséggel segít — mondja a fiatalember. Mácsai Sándor esztergályos viszont már 13 éve itt dol­gozik, s ő is azt mondja, jól érzi itt magát, s nagyjából megtalálja a számítását. Ha kell, ő is feláldozza a sza­bad szombatot, részt vesz minden társadalmi megmoz­dulásban a többiekkel együtt. Miért segít a fiataloknak? — Valamikor én is kezdő voltam. Jólesett, ha segítet­tek. Ezt igyekszem visszaad­ni, s a fiatalok majd to­vábbadják az őket követők­nek ... » A műhelyben egyenletes zúgással dolgoznak a gépek, fel-felsír a köszörű, szikra­esőt szór az acél, az anyag­ba mélyül a reszelő fogso­ra. Az „aranykezű” szakem­berek a rájuk jellemző szor­galommal készítik, formálják, szerelik össze a kisüzemek­hez szükséges szerszámokat. Cs. B. Mi épül a II fiázlási­­ itat Itk fejlesztési répéiből Az elmúlt években a nö­vekvő szükségleteinek meg­felelően újult meg, és for­málódott megyénkben is a fogyasztási­ szövetkezetek te­vékenysége. A sokirányú te­vékenység keretei között, vagy éppen azok hatékonnyá tétele érdekében, jelentős eredményeket értek el a bolt­hálózat korszerűsítésében, azok számszerű növelésében, illetve az egyéb tevékenysé­gük alapjául szolgáló beru­házások megvalósításában. A hálózatfejlesztés terv­­szerűségét és ésszerű kon­centrációját nagymértékben segítette a szövetkezeti kö­zös fejlesztési alapok bevált rendszere, az országos és a megyei szövetség, a tanácsok segítő közreműködése, anya­gi támogatása. Közös össze­fogással jött létre számos új létesítmény, szakbolt és áru­ház. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek amellett, hogy az intenzív irányzatokat kívánják erősí­teni, 1982-ben még követke­zetesebben tervezik a terü­letfejlesztés kiemelt céljait, a helyi alapellátás korszerű­sítésével összefüggő felada­tokat. Ezeket a hatékonyság követelményeivel összhang­ban akarják érvényesíteni. Ezt tükrözik azok a törek­vések, amelyeket ez évben egyfelől az ipar, illetve a háttéripar, másrészt a kiste­lepülések ellátásának továb­bi javítása érdekében kíván­nak megvalósítani. * Az Edelény és Vidéke Áfész több mint 350 négy­zetméter alapterületen, kö­zel 7 millió forint ráfordí­tási költséggel, faipari üze­met létesít. Terveik szerint egyedi bútorutcat állítanak elő. Termékeiket az első években kizárólag beküldi piacon értékesítik, a későb­biekben exportcélra is ter­melnek majd. A szövetkezeti bú­tor­üzemben előreláthatólag augusztus 1-én kezdik meg a termelést. * A Halmaj és Vidéke Áfész a felsővadászi II. Rákóczi Ferenc Mg. Termelőszövet­kezettel társulva, mintegy 5 millió 400 ezer forintos be­ruházási költséggel a diabe­tikus igények kielégítését szolgáló, importkiváltó, diétás terméket előállító üzemet létesít. A terveknek megfe­lelően, az üzembe helyezésé­re ez év júniusában kerül sor. * Az Abaújszántó és Vidé­ke Áfész sertésfeldolgozó és zsírsütő üzem létesítését ha­tározta el. A több mint 800 ezer forint beruházási költ­séggel épülő, korszerű fehér­áru-feldolgozás célját szol­gáló üzemet — melyben az áruválasztékot bővítő érté­kes termékek előállítására is sor kerül majd — október végén adják át rendeltetésé­nek. Emellett a körzet szék­helyén, 1 millió forint ráfor­dítással kétműszakos ABC kisáruházat is létrehoznak. Ezzel a jelenlegi kis kapaci­tású élelmiszerbolt alapterü­lete 172 négyzetméterről 300 négyzetméterre bővül. * Bódvaszil­as és Vidéke Áfész. A határ menti község vendéglátó egysége által nyújtott szolgáltatásnak jó híre van megyénkben. A gyermekétkeztetés is igen népszerű, közkedvelt itt. Oly­annyira, hogy a jelenlegi ka­pacitás az évek múltán alat­ta maradt a növekvő igé­nyeknek. Terveik szerint a jelenlegi 100 adagról 300 adagra szükséges a konyhai kapacitást növelni. Ennek megfelelően a kisvendéglő fejlesztését még ebben az év­ben meg kívánják oldani. Erre a célra több mint 3 millió 100 ezer forintot for­dítanak. A működési körzet két kis településén, Tereszte­­nye és Varbóc községekben a régi, elavult boltok helyé­be az igényeknek megfelelő, élelmiszer-jellegű vegyesbol­tokat építenek. . A 90, illetve 120 négyzetméter alapterüle­tű boltok együttes építési költsége meghaladja az 1 mil­lió 800 ezer forintot. * A Szendrő és Vidéke Áfész az éves fejlesztési terveknek megfelelően, Rakaca, Szu­­hogy, Szalonna és Büdöske­­puszta alapellátásának biz­tosítása céljából javítani fog­ja a kereskedelem technikai feltételeit. Az említett kiste­lepülések alapellátását, fej­lesztését szolgáló beruházá­sokra 4 millió 182 ezer fo­rintot fordítanak. A Mezőkeresztes és Vidé­ke Áfész működési körzet székhelyének déli részén je­lenleg mindössze 35 négyzet­­méter alapterületű, hagyomá­nyos kiszolgálást nyújtó, el­avult bent üzemel. A keres­kedelem feltételeinek javí­tása régóta foglalkoztatja az illetékeseket. Céljaik meg­valósítását eddig a fejlesz­téshez szükséges pénzeszkö­zök hiánya akadályozta. Most javultak a pénzügyi feltéte­lek, s elhatározták, hogy az év végéig 3 millió 600 ezer forintos költséggel új, váro­sias színvonalú boltot létesí­tenek. * Mezőkövesd és Vidéke Áfész. A korszerű üzletháló­zat kiépítése érdekében ed­dig is sokat tett a jó­­ hírű szövetkezet. Ennek ellenérg, a növekvő igények újabb feladatok elé állítják­ a szö­vetkezet vezetőit. A városi tanács fejlesztési céljai kö­zött, például a VH, ötéves tervben ABC- és napicikk­­áruház létesítése is szerepel. A célcsoportos beruházás keretei között megvalósuló üzletközpontot az áfész tu­lajdonába adják majd. A megállapodásból eredően, az építési költség egy részét a szövetkezet vállalja magára. A beruházás összege eléri a 39 millió forintot. ♦ A Kazincbarcika és Vidé­ke Áfész mind nagyobb részt vállal a város ellátásából. Az eddig megépült, nagy forgalmat biztosító, Márka ABC-áruház példájára — ta­nácsi beruházásból — most újabb, 576 négyzetméter alapterületű áruházat építe­nek. Üzembentartója az­ áfész lesz. A létesítmény ter­vezett­­ beruházási költsége több mint 6 millió 500 ezer forint. * A Sátoraljaújhely és Vi­déke Áfész beruházásában már az idén elkezdődik, és 1984 végére fejeződik be an­nak a 688 négyzetméter alap­­területű ABC-áruháznak­ az építése, amely csaknem 5000 lakos ellátását biztosítja majd. A létesítmény falato­zót, s a járás kereskedelmi szakmunkástanulóinak kép­zését biztosító oktatói kabi­netet is magába foglal majd- E célra különböző források­ból 22 millió 600 ezer forintot használnak fel. (tóth)

Next