Borsodi Szövetkezeti Élet, 1985 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

­J%iA 1- ff /> k Tovább—előre! B­ár még az esztendő elején vagyunk, az mindannyiunk szá­mára köztudott, hogy az 1985-ös év sok tekintetben mozgal­mas, eseménydús időszaka lesz a magyar társadalomnak, szocialista építőmunkánknak. Ezt mutatják a már mögöttünk ha­gyott napok is: felpörgetett ritmusban élünk, egymás után lát­nak napvilágot, lépnek életbe a gazdálkodás javítását, haté­konyságának emelését célzó új rendelkezések, intézkedések, sza­bályozók. És az is köztudott, hogy ez a ritmus nemcsak a gaz­dasági, de a társadalmi életben is tovább fokozódik. Közeleg pártunk XIII. kongresszusa, az országgyűlési képviselő-és tanács­­tagválasztások, hogy csak az első fél év legfontosabb esemé­nyeit említsük. Ez az év ugyanakkor a most záruló ötéves terv utolsó esztendeje, a zárás éve, a mérlegkészítés éve, a nagy ne­kirugaszkodás éve. És bár jól tudjuk, hogy felgyülemlett bajom­ira­, gondjainkat egy esztendő alatt nem tudjuk megoldani, még­is sokat várunk ettől az évtől, talán többet is, mint amennyit re­mélhetünk, hiszen minden bizakodásunk mellett azt is tudnunk srán, és tudjuk is, hogy gazdasági bajaink orvoslását döntő mér­tékben önerőnkből kell megoldani. Lejárt a frázisok ideje, és egyre inkább érezzük a béttoözvta­­pok szürke szavainak súlyát. Egyre jobban megbecsüljük a pro­­«i mondatokat, amelyek egyszerűségükben konkrét tartalmat bordáznak, az igazat mondják nekünk, a kézzelfogható valóságot jeknt­e számunkra. A tényeket közlik tömören, őszintén, takarga­tó« és szépítés nélkül, hogy­­ tisztán láthassuk,, mihez tartsuk i«a­­gyak­at. Sok ilyen frázisok nélküli, díszítőjelzők nélküli, bétköz­­«v»pí sortoímárban jelentős mondat hangzott el például a borsodi, ipari, fogyasztási és mezőgazdasági szövetkezetek decemberben befejeződött beszámoló párttaggyűlésein, ahol a kommunisták feertelés­sel­kül, ószfetén beszéltek munkahelyi közösségük sorsá­nak a fokozá­sáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei is nagy szavak nélkül méltatják eddig el­­ért eredményeinket, és őszintén beszélnek arról, hogy az utóbbi években nehezebb helyzetben folyik a szocialista építőmunka. De hozzáteszik: „A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat". A népgazdaság teljesítőképességének növelésével, « gazdasági ■ fejlődés , fokozatos élénkítésével tudjuk megterem­teni az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság ‘jobb érvényesítésének anyagi feltételeit. A kongresszusi irányelvekben megfogalmazott célokat termé­­szetesen nem szavakkal, hanem tettekkel tudjuk csak elérni. A tények nap mint nap figyelmeztetnek arra, számolnunk kell a két fetegrendszer együttélésének következményeivel, nem várhatunk tét­en­ül a helyzet jobbrafordulására, hanem saját erőnkből kell­­ segíteni magunkon,­amennyire tudunk. És hogy tudunk, képesek v­agyunk rá, azt bizonyítja a sok helyütt eredményes törekvés a drága importanyag hazaival történő helyettesítésére, a tőkés im­portból beszerzett, illetve manapság esetleg már beszerezhetetlen alkatrészek itthoni gyártására, például a mezőgazdasági üzemek­­­ben, szövetkezetekben. Ipar és kereskedelem egyaránt tapasztal­ja, hogy az exportlehetőségeket viszont mennyire befolyásolja a termék minősége, és ez a dolgozók mindennapi munkájától függ­­ nagymértékben. És, ha egy-egy munkahelyen sikerül kialakítani a jó minőségre ösztönző hatékony bérrendszert, az eredmény bi­zonyítja, hogy­ milyen rejtett­­ erőforrásokat segít felszínre törni a helyes édekeltségi viszonyok kialakítása, ami a közgazdászok dolga. Varrnak géroptatott szavaink, amelyeknek rangját vissza kelle­ne adniunk. Pékjét­ I, _a_­­Lakarekossá.artak, amely­­ arra ösztönöz, hogy semmit n­e­ hagyjunk kárba veszni. Ha például a termelő­­­­szövetkezet kiselejtezett gépeit alaposan felülvizsgálja, az üzem­­­­képes masinákat értékesíti, a többit szétbontja, hogy a még meg i­­s meríthető alkatrészeket felújítsa, a hulladékot pedig kohászati propgryagnak eladja­­, ennek nemcsak saját maga látja hasz­­cmA, hanem a népgazdaság is­ És erre is van már Borsodban Wom­as példa. Közös érdek az energiatakarékosság is. Persze ne­­ csak­­ okAt a gondoljunk, akik nem égetik feleslegesen a százas villanykörtét, hanem a szakemberekre, akik megtervezik a szövetkezeti üze­mek, melléküzemágak átállását a drága kőolajról olcsóbb hazai hatóanyagra, sőt a korábban kárba veszett hulladékanyagból apart biogázt is „befogják" fűtésre, szárításra a mezőgazdaság­­tól. Vagy újragondolják, áttekintik a kongresszusi versenyvona­­latok aHasát és a további munkát, a további vállalásokat a napi­­ tennivalókhoz igazítják. ■ Prózai példák ezek, de manapság igen megnőtt az értéke a hétköznapi hasznos tetteknek, kiérdemlik megbecsülésünket a mindennapi eredményeket hírül adó szavak. Amint a párt Köz­ti Bizottságának decemberi ülése is megállapította: a dolgozó fegyelmezett munkálata van szükség, hogy biztonságo­­t intodhossBCTk előre. Ára: 3 Ft 1985. JANUÁR X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A múlt évi gazdálkodásról és az idei feladatokról tanácskozott a megyei pártbizottság Janu lér 18-án, Miskolcon­ « megyei pártbizottság székházában — Kun László megyei titkár elnökletével — tanácskozott az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Bizottsága. A vezető testület első napirendi pont­ként meghallgatta Fejti Györgynek, a Központi Bi­zottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárá­nak tájékoztatóját, az MSZMP Központi Bizottsága 1984. december 4-i üléséről. Ezt követően — Kovács Zoltán megyei titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a vállalatok és szövetkezetek 1984. évi gaz­dálkodásáról szóló jelentést és az 1985. évi gazdaság­politikai és az azokat segítő tömeg­politikai feladatokat tartalmazó javaslatot. A vitában felszólalt — többek között — Szaniszló Sándor, a sárospataki Kossuth Ter­melőszövetkezet, egyben a megyei TESZÖV elnöke, és Szunyogh János, a megyei MÉSZÖV elnöke is. (Fel­szólalásaikat az alábbiakban — némi rövidítéssel — közöljük.) SZANISZLÓ SÁNDOR FELSZÓLALÁSA A TESZÖV elnöke — meg­köszönve a meghívást és a lehetőséget, hogy a megyei szövetség nevében kifejtheti véleményét az előterjesztett jelentésről és az idei gaz­daságpolitikai feladatokról — mindenekelőtt elismeréssel szólt megyénk ipari üzemei­nek és dolgozóinak 1­984. évi eredményeiről, melyet nehéz gazdasági körülmények kö­zött értek el, s amellyel je­lentős mértékben hozzájá­rultak népgazdasági tervünk teljesítésében, az ország fize­tőképességének javításához. • Mezőgazdasági szövete kereteinknek közvetlen érde­­ke fűződik ahhoz, hogy ipari üzem­eink­ miketrt tud­ják biztosí­tani a kor­szerű mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközöket és ke­mikáliákat. A mezőgazdasá­gi termelés magasabb szin­ten való megvalósítása szoros összefüggésben van az ipari háttérrel, ezért is tudunk örülni azoknak az eredmé­nyeknek, amelyeket megyénk ipari üzemei az elmúlt év­ben produkáltak — mondta Szaniszló Sándor, majd vá­zolta megyénk termelőszö­vetkezeteinek múlt évi ered­ményeit és gondjait. — A mezőgazdasági szö­vetkezeteink gazdálkodása az 1984-es szabályozórendszer feltételei között tovább dif­ferenciálódott. A jelentkező többlet­terheket a­z üzemek a termelés növelésével és költség­takarékos gazdálko­dással igyekeztek ellensú­lyozni. Ez a szövetkezetek egy részénél sikerült. A szövetkezetek másik csoport­jánál viszont az eredményes mezőgazdasági termelés­­ elle­nére sem tudták ellensúlyoz­ni azokat a jövedelem­ki­esé­seket, amelyek az alaptevé­kenységen kívüli tevékeny­ségi körben jelentkeztek — mondotta a TESZÖV elnö­ke, tételesen is bemutatva a főbb ágazatok termésátlagait, hozamait, azok eredményeit és helyenként tapasztalt el­lentmondásait. Kitért arra, hogy 1984-ben nem erősödött az állattenyésztési­ ágazat helyzete megyénkben, hogy a termelési mutatók javul­­lása ellenére az ágazat jö­­vedelempozKránya tovább romlott.­­ A húsprogram eredmé­­n­ye a magunk részéről nem vagyunk elégedettek, ann­ak ellenére, hogy nőtt a múlt esztendőben a vágóál­­lat-értékesítés. Ez viszont csak úgy vakisolhatott meg, hogy a tenyészállatok egy része is kivágásra került. Csökkent az anyakoca- és anyajuhállomány, amely elő­­reveszi annak árnyékát, hogy az elkövetkező években csökkenni fog a növendék­­es hízóállomány, és ezzel­­ együtt a vagoállat-értékesí­­tés. Az­ ágazat érdekeltségi rendszerén kívül üzemi szin­ten továbbra is fennáll a feladat a szaporulati muta­tók javítására és a fajlagos, abrakfelhasználás csökken­tésére. Lépnünk kell a szántóföl­dön termelt takarmányok kiváltásában, a gyepterüle­tek gazdaságosabb hasznosí­tásával — mondotta többek között, majd az alaptevé­kenységet kiegészítő ágaza­tok helyzetéről szólt. Az alaptevékenységen kí­vüli­­­ tevékenységi körben az eredményesség még változa­tosabb képet mutat, mint a mezőgazdasági termelésben. Az e tevékenységi körben­­ megjelenő versenytársak — a kisvállalatok és egyéb vál­lalkozási formák — csak részben jelentettek konkur­enciát a szövetkezeteknek. Ettől jelentősebb volt a ha­tása a beruházások vissza­fogásának, s így a területen kivitelezési kapacitástöbblet jelentkezett, aminek kihasz­nálatlansága veszteségeket okozott, összességében a ki­egészítő tevékenység nyere­ségtermelő képessége jelen­tősen csökkent, sőt egyes szövetkezetekben vesztesé­gessé vált. A folyamatosan és kilátá­sában is veszteséges üzem­ágakat szövetkezeteink fel­számolták. Általában kedve­zőbb a kép a telephelyen végzett tevékenységi körben. Itt döntő tényezőként szere­pel, hogy szövetkezeteink tudtak-e megfelelő partneri kapcsolatokat kialakítani hosszabb távra, és e kapcso­latokat meg tudták-e tarta­­ni a szerződésszerű teljesí­­tésekkel. Szövetségünk szor­galmazza a telephelyi tevé­kenység előtérbe helyezését, amelyben nem kis szerepet játszik az ellenőrzés haté­konyabb volta és a szövet­­­kezeti tulajdon­­ védelme. A TESZÖV elnöke vége­zetül az új szabályozók vár­­ható hatásaival és azok üze­­mi ellensúlyozásának lehető­ségeivel foglalkozott. — Az 1985-ös évre életbe­lépett szabályozók sajátosan tovább fogják differenciálni megyénk szövetkezeteit. Azt várjuk, hogy a többlet ter­hek ellenére — a jobb adott­sággal rendelkező termelő­­szövetkezetek jól ki tudják használni az 1985-re életbe­lépett rugalmasabb szabályo­zást. Gondolunk itt elsősor­ban a több alternatívás ke­resetszabályozásra, amelynek révén hatékonyabb érdekelt­ségi rendszereket lehet mű­ködtetni. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok körének rende­leti kiterjesztésével az­­ eddig 88 szövetkezethez 14 került további besorolásra. A pót­lólagosan besorolt gazdasá­gok esetében a költségnöve­kedések részben ellensúlyo­zásra kerülnek az állami tá­mogatás révén. Ezzel együtt viszont, mi­­vel országos összesenben az­ állami támogatás tömege nem növekedett, az alacsony, 14 aranykorona alatti terü­leten gazdálkodó termelőszó­­(Folytatás a 2. oldalon) A Tokaj Szálló népszerű, „ötöt fizet, hetet köp" akciót is ajánlja a Cooptourist ez évi belföldi utazásait tartalmazó programfüzet. (A szövetkezetek utazási irodájának ez évi részletesebb programjáról szóló írásunk a 6. oldalon.) A tartalomból: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS BELSŐ LEHETŐSÉGEI 2. ekksi A MEZŐKÖVESD! ÉPÍTŐK PÉLDÁS HELYTÁLLÁSA 1, © W»)­MM1 VIZSGÁLNÁK A NÉPI ELLENŐRÖK? L oMol FEHÉR ASZTAL MELLETT 4. oldal SORTROVATUNK JELENTI 5. oldal A NEPKÖZTARSASAG NEVEBEN _ 6. old­al KIS SZÖVETKEZETBŐL KISSZÖVETKEZET? 6. oldal

Next