Borsodi Szövetkezeti Élet, 1984 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

A MEZŐGAZDASÁGI, IPARI ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 3,60 FT 1084. JANUÁR A megyei pártbizottság megtárgyalta Borsod gazdaságának helyzete és feladatai Napjaink emberét soféle hatás éri. A világban kelet­kező­ feszültségek visszahat­nak a nemzetközi gazdasági életre, s - nemzetgazdasá­gunk nyitottsága révén - visszahatnak külkereskedel­münkre, belső gazdasági éle­tünkre. Érthető, hogy a ma embere - mindannyian, kik e korszak tanúi, cselekvő ré­szesei és alanyai vagyunk - a nemzetközi kérdések mel­lett állandó és fokozott fi­gyelmet szentelünk a gazda­sági helyzet alakulásának. Érdeklődésünket, s mindin­kább közgazdasági töltésű gondolkodásunkat az a fel­ismerés vezérli, hogy nem elég a problémák, gondok, bajok felismerése, hanem tudatos cselekvésre van szük­ség, elsősorban az adott le­hetőségek jobb kihasználá­sára.­­ Ez a gondolat vonult végig öt megyei pártbizottság kö­zelmúltban tartott ülésén, amelyen napirendre tűzték és megvitatták a megye válla­latainak és szövetkezeteinek 1983. évi gazdálkodásáról szóló jelentést és az 1984. évi gazdaságpolitikai és az azt segítő tömegpolitikai felada­tokra tett javaslatot. Mind az írásos jelentés, mind a szó­beli kiegészítés részletes elemzés alá vette azokat a bel- és külgazdasági körül­ményeket, melyek sok tekin­tetben befolyásolták megyénk ipari és mezőgazdasági válla­latainak, szövetkezeteinek el­múlt évi munkáját is; kiha­tással voltak a megye gaz­dálkodásának alakulására és azokat a figyelem középpont­jában kell tartanunk idei munkánk végzése közben is. Köztudott, hogy a gazdál­kodás külső és belső feltéte­lei 1983-ban rendkívül szigo­rúak voltak: a nemzetközi piacon a verseny élesedett, tovább romlottak az értéke­sítési feltételek. Rosszabbod­tak a termelés hazai körül­ményei megyénkben is, főleg a bodrogközi részeken jelen­tős károkat okozott az aszály. Megyénk gazdasága — álla­pítja meg a testület elé ter­jesztett jelentés —, a gon­dok, nehézségek ellenére — a népgazdasági terv követel­ményeivel összhangban fejlő­dött. A termelés az iparban és a mezőgazdaságban ös­­­szességében emelkedett, nö­vekedett a külkereskedelmi értékesítés, a gazdálkodást a takarékosabb importanyag- és energiafelhasználás jelle­mezte. Az eredmények elis­merése méltó helytállásnak és igen nagy erőfeszítésnek köszönhetők. A vállalatok és szövetkezetek dolgozói, veze­tői, a kollektívák sokat és sok vonatkozásban újszerűt tet­tek annak érdekében, hogy népgazdaságunk jobban fel­zárkózzék a követelmények­hez, és ezt elősegítették Bor­sod megyei ipari és mező­­gazdasági szövetkezetei is. Vannak azonban munkánk­nak olyan gyenge pontjai is, ahol mielőbb érezhető javu­lást kell elérni. A szigorúb­bá vált külső és belső felté­telekhez, a vállalatok és szö­vetkezetek többsége a várt­nál lassabban, és jelentős dif­ferenciálás mellett igazodott, a gazdálkodás feszültségei legmarkánsabban az előző évinél kevesebb és jelentő­sen szóródó nyereség alaku­lásában, az exportjövedelme­zőség romlásában, a kedve­zőtlen hatékonysági mutatók­ban és a pénzügyi pozíciók rosszabbodásában jutottak ki­fejezésre. Általánosítható ta­pasztalat tehát, hogy a köz­­gazdasági környezet szigoro­dása nem mindenütt járt együtt a gazdálkodás színvo­nalának javulásával. Ami a mezőgazdasági üze­mek termelését, gazdálkodá­sát közelebbről illeti: a ked­vező tavaszi terméskilátáso­kat az aszályos időjárás mér­sékelte, de a kalászosok faj­lagos hozamai a múlt évit így is megközelítették. A kertészeti kultúrák közül sző­lőből ugyan az előző évi re­kordterméstől mintegy 10 százalékkal kevesebbet, de minőségben lényegesen jobb termést takarítottak be. Zöld­ségfélékből és gyümölcsből is megfelelő volt a termelés. Kedvezően alakulnak az ál­lattenyésztés hozammutatói, tovább fejlődött a háztáji és kisegítő gazdaságok termelé­se. Ezek kiemelkedő szerepet töltöttek és töltenek be a kertészeti termelésben, a vá­gósertés előállításban pedig minden eddiginél jobb ered­ményt értek el. A kedvező helyzet kialakulásában nagy szerepe volt a nagyüzemi háttérnek, az érdekeltségi vi­szonyok újszerű változata al­kalmazásának, a sokoldalúan kibontakozó integrációs te­vékenységnek — állapították meg a testületi előterjeszté­sek. Ugyanakkor a vitában is hangsúlyt kapott, hogy bár az élelmiszeripari válla­latok termelése tervszerűen alakult és az ágazat teljesí­tette ellátási és exportköte­lezettségeit, még mindig nem kielégítő a mezőgazda­­sági és élelmiszeripari ter­melés közötti összhang. A melléküzemági tevékenység fejlesztésének is különféle akadályai vannak: egyes szövetkezetekben a pénzhi­ány akadályozza a folyama­tos munkát. A helyzet tehát nem könnyű, a mezőgazda­ság 1984. évi tervfeladatai azonban teljesíthetők me­gyénkben is, ehhez az szük­ségeltetik , hogy az egész ágazat a szokott rugalmas­sággal, vagy attól egy kicsit még jobban reagáljon, a fel­tételek változására. Rend­kívül nagy a jelentősége a kormányprogramokban is meghirdetett anyag- és ener­giatakarékosságnak. Me­gyénk vállalatainak és szö­vetkezeteinek tevékenységé­ben ez egyre fontosabb he­lyet kap, az üzemek vezetői mindjobban a korszerű gaz­dálkodás velejárójának te­kintik. A kedvező tapaszta­latok mellett azonban van­nak gondok is: az új anyag- és energiatakarékos módsze­rek csak lassan terjednek, kevés az újítás, az ésszerű­sítés. A takarékosság kiszé­lesítésének és elmélyítésé­nek legfontosabb feltétele a szervezés, ezen belül az ér­dekelts­ég, amelyet az eddi­ginél is jobban fel kell hasz­nálni a takarékosság érde­kében is. Mindazonáltal a vállal­­tokkal szemben tá­masztott fokozott követel­mények teljesítéséhez elen­gedhet­etlenül szükséges a belső érdekeltségi rendszer fej+esítése, mégpedig abba az irányba, hogy az előse­­gítse a helyi, ezen keresztül a népgazdasági célok meg­valósítását. Az egyéni telje­sítmények fokozása ugyan­akkor előírja a teljesítmény­követelmények reális meg­határozását. Eléggé általános tapasztalat, hogy a munka­­normák lazák, nem tükrözik reálisan a dolgozókkal szem­beni elvárásokat, így na­gyobb teljesítményre sem ösztönöznek. A termelőegy­ségek érdekeltségi rendszeré­nek korszerűsítése tehát az önálló elszámolás minél szé­lesebb körű megteremtésé­vel függ össze. Ennek kap­csán — mondja ki többek között az 1984. évi gazda­ságpolitikai és az azt segítő tömegpolitikai feladatokra kidolgozott javaslat — ha­tározottabb és kezdeménye­zőbb szellemű tevékenység­re van szükség a munka- és üzemszervezésben: a mun­kaszervezettség javítása, a (Folytatás a 2. oldalon) Újévi üdvözlet­­ a „Mosolygó Etiópiából" - szerkesztő­ségünknek és lapunk minden olvasójának. A feladó: dr. Obzsut József és felesége. A sárospataki agrármérnökök immár ötödik éve élnek Addis Ababa-ban, mint az etió­piai Mezőgazdasági Minisztérium szerződtetett szakta­nácsadói. (Azóta is lapunk rendszeres olvasói.) Kez­ik a zárszámadás Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben megkezdődött a „visszaszámlálás": ezekben a napokban a múlt évi mér­legek és az idei tervek utolsó számait vetik papírra, s e hét végén —, lapunk megjelenésével egy időben —, a sajópüs­­pöki Sajóvölgye Termelőszövetkezetben már sor is kerül az első zárszámadó közgyűlésre. Február végéig pedig megyénk min­den szövetkezetében megtartják ezt a rendkívül fontos évzáró és évnyitó eseményt. Sajópü­spökiben, ahol megyénk zárszámadási „nyitányára” ke­rül sor, ismét eredményes esztendőt zár a Sajóvölgye Tsz. me­gyénk legkisebb közös gazdaságainak egyike. Ribárszki Pál, a tsz elnöke, két évtizede irányítja e szorgalmas, az adottságait jól hasznosító, hatékonyan gazdálkodó közösség munkáját, hu­szadik zárszámadási beszámolójában az 1983-as esztendő olyan eredményeiről adhat számot, ami örömmel töltheti el a Sajó­ völgye Tsz minden dolgozóját. A vezetőség beszámolója a férfi­; állásuk óta legeredményesebb évnek értékelheti az 1983-as eszt­tendőt. Felkészültségüknek, szorgalmuknak, hosszú esztendők tu­datos alapozásának köszönhetően nemcsak kivédeni tudták az aszályos év kártételeit, hanem a nehéz körülmények között si­került mind árbevételben, mind nyereségben újabb csúcsokra érniök. A nagygazdaságok számai mellett talán eltörpül a Sa­jóvölgye Tsz elmúlt évi 46 millió forintos árbevétele, de annál többet mond, ha hozzátesszük, hogy ez 8 millió forinttal ha­ladja meg az előző évit. A tiszta nyereség pedig az előző évi 4 millió forintról most 9,2 millió forint fölé növekedett. Aránya­­it tekintve ez olyan eredmény, amivel bizony a nagy termelő­­szövetkezetek zöme is rendkívül elégedett lenne. És tegyük hoz­­zá: a Sajóvölgye Tsz az alaptevékenységre alapozza gazdálko­­­dását, árbevételeinek 90 százaléka származik az ezer hektárnál nem sokkal több szántóterületről, s a magas nyereség zömét a jól „megtanult" burgonyatermesztés és a zöldségkertészet bizto­sítja. A sajópüspöki „nyitányt" követő zárszámadásokon, a selyebi Virradót Tsz, majd a bodrogolaszi Búzakalász Tsz és a hét vé­gén a kenézlői Dózsa Tsz évzáró és évnyitó eseményén is ered­­ményes esztendőt értékelhetnek, fejlődésről adhatnak számot.­ Persze lesznek az elkövetkező hetekben „nehezebb", kevésbé ünnepi hangulatú zárszámadások is megyénkben. De ezek leg­többjén — a tavalyinál sok esetben kisebb nyereség ellenére is — elmondhatják, hogy sikerrel küzdöttek meg a mostoha adott­ságok, vagy az aszály okozta gondokkal, s jól alapozták az idei évet, felkészültek a növekvő feladatokra. A fontos az, hogy min­den zárszámadáson őszintén, minden kendőzés nélkül, alapo­san elemezzék az elmúlt év munkáját, állapítsák meg a kiesé­sek valódi okait, keressék a kibontakozás lehetőségeit, a tarta­lékokat, és akkor megtalálhatják az orvoslások módját is. A most kezdődő zárszámadásokhoz, az önértékelésekhez és tervezésekhez hozzátartozik az is, hogy a mezőgazdasági szö­vetkezetek ezt nyugodt légkörben, a jogos, indokolt társadalmi elismeréstől övezve végezhetik. Havas Január Fotó: Sz. Gy. A tartalomból: MEGKÉRDEZTÜK A MEGYEI SZÖVETSÉGEK ELNÖKEIT 2-3. oldal A KISZ-SZERVEZETEK FELADATAI A MEZŐGAZDASÁGBAN 4. oldal JÓSOLNI NEHÉZ... 4-5. oldal ÉV ELEJÉN A MISKOLCI IPARI SZÖVETKEZETEKBEN 5. oldal A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ... 6. oldal BELSŐ ELLENŐRZÉS ÉS VAGYONVÉDELEM 6. oldal MINDEN éRTÉK HASZNOSULJON! 7. oldal SPORTROVATUNK JELENTI 7. oldal AZ EGYESÜLT ÁFÉSZEKRŐL 8. oldal

Next