Borsodi Szövetkezeti Élet, 1985 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
J%iA 1- ff /> k Tovább—előre! Bár még az esztendő elején vagyunk, az mindannyiunk számára köztudott, hogy az 1985-ös év sok tekintetben mozgalmas, eseménydús időszaka lesz a magyar társadalomnak, szocialista építőmunkánknak. Ezt mutatják a már mögöttünk hagyott napok is: felpörgetett ritmusban élünk, egymás után látnak napvilágot, lépnek életbe a gazdálkodás javítását, hatékonyságának emelését célzó új rendelkezések, intézkedések, szabályozók. És az is köztudott, hogy ez a ritmus nemcsak a gazdasági, de a társadalmi életben is tovább fokozódik. Közeleg pártunk XIII. kongresszusa, az országgyűlési képviselő-és tanácstagválasztások, hogy csak az első fél év legfontosabb eseményeit említsük. Ez az év ugyanakkor a most záruló ötéves terv utolsó esztendeje, a zárás éve, a mérlegkészítés éve, a nagy nekirugaszkodás éve. És bár jól tudjuk, hogy felgyülemlett bajomira, gondjainkat egy esztendő alatt nem tudjuk megoldani, mégis sokat várunk ettől az évtől, talán többet is, mint amennyit remélhetünk, hiszen minden bizakodásunk mellett azt is tudnunk srán, és tudjuk is, hogy gazdasági bajaink orvoslását döntő mértékben önerőnkből kell megoldani. Lejárt a frázisok ideje, és egyre inkább érezzük a béttoözvtapok szürke szavainak súlyát. Egyre jobban megbecsüljük a pro«i mondatokat, amelyek egyszerűségükben konkrét tartalmat bordáznak, az igazat mondják nekünk, a kézzelfogható valóságot jeknte számunkra. A tényeket közlik tömören, őszintén, takargató« és szépítés nélkül, hogy tisztán láthassuk,, mihez tartsuk i«agyakat. Sok ilyen frázisok nélküli, díszítőjelzők nélküli, bétköz«v»pí sortoímárban jelentős mondat hangzott el például a borsodi, ipari, fogyasztási és mezőgazdasági szövetkezetek decemberben befejeződött beszámoló párttaggyűlésein, ahol a kommunisták feertelésselkül, ószfetén beszéltek munkahelyi közösségük sorsának a fokozásáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei is nagy szavak nélkül méltatják eddig elért eredményeinket, és őszintén beszélnek arról, hogy az utóbbi években nehezebb helyzetben folyik a szocialista építőmunka. De hozzáteszik: „A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat". A népgazdaság teljesítőképességének növelésével, « gazdasági ■ fejlődés , fokozatos élénkítésével tudjuk megteremteni az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság ‘jobb érvényesítésének anyagi feltételeit. A kongresszusi irányelvekben megfogalmazott célokat természetesen nem szavakkal, hanem tettekkel tudjuk csak elérni. A tények nap mint nap figyelmeztetnek arra, számolnunk kell a két fetegrendszer együttélésének következményeivel, nem várhatunk tétenül a helyzet jobbrafordulására, hanem saját erőnkből kell segíteni magunkon,amennyire tudunk. És hogy tudunk, képesek vagyunk rá, azt bizonyítja a sok helyütt eredményes törekvés a drága importanyag hazaival történő helyettesítésére, a tőkés importból beszerzett, illetve manapság esetleg már beszerezhetetlen alkatrészek itthoni gyártására, például a mezőgazdasági üzemekben, szövetkezetekben. Ipar és kereskedelem egyaránt tapasztalja, hogy az exportlehetőségeket viszont mennyire befolyásolja a termék minősége, és ez a dolgozók mindennapi munkájától függ nagymértékben. És, ha egy-egy munkahelyen sikerül kialakítani a jó minőségre ösztönző hatékony bérrendszert, az eredmény bizonyítja, hogy milyen rejtett erőforrásokat segít felszínre törni a helyes édekeltségi viszonyok kialakítása, ami a közgazdászok dolga. Varrnak géroptatott szavaink, amelyeknek rangját vissza kellene adniunk. Pékjét I, _a_Lakarekossá.artak, amely arra ösztönöz, hogy semmit ne hagyjunk kárba veszni. Ha például a termelőszövetkezet kiselejtezett gépeit alaposan felülvizsgálja, az üzemképes masinákat értékesíti, a többit szétbontja, hogy a még meg is meríthető alkatrészeket felújítsa, a hulladékot pedig kohászati propgryagnak eladja, ennek nemcsak saját maga látja haszcmA, hanem a népgazdaság is És erre is van már Borsodban Womas példa. Közös érdek az energiatakarékosság is. Persze ne csak okAt a gondoljunk, akik nem égetik feleslegesen a százas villanykörtét, hanem a szakemberekre, akik megtervezik a szövetkezeti üzemek, melléküzemágak átállását a drága kőolajról olcsóbb hazai hatóanyagra, sőt a korábban kárba veszett hulladékanyagból apart biogázt is „befogják" fűtésre, szárításra a mezőgazdaságtól. Vagy újragondolják, áttekintik a kongresszusi versenyvonalatok aHasát és a további munkát, a további vállalásokat a napi tennivalókhoz igazítják. ■ Prózai példák ezek, de manapság igen megnőtt az értéke a hétköznapi hasznos tetteknek, kiérdemlik megbecsülésünket a mindennapi eredményeket hírül adó szavak. Amint a párt Közti Bizottságának decemberi ülése is megállapította: a dolgozó fegyelmezett munkálata van szükség, hogy biztonságot intodhossBCTk előre. Ára: 3 Ft 1985. JANUÁR X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A múlt évi gazdálkodásról és az idei feladatokról tanácskozott a megyei pártbizottság Janu lér 18-án, Miskolcon « megyei pártbizottság székházában — Kun László megyei titkár elnökletével — tanácskozott az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága. A vezető testület első napirendi pontként meghallgatta Fejti Györgynek, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját, az MSZMP Központi Bizottsága 1984. december 4-i üléséről. Ezt követően — Kovács Zoltán megyei titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a vállalatok és szövetkezetek 1984. évi gazdálkodásáról szóló jelentést és az 1985. évi gazdaságpolitikai és az azokat segítő tömegpolitikai feladatokat tartalmazó javaslatot. A vitában felszólalt — többek között — Szaniszló Sándor, a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet, egyben a megyei TESZÖV elnöke, és Szunyogh János, a megyei MÉSZÖV elnöke is. (Felszólalásaikat az alábbiakban — némi rövidítéssel — közöljük.) SZANISZLÓ SÁNDOR FELSZÓLALÁSA A TESZÖV elnöke — megköszönve a meghívást és a lehetőséget, hogy a megyei szövetség nevében kifejtheti véleményét az előterjesztett jelentésről és az idei gazdaságpolitikai feladatokról — mindenekelőtt elismeréssel szólt megyénk ipari üzemeinek és dolgozóinak 1984. évi eredményeiről, melyet nehéz gazdasági körülmények között értek el, s amellyel jelentős mértékben hozzájárultak népgazdasági tervünk teljesítésében, az ország fizetőképességének javításához. • Mezőgazdasági szövete kereteinknek közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy ipari üzemeink miketrt tudják biztosítani a korszerű mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközöket és kemikáliákat. A mezőgazdasági termelés magasabb szinten való megvalósítása szoros összefüggésben van az ipari háttérrel, ezért is tudunk örülni azoknak az eredményeknek, amelyeket megyénk ipari üzemei az elmúlt évben produkáltak — mondta Szaniszló Sándor, majd vázolta megyénk termelőszövetkezeteinek múlt évi eredményeit és gondjait. — A mezőgazdasági szövetkezeteink gazdálkodása az 1984-es szabályozórendszer feltételei között tovább differenciálódott. A jelentkező többletterheket az üzemek a termelés növelésével és költségtakarékos gazdálkodással igyekeztek ellensúlyozni. Ez a szövetkezetek egy részénél sikerült. A szövetkezetek másik csoportjánál viszont az eredményes mezőgazdasági termelés ellenére sem tudták ellensúlyozni azokat a jövedelemkieséseket, amelyek az alaptevékenységen kívüli tevékenységi körben jelentkeztek — mondotta a TESZÖV elnöke, tételesen is bemutatva a főbb ágazatok termésátlagait, hozamait, azok eredményeit és helyenként tapasztalt ellentmondásait. Kitért arra, hogy 1984-ben nem erősödött az állattenyésztési ágazat helyzete megyénkben, hogy a termelési mutatók javullása ellenére az ágazat jövedelempozKránya tovább romlott. A húsprogram eredménye a magunk részéről nem vagyunk elégedettek, annak ellenére, hogy nőtt a múlt esztendőben a vágóállat-értékesítés. Ez viszont csak úgy vakisolhatott meg, hogy a tenyészállatok egy része is kivágásra került. Csökkent az anyakoca- és anyajuhállomány, amely előreveszi annak árnyékát, hogy az elkövetkező években csökkenni fog a növendékes hízóállomány, és ezzel együtt a vagoállat-értékesítés. Az ágazat érdekeltségi rendszerén kívül üzemi szinten továbbra is fennáll a feladat a szaporulati mutatók javítására és a fajlagos, abrakfelhasználás csökkentésére. Lépnünk kell a szántóföldön termelt takarmányok kiváltásában, a gyepterületek gazdaságosabb hasznosításával — mondotta többek között, majd az alaptevékenységet kiegészítő ágazatok helyzetéről szólt. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységi körben az eredményesség még változatosabb képet mutat, mint a mezőgazdasági termelésben. Az e tevékenységi körben megjelenő versenytársak — a kisvállalatok és egyéb vállalkozási formák — csak részben jelentettek konkurenciát a szövetkezeteknek. Ettől jelentősebb volt a hatása a beruházások visszafogásának, s így a területen kivitelezési kapacitástöbblet jelentkezett, aminek kihasználatlansága veszteségeket okozott, összességében a kiegészítő tevékenység nyereségtermelő képessége jelentősen csökkent, sőt egyes szövetkezetekben veszteségessé vált. A folyamatosan és kilátásában is veszteséges üzemágakat szövetkezeteink felszámolták. Általában kedvezőbb a kép a telephelyen végzett tevékenységi körben. Itt döntő tényezőként szerepel, hogy szövetkezeteink tudtak-e megfelelő partneri kapcsolatokat kialakítani hosszabb távra, és e kapcsolatokat meg tudták-e tartani a szerződésszerű teljesítésekkel. Szövetségünk szorgalmazza a telephelyi tevékenység előtérbe helyezését, amelyben nem kis szerepet játszik az ellenőrzés hatékonyabb volta és a szövetkezeti tulajdon védelme. A TESZÖV elnöke végezetül az új szabályozók várható hatásaival és azok üzemi ellensúlyozásának lehetőségeivel foglalkozott. — Az 1985-ös évre életbelépett szabályozók sajátosan tovább fogják differenciálni megyénk szövetkezeteit. Azt várjuk, hogy a többlet terhek ellenére — a jobb adottsággal rendelkező termelőszövetkezetek jól ki tudják használni az 1985-re életbelépett rugalmasabb szabályozást. Gondolunk itt elsősorban a több alternatívás keresetszabályozásra, amelynek révén hatékonyabb érdekeltségi rendszereket lehet működtetni. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok körének rendeleti kiterjesztésével az eddig 88 szövetkezethez 14 került további besorolásra. A pótlólagosan besorolt gazdaságok esetében a költségnövekedések részben ellensúlyozásra kerülnek az állami támogatás révén. Ezzel együtt viszont, mivel országos összesenben az állami támogatás tömege nem növekedett, az alacsony, 14 aranykorona alatti területen gazdálkodó termelőszó(Folytatás a 2. oldalon) A Tokaj Szálló népszerű, „ötöt fizet, hetet köp" akciót is ajánlja a Cooptourist ez évi belföldi utazásait tartalmazó programfüzet. (A szövetkezetek utazási irodájának ez évi részletesebb programjáról szóló írásunk a 6. oldalon.) A tartalomból: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS BELSŐ LEHETŐSÉGEI 2. ekksi A MEZŐKÖVESD! ÉPÍTŐK PÉLDÁS HELYTÁLLÁSA 1, © W»)MM1 VIZSGÁLNÁK A NÉPI ELLENŐRÖK? L oMol FEHÉR ASZTAL MELLETT 4. oldal SORTROVATUNK JELENTI 5. oldal A NEPKÖZTARSASAG NEVEBEN _ 6. oldal KIS SZÖVETKEZETBŐL KISSZÖVETKEZET? 6. oldal