Borsodi Szövetkezeti Élet, 1983 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
fH VIIi. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM An: *JM Ft Együtt gondolkodva, együtt cselekedve Szigorodó körülmények között egyre inkább szükség van a véleménycserékre, az építő, alkotó vitatkozásra. Év kezdetkor pedig, amikor a kisebb-nagyobb kollektívák, termelő szervezetek készítik terveiket, alapvető érdekek fűződnek hozzá, hogy megfontolt, átgondolt döntések szülessenek. Ebben a szellemben értékelte a gazdálkodás 1982. évi tapasztalatait és határozott az idei legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésekről a megyei, pártbizottság idei első ülése is. Mind az írásos előterjesztés, mind az ahhoz kapcsolódó szóbeli kiegészítés széles horizonton ölelte fel a megye gazdaságát, megállapítva, hogy az 1982-ben továbbfejlődött, az ipari üzemek termelése kisebb, a mezőgazdaságiaké nagyobb mértékben emelkedett. A termelőalapok fejlődése mellett jelentősen gyarapodott a megye infrastruktúrája is: tovább emelkedett a foglalkoztatottak száma, a lakosság áruellátása egészében véve kiegyensúlyozott volt. E summás megállapításokhoz azonban az is hozzátartozik, hogy a kedvezőtlen világgazdasági helyzet, annak ránk gyakorolt nyomása bennünket sem került el, sőt, megyénk gazdaságát az átlagosnál is erőteljesebben érintette. Ezt főleg a nehézipar, azon belül is a kohászat és a vegyipar, és mindazok a területek érezték meg, amelyek import, vagy nagy energiaigényes termékek előállításával foglalkoznak. A pártbizottság elismerően állapította meg, hogy megyénk mezőgazdasága sikeres évet zárt. A termelési eredmények javulása és az egyre jobban kiszélesedő melléküzemági tevékenység hatására nőtt az üzemek nyeresége, csökkent a veszteséges gazdaságok száma. Ami a holnapot illeti: az eddigi tapasztalatok alapján, főleg a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gazdasági stabilitásának megteremtése és fejlődése érdekében tovább kell növelni az alaptevékenységen kívüli tevékenységet. A pártbizottság erre az évre is a mezőgazdasági üzemek differenciálódásának figyelemmel kísérését, az alacsony hatékonyságú üzemek jövedelemszínvonalának emelését jelölte meg legfontosabb feladatként. Minthogy az ez évi feladatok teljesítése az eddiginél is fokozottabb követelményeket támaszt a gazdálkodás minden résztvevőjével szemben, az idén is rendkívül nagy, mondhatni döntő szerepük és jelentőségük van az emberi tényezőknek. Manapság, amikor az olyan közgazdasági kategóriák, mint: piac..., egyensúly..., hatékonyság ..., ráfordítás stb. szinte mindennapi szóhasználatunkban szerepelnek, találkozhatunk hellyelközzel olyan nézetekkel is, amelyek a megoldást, a kivezető úton való végighaladást másokra akarják áthárítani és csak a célnál akarnak a többséghez csatlakozni ... A tervezés napjait éljük: az összegzés tapasztalatai ismertek; látjuk, mit értünk el közösen, s hogy mit rontottunk el ugyancsak közösen. Ezek a körülmények arra késztetnek minden kollektívát, hogy még körültekintőbben döntsenek minden munkahelyi kérdésben és a célok, tervek mögött a lehető legpontosabban ismerje minden ember a maga feladatát. Jóllehet, ez sokszor leírt, sokszor elismételt igazságnak tűnik, jelentősége a mai helyzetben minden eddiginél jobban elvitathatatlan. A pártbizottsági ülés vitájában az ipari kérdések szerepeltek túlsúllyal (s ez a megye arculatát tekintve érthető), ám közvetett módon minden kérdés, minden gondolat mögött ott vannak a mezőgazdasági üzemek, az ipari szövetkezetek kollektívái is, hiszen a feladat, hogy a termelési és irányítási rendszer minden szintjén feltárjuk és hasznosítsuk a tartalékokat — az egész megye gazdaságára vonatkozik. A megyeszerte folyó tervezés, töprengés most e cél elérése érdekében történik. De milyen is legyen a cél? Nos, elérhető, de erőfeszítésekre sarkalló. Mert az legalább annyira helytelen, ha a kitűzött cél könnyedén elérhető, mint az, ha szinte teljesíthetetlen. Az egyes üzemek, szövetkezetek sajátossága, felkészültsége, helyzete szabja meg, hogy mekkora célokat lehet kitűzni, önmagában azonban a célkitűzés sem elegendő: nagyon fontos annak megjelölése is, hogy az elhatározás valóra váltása kitől, milyen erőfeszítéseket kíván a közösség terve csakis így válhat az egyén legszemélyesebb céljává. Bonyolult, nehéz esztendőnek nézünk elébe: az idén is az motiválja majd eredményeinket hogy miként részesítjük előnyben a munkahelyeken a nagyobb tudást, a szorgalmat és milyen mértékben gyarapodnak az olyan tulajdonságok, amelyek a hatékony, a jól végzett munkához és a szakmai hozzáértéshez kapcsolódnak — mondotta többek között a pártbizottsági ülés vitájában Kiss Lászlóné, a hernádvécsei termelőszövetkezet személyzeti vezetője, aki a káder- és személyzeti munka és a gazdaságpolitikai tennivalók összefüggéseit elemezte. Igen, mert a jelen körülmények között, amikor bonyolult kérdésekre kell cselekedetekkel is választ adni, nemcsak a feladatok nőnek meg, de az emberi tisztesség, a közösség javára történő kötelezettségvállalás és felelősségtudat is magas fokra kell, hogy emelkedjen. —I r- 1983. JANUÁR Kitüntetések A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége — nagyra értékelve a mezőgazdasági szövetkezetkezetek egykori alapító tagjainak több évtizedes eredményes munkáját — Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést adományozott a termelőszövetkezeti mozgalom 41 dolgozójának. A kitüntetettek közt köszönthetjük megyénkből György Károlyt, a cigándi Egyesült Mgtsz nyugdíjas elnökét és Kiss Bertalant, a mezőkeresztesi Aranykalász Mgtsz nyugdíjas elnökét, a megyei TESZÖV volt elnökhelyettesét. A TOT elnöksége — a Halászati Termelőszövetkezetek Szövetsége alapításának 25. évfordulója alkalmából — Bártfai Józsefet, a geleji Délborsodi Hísz nyugdíjas elnökét is Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáén kitüntetésben részesítette. A kitüntetéseket decemberben Budapesten, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában dr. Eleki János, a TOT főtitkára, illetőleg Szabó István a TOT elnöke nyújtotta át. _ EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BÉKÉS ÚJ ESZTENDŐT! Feredy Gyula rajza r Mezőgazdasági szövetkezeteinkben Megkezdődtek a zárszámadások Az előkészületekről és a várható mérlegről • Az elmúlt év munkájának számbavétele, eredményeinek összegezése, tanulságainak levonása, s természetesen a gazdálkodás pontos mérlegének megvonása, valamint az idei esztendő feladatainak meghatározása, mindez mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben a most megkezdődött zárszámadási közgyűlések feladata. Megyénkben az első ilyen évzáró és évnyitó fórumok közvetlenül a lapunk megjelenése előtti napokban, vagy megjelenésükkel egy időben zajlanak, de legtöbbjükre majd csak az elkövetkező hetekben kerül sor. Így a lapzárta idején megtartott első zárszámadásokról is csak rövid „előzetesben” adhatunk hírt, s ugyanígy igyekszünk beszámolni néhány, még előkészítés alatt álló zárszámadás várható mérlegéről, egy-egy tsz gazdálkodásának tapasztalatairól. Ezt megelőzően azonban röviden szólnunk kell a zárszámadások előkészítésének hogyanjáról, hiszen termelőszövetkezeteink legtöbbjében ez a mostani napok legfontosabb feladata. Az elmúlt esztendők számos tapasztalata bizonyítja, milyen sok múlik a zárszámadások gondos, jó előkészítésén. Minden termelőszövetkezetnek saját érdeke, s természetesen társadalmi érdek is, hogy a szövetkezetekben jó előkészítés mellett, felelősséggel készüljön rá az éves mérleg. Törvény szabta és természetes követelmény, hogy a mérleg minden számadata a valóságnak megfelelő legyen. Csakis az ilyen gonddal és igénnyel elkészített mérleg kerülhet a szövetkezetek vezetősége nevében a tagság fóruma, a közgyűlés elé, jóváhagyásra. De nemcsak a számszaki dolgokat illetően van szükség a gondosságra, a pontosságra. Ugyanilyen gondosnak, pontosnak, őszintének kell lenniük az éves munkát értékelő, az eredményeket, hiányosságokat nem csupán felsoroló, de a gazdálkodást részleteiben is elemző vezetőségi beszámolóknak. Nagyon sok mindent kell jeleznie a zárszámadásnak, a zárszámadási beszámolónak. Többek között hű képet kell adnia nemcsak a költséggazdálkodásról, a termelés színvonaláról, de a munkafegyelemről, a munkamorálról és az ellenőrzés minőségéről is. És a beszámolónak, az értékelésnek mindenkor fő követelménye, hogy közérthető, őszinte és nyílt legyen. Ahhoz, hogy a zárszámadás a tagsággal való széles körű, gyümölcsöző eszmecsere legyen, a gondokat is ugyanúgy fel kell tárni, mint ahogy az eredményekről szoktunk tájékoztatni. Nem túl gyakran, de azért az elmúlt évek zárszámadásain találkoztunk még azzal a „jelenséggel”, hogy egyegy vezetőségi beszámoló, a „vendégekre való tekintettel” megkerülte a bírálandó dolgokat, hallgatott a hibákról, vagy „címzés nélkül”, csak úgy, az általánosságban beszélt azokról. Sajnos, találkoztunk olyan „megmagyarázással” is, hogy „nem kell belső ügyeinkkel, gondjainkkal, bajainkkal fárasztani a vendégeket”. Megyénk termelőszövetkezeteinek nagy része jó eredményekkel zárja az elmúlt esztendőt, javuló gazdálkodásról adhat számot, de a mindenütt és minden vonatkozásban növekvő feladatok azt követelik, hogy a zárszámadások elsősorban munkajellegű fórumok legyenek. Az ünnepi hangulatot az teremtheti meg legjobban, ha a zárszámadás egymásért felelősséget, egymás iránt bizalmat érző emberek kölcsönös eszmecseréje lesz, amely az előbbrelépést, a javuló eredményeket szolgálja. A selyebi Virradat Termelőszövetkezet lapzártunkkal egy időben tartja meg zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését. A két-három esztendővel ezelőtt még rendkívül súlyos gondokkal küzdő gazdaságnak a tagság részére írásban is kiadott tájékoztatójából megtudtuk, hogy a mostoha adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezet 1982-ben sokat fejlődött. Amint a vezetőség az írásos tájékoztatóban fogalmaz: ,,A termelési hozam és jövedelmi mutatók arra ösztönzik a tsz dolgozóit és vezetését, hogy fokozott elemzéssel, felelősséggel keressük eredményeink forrását, hibáink gyökereit, ezzel is biztosítva fejlődésünk egyenletességét, tervszerűségét ... Biztató, hogy eddigi elképzeléseink jónak bizonyultak, és egyre növekvő feladataink, gondjaink ellenére gazdálkodásunk javuló irányzatú és továbbra is biztató a talpon maradáshoz.” A Virradat Tsz 1982. évi jó gazdálkodását, fejlődését bizonyítja, hogy összes árbevételük több mint 6 millió forinttal növekedett, s 1983-ra már 14 millió forintot meghaladó növekedést irányoznak elő terveikben. A közös vagyon növekedése is meghaladta az elmúlt év végi leltárok alapján a 11 millió forintot, a mérleg szerinti tiszta nyereség pedig az 1981. évi, közel 3 millióról 6,1 millió forintra növekedett, így az előző évhez viszonyítva megkétszerezhették a tartalékalapot, és több mint megháromszorozhatták a fejlesztési alapot. (Folytatás a 2. oldalon) ’wwW8*w**e,,l,w”wwi*we«wm|eeew,«ew*,w*ewMB«wBe*HieeB*w*WMiB*iwaw#a«*aMw*| A tartatomból: A NÉPI ELLENŐRÖK A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK A NÉPKÖZTÁRSASÁG MUNKÁJÁRÓL TAPASZTALATAI NEVÉBEN.., 2. oldal 4. oldal 6. oldal JEGYZETEK MASZEKOLUNK? HONNAN VEGYÜNK EGY TANULMÁNYÚTRÓL , 4.5. oldal SZAPORÍTÓANYAGOT? 2. oldal 7. Oldal A SZÖVETKEZETI A FOGYASZTÁSI JOGSZABÁLYOK SZAKMAI UTAKAT SZERVEZ SZÖVeTKEZETEK FELADATAI MÓDOSÍTÁSÁRÓL A COOPTOuRIST 3. oldal 6. oldal 8. oldal